Az oroszok elhagyták a Kígyó-szigetet, az indonéz elnök átadta Zelenszkij üzenetét Putyinnak

Bekérették csütörtökön a brit nagykövetet a moszkvai külügyminisztériumba a londoni vezetés Oroszországot és Vlagyimir Putyin elnököt sértő nyilatkozatai miatt – közölte az orosz diplomáciai tárca.

A minisztérium beszámolója szerint jegyzékben tiltakoztak Deborah Bronnert nagykövetnél a brit kormány „arcátlan kijelentései” miatt, amelyekkel „megsértették Oroszországot, Oroszország vezetőjét és hatóságai képviselőit, valamint az orosz népet”. „Egy kulturált közegben az ilyen kijelentésekért illik bocsánatot kérni” – ismertette a tárca.

A TASZSZ orosz hírügynökség ezzel összefüggésben felidézte Ben Wallace brit védelmi miniszter LBC rádiónak adott szerdai nyilatkozatát, amelyben sértő kijelentéseket tett Putyinra és Maria Zaharova külügyi szóvivőre. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arcátlannak nevezte az elmondottakat, hozzátéve, hogy viselkedésével a miniszter „árnyékot vet Nagy-Britanniára”.

A minisztérium felhívta Bronnert figyelmét arra is, hogy Oroszország elfogadhatatlannak tartja a Nagy-Britannia által terjesztett hamis információkat, miszerint Moszkva atomfegyverek bevetésével fenyegetőzik.

(MTI, Reuters)

Szerhij Hajdaj, a régió ukrán kormányzója arra szólította fel a lakosokat Liszicsanszkban, hogy maradjanak az óvóhelyeken, mert „már nem lehetséges az evakuálás.” Hajdaj szerint az orosz erők a város szélén vannak, és több irányból is lövik a települést, és aláaknázzák a bevezető utakat, de a településen belül még nincsenek utcai harcok.

Hajdaj korábban azt mondta, hogy folyamatosan lövik a várost az orosz erők. A békeidőben 100 ezres Liszicsanszkban 15 ezer ember lehet még, őket az ukrán hatóságok szerint próbálták evakuálni, miközben az oroszok a Szeverodonyeck elfoglalása óta a támadások fókuszában álló város körbekerítésével próbálkoznak. Itt látható Liszicsanszk és a kelet-ukrajnai front az Institute for the Study of War térképén:

Az oroszbarát luhanszki szakadárok egyik vezetője, Vitalij Kiszelev azt állította, hogy az orosz erők teljesen elfoglalták a közeli olajfinomítót, ahol a brit hírszerzés szerint is a legkomolyabb harcok folytak. Hajdaj azonban tagadta azt állítást, hogy a város felét ellenőrzésük alatt tartanák, és az ukrán erők szerint az olajfinomítónak is csak egyes részeit foglalták el. Az ukránok szerint visszavertek egy támadást egy zselatinfeldolgozó üzem ellen is. (CNN, BBC)

Svédországnak és Finnországnak be kell tartani a Törökországnak tett ígéreteket, ha azt akarják, hogy a török parlament ratifikálja a NATO-csatlakozásukról szóló jegyzőkönyvet – írja a Reuters. Törökország kedden állapodott meg a két tagjelölttel, akik számára így szabaddá vált az út a NATO-ba. Erről bővebben ebben a cikkben írtunk.

Erdoğan a NATO-csúcs végén azt nyilatkozta, hogy a két országnak amint lehet végre kell hajtania a Törökország által terroristának tartott emberekre vonatkozó törvényi változásokat. Azt is megjegyezte, hogy Svédország azt ígérte, hogy 73 ilyen, a török elnök által terroristának tartott egyént adnak ki Törökország számára, bár a megállapodásban valójában nem áll ilyen konkrét ígéret. Svédország és Finnország csak annyit írt alá, hogy megvizsgálják a török kéréseket.

„A lényeg az, hogy betartsák az ígéreteiket. A következő időszakban figyelni fogjuk, hogy betartják-e a memorandumban leírt elemeket, és ennek fényében hozunk majd döntéseket”

– mondta az elnök.

Mindkét ország támogatja Törökországot a kurd PKK elleni harcában, és felfüggeszti a PKK szíriai testvérszervezetének, az Népi Védelmi Egységek (YPG) támogatását – ami azért is érdekes, mert ez a szervezet az Iszlám Állam ellen alakult nemzetközi koalíció fő szíriai partnerszervezete. Emellet az Erdoğan által Soros György-szinten démonizált Fethullah Gülen vallási csoportját sem támogatják tovább. A memorandumban nem szerepel, hogy a törökök konkrétan kinek a kiadatását kérik.

