A baráti országoknak nincs mitől félniük, Oroszország kész kielégíteni a mezőgazdasági igényeiket

Oroszország teljes mértékben kész kielégíteni a baráti országok mezőgazdasági termelőinek műtrágyák iránti igényeit – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök Joko Widodo indonéz elnökkel Moszkvában folytatott megbeszélései után tartott sajtótájékoztatóján.

„Készek vagyunk teljes mértékben kielégíteni Indonézia és más baráti államok mezőgazdasági termelőinek kálium-, nitrogén- és foszfáttartalmú műtrágyák iránti keresletét, valamint tudjuk biztosítani az ezek előállításához szükséges alapanyagokat is”

– mondta Putyin.

Putyin mindemellett ismételten cáfolta, hogy Moszkva akadályozná az ukrán gabona exportját, illetve megkérdőjelezte az ukrán mezőgazdasági termékek hiányának jelentőségét is a globális piacokon, mondván, hogy mindössze ötmillió tonna gabona rekedt az országban, ami a világ termelésének alig fél százaléka. Nemzetközi becslések szerint ez a szám inkább 20-25 millió tonna, ami a Kereskedelmi Világszervezet szerint hosszú éveken át hiányozna a nemzetközi gabonapiacról.

Ebben a cikkünkben levezettük, hogy miért is jelent óriási problémát, hogy bezár Európa éléskamrája, valamint bemutattuk, hogy mely országokban jelent komoly veszélyt a háború miatti élelmiszerhiány.

Vlagyimir Putyin és Joko Widodo moszkvai találkozójuk után június 30-án – Fotó: Alexander Zemlianichenko / Pool / AFP
Vlagyimir Putyin és Joko Widodo moszkvai találkozójuk után június 30-án – Fotó: Alexander Zemlianichenko / Pool / AFP

„Nem akadályozzuk az ukrán gabonaexportot. Az ukrán hadsereg aláaknázta a kikötők bejáratát, és senki sem akadályozza őket az aknamentesítésben, egyben pedig szavatoljuk a szállítmányok biztonságát ezekről a helyekről”

– mondta az orosz elnök. Ismét azt állította, hogy a nyugati szankciók tehetők felelőssé a globális élelmiszerpiacokon jelentkező zavarokért és a növekvő fogyasztási árakért, bár azt nem tette hozzá, hogy a szankciókat az orosz invázió miatt vezették be.

Bár Putyin azt állítja, hogy kiengedik az ukrán búzát, az valószínűbb, hogy csak a kikötők aknamentesítésére hajtanak, hiszen ez nagyban megkönnyítené az inváziós törekvéseiket. Az ukrán kormány nem is nagyon hisz az orosz elnöknek, ami talán nem túl meglepő, hiszen a február 24-ei támadás előtt az orosz vezetés váltig állította, hogy csak gyakorlatok miatt küldött több mint 100 ezer katonát a határra. Az ukránok szerint Oroszország a humanitárius folyosók kialakításához szükséges tűzszüneteket is rendszeresen megszegte (az oroszok ugyanezt állítják az ukránokról), ami szintén csökkentheti a bizalmat.

Widodo felszólította a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport (G7) országait, hogy Oroszország elleni szankcióikkal ne gátolják az élelmiszer- és műtrágyaexportot, mert szerinte az csak az élelmiszerválságot erősíti.

A világ legfejlettebb és legnagyobb feltörekvő gazdaságait tömörítő G20 csoport soros elnökségét betöltő Indonézia államfője egyben kijelentette, hogy folytatják az együttműködést Oroszországgal. Az ukrán konfliktusról szólva Widodo arról beszélt, hogy átadta Volodimir Zelenszkij ukrán államfő üzenetét Putyinnak. Az üzenet tartalmáról nem szivárogtak ki részletek.

Állj ki a szabad sajtóért!

A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.

Támogatom!
Kövess minket Facebookon is!