Az első romániai exit poll szerint az RMDSZ-nek megvan az 5 százaléka

Szilágy Megye

Ipp

• Béres Zoltán, az RMDSZ polgármesterjelöltje nyert, több mint 700 szavazatot kapott, míg a második helyezett csaknem 400-at.

Kraszna és Sarmaság

• Krasznán Kovács István, Sarmaságon Dombi Attila, az RMDSZ jelöltjei nyertek.

Váralmás

• Az RMDSZ polgármesterjelöltje, Gál-Máté István, második mandátumát kezdheti Váralmás községben. Nyilatkozata: „több mint 480 szavazatkülönbséggel nyertem meg a választást, úgyhogy megköszönöm mindenkinek, aki mellettem volt. Folytatjuk a fejlesztést, a folytonosság megmarad.”

Bihar Megye

• Az RMDSZ úgy tűnik, hogy a következő önkormányzati ciklusban is huszonegy önkormányzattal marad a választások után.
• Margittát visszaszerezte az RMDSZ, Demián Zsolt nyerte a polgármesteri választást.
• Székelyhíd megtartása bizonytalanná vált.

Margitta

• Demián Zsolt, az RMDSZ polgármesterjelöltje jelentős győzelmet aratott Marcel Sas ellen, aki liberális színekben indult újra.

Szatmár Megye

• Az RMDSZ jelöltjei Mezőfényen, Kaplonyban, Kolcs községben, Sárközújlakon, Ákos községben, Börvelyben és Pusztadarócon nyertek.
• Pusztadarócon a 13 tagú tanács valamennyi tagja RMDSZ-es lesz.

Szatmárnémeti

• Kereskényi Gábor, az RMDSZ polgármesterjelöltje a szavazatok 65,33 százalékát birtokolja 18 szavazókörzet eredményei alapján.

Maros Megye

Marosvásárhely

• Soós Zoltán a szavazatok közel 50 százalékát szerezte meg, 12 százalékos feldolgozottságnál 47 százalékon áll.
• Dorin Florea volt polgármester a második helyen van, Horatiu Suciu 5%-on áll.

Szászrégen

• Márk Endre, az RMDSZ polgármesterjelöltje vezet a részleges adatok szerint, a város lakosságának nagy része a folytatásra szavazott.

Marosszentgyörgy

• Az RMDSZ polgármesterjelöltje nyert.

Hargita Megye

Gyergyószentmiklós

• Nagy Zoltán, a független polgármesterjelölt vezet Len Emil, az RMDSZ-jelölttel szemben.

Székelykeresztúr

• Koncz Hunor János, az EMSZ színeiben újrázik, kihívója Klein László volt az RMDSZ részéről.
• Koncz Hunor János nyilatkozata: „Köszönöm a bizalmat Székelykeresztúr! Csapatommal továbbra is az Önök javáért fogunk dolgozni!” – jelentette be Facebook-oldalán.
• Klein László Facebookon szintén megköszönte a választási részvételt a helyieknek, kiemelve, hogy sokan az urnák elé járultak.

Tusnádfürdő

• Nem sikerült a visszatérés Albert Tibornak, Tusnádfürdő egykori polgármesterének, a négy évvel ezelőtt őt legyőző Butyka Zsolt lesz továbbra is Tusnádfürdő polgármestere.
• A fürdővárosban leadott 850 szavazatból 586-ot Butyka Zsolt, függetlenként induló polgármesterjelölt kapott, míg kihívója, az MPE színekben induló Albert Tiborra 264-en szavaztak.

Csíkszereda és környéke

• Korodi Attila, Csíkszereda újrázó polgármestere megköszönte a választóknak a bizalmat
• nyilatkozata szerint Csíkszereda mintegy 13 ezer szavazattal támogatta az RMDSZ országos listáját.
• Borboly Csaba, a megyei önkormányzat leköszönő elnöke kiemelte, hogy csíki szinten jobbak az önkormányzati részvételi számok, mint ezelőtt négy évvel.

Gyergyószék

• Mik József borszéki, Laczkó-Albert Elemér gyergyóremetei, Puskás Elemér gyergyóditrói, Márton László Szilárd gyergyócsomafalvi, Gáll Szabolcs gyergyóalfalvi RMDSZ-es polgármesterek folytathatják a munkájukat.
• Gyergyószárhegyen Danguly Ervin független, Gyergyóújfaluban Egyed József EMSZ-es polgármesterek szintén újra megkapták a többség szavazatát.

Kovászna megye

• Az RMDSZ megnyerte a négy magyar várost (Sepsiszentgyörgy, Barót, Kovászna, Kézdivásárhely) és a megyei önkormányzatot.
• Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke szerint az erdélyi magyaroknak lesz-e képviselete az Európa Parlamentben a kérdés, az exit poll eredmények 5 százalékon mérik az RMDSZ-t.

Kézdivásárhely

• Bokor Tibor, Kézdivásárhely hivatalban levő polgármestere fölényes győzelmet aratott, a szavazatok több mint 70 százalékát megszerezve.
• Az RMDSZ várhatóan háromnegyedes többséget szerez az önkormányzatban.