Magdalena Andersson svéd miniszterelnök azt mondta, hogy a kiadatási vizsgálatban figyelembe veszik a helyi és nemzetközi törvényeket, valamint a Törökország által átadott információkat.

Akár egy évig is eltarthat, hogy a NATO-tagállamok mind ratifikálják a svéd és finn csatlakozást, de amint ez megtörténik, az északi országok is a szövetség védelme alá kerülnek.

Oroszország teljes mértékben kész kielégíteni a baráti országok mezőgazdasági termelőinek műtrágyák iránti igényeit – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök Joko Widodo indonéz elnökkel Moszkvában folytatott megbeszélései után tartott sajtótájékoztatóján.

„Készek vagyunk teljes mértékben kielégíteni Indonézia és más baráti államok mezőgazdasági termelőinek kálium-, nitrogén- és foszfáttartalmú műtrágyák iránti keresletét, valamint tudjuk biztosítani az ezek előállításához szükséges alapanyagokat is”

– mondta Putyin.

Putyin mindemellett ismételten cáfolta, hogy Moszkva akadályozná az ukrán gabona exportját, illetve megkérdőjelezte az ukrán mezőgazdasági termékek hiányának jelentőségét is a globális piacokon, mondván, hogy mindössze ötmillió tonna gabona rekedt az országban, ami a világ termelésének alig fél százaléka. Nemzetközi becslések szerint ez a szám inkább 20-25 millió tonna, ami a Kereskedelmi Világszervezet szerint hosszú éveken át hiányozna a nemzetközi gabonapiacról.

Ebben a cikkünkben levezettük, hogy miért is jelent óriási problémát, hogy bezár Európa éléskamrája, valamint bemutattuk, hogy mely országokban jelent komoly veszélyt a háború miatti élelmiszerhiány.

„Nem akadályozzuk az ukrán gabonaexportot. Az ukrán hadsereg aláaknázta a kikötők bejáratát, és senki sem akadályozza őket az aknamentesítésben, egyben pedig szavatoljuk a szállítmányok biztonságát ezekről a helyekről”

– mondta az orosz elnök. Ismét azt állította, hogy a nyugati szankciók tehetők felelőssé a globális élelmiszerpiacokon jelentkező zavarokért és a növekvő fogyasztási árakért, bár azt nem tette hozzá, hogy a szankciókat az orosz invázió miatt vezették be.

Bár Putyin azt állítja, hogy kiengedik az ukrán búzát, az valószínűbb, hogy csak a kikötők aknamentesítésére hajtanak, hiszen ez nagyban megkönnyítené az inváziós törekvéseiket. Az ukrán kormány nem is nagyon hisz az orosz elnöknek, ami talán nem túl meglepő, hiszen a február 24-ei támadás előtt az orosz vezetés váltig állította, hogy csak gyakorlatok miatt küldött több mint 100 ezer katonát a határra. Az ukránok szerint Oroszország a humanitárius folyosók kialakításához szükséges tűzszüneteket is rendszeresen megszegte (az oroszok ugyanezt állítják az ukránokról), ami szintén csökkentheti a bizalmat.

Widodo felszólította a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport (G7) országait, hogy Oroszország elleni szankcióikkal ne gátolják az élelmiszer- és műtrágyaexportot, mert szerinte az csak az élelmiszerválságot erősíti.

A világ legfejlettebb és legnagyobb feltörekvő gazdaságait tömörítő G20 csoport soros elnökségét betöltő Indonézia államfője egyben kijelentette, hogy folytatják az együttműködést Oroszországgal. Az ukrán konfliktusról szólva Widodo arról beszélt, hogy átadta Volodimir Zelenszkij ukrán államfő üzenetét Putyinnak. Az üzenet tartalmáról nem szivárogtak ki részletek.

Átadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üzenetét Vlagyimir Putyinnak, mondta Joko Widodo indonéz elnök, miután Moszkvában tárgyalt az orosz elnökkel. Widodo egy nappal korábban járt Kijevben, de azt nem árulta el, hogy mi állt az üzenetben. Annyit mondott, hogy kész segíteni a kommunikáció megkezdését Zelenszkij és Putyin között.

