Már csak egy populista hullám állhat az EU természethelyreállítási törvényének útjába

2023. november 29. – 19:00

Másolás

Vágólapra másolva

A végéhez közeledik az az eljárás, aminek eredményeként megszülethet az EU utolsó 30 évének legfontosabb természetvédelmi szabályozása. A Természethelyreállítási Törvény (Restore Nature Low – RNL) az unió Zöld Megállapodásának (Greean Deal) egyik legfontosabb eleme, mely nemcsak a meglévő természeti értékek védelméről rendelkezik, hanem arról is, hogy rehabilitálni kell az élőhelyeket. 2030-ig az EU területének 20 százalékát kellene ismét jó ökológiai állapotba hozni a jogszabály jelenlegi állása szerint. Előírja továbbá a települések zöldítését, a szén-dioxid megkötése szempontjából fontos tőzeglápok rehabilitációját, a beporzók védelmét, a vizes élőhelyek visszaállítását és védelmét, stb.

Mint írtuk, komoly harc folyt eddig is az unió döntéshozói testületeiben, az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság közötti úgynevezett trialógus során pedig már nagyjából kialakult a jogszabálytervezet kompromisszumos, végső formája. Ami ugyan kevésbé szigorú, mint az eredeti volt, mégis jelentős előrelépést eredményezhet a természeti értékeink megőrzése és visszaállítása szempontjából.

Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának (ENVI) szerdai ülésének eredménye bizakodásra ad okot: míg néhány hónapja szavazategyenlőség alakult ki, most 53:28 arányban fogadták el a tervezetet.

Azonban hátravan még egy kör a szavazásokból, és úgy tűnik, még mindig van esély arra, hogy boruljon a képlet. Hivatalosan nem megerősített értesüléseink szerint például a román Szociáldemokrata Párt (PSD) fontolgatja, hogy megfordul és nem támogatja többé a kezdeményezést. Jövőre választások lesznek, és a PSD vélhetőleg nem akarja magára haragítani a mezőgazdasági nagyvállalkozókat. A párt EP-képviselői egyébként korábban az európai szocialisták csoportjának tagjaként – néhány kivétellel – támogatták a javaslatot az Európai Parlamentben. Természetvédelmi szempontból mindenesetre nem tűnik kedvező jelnek, hogy Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke nyilatkozatban üdvözölte pár napja, hogy az EP leszavazott egy, a vegyszerhasználat korlátozását célzó tervezetet.

Megkérdeztük a PSD szóvivőjét, Lucian Romașcanut arról, hogy fedik-e a valóságot az értesüléseink, azonban nem válaszolt a megkeresésünkre.

Ugyanakkor Papp Tamás, a Milvus Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnöke, aki komoly lobbitevékenységet folytat az RNL érdekében úgy véli, az ENVI szavazata bizakodásra ad okot. A biológus szerint komolyabb gondot az okozhat, ha a választások közeledte miatt a PSD-n kívül más olyan pártok is átveszik a populista narratívát, melyek eddig támogatták a kezdeményezést. Mint arról már írtunk, elsősorban az EP legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt ellenzi a tervezetet. Akik állítólagosan a gazdálkodók védelmében támadják az RNL-t, mivel a természetvédelmi jogszabály őket korlátozná elsősorban.

Papp Tamás szerint ez viszont nem igazán fedi a valóságot, mert nem a helyi gazdákat kényszerítené rá elsősorban arra, hogy változtassanak a termelési módszereiken, hanem a nagy multikat. Előírja például, hogy mezsgyéket kell hagyni a szántóföldek között, illetve tiltaná a hatalmas monokultúrákat, a termelés diverzifikációja felé terelve a mezőgazdaságot. Hozzátette, nem véletlen, hogy az ipari mezőgazdaság szereplői ellenzik a tervezetet, mivel épp az intenzív mezőgazdaság az, amelyik a legtöbbet ártott a biodiverzitásnak, és emiatt tűnt el az értékes élőhelyeink túlnyomó többsége.

„Hónapok óta folytat intenzív kampányt a tervezet ellen az Európai Néppárt, a gazdák érdekeit hangoztatva. Közben még hazudnak is, azt állítják, hogy a vegyszerhasználat korlátozását is előírja az RNL, pedig erről szó sincs a tervezetben – magyarázta a Milvus elnöke. – A mezőgazdasági nagyvállalkozók úgy érzik, hogy az európai Green Deal sérti az érdekeiket, mert próbálja elérni azt, hogy ne szántsanak fel minden talpalatnyi földet, hogy ne a legmérgezőbb rovarirtókat használják, hogy ne gyomirtózzanak annyit, ne tegyék teljesen tönkre a termőtalajt. Viszont nem csoda, hogy elsősorban őket próbálják korlátozni, mivel az ipari mezőgazdaság elterjedése jelentette a legnagyobb csapást a természetes élőhelyek és a biodiverzitás számára. Ugyanakkor minden olyan mezőgazdász belátta a szabályozás előnyeit, aki hosszú távon gondolkodik, és nemcsak a pillanatnyi profit érdekli” – érvelt a biológus.

Papp Tamás elmondta, mindeddig az Európai Parlamentben a zöldek és a szocialisták támogatták a jogszabályt, a legnagyobb frakciót adó Európai Néppárt ellenezte, a Renew Europe pedig ingadozott. A mostani szavazás pedig arra enged következtetni, hogy talán a Renew elszánta magát és a tervezet mellé állt. A szocialista Frans Timmermans volt a motorja a Green Deal-nek és az RNL-nek is, aki igyekezett fegyelmet tartani a szocialista frakcióban, azonban hazatért Hollandiába, ami kedvezőtlen lehet a jogszabály szempontjából. Ezért arra biztat mindenkit, hogy írjon levelet vagy próbáljon meg bármi módon hatni az EP-képviselőkre, hogy a természetvédelem érdekében szavazzanak.

Elmondta, a közel 20 romániai civil szervezetet tömörítő Natura 2000 Koalíció nevében már írtak a kormánynak, de minél többen jelzik, hogy mi az álláspontjuk a jogszabály ügyében, annál nagyobb lesz az esélye annak, hogy ne kaszálják el ezt a meggyengített formájában is nagyon fontos törvénytervezetet.

„Úgy vélem, azért ment át jelentős többséggel az ENVI-n a tervezet, mert az EP, az EB és az ET közötti tárgyalások eredményeként kompromisszum született. Meggyengítették több szempontból is az EB eredeti tervezetét, például nem lesz kötelező minden előírás betartása, úgy véljük, kerültek jogi kiskapuk a tervezetbe. Például a tagországok az élelmiszerbiztonságra hivatkozva halasztást kérhetnek. Ugyanakkor az ET javaslatára pénzalapokat is rendeltek a jogszabályhoz, ami nagyon jó, hiszen sok esetben jelentős összegeket igényel a RNL gyakorlatba ültetése. Összességében nagyon örülni fogok, ha átmegy ez a törvény, mert egy valódi paradigmaváltást hozhat, alapvetően megváltoztathatja azt, ahogyan viszonyulunk a természethez. A jogszabály szerint ugyanis a jó természeti állapotban levő területek értéknek számítanak, melyeket meg kell őriznünk” – fejtette ki Papp Tamás.

A következő lépések vannak még hátra az RNL ügyében: februárban az Európai Parlament plénuma elé kerül a tervezet, végül pedig márciusban az Európai Tanács hoz ismét döntést a jogszabályról.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!