Máramaros Megye

• Az RMDSZ polgármesterjelöltjei nyertek Koltón és Hosszúmezőn.

Alexander De Croo belga kormányfő közölte, hogy lemond, miután a jobbközép Nyitott Flamand Liberálisok és Demokraták (Open VLD) nevű pártja vesztett a vasárnapi parlamenti választásokon, írta a Politico.

Az Open VLD a 6 százalékot sem érte el a szavazatok közel 90 százalékának megszámlálása után. A párt elnöke, Tom Ongena szintén bejelentette a lemondását.

Belgiumban egy napon tartották az európai parlamenti és az országos választásokat, a nyertes a jobboldali Új Flamand Szövetség (NVA) lett, a szélsőjobboldali Flamand Érdek (VB) az előrejelzésekhez képest valamivel gyengébb eredményt ért el.

Budapest utcáit ellepte az eredményváró tömeg, és miután az utolsó európai szavazóhelyiséget is bezárták, az eddig közölt becslések helyett valódi eredményeket is közölhettek az európai parlamenti választásokról a nemzeti választási irodák. Magyarországon is ezt követően jelentek meg az első hivatalos részeredmények.

40 százalékos feldogozottságnál tart az EP-választás. Eddig:

• Fidesz-KNDP: 43,77 százalék, 11 mandátum,
• Tisza: 31,07 százalék,7 mandátum,
• DK-MSZP-Párbeszéd: 8,23 százalék, 2 mandátum,
• Mi Hazánk: 6,82 százalék, 1 mandátum.

A többi párt egyelőre nem érte el az 5 százalékos küszöböt.

Korábban a Political Capital elemzéséről írtunk, amely szerint a Fidesz-KDNP-nek kudarc lenne, ha gyengébb eredményt érne el, mint a korábbi EP-választásokon. 50 százalék alatt eddig csak 2004-ben teljesítettek, ekkor 47 százalékot szereztek. Úgy tűnik, hogy most a 2004-es eredményeket sem tudják hozni, holott minden idők legnagyobb összegeit égették el erre a kampányra.

Székelyudvarhelyen az RMDSZ jelöltje, Szakács-Paál István vezet. A leadott szavazatok már 40 százalékos feldolgozottságnál tartanak, tehát rövidesen eredményhirdetésre kerülhet sor.

Az RMDSZ jelöltre az eddig megszámolt szavazatok alapján mintegy 6 ezren szavaztak, Gálfi Árpád jelenlegi polgármesterre 1300-an, míg Ember Attilára, az EMSZ jelöltjére 129-en.

Bíró Barna Botond, az udvarhelyszéki RMDSZ vezetője, Hargita megye várományos tanácselnöke az eddigi eredményeket sajtótájékoztatón ismertette.

Antal Lóránt már a feldolgozott adatok tudatában polgármesterként szólította a pulpitushoz Szakács-Paált. A politikusok egyértelmű sikerként könyvelték el a választásokat, és megköszönték az udvarhelyieknek, hogy megértették az udvarhelyi RMDSZ üzenetét, és a változást követően újra bizalmat szavaztak nem csak polgármesterjelöltjüknek, de egy erős tanácstestületnek is.

Szakács-Paál István gratulációk és köszönetnyilvánítások, illetve konfettizápor közepette kijelentette: „Jó estét és büszkén jelenthetem be, hogy győztünk!” Azt mondta, érezték, hogy van egyfajta „váltó hangulat”, de meglepő volt, hogy ekkora arányban választották meg, de a bizalmat meg fogják szolgálni. Első dolga az lesz hogy megismerje a polgármesteri hivatalt.

Gálfi Árpád azt mondta a Transtelexnek, hogy az eredmények tudatában ő csak megköszönni tudja a 8 évet, és elfogadja a választópolgárok döntését. Folytatja a munkát szeptemberig, aztán meglátja, hogy „mit hoz az élet”.

A Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR), a Népi Mozgalom Pártjából (PMP) és a Jobboldal Erejéből álló Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) nyerte meg Bukarest főpolgármesteri tisztségét, de a főváros első és második kerületét, illetve Temesvárt is, jelentette ki Cătălin Drulă, az USR elnöke az exit poll adatok alapján a G4Media szerint.

„Láttam, hogy a korábbi órákban milyen exit pollokkal mérgezték a közvéleményt, és kíváncsi vagyok, hová tűntek bizonyos pártok, amelyek azok szerint átlépték a küszöböt, de most mégsem lépik át, mint például a PUSL. Úgy tűnik, hasból írják az előrejelzéseket és ezek egy régóta kezdődött művelet részei, amelynek a romániai választások elcsalása a célja” – mondta. „Nem emlékszem, hogy lett volna olyan választás, ahol több szabálytalanság történt volna. Több ezer szabálytalanságot jelentettek, pénzt fizettek a szavazatokért, embereket erőszakkal vittek be szavazni. A választás egész szervezése hibás volt” – tette hozzá.

