Demény Péter
Szúr a szem
Érintett vagyok ebben a polkorrekt-ügyben is. Magát a mozgalmat vagy szellemiséget nagyon fontosnak tartom, kisebbségiként számtalanszor megtapasztaltam a gyilkos előítéletek működését.
Ennyit az etnopolitikáról
Ha az RMDSZ mindent elér, akkor tulajdonképpen önmagát szünteti meg. Az egyetlen vízió az, hogy vagyunk, és lennünk kell.
A valóság mint bunkósbot
Én úgy viselkedtem, hogy ne kaphassak meg kisebb díjakat sem, de ha netán valami csoda folytán felhívnának, nehezemre esnék nemet mondani.
Emlékiratok délelőttjei
Két olyan könyv, két olyan szerző lesz a Sepsibook meghívottja, akik meghatározóak a kortárs magyar és román irodalomban.
Papucsban élni
Megmerevedünk egy-egy koszorú előtt, és az a benyomásunk, hogy mindent tudunk.
Hegyvihar – Szilágyi István halálára
„Pista bácsi” – tisztelettel vegyes szeretettel mondtuk ezt olykor egymásnak, Vince és Imre és én. Nem lehetett vita afölött, ami ő volt.
Szorongó fölény
Ez a közösség szent, akik kiemelkedtek belőle, azok szintén, már ha el nem árulták, azaz képesek voltak kételyeiket kifejezni mindabban, amiben a közösség hisz a csillagösvénytől a fenyvesekig.
Modellezés
Mit lehet megmenteni ebből a mulandó művészetből? – kérdezi a barátom a mostani színészhalálok kapcsán. Elhajózott Tordai Tekla, Csíky András, Barkó György: mi marad belőlük?
Úszik át a nyárba. A Magyar Kultúra Napja alkalmából
KAFról kellene írni. Arról, hogy a Magyar Kultúra Napján az ő életműve képviselhetné a magyar kultúrát. Mindaz, ami ebben a kultúrában szabad, szellemes, kalandos, az ott van a költészetében.