Widodo jelenleg a G20-csoport elnökségét is betölti, és meghívta Zelenszkijt a novemberi G20-csúcsra Balira. A G20 a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az egész Európai Uniót tömörítő szervezet. Az AFP szerint az ukrán elnök azt válaszolta, hogy a részvétele attól is függ, ki lesz még ott.

Oroszország a G20 tagja, és kedden még úgy tűnt, Putyin ott lesz Balin. Azonban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön azt mondta, hogy az orosz elnök megkapta a meghívót, de még nem döntötte el, hogy el is megy-e. (BBC, Guardian)

A következő napokban újabb, 800 millió dollár értékű katonai támogatást jelent be Ukrajnának, mondta Joe Biden amerikai elnök a madridi NATO-csúcs végén tartott sajtótájékoztatóján. Ebben lesznek légvédelmi, tüzérségi fegyverek, lőszer és radarrendszerek is. Korábban itt gyűjtöttük össze, hogy Ukrajna milyen támogatásokat kapott külföldi országokról, köztük az Egyesült Államoktól.

Biden azt mondta, hogy addig fogják támogatni Ukrajnát, ameddig csak kell. Oroszország szerinte súlyos árat fizet az offenzívájáért, a NATO-bővítésre utalva pedig azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök pont azt kapta, amit leginkább el akart kerülni. Biden történelminek nevezte a madridi csúcsot, Finnország és Svédország meghívását említve a katonai szövetségbe.

Szerinte a NATO egységes a közvetlen fenyegetéssel szemben, amelyet Oroszország Európára nézve jelent és azokkal a rendszerszintű kihívásokkal szemben is, amelyeket Kína képvisel a világrendre nézve. (CNN, BBC)

A Jens Stoltenberg NATO-főtitkár által belengetett, 300 ezres létszámú gyorsreagálású hadtest inkább távlati cél, a szervezet nem tudja azt egyik napról a másikra megvalósítani – írja NATO-tisztviselők nyilatkozata alapján a CNN.

Stoltenberg hétfőn jelentette ki, hogy meghétszerezné a gyorsan bevethető hadtestek létszámát. Ez a CNN-nek nyilatkozó tisztviselők szerint sok ország védelmi vezetését meglepte, mert valójában egy új, a jelenlegit leváltó modellről van szó, amit leghamarabb 2023-ban tudnak bevezetni.

„A tervezési folyamat során megtudtuk a tagállamoktól, hogy milyen létszámú erőkkel rendelkeznek, milyen készenléti állapotban vannak. Tehát a modell feltöltésének több iterációja lesz, de nem adnánk számadatokat egy modellhez, ha nem lennénk rendkívül biztosak abban, hogy ezeket a dolgokat meg tudjuk valósítani”

– mondta az egyik nyilatkozó. Az is kiderült, hogy az új modellben a sok katona a hazájában állomásozna, de krízis esetén készen állnának a gyors bevetésre.

Ukrajna megkezdte az áram exportálását az Európai Unióba – jelentette be csütörtökön Denisz Smihal ukrán miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

„Alig három hónappal az energetikai tanúsítvány megszerzése után megkezdődött az ukrán villamosenergia régóta várt exportja Európába! Ma, az éjszaka első órájától kezdve ilyen export ment Romániába. A kezdeti mennyiség 100 MW”

– írta Smihal a Facebook-oldalán, hozzátéve, hogy csak az első napon 10 millió hrivnyát (közel 130 millió forintot) keresett az áramexporton az Ukrenergo nevű állami vállalat, és mivel akár 2,5 GW-ot is képesek exportálni, éves szinten akár 70 milliárd hrivnya is befolyhat az ügyletből.

Von der Leyen is üdvözölte a lépést, amely szerinte Ukrajna és az EU érdekeit is szolgálja: „Ez további villamosenergia-forrást biztosít majd az EU számára. Ukrajnának pedig nagyon szükséges bevételt.”

Az ukrajnai és a nyugati villamosenergia-hálózatnak a korábbi tervekhez képest jóval előbbre hozott összekötéséről, a lépés részben Magyarországra háruló feladatáról és annak potenciális előnyeiről itt írtunk részletesen.

(CNN)

Ahogy korábban írtuk, Bernie Ecclestone volt F1-vezér egy nyilatkozatában megvédte Vlagyimir Putyin orosz elnököt és az általa indított ukrajnai háborút. Ecclestone szerint Putyin egy józan értelmű és első osztályú ember, akiért tűzbe tenné a kezét, és aki úgy hitte, hogy Oroszország javára cselekszik, amikor megtámadta Ukrajnát. Egyúttal kritizálta a szerinte az oroszok felé nem elég nyitott Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

A Forma–1 most reagált a nyilatkozatra:

„Bernie Ecclestone megjegyzései az ő személyes nézetei, és szöges ellentétben állnak a sportágunk modern értékeivel.”