Dominic Fritz temesvári polgármester, aki az ADU választási koalíció színeiben indult újabb mandátumért, és az RMDSZ is támogatta, vasárnap este azt mondta, bár nincsenek még hivatalos exit poll eredmények, a jelzések alapján bízik benne, hogy „Temesvár azt választotta, hogy előre megy”. Az ADU megyei tanácselnökjelöltje, Alin Nica is azt nyilatkozta, hogy bízik a győzelmében.

Nicolae Robu, a PSD-PNL szövetség temesvári polgármesterjelöltje exit poll adatok hiányában nem kívánta értékelni a választást, csak annyit mondott, hogy örül a magas részvételi aránynak. Az Állandó Választási Hatóság adatai szerint Temesváron valamivel több mint 45 százalékos volt a részvétel.

A helyhatósági választások részvételi eredményei elmaradnak az EP-választásokétól: épp csak elérik az 50 százalékot, de persze így is jóval magasabbak, mint a négy évvel ezelőtti eredmények.

Országos lebontásban itt is a dél-romániai megyék vezetnek. A legalacsonyabb részvételt a moldvai Vaslui megyében regisztrálták, míg az erdélyi magyar érdekeltségű megyék esetében sikerült hozni az országos átlagot, azaz az 50 százalékot. Szilágy megye a helyhatósági választásokon is jóval az átlag fölött teljesített, de Beszterce-Naszód, Fehér és Bihar megye is felülmúlta a székelyföldi megyéket, illetve Kolozs megyét.

A 33 romániai EP-képviselői hely az Európai Parlament becslése szerint a következőképpen oszlik meg a pártcsaládok között:

• Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai Parlamentben képviselőcsoport – 13 képviselő (eddig 9-en voltak)
• Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport – 12 képviselő (eddig 14-en voltak)
• Renew Europe – 2 képviselő (eddig 7-en voltak)
• Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport – 1 képviselő (eddig is 1 volt)
• Újonnan megválasztott képviselők, akik a leköszönő parlament egyik képviselőcsoportjához sem tartoznak – 5 képviselő

„Az exit poll szép kerek számot adott, én bízom abban, hogy meglesz az ötszázezer szavazat” – mondta Kelemen Hunor az urnazárás utáni sajtótájékoztatón, ahol korántsem volt felhőtlen a hangulat, mert a kerek öt százalék az bármikor 4,9-be fordulhat, ami azt jelenti, hogy ha csak hajszálnyival is, de a bejutási küszöb alatt marad az RMDSZ, ami az EP-választásokat illeti.

Az önkormányzati választások tekintetében sokkal lazább volt, az RMDSZ adatai szerint meg tudják őrizni azokat a településeket, ahol eddig is RMDSZ-es polgármester volt, tehát mintegy 200 polgármestere lesz a szövetségnek. Kelemen külön kiemelte, hogy nagyon bízik abban, hogy Soós Zoltán Marosvásárhelyen és Kereskényi Gábor Szatmárnémetiben is megnyeri a helyhatósági választásokat. Abban is bízik, hogy a megyei tanácselnökök is a helyükön maradnak, jelentette ki az RMDSZ elnöke.

„Talán a legnehezebb kampányon vagyunk túl” – jelezte zárógondolatában, majd megköszönte azoknak, akik „megértették a választások tétjét, és szavazataikkal támogatták az RMDSZ-t”.

A rövid bejelentést megismételte román nyelven is a szövetségi elnök, majd visszavonult, a sajtónak nem volt lehetősége kérdéseket feltenni.

Emmanuel Macron francia elnök vasárnap feloszlatta a parlamentet, miután pártja megsemmisítő vereséget szenvedett a szélsőjobboldali Nemzeti Összefogás ellen az európai választásokon, írja a Politico.

Az előrehozott választások első fordulóját június 30-án, a másodikat július 7-én szervezik meg.

„Franciaországnak egyértelmű többségre van szüksége, nyugalomban és harmóniában. A szívünkben franciának lenni arról szól, hogy a történelem írását választjuk, nem pedig azt, hogy az vezéreljen” – mondta Macron.

Támogatói hitetlenkedve fogadták a nemzetgyűlés feloszlatásáról szóló döntést, Marine Le Pen Nemzeti Tömörülés pártjának támogatói pedig ünnepeltek, amikor Macron bejelentette az előrehozott parlamenti választásokhoz vezető feloszlatást.

A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) az előrejelzések szerint a szavazatok 31,5 százalékával – a Macron-féle Reneszánsz párt listájának több mint kétszeresével – megnyeri a franciaországi európai parlamenti választásokat.

A Valérie Hayer vezette Macron-párti lista jelenleg 15,2 százalékon áll – egy ponttal megelőzve a Raphaël Glucksmann vezette szociáldemokrata listát, amely 14 százalékon áll az Ipsos közvélemény-kutató intézet becslése szerint.

