Az ember, aki hónapokat töltött a föld alatt, és lelassította az időt
Michel Siffre 1972-ben több mint fél évet töltött egy barlangban, hogy az alvás-ébrenlét ciklust vizsgálja. Társaival kiderítették: ha nincs napfény, a legtöbb ember 36 órát van ébren, majd 12 órát...
A Jingle Bellst egyáltalán nem karácsonyi dalnak írták
És még csak nem is gyerekdalnak. A verdás csajozás 19. századi megfelelőjéről szólt, csak az erősebb versszakokat már ritkán éneklik.
Az Apollo–8 űrhajósainak karácsonyi ajándéka volt a földkelte
1968. december 24-én először láthatta ember, ahogy a Föld a távolban felbukkan a Hold mögött. A legénység kockázatos küldetésen volt, fotójuk a jelenségről a 20. század egyik legismertebb és...
Észak- és Dél-Amerika között száz kilométernyi autóút hiányzik az átkeléshez, és valószínű, hogy...
A Föld egyik legveszélyesebb vidékének tartják a Darién-rést, ahol a dzsungel és a nehéz hegyi terep miatt nem épült sosem autóút, de gyalogosan is életveszélyes az átvágás. A Panama és a Kolumbia...
Miért hordanak az amerikaiak a lakásban is cipőt?
Az innen nézve fura cipőviselési gyakorlat mögött nem csak praktikus okok húzódnak meg, történelmi és kulturális hagyományai is vannak.
1883-ban pár száz kilométerre lehettünk a világvégétől
Máig vitatott, mit látott valójában annak idején José Bonilla mexikói csillagász, de újabb kutatások szerint egy több milliárd tonnás üstökös maradványait, amikkel épp csak megúsztuk az ütközést.
Miért nem tud rákattintani az interneten egy robot arra, hogy nem robot?
Hát, leginkább mert maga a kattintás a legkisebb része annak a folyamatnak, amit captchának nevezünk. A mesterséges intelligencia persze ezt is felforgatta, de a gépi tanulásra is van már ellenszer.
Miért lehet rendszeresen helikopterező teheneket látni Svájcban?
Több kantonban megszokott látvány a repülő tehén, főleg nyaranta. Az okok csak részben magyarázhatók a jómóddal.
Olyan nyelveken is tudunk álmodni, amelyeken nem is beszélünk
Néhány elmélet szerint álmunkban még új szavakat is tudunk tanulni.
Megoldott egy 350 éves matematikai problémát, aztán 20 évesen meghalt párbajban
A politikával is foglalkozó csodagyerek, Évariste Galois csupán 60 oldalnyi tudományos munkát hagyott maga után, de azzal olyan elméleteket indított útjukra, amiknek ma már könyvtárnyi irodalmuk van.
