A három szélsőséges párt parlamenti jelenléte jelentősen megnehezítheti a kormányalakítást

Az exit-pollok alapján három szélsőséges párt, az AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség), a SOS Románia és a POT (Fiatal Emberek Pártja) 32-33 százalékot érhetnek el a felálló parlamentben. Ez az arány radikálisan átalakíthatja a politikai egyensúlyt és a kormányalakítási lehetőségeket, figyelmeztet a G4Media.

Az INSCOP és a CURS által végzett szavazási becslések szerint az AUR a második helyet szerezheti meg, míg a SOS és a POT 5% fölötti eredménnyel szintén bejut a parlamentbe. Ez az első alkalom, hogy három szélsőséges párt egyszerre képviselheti magát a törvényhozásban, ami egyértelműen polarizáltabb politikai környezetet vetít előre.

• Az AUR, amely már az előző választásokon is erősödő támogatottságot mutatott, most megközelítette a legnagyobb romániai párt, a PSD eredményét, és maga mögé utasította a liberálisokat és a progresszív USR-t. A párt erőteljes nacionalista és euroszkeptikus retorikájával tudta megszólítani a választókat, különösen a vidéki területeken és a diaszpórában.
• SOS Románia: A Diana Șoșoacă által vezetett párt populista és nacionalista üzeneteivel a szélsőséges választók egy részét vonzotta magához. A párt jellemzően radikális társadalmi kérdésekkel kampányol.
• POT (Fiatal Emberek Pártja): Az újonnan alakult párt, amely az AUR-ból kivált politikusokra és radikális üzenetekre épít, és kiállt a szélsőséges elnökjelölt Călin Georgescu mellett, beelőzte az RMDSZ-t, és a szintén frissen alakult SENS pártot, és harmadik széljobbos erőként befutó lett.

A becslések szerint a PSD, amely a szavazatok körülbelül 25%-át szerezheti meg, bár első helyen végezhet, nem fog tudni egyedül kormányt alakítani. A kormányzó többséghez legalább három párt együttműködése szükséges, ami rendkívüli politikai kompromisszumokat követelhet meg.

Ezek a pártok várhatóan radikális programokat és javaslatokat fognak képviselni, amelyek szemben állhatnak a hagyományos európai és NATO-orientált politikával. Az AUR és a SOS különösen euroszkeptikus és populista narratívákat erősít, amelyek lassíthatják Románia európai integrációs törekvéseit és destabilizálhatják a parlamenti munkát.

A három szélsőséges párt megerősödése a társadalmi polarizáció fokozódására is utal. A választók egy része láthatóan radikális változásokat követel, míg mások a hagyományos politikai pártokat preferálják. Ez a helyzet hosszú távon politikai instabilitást eredményezhet.

A szélsőséges pártok parlamenti jelenléte új kihívások elé állítja Románia politikai vezetését. A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy a hagyományos pártok miként képesek kezelni a radikalizálódás jelentette fenyegetést, és hogyan tudnak hatékony kormányt alakítani egy ilyen megosztott politikai környezetben. A végső döntés a választások hivatalos eredményeitől és az elnök által kijelölt miniszterelnök személyétől függ.