Az EP-választásokon a részvétel egészen kimagasló volt, vannak olyan megyék az országban, Románia déli részén, ahol már a délelőtti órákban szárnyaltak a számok, itt 60 százalék fölé került a nap végére a részvétel. Az 50 százalékot az erdélyi megyék többségének is sikerült meghaladni, sőt, Szilágy megye szinte-szinte elérte a 60 százalékos részvételi arányt.

A G4Media által közzétett Curs-Avangarde felmérés szerint az RMDSZ bejut az EP-be, viszont az SOS és a REPER nem lesznek ott Brüsszelben. A bukaresti főpolgármesteri választásokat pedig gond nélkül behúzta az Egyesült Jobboldal által támogatott Nicușor Dan.

Bukaresti főpolgármesteri választások:
Nicușor Dan (ADU): 45%
Gabriela Firea (PSD): 24%
Cristian Popescu Piedone (PUSL): 13%
Sebastian Burduja (PNL): 10%
Mihai Enache (AUR): 4%

EP-választások:

PSD – PNL szövetség: 54%
AUR: 14%
Egyesült Jobboldal: 11%
RMDSZ: 5%
SOS: 3%
REPER: 3%

Csak illusztrációként használtuk a bukaresti USR fotóját – nyilatkozta a Transtelexnek Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője annak kapcsán, hogy felmerült, az URS-től koppintott fotót felhasználva mozgósítottak a szövetség Kolozs megyei politikusai. Csoma annyit tett még hozzá, hogy az ő képviselőjük nem készített fotót, ezért vették el a fotót. Azt is hozzátette, hogy később, miután ezt Szilágyi N. Sándor nyomán szóvá tettük, hozzászólásban jelezték is, hogy a fotó csak illusztráció.

Az RMDSZ központi eredményváróján egyelőre nyugodt a hangulat, a szövetség politikusai kedélyesen csevegnek, egyáltalán nem érezhető, amit a hivatalos kommunikációjában hangoztatnak, hogy késhegyen táncol a RMDSZ bejutása az EP-be.

Közzétette az első becslést az új EP összetételéről az Európai Parlament. Eszerint az Európai Néppártnak (EPP) lesz a legtöbb képviselője, majd a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai Parlamentben képviselőcsoport következik.

A becslés szerint a következőképpen oszlanak meg a helyek az EP-ben:

• Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport – 181 képviselő
• Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai Parlamentben képviselőcsoport – 135 képviselő
• Renew Europe Group – 82 képviselő
• Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport – 71 képviselő
• Identitás és Demokrácia képviselőcsoport – 62 képviselő
• Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport – 53 képviselő
• független képviselők – 51 képviselő
• Újonnan megválasztott képviselők, akik a leköszönő parlament egyikképviselőcsoportjához semtartoznak – 51 képviselő
• Baloldal az Európai Parlamentben képviselőcsoport – 34 képviselő

199 020-an adták le a voksukat romániai idő szerint este 9 óráig az EP-választásokon a külképviseleti szavazókörzetekben, azaz jóval kevesebben mint 2019-ben, amikor 355 116-on éltek ezzel a lehetőséggel, írta az Állandó Választási Hatóság adatai alapján a Hotnews. 2019-ben ráadásul jóval kevesebb, 441 külképviseleti szavazókörzetet alakítottak ki, most pedig 915-öt.

Az exit pollok szerint a Zöld Baloldal és Munkáspárt (GL-PvdA) nyolc helyet szerzett, míg Geert Wilders szélsőjobboldali Szabadságpártja (PVV) csak hetet, de az exit pollok egy helynyi hibaszázalékkal dolgoznak, ezért könnyen lehet, hogy a két párt helyet cserél, hívta fel a figyelmet a Telex. A PVV számára ez az eredmény nagy változást jelenthet a legutóbbi, 2019-es uniós választásokhoz képest, amikor egyetlen mandátumot sem szerzett.

Minden idők legrosszabb EP-eredményére számíthat a Fidesz-KDNP a június 9-i EP-választáson, a Tisza Párt 32 százalékra futhat be – derült ki a 21 Kutatóközpont június 6. és 8. között készült felméréséből, amit az urnazárás után hoztak nyilvánosságra a 24.hu-n.

A felmérés szerint így alakulhat az EP-választás végeredménye (nem exit poll):

• Fidesz–KDNP: 44 százalék;
• Tisza Párt: 32 százalék;
• DK–MSZP–Párbeszéd: 8 százalék;
• Mi Hazánk: 7 százalék;
• Kétfarkú Kutya Párt: 4 százalék;
• Momentum: 3 százalék;
• Mindenki Magyarországa Néppárt, Második Reformkor: 1–1 százalék;
• Az LMP, a Jobbik és a Megoldás Mozgalom nem éri el az 1 százalékot.

Az intézet mandátumbecslése alapján ezt azt jelentené, hogy a

• Fidesz–KDNP 11
• a Tisza 7–8
• a DK vezette baloldali-zöld lista 1–2,
• a Mi Hazánk pedig 1 képviselői helyet szerezne.