– közölte a szervezet egy szóvivője.

(Guardian)

Az ukrán gabonaexport megrekedése a háború egyik legsúlyosabb gazdasági következménye, amely globális élelmiszerválsággal fenyeget, ezért a patthelyzet feloldásában a nemzetközi közösség is erősen érdekelt. Emiatt lehet jelentősége annak, hogy Görögország felajánlotta, hogy biztosítja a hajókat az oroszok fekete-tengeri blokádja miatt Ukrajnában ragadt gabona kihozásához. Erről Jens Sloltenberg NATO-főtitkár beszélt a madridi NATO-csúcs zárónapján.

Sloltenberg a sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a csúcstalálkozón meghozott döntések biztosítják, hogy az észak-atlanti szövetség tovább őrizze a békét a területén, és elkerülje a konfliktusokat. „Megállapodtunk a védelmi politikánk alapvető változtatásában. Megállapodtunk abban, hogy Finnország és Svédország csatlakozik a szövetségünkhöz. Megállapodtunk abban, hogy tovább támogatjuk Ukrajnát, és megállapodtunk abban is, hogy elmélyítjük kapcsolatunkat a csendes-óceáni térségbeli partnereinkkel” – összegezte a főtitkár, aki egyúttal újra azt sürgette, hogy Oroszország vessen véget a háborúnak, és vonja ki csapatait Ukrajnából.

(Guardian, MTI)

Közhely, hogy ahogy általában a politikában, úgy a háború során az információs hadviselésben is különösen fontosak a szimbólumok, nem csoda, hogy az oroszok az elfoglalt városokban szinte azonnal felhúzták a zászlójukat és bevezették a rubelt, vagy hogy az ukránok szétlőtt orosz tankokat állítottak közszemlére Kijevben. Éppen ezért megszokott, hogy ilyen kiélezett helyzetben a legapróbb szimbolikus gesztusokat is nagy figyelem övezi – nem meglepő hát, hogy a beszámolók szerint nagy derültség fogadta, hogy a csütörtökön véget ért madridi NATO-csúcson épp „orosz stílusú burgonyasalátát”, azaz orosz hússalátát szolgáltak fel.

A különös választást több helyi újság is megjegyezte, és a fogást végül át is nevezték tradicionális salátává. A védelmi és külügyminisztereknek rendezett vacsorát felügyeli spanyol séf, José Andrés pedig meg is bolondította egy kicsit: az éttermei gyakorlatához hasonlóan paradicsomos gombócokat adott a salátához, és szolidaritása jeleként átnevezte ukrán salátává. A példáját egyébként több más étterem is követte.

A nagy-britanniai Wiltshire megyében, brit és új-zélandi erőktől kaptak kiképzést ukrán katonák az M270 rakéta-sorozatvetők és az L119 tarackok megfelelő használatáról. A britek három héten át oktatták őket az M270-nel, az L119 kezelését pedig az új-zélandiaktól sajátították el.

Korábban is kaptak már hasonló nagy-britanniai kiképzést ukrán csapatok, de ez az első alkalom, hogy tüzérségi rendszerek használatából képezték ki őket. Van is hova képezni az ukrán katonákat: ahogy korábbi elemzésünkben írtuk, az Ukrajnának felajánlott lövegek a világ legjobbjai közé tartoznak, és képesek lehetnek az orosz fölény megtörésére, de a lőszerellátás és a kezelők kiképzése miatt a bevetésük nem egyszerű.

(BBC)

„Szeretnék még egyszer rámutatni, hogy bizonyos körülmények között az ilyen ellenséges intézkedések nemzetközi agressziónak is minősülhetnek. Sőt, akár casus bellinek is”

– mondta Dmitrij Medvegyev az Oroszország elleni nemzetközi szankciókról.

Medvegyev volt már Ororszország elnöke (a hivatalban elődje és utódja: Vlagyimir Putyin), majd Oroszország miniszterelnöke is (a hivatalban elődje és utódja: Vlagyimir Putyin), most pedig az ország Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese (a tanács elnöke: Vlagyimir Putyin), azaz a véleménye jellemzően nem esik messze a hivatalos állásponttól, bár a háború kitörése óta többször fogalmazott már annál élesebben.

