A középkori Bolognában felhúztak száz felhőkarcolót, máig nem tudni, minek

A 11. században Bolognában elkezdtek iszonyú magas, 60 méteres lakótornyokat építeni, amik aztán nagyrészt összeomlottak. Máig nem tudjuk, mi értelme volt az egésznek.

Miért hívjuk melegnek a melegeket?

Nem tudni pontosan, hogyan lettek a homoszexuális férfiak „melegek” a magyar nyelvben, főleg azért nem, mert először a leszbikusok szinonimájaként került be a szó a köztudatba. A sokkal vulgárisabb...

A nebraskai szenátor, aki beperelte Istent

Ernie Chambers sikertelenül próbálta elérni Istent különféle természeti katasztrófák után, hogy kérdőre vonja, úgyhogy bíróságra vitte az ügyet. Mások is próbálkoztak ilyesmivel, kevés sikerrel, az...

A berlini metróállomás, ami a mai napig uránnal van kicsempézve

Szerencsére az egészségre nem káros, de a Geiger–Müller-számláló rendesen kimutatja a sugárzást, ha közel rakjuk a csempékhez.

Amerika első sorozatgyilkosa horrorházat épített a legenda szerint. Amiből nem sok minden igaz

H. H. Holmesról az is terjedt, hogy kétszáz embert megölt, és az is, hogy olyan volt, mint a Fűrész főgonosza, csak éppen a 19. század végi Chicagóban. A korabeli sajtó, a gyilkos saját vallomásai...

Miért van az állatoknak farkuk? És az embereknek miért nincs?

Pedig sokoldalú eszköz: egyensúlyozáshoz, önvédelemre, kommunikációban és párkeresésben is jól jöhet. Az őseinknek még volt, aztán eltűnt.

A varjúautomata, amellyel madarakat tanítottak meg arra, hogy dobják ki a cigicsikkeket

Jött egyszer egy kósza gondolat több ország startuposa fejében is, hogy mekkora ötlet lenne varjakat megtanítani arra, hogy összeszedjék az emberek után a cigicsikket. Megcsinálták, aztán kiderült,...

Meglepő módon egy nőről nevezték el a legtöbb utcát Európában

Pedig a közterek döntő többsége egy gazdag vagy befolyásos fehér férfi nevét viseli.

Miért imádják annyira a rovarok az éjszakai fényeket?

Valósággal hipnotizálva, néha öngyilkos módon repülnek a lámpákra, gyertyafényre, a nyitott ablakra, ahol a lakásból kiszűrődik a fény. De miért jó ez nekik?

A középkori jobbágyok tényleg feleannyit dolgoztak volna, mint mi?

Van, aki szerint csak évi 150 napot dolgoztak, de ez túl szépnek tűnt, hogy igaz legyen. Egy történész segített utánajárni a válasznak, amihez azt is tisztázni kell, középkori értelemben egyáltalán...

Kövess minket Facebookon is!