A Tisza és a DK vezette lista esetében azon múlik az egy kérdéses mandátum sorsa, hogy a Tisza több mint négyszer annyi szavazatot kap-e, mint a baloldali lista.

Módszertan: A 21 Kutatóközpont június 6. és 8. között végezte az adatfelvételt, 1000 fő SMS-ben történő megkeresésével. A kérdőívet online lehetett kitölteni, az SMS-ben az odavezető link volt megadva. A minta reprezentatív a teljes magyar lakosságra nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerint. A hibahatár a teljes mintában 50 százalékos párt esetében plusz-mínusz 3 százalék.

A hat órakor megjelenő exit pollok alapján a konzervatív Kereszténydemokrata Néppárt (CDU) nyerte az európai parlamenti választásokat Németországban, írta a Telex. A CDU-t 30 százalékra mérték, míg a szélsőjobboldali AfD 16,5 százalékkal várhatóan megelőzi az Olaf Scholz kancellár-féle szociáldemokrata SDP-t, akik 14 százalékon végeznének az Infratest projekciója szerint.

A zöldeket 12 százalékra, a liberális FDP-t pedig körülbelül 5 százalékra várják. Ez azt jelentené, hogy a Scholz vezette szocdem-zöld-liberális koalíció komoly pofont kapna, az AfD pedig története legjobb eredményét érné el Németországban.

A baloldali populista, bevándorlásellenes és oroszpárti BSW közel 6 százalékot szerezhet, a páneurópai Volt párt pedig majdnem 3 százalékot.

A Telex úgy értesült, hogy a Fidesz eredményváróján, a budapesti Bálnában, Orbán Viktor nem fog kiállni a közönség elé este. A miniszterelnök várhatóan este tizenegy után egy külön teremben fog reagálni az eredményekre, azt azonban még nem lehet tudni, hogy oda minden újságírót beengednek-e, vagy csak a kiemelt regisztrációval rendelkezőket.

Orbán az elmúlt évek választásain mindig az épület mögött összegyűlt támogatók előtt értékelte az választások eredményeit. Emlékezetes, hogy 2022-ben ott mondta, hogy akkora győzelmet arattak, hogy az Holdról is látszik, majd ellenfélnek nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. De a 2019-es EP-választások estéjén is kiállt a színpadra Orbán és a Fidesz vezérkara.

Nagyon megjött a Szilágy megyeiek szavazási kedve vasárnap délutánra, 19 óráig a helyhatósági választásokon a választásra jogosultak 50,41 százaléka szavazott, míg az EP-választásokon 51, 05 százalékuk jelent meg. Ezzel mind az önkormányzati, mind az uniós választásokon top 3-ban vannak országosan.

Egyébként 19 óráig mind az EP-választásokon, mind a helyhatóságin Olt megyében mentek el a legnagyobb arányban szavazni, 51,92, illetve 51,43 százalékkal. A legkisebb részvételi arány az önkormányzati válaszosokon Bukarestben van, a jogosultak mindössze 32,59 százaléka voksolt, míg az EP-választás Vaslui megyében hagyja leginkább hidegen az embereket, 33,29 százalékuk szavazott csak.

A székely megyékben a választási részvétel mindkét választás esetében az országos átlag körül, vagy egy kevéssel jobban alakul.

Délután öt óra után nem sokkal már 197,22 százalékos volt a részvétel a Temes megyei Dobrosdon (Dobrești) az Állandó Választási Hatóság adatai szerint. A Temesvártól kb. 77 kilométerre fekvő településen 36-on szerepeltek az állandó választási listán, közülük hírünk megjelenéséig 26-an szavaztak, a pótlistán pedig 45-en.

Dobrosd Barafalva (Bara) községhez tartozik három másik faluval együtt, a részvétel mindenikben jócskán meghaladta a 100 százalékot, községszinten több mint 156 százalékos. A községben összesen 455-en szavaztak, közöttük többen voltak a pótlistás szavazók (236), mint az állandó listán szavazók (215).

Temes megyében 35,54 százalékos volt a részvétel 17 óra 50 perckor.

Továbbra is úgy tűnik, hogy rekordmagas lesz az EP-választások részvétele – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján 19 órakor közölt adatokból.

Vasárnap 19 óráig 7 658 219 választópolgár, azaz a szavazásra jogosultak 42,35 százaléka adta le szavazatát a helyhatósági választásokon. Ez elmarad a 2016-os adatoktól, akkor ugyaneddig az időpontig a választók 42,58 százaléka élt jogával, de meghaladja a 2020-as, a világjárvány idején szervezett választás részvételi adatait.

Az EP-választásokon 19 óráig 7 957 115 személy szavazott, ami azt jelenti, hogy a választásra jogosultak 44,16 százaléka ment el voksolni. Az minden eddigi EP-választás 19 órai adatainál magasabb részvételi arányt vetít előre, sőt, 2007-ben (29,47 százalék) , 2009-ben (27,67 százalék) és 2014-ben (32,16 százalék) az urnazáráskor sem volt ilyen magas a részvevők aránya.