(Guardian)

Bernie Ecclestone, a Forma–1 korábbi vezére megvédte Vlagyimir Putyin orosz elnököt és az általa indított ukrajnai háborút. Ecclestone szerint Putyin egy józan értelmű és első osztályú ember, akiért tűzbe tenné a kezét, és aki úgy hitte, hogy Oroszország javára cselekszik, amikor megtámadta Ukrajnát.

„Sajnos ő is olyan, mint sok üzletember, és biztosan olyan, mint én, hogy időről időre hibázunk, és amikor hibát követünk el, a lehető legtöbbet kell tennünk, hogy kijussunk belőle” – mondta.

Ecclestone egyúttal kritizálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, amiért szerinte nem nyit eléggé az oroszok felé:

„A másik személy, Ukrajnában, akinek a hivatása, ha jól tudom, komikus volt, és úgy tűnik, hogy ezt a hivatást akarja folytatni, mert szerintem ha átgondolta volna a dolgokat, biztosan nagy erőfeszítéseket tett volna, hogy beszéljen Putyinnal, aki egy értelmes ember, és meghallgatta volna őt, és valószínűleg tehetett volna valamit az ügyben.”

(Sky News)

Ahogy megírtuk, Ukrajna szerint sikerült elűzniük az orosz helyőrséget a stratégiailag és szimbolikusan is fontos Kígyó-szigetről. Az orosz védelmi minisztérium a friss napi jelentésében el is ismerte, hogy elhagyták a szigetet, de azt írják, ez a jó szándékuk jeleként értelmezendő, mert így teszik lehetővé a hónapok óta akadozó gabonaexportot:

„Június 30-án az Orosz Föderáció fegyveres erői a jó szándék jegyében befejezték a Kígyó-szigeten rájuk bízott feladatokat, és kivonták az ott állomásozó helyőrséget. Ezzel demonstráljuk a világnak, hogy az Orosz Föderáció nem akadályozza az ENSZ azon erőfeszítéseit, hogy humanitárius folyosót szervezzen az Ukrajna területéről származó mezőgazdasági termékek exportjára. Ez a döntés megakadályozza, hogy Kijev a közelgő élelmiszerválság témájában spekuláljon, arra hivatkozva, hogy a Fekete-tenger északnyugati részének orosz ellenőrzése miatt nem lehet gabonát exportálni. Most az ukrán félen a sor, amely még nem tisztította meg a Fekete-tenger partvidékét a partjai közelében, beleértve a kikötői vizeket is. Az Orosz Föderáció fegyveres erői folytatják a különleges katonai műveletet Ukrajnában” – írták.

A partvidék megtisztításával arra utalnak, hogy korábban a gabonaszállítmányok átengedésének feltételeként szabták, hogy Ukrajna aknamentesítse a partvidéket, de Ukrajna már korábban jelezte, hogy ezt biztonsági okokból nem teszi meg.

(Guardian)

„Az éjszaka folyamán a katonai művelet első szakaszának sikeres végrehajtásának eredményeként, amely során rakéta- és tüzérségi egységeink harci csapásokat mértek a Kígyó-szigetre, az ellenség két motorcsónakkal sietve evakuálta a helyőrség maradékát, és valószínűleg elhagyta a szigetet. A szigetet most tűz borítja, és robbanásokat hallani. A művelet további eredményeit még vizsgálják” – írta a Facebook-oldalán az ukrán haderő déli parancsnoksága:

A stratégiailag is fontos Kígyó-sziget Ukrajna déli partjától nagyjából 30 kilométerre található a Fekete-tengeren, és többször cserélt gazdát az elmúlt másfél évszázadban. A terület hovatartozásáról korábban éveken át vita volt Ukrajna és Románia között. Az ügyben végül a Hágai Nemzetközi Bíróság Románia javára döntött, ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy Románia kapta meg a vitatott terület (a kontinentális talapzat) nagyjából nyolcvan százalékát, viszont egy ukrán bázis továbbra is maradt a szigeten.

A sziget neve akkor vált széles körben ismertté, amikor a háború első napján elfoglalták az oroszok, de az ukrán határőrök nem adták meg magukat, elküldték őket a faszba – az ezt abszolváló határőrt májusban szabadították ki a hadifogságból. Ukrajna azóta többször mért csapást a szigetre, állításuk szerint mostanra sikerrel.

Frissítés: Oroszország is elismerte a sziget elhagyását, de az ő verziójuk szerint a jó szándék jeleként, tervezetten adták át, hogy ezzel lehetővé tegyék a gabonaexport beindítását.

