Európa napján kezdődik Magyarország új korszaka

Magyar Péter beszéde után az ünnepség még folytatódott a Kossuth téren. Többek között a Grund vígszínházi fiúzenekar énekelte a Mi vagyunk a grund című dalát, Caramel pedig Szállok a dallal című számot adta elő, de ennek a közvetítésnek mára vége.

Búcsúzóul még beteszem az április 12-i, esti Batthyány téri tiszás bulin lejtett táncával világszerte híressé vált Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter újabb táncáról a Telex videóját:

„Szeretettel köszöntünk benneteket a szabad, demokratikus Magyarországon” – kezdte a nyilvánosság előtt tartott ünnepi beszédét Magyar Péter miniszterelnök, akit a tömeg „Szép volt, Peti!” skandálással fogadott. Magyar arra szólította fel az embereket, nézzenek egymás szemébe.

„Nézzetek végig ezen a csodaszép városon, országon” – mondta Magyar, aki szerint rég nem lehetett ennyi mosolyt és reményt látni Magyarországon, mint április 12. óta. „Köszönjük, köszönjük, köszönjük” – mondta az embereknek. Szerinte a mai nap nem egyszerűen az új parlament alakulóülésének a napja, hanem annak a hosszú útnak a beteljesedése, annak a közös hitnek a beteljesedése, hogy Magyarország képes talpra állni és képes közös hazája lenni minden magyar embernek.

A miniszterelnök szerint az Országház épülete évekig volt az elnyomás, a hatalmi gőg és kivagyiság szimbóluma, és „most pedig a tiétek, visszavettétek, a ti képviselőitek ülnek ott újra”. Magyar a tömegnek úgy fogalmazott, ezt a napot nem pártközpontokban írták, nem propagandagépezetek készítették, hanem „ti írtátok, munkával, hazaszeretettel, reménységgel, aggodalommal, eltökéltséggel és derűvel”.

„Ez itt is most a ti rendszerváltásotok, a ti hazátok és a ti országgyűlésetek”

– fogalmazott a köszönő beszédében Magyar, és megköszönte ezt a tömegnek. Szerinte a magyarok mutattak példát a világnak, hogy nem kell félni, fel lehet kelni, neki lehet indulni. Magyar Péter szerint az egész földkerekeség irigyen figyeli a csodát, amit a magyar emberek véghezvittek.

„Ma minden szabadság szerető ember a világon szeretne egy kicsit magyar lenni” – fogalmazott a magyar miniszterelnök. Szerinte a magyarokat éveken keresztül arra akarták tanítani, hogy a háború az béke, hogy aki másképp gondolkodik, az kevésbé értékes, és kevésbé része Magyarországnak.

De sikerült? – kérdezte Magyar Péter, majd azt válaszolta, nem. Szerinte a magyar emberek azt tanították meg, hogy a hatalmi gépezet ellen nem egy másik hatalmi gépezet, hanem húsvér emberek kellenek, akik télben, fagyban és esőben bármire képesek hazájukért. Magyar úgy fogalmazott, szeretné meghálálni, amit az elmúlt években a magyar emberektől kapott.

Felidézte, hogy az elmúlt két évben Magyarország több mint 700 településén járt, ahol számtalan emberrel találkozott, és köszöni mindenkinek, aki biztatta, kérdezte, támogatta.

„Mindenkinek köszönöm, aki kezet fogott velem, megölelt, imádkozott, fényképet készített velem, hogy soha nem felejtem el nektek, amit ti tanítottatok nekem Magyarországról (…) szerte a hazában. Amit tőletek kaptam, tanultam egy életre magammal viszem. Nemcsak az országot, de engem is egy életre megváltoztattatok. Köszönöm!”

– fogalmazott Magyar, aki arra kérte az embereket, hogy újra közösségként tekintsenek egymásra. Magyar arra kérte szimpatizánsait, hogy a máshogy szavazókat se ítéljék el, hanem beszéljenek velük, „hiszen rájuk is szükség van, hiszen együtt fogjuk újjáépíteni Magyarországot, hiszen nincs jobb és bal, csak magyar”.

Ugyanakkor arra kérte az összegyűlt tömeget, hogy figyeljenek a nélkülözőkre is, mert egy ország ereje nem parlamenti mandátumok számában mért, „hanem abban, hogyan bánunk a legelesettebbekkel”. Magyar azt mondta, most kezdődik igazán a munka, most kell közösségeket építeni, beszélgetni, vitatkozni, megtanulni, „hogy a politika lehet tisztességes, emberi, bátor, szép és hasznos dolog”, aminek része a társadalom is.

Ugyanakkor azt is kérte az összegyűlt tömegtől, hogy ne hagyjátok magára a politikát. „Nélkületek nem szeretnénk, és nem is fogunk kormányozni”. Magyar azt kérte az embereket, hogy alapítsanak Tisza Szigeteket, beszéljenek egymással, legyenek kíváncsiak egymásra és Magyarországra. Mindenkitől azt kérte, hogy emlékezzen erre a napra, mert erre a derűre szükség lesz a következő időszakban, ugyanakkor ünnepeljenek, nevessenek, öleljék meg egymást, mert hosszú volt az út idáig. Magyar szerint végre van is, aminek örülni, és legyen tánc.

„Isten áldjon minden magyart itthon és szerte a nagyvilágban!” – zárta beszédét Magyar Péter, amire a válaszul a tömeg azt kezdte skandálni, hogy „Köszönjük!” majd „Szép volt, Peti!”

Előbb a Tisza-frakció vonult ki a Kossuth térre, majd Magyar Péter külön, fiaival jött ki a Parlament épületéből a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország című dalra. A tömeg tapssal fogadta a térre lépő képviselőket.