Romániai idő szerint vasárnap 17 órakor az utolsó külképviseleti szavazóhelyiségek is megnyíltak az európai parlamenti választásokra Kanadában és az Amerikai Egyesült Államok nyugati partján (Los Angeles, Anaheim, San Diego, Sacramento, San Francisco, Las Vegas, Phoenix, Portland, Seattle városokban), írta a román külügyminisztérium közleménye alapján az Agerpres.

A külföldi szavazókörzetek egy részében ugyanakkor már le is járt a választás: romániai idő szerint 17 órakor zárták az urnákat Ausztráliában és Új-Zélandon (Canberra, Melbourne, Adelaide, Perth, Sydney, Surfers Paradise, Auckland városokban), Kínában (Pekingben, Shanghaiban és Hong Kongban), Szingapúron , Malajziában, Japánban, Koreában és a Fülöp-szigeteken.

Az Állandó Választási Hatóság adatai szerint a 915 külföldi szavazóhelyiségben romániai idő szerint 19 óráig 167 584-en adták le a voksukat.

A kolozsvári RMDSZ polgármesterjelöltje, Oláh Emese vasárnap délben posztolt arról, hogy a szavazóbiztosok azt jelezték, előre lepecsételt lapokat találtak a polgármesteri jelöltes lapok között, amiken a Szociáldemokrata Párt jelöltjére már el volt helyezve a pecsét. A hírt átvette a Transtelex is, és megírtuk a választási csalásokat összegző cikkünkben, hogy oda kell figyelni, mert választási csalás esete foroghat fent Kolozsváron.

Szilágyi N. Sándor nyugalmazott nyelvészprofesszor azonban megtalálta a kép eredetijét, amit tulajdonképpen a Mentsétek meg Romániát Szövetségnek a bukaresti szervezete posztolt. A két képet egymás mellé téve mutatta meg Facebook-oldalán, hogy nem kolozsvári esetről van szó, és bizony félrevezette az RMDSZ a szavazókat, amikor ezt a posztot közzétette.

„Öt évvel ezelőtt azt írta itt valaki, hogy a választás olyan, hogy olyankor csakis a siker számít, ezért ilyenkor »le kell menni kutyába«. Én akkor is azt mondtam, hogy ha magyarként adunk magunkra, akkor tudjuk, hogy mi olyat nem tehetünk. Nagyon sajnálom, ha most megint szólnom kell az RMDSZ-nek, hogy ilyet se tehetünk” – írta Szilágyi N. Sándor.

Szilágyi tanár úrnak egyébként nem Oláh Emese oldaláról dobta be az algoritmus a férevezető posztot, hanem az RMDSZ megyei tanácsosjelöltjének, Csorba Zsuzsanna Emesének az oldaláról. Így aztán arra a következtetésre jutottunk hogy valószínű minden kolozsvári RMDSz-es megosztotta. És valóban. Vákár István, Csoma Botond, Antal Géza stb. egyszóval mindenkinek az oldalán ott virít a hamis poszt, amiről egyhangúlag állították az RMDSZ-es politikusok, hogy Kolozsváron történt.

1500 lejre megbírságolta a rendőrség érszakácsi RMDSZ-es polgármester-jelöltjét, Balla Imre Ferencet, mert a szavazókörzettől 483 méterre a jelöltet ábrázoló választási plakát volt kifüggesztve. A törvény értelmében a szavazóhelyiségnek helyet adó épület 500 méteres körzetében rendelheti el a szavazókörzeti választási iroda elnöke a kampányanyagok eltávolítását.

Az RMDSZ tájékoztatójában „rendőri túlkapásnak” minősítette az esetet. Állításuk szerint a rendőrség nem tudta engedélyeztetett mérőműszerrel igazolni a mérést.

Érszakácsi idén tavasszal azzal került be a hírekbe, hogy az RMDSZ-es színekben megválasztott polgármester, Sipos József átiratkozott a PNL-be, miután elvesztette Ballával szemben az előválasztást.

A sepsiszentgyörgyi Sic Fesztnek is képpel kell bizonyítanunk szavazási részvételüket, hasonlóan a Vibe-hoz, hogy ingyen jegyhez juthassunk – derül ki Facebook-bejegyzésükből.

A feltétele, hogy a jelentkező a közösségimédia-profilján, publikus történetében posztoljon szelfit a személyi igazolványán található, szavazást igazoló matricával, és jelölje meg a @sicfeszt Instagram-profilt.

Ígéretük szerint 24 órán belül továbbítják a fesztivál második napjára, péntekre szóló napijegyet.

A legfrissebb felmérések szerint, amelyekről Romániában a Digi 24 számolt be, szerint a Fidesz a szavazatok valamivel több mint 45 százalékát szerezheti meg. A Tisza Párt, amelynek EP-listája élén Magyar Péter áll, úgy tűnik, a második legnagyobb politikai erővé vált, a szavazatok minimum 25 százalékának támogatottságával. A DK-MSZP-Párbeszéd koalíciót egyelőre 11 százalékra mérik.