(Guardian)

A NATO-ba frissen meginvitált Svédország még több fegyvert, többek között páncéltörő rakétákat és géppuskákat küld Ukrajnának – mondta a TT svéd hírügynökségnek Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter. Az új küldemény értéke 500 millió svéd korona (18,6 milliárd forint).

A svédek és a finnek erős, kompetens és a Balti-tenger térségében az orosz tengeri és légi erőt hatékonyan ellensúlyozó hadsereget hoznak a NATO-ba, és szakmai körökben senki nem vitatja, hogy ezzel jelentősen erősödik a szövetség – írtuk korábbi elemzésünkben.

(Sky News)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állítása szerint tíz orosz rakéta talált el polgári célpontokat a dél-ukrajnai Mikolajiv városában szerdán, legalább öt ember halálát okozva.

Zelenszkij szerint ez a támadás „a világon mindenki számára bizonyítja, hogy az Oroszországra gyakorolt nyomás nem elégséges”. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy hadseregünket modern tüzérségi rendszerekkel lássuk el, hogy megfelelően tudjunk reagálni a megszállókra” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy Ocsakiv, Dnyipro, Harkiv és Szumi régiójában is történtek támadások.

Mikolajivban márciusban a Telex is járt, riportjainkat itt és itt olvashatják.

(CNN)

Ha nem is a legfontosabb, de mindenképpen a legszórakoztatóbb frontja az egyébként cseppet sem szórakoztató ukrajnai konfliktusnak, ahogy a világ legfontosabb vezetői úgy szólogatnak be egymás meztelen testére, mint az egymást bullyingoló kisiskolások.

Az első humorbombát a G7 vezetői robbantották néhány napja, amikor a találkozójuk elején azzal poénkodtak, hogy a nagy melegben talán le kéne vetkőzniuk, hogy megmutassák a világnak, hogy keményebbek, mint Vlagyimir Putyin. Ha ebből még nem lett volna egyértelmű, az orosz elnök jellegzetesen macsós, félmeztelenül prezentált médiaszerepléseire utalnak, a biztonság kedvéért Justin Trudeau kanadai miniszterelnök még azt is bedobta, hogy esetleg lóháton is lovagolhatnának félmeztelenül, mint ahogy Putyin olyan emlékezetes módon tette egy bő évtizeddel ezelőtt:

Erre a kedélyes putyinozásra reagált most maga Vlagyimir Putyin, hasonló szellemben, még ha kicsit nyersebben is:

„Nem tudom, hogyan akartak levetkőzni, derékig vagy a derék alatt, de szerintem undorító látvány lenne.”

Ennél egy fokkal elegánsabban hozzátette azt is, hogy egyetért a néhai orosz költő, Alekszandr Puskin szavaival, aki az elnök szabad idézése szerint azt mondta, egy emberben mindent harmonikusan kell fejleszteni, a lelket és a testet is.

A harmadik világháborút leginkább az orosz – illetve annak nyomán a magyar – propaganda szokta emlegetni az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, de a másik oldalon is fel-feltűnik ez a leginkább retorikus elemnek tekinthető fordulat. Ezúttal az ukrán védelmi miniszter, Olekszij Reznyikov mondta azt, hogy nincs értelme arra törekedni, hogy elkerüljék a feszültségek eszkalálódását Oroszországgal, hiszen a háború már a nyakukon van, és „a harmadik világháború idén február 24-én elkezdődött”:

(Sky News)

Kiadta szokásos hírszerzési jelentését a brit védelmi minisztérium. A fő megállapítások:

• Az ukrán erők továbbra is tartják a pozícióikat Liszicsanszk városánál, miután visszavonultak Szeverodonyeckből.
• Az oroszok továbbra is azzal próbálkoznak, hogy Popaszna felől bekerítsék az ukránokat, hogy ne kelljen végrehajtaniuk egy újabb nagy átkelést a Donyec-folyón.
• Jelenleg a Liszicsanszktól tíz kilométerre délnyugatra fekvő olajfinomító körül összpontosulhatnak.
• Összességében az orosz csapatok továbbra is korlátozott mértékű előrehaladást produkálnak az ukrán védelmi erők Izjum felőli bekerítésében a Donyecki terület északi részén.
• Továbbra is kulcsfontosságú lehet a harcok kimenetele szempontjából, hogy az ukrán erők képesek lesznek-e folytatni azt a stratégiát, hogy a védekezésükkel lassítják a támadásokat, majd mielőtt az oroszok bekerítenék őket, rendezett formában hátrébb vonják a csapataikat.