Magyarországon az európai parlamenti és önkormányzati választások vasárnap reggel incidensek nélkül indultak. A szavazóhelyiségek nyitása után a részvételi arány az első négy órában nagyon nekilódult és gyorsan elérte a 23 százalékot a Központi Választási Iroda (NVI) adatai szerint. Ez jelentősen meghaladja a 2019-es európai parlamenti választások idején mért arányt, amikor ugyanebben az időpontban csak 17 százaléka a magyarországi választóknak szavazott le.

Azonban, 13 óráig ez az arány csak 33 százalékig nőtt, ami arra utal, hogy a választási részvétel dinamikus növekedése valamelyest mérséklődött. Összehasonlításképpen, a 2022-es országgyűlési választásokon ekkor már 40 százalék fölött járt a részvétel, a 2019-es európai parlamenti választásokon 24 százalék, az önkormányzati választásokon pedig 26,6 százalék volt a részvétel.

A Telex által közölt jelenlegi adatok szerint az ezer és három ezer fős települések is az országos átlag alá estek. Itt nagyjából 1.2 millió ember szerepel a települések névjegyzékében. Korábbi elemzésben egyébként a Telex arról írt, hogy vasárnap dél körül jellemzően lelassul a forgalom a kistelepülési szavazóhelyiségekben, és ezzel párhuzamosan felébrednek a fővárosi szavazók.

A megyei jogú városok továbbra is átlag alatt teljesítenek, ahogyan az összes, legalább három ezer, legfeljebb húsz ezer lakosú település is. A húsz ezer feletti, nem megyei jogú nagyobb városokban továbbra is átlag feletti az aktivitás.

Egyes megyei jogú városokban feltűnően alacsony a részvétel. Miskolcon például a választók 20 százaléka sem ment el szavazni 13 óráig, de ugyanez igaz Debrecenre és Nyíregyházára is.

Várható eredmények és politikai erőviszonyok

A Political Capital kutatóintézet részletes elemzést közölt arról, hogy az önkormányzati és Európai Parlamenti választásokon induló magyarországi pártokról, amelyben elmagyarázta, hogy melyik párt számára mik a siker kritériumai. Az elemzés főbb megállapításai a következők:

• A Fidesz-KDNP-nek kudarc lenne, ha gyengébb eredményt érne el, mint a korábbi EP-választásokon. 50 százalék alatt eddig csak 2004-ben teljesítettek, ekkor 47 százalékot szereztek.
• A kormánynak még veszélyesebb lenne, ha Magyar Péter pártja 10 százalékponton belüli közelségbe kerülne, mert az elemzés szerint ez igazolná, hogy a Tisza Párt alelnöke Orbán Viktor kihívója.
• Ha a Fidesz meg tudja szerezni a kiosztható 21 mandátum felét, azt már sikerként kommunikálhatja. Az önkormányzati választásokon sikernek adhatja el azt is, hogy a megyei közgyűlési választásokon várhatóan mind a 19 vármegyében nyerni fog a listája, hiszen a Tisza Párt nem állít megyei listákat.
• Szentkirályi Alexandra visszalépésével Vitézy Dávid győzelme részleges sikert jelentene Budapesten. Jelenleg 23-ból 9 budapesti kerületnek van a Fidesz által támogatott polgármestere, ha ez a szám csökkenni fog, az kudarcot jelent majd.
• Az LMP-nek is Vitézy Dávid esetleges győzelme adhat új lendületet.
• A Tisza Pártnak az jelentené a sikert, ha legalább kétszer annyi szavazatot szerezne, mint a DK-MSZP-Párbeszéd szövetség. Ahhoz, hogy Magyar Péter ellenzékváltó projektje sikeres legyen, pártjának több szavazatot kell gyűjtenie az EP-választáson, mint a 2022-es ellenzéki összefogás pártjainak.
• Karácsony főpolgármesteri győzelmén múlik az MSZP és a Párbeszéd túlélése.
• Az ellenzék jelenleg 11 megyei jogú városnak ad polgármestert, ha ez a szám 9 alá esik, az komoly kudarc lenne.
• A DK-MSZP-Párbeszéd koalíció számára már az is siker lenne, ha nem veszítene sokat a 2019-es pozícióiból.
• A Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt számára az 5 százalékos küszöb átlépése már sikert jelentene.
• A Mi Hazánk is örülhet, ha tud EP-mandátumot szerezni, a Jobbiknak ehhez képest esélye sincs a visszatérésre.

Az NVI a helyhatósági választások részleges adatait az urnák zárása után kezdi közzétenni, míg az európai parlamenti választások adatait csak 21:00 órától (GMT) fogják nyilvánosságra hozni.

Bár a reggeli nagy választási kedv alábbhagyni látszik, még mindig rekordmagas részvételt vetítenek előre a 16 órai adatok az EP-választásokon – derül ki az Állandó Választási Hatóság adataiból.

Míg 10 órakor és 13 órakor még a korábbi, 2019-es csúcs fölött több mint 2 százalékponttal állt az országos választási részvétel, 16 órára már 2 százalékpont alá esett ez a különbség.

A helyhatósági választásokon sincs már 16 órakor olyan jelentős előny a korábbi évekhez képest, mint korábban tapasztaltuk.

A Bihar megyei Alsólugas község PNL-s polgármesterjelöltje, Loredana Berzovan feljelentést tett a rendőrségen és a körzeti választási irodánál egy eltűnt szavazópecsét miatt, valamint azért, mert szerinte a polgármesteri hivatal alkalmazottai szervezetten szállítják szavazni a romákat és az időseket, és bemennek velük a szavazófülkébe is, írta a Bihoreanul hírportál. A község polgármestere az RMDSZ-es Sorbán Levente, aki újabb mandátumért indult.

George Sas, a körzeti választási iroda elnöke a Bihoreanulnak azt mondta, a választófülkébe kísért polgárokkal kapcsolatban nem ők kaptak feljelentést, illetve hozzátette, hogy azok a választópolgárok, akik valamilyen okból nem tudnak egyedül szavazni, kérhetnek kísérőt. Sas megerősítette viszont, hogy reggel 8 óra 45 perckor kiszálltak az Alsólugas községhez tartozó Örvénd választókörzetéhez, ahol megállapították, hogy az egyik szavazópecsétet a „VOTAT” feliratú gumiréteg nélkül adták vissza, ezért értesítették a rendőrséget. A hatóságok lopás gyanújával indítottak eljárást.

A Bihar megyei rendőrség szóvivője, Alina Fărcuța a lapnak azt mondta, hogy a romák szavazókörzetbe szállításának vádja nem igazolódott be.

Az országos átlag felett van a székely megyékben a választási kedv, derül ki az Állandó Választási Hatóság adataiból.

A helyhatósági választásokon országosan 16 óráig 5 749 759 személy jelent meg az urnáknál, ami azt jelenti, hogy a válásztásra jogosultak 31,8 százaléka szavazott. Maros megyében 16 órakor 34,1 százalék volt a részvételi arány, Hargitában 34,25 százalék, míg Kovászna megyében 33,73 százalék. A magyarok lakta megyék közül különösen jól teljesít Szilágy megye, ott 36,96 százalékos volt a részvétel. Országos szinten Olt megyében mentek el a legtöbben szavazni, 38,78 százalékkal vezetnek, míg a hagyományosan gyenge részvételi eredményeket produkáló Vaslui áll az utolsó helyen, 24,22 százalékkal. A főváros, ahol eddig a leggyengébb volt a szavazási kedv, most 24,39 százalékkal az utolsó előtti.

Az EP-választásokon eddig 5 950 880 személy élt a szavazati jogával. Ez a választásra jogosultak 33,02 százaléka. Ez még mindig rekordmagas részvételt jelez előre az EP-választásokon.

Az RMDSZ, az AUR és az Egyesült Jobboldal Szövetség is olyan előre lepecsételt szavazólapokra figyelmeztet, amelyen a PSD-PNL listáján már szerepelt a VOTAT bélyegző.

Az RMDSZ részéről Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere osztott meg olyan képet, ami szerint az egyik kolozsvári szavazókörzetben előre lepecsételt szavazólapot osztottak. Hasonló választási csalásveszélyre figyelmeztetett és tett feljelentést az AUR is.

Az Egyesült Jobboldal Szövetség vezetői vasárnap közös sajtótájékoztatójukon is hasonló „tömeges csalásra” figyelmezettetek. Az Agerpres összefoglalója szerint Cătălin Drulă, az USR elnöke kijelentette, „több világos jel is arra utal”, hogy a PSD és a PNL „nagyarányú csalásra” tesz kísérletet. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a választási csalásban való bűnrészesség börtönbüntetéssel jár. Eugen Tomac, a PMP elnöke szerint három bukaresti szavazókörzetben találtak előre lepecsételt szavazólapokat.

Tomac szerint a PSD, illetve a PNL javára előre pecsételt szavazólapot kapott egy-egy szavazó Râmnicu Săraton, egy másik a Fehér megyei Bisztrán. A Temes megyei Szakálháza településen több, a jelenlegi polgármester javára előre lepecsételt szavazólapot találtak. Több településen nem egy, hanem több előre lepecsételt szavazólapot is adtak egy-egy választónak.

Ludovic Orban, a Jobboldal Ereje párt elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a STS-rendszer működtetői megkérdik a polgárokat, hogy szavaznak-e az EP-választásokon is, amit véleménye szerint úgy is lehet értelmezni, hogy le akarják beszélni őket erről. Korábban Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője is arról tájékoztatott, hogy többen jelezték, nem kaptak automatikusan EP-szavazólapot is a négy önkormányzati szavazólap mellé.

Mindenik politikai szervezet arra kéri a választókat és a szavazóhelyiségekben dolgozó kollégáit, hogy legyenek éberek, és jelentsenek minden szabálytalanságot.