Norvégia szerda este jelentette be, hogy a megelőző 24 órában kibertámadás ért több norvég kormányzati és privát weboldalt és online rendszert. A támadásokat elhárították, de kisebb-nagyobb kimaradások voltak online szolgáltatásokban. Az első hírek szerint a túlterheléses támadások mögött orosz katonai hekkereket sejtettek a norvégok.

Csütörtökön azonban a norvég Nemzetbiztonsági Ügynökség már azt közölte, hogy egy oroszbarát kiberbűnözői csoport lehet a felelős. Ilyenből egyébként sok van, és ahogy korábban részletesen bemutattuk, számos ilyen csoport szállt be a háborúba, ahogy az ukrán oldalon is sok aktivista csoport hajt végre kibertámadásokat orosz célpontok ellen.

„A közelmúltban más országokban is történtek hasonló támadások, de egyiknek sem voltak tartós következményei. A támadások azonban bizonytalanságot idéznek elő a lakosságban, és azt a benyomást keltik, hogy a jelenlegi európai politikai helyzet bábjai vagyunk” – írta közleményében az ügynökség.

Napokon belül helyreállhat a kereskedelem az uniós országok közé ékelt orosz enklávé, Kalinyingrád felé Litvánián keresztül – értesült a Reuters a készülő megállapodásra rálátó forrásoktól.

Litvánia két héttel ezelőtt jelentette be, hogy az uniós szankcióknak megfelelően elvágják a területükön áthaladó vasúti teherforgalmat, megakadályozva, hogy a szankciók hatálya alá tartozó áruk Kalinyingrádba jussanak.

A Reuters forrásai szerint ha Litvánia elengedi a fenntartásait, július elején megszülethet a megállapodás, amely mentességet adna a területnek a szankciók alól. A lépés célja az eszkaláció megelőzése lenne: Litvánia attól tart, hogy ha az oroszok nem tudnak utánpótlást juttatni Kalinyingrádba, katonai erővel próbálhatnak meg folyosót vágni a területre. Németország pedig csapatokat állomásoztat Litvániában, így az EU egyik legnagyobb haderejű tagja is közvetlenül involválódna egy ilyen konfliktusban. Mindemellett félő, hogy a már így is feszült energiahelyzet is tovább éleződne.

A kalinyingrádi kereskedelmi útvonalak kérdése egy olyan konfliktusforrás a sok közül az EU és Moszkva között, amelyet az unió hajlandó elengedni a helyzet további elmérgesedésének elkerülése érdekében:

„Szembe kell néznünk a realitásokkal. [Putyin] sokkal erősebb alkupozícióval rendelkezik, mint mi. A mi érdekünk, hogy kompromisszumot találjunk”

– mondta a Reuters egyik forrása. A megállapodás július 10-ig, de akár már a jövő héten megszülethet.

(Guardian)

Továbbra is élénk harcok dúlnak a kelet-ukrajnai Liszicsanszknál, amely napok óta, Szeverodonyeck elfoglalása óta az orosz támadások fókuszában áll.

„A harcok folyamatosan zajlanak. Az oroszok folyamatosan támadnak. Nincs nyugalom. Abszolút mindent lőnek”

– mondta Szerhij Hajdaj, a terület ukrán kormányzója.

Liszicsanszkban 15 ezer ember van még, őket az ukrán hatóságok szerint próbálják evakuálni, miközben az oroszok próbálják körbekeríteni a várost.

(Guardian)

Az oroszok által elfoglalt és ellenőrzött, de továbbra is az ukránok által üzemeltetett zaporizzsjai atomerőműben az oroszok leeresztik a hűtőmedencéket, mert szerintük a létesítmény dolgozói fegyvereket rejtettek el a medrükben, ez azonban nukleáris veszélyhez vezethet – figyelmeztetett az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom állami vállalat.

„A zaporizzsjai atomerőmű megszállói azzal vádolták meg az ukrán atomtudósokat, hogy fegyvereket tárolnak az erőmű területén. Ennek érdekében több munkást őrizetbe vettek és megkínoztak, hogy beismerjék vagy inkább megrágalmazzák magukat, hogy állítólag még márciusban valamiféle fegyvert, robbanószert vagy lövedéket dobtak az erőmű hűtőmedencéinek betontálaiba” – idézett az Ukrajinszka Pravda ukrán híroldal az Enerhoatomnak a Telegram üzenetküldő alkalmazáson nyilvánosságra hozott közleményéből. Korábban is érkeztek hírek ukrán forrásból arról, hogy állítólag fogva tartják, árammal kínozzák a zaporizzsjai atomerőmű több munkását, néhány napja a Zaporizzsja megyei Enerhodar polgármestere beszélt erről.

A vállalat szerint ezzel az ürüggyel az erőmű megszállói le akarják üríteni a hűtőmedencéket, hogy ellenőrizzék annak edényeit, és leállítsák az erőművek biztonsági rendszereinek vízellátását biztosító szivattyúkat. Az Enerhoatom hangsúlyozta, hogy ha az atomerőmű hűtés nélkül marad, az veszélyeztetheti a nukleáris biztonságot, különösen meleg időben, amikor a túlmelegedés miatt könnyebben hibásodhatnak meg a berendezések.

Június 16-án tájékoztatták a zaporizzsjai atomerőmű szervezeti alosztályainak vezetőit, hogy Oroszország szeptember 1-jétől a Roszatom orosz vállalat irányítása alá kívánja helyezni a nukleáris létesítményt.

(MTI)

Az ukrán–magyar határszakaszon 6106 ember lépett be szerdán Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül 4989-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A beléptetettek közül a rendőrség 332 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért. Vonattal 27 ember, köztük 10 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre szerdán.

(MTI)

Az Egyesült Királyság további egymilliárd fontnyi (458 milliárd forintnyi) katonai támogatást nyújt Ukrajnának – jelentette be Boris Johnson miniszterelnök.

A támogatás olyan képességet fejlesztését célozza, mint a légvédelmi rendszerek, a drónok vagy az elektronikus hadviseléshez szükséges felszerelés. Ezzel a háború kitörése óta a britek már összesen 2,3 milliárd fontnyi támogatásról döntöttek Ukrajna részére.

(Sky News)

Kanada tárgyalásokat folytat európai szövetségeseivel arról, hogyan tudna több olajat és gázt szállítani a keleti partjaitól, hogy segítsen az energiahiány enyhítésében, illetve hogy alternatívát kínáljon az orosz energiahordozókra – mondta Melanie Joly kanadai külügyminiszter.

„Fontos, hogy Kanada fel tudjon lépni, és segíteni tudja európai barátainkat, akik nagyon nehéz energetikai helyzettel állnak szemben. Mindezt úgy kell tennünk, hogy az éghajlatváltozás kérdésével is foglalkozunk. Pontosan erről folytatunk megbeszéléseket, különösen a németekkel és a spanyolokkal” – mondta Joly.

(Sky News)

„Továbbra is abban a helyzetben vagyunk, hogy ha Putyin elnökre tekintünk, úgy gondoljuk, hogy gyakorlatilag ugyanazok a politikai céljai vannak, mint korábban, azaz Ukrajna nagy részét el akarja foglalni”

– mondta Avril Haines amerikai hírszerzési igazgató.

Haines szerint a háborús kilátások továbbra is elég komorak. Az amerikai hírszerzési szervek három lehetséges forgatókönyvet látnak, a legvalószínűbb egy elhúzódó konfliktus, amelyet az orosz erők lassú, de folyamatos előrehaladása jellemez. A másik kettő egy nagy orosz áttörés, illetve hogy az ukránoknak sikerül stabilizálni a frontvonalakat.

(Sky News)

• A NATO a török ellenvetések elsimítása után hivatalosan is meghívta a tagjai közé Svédországot és Finnországot, a szövetség főtitkára szerint gyors jóváhagyásra számíthatnak.
• Moszkva azt ígéri, ellensúlyozni fogja a NATO keleti szárnyának megerősítését.
• Boris Johnson a védelmi kiadások növelésére buzdítaná a NATO-tagokat.
• Joe Biden amerikai elnök szerint az Egyesült Államok jelentősen növeli katonai jelenlétét Európában.
• Kibertámadás ért több norvég kormányzati és privát célpontot, a norvég kormány szerint orosz hekkerek voltak.
• Lezajlott a háború eddigi legnagyobb hadifogolycseréje: 144 ukrán katona tért haza, az orosz oldali számról nincs információ.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök új bizonyítékot mutatott be, amely szerint az oroszok szándékosan célozták a kremencsuki bevásárlóközpontot.
• Az Oroszországba irányuló félvezetőexport 90 százalékkal esett, mióta beindultak a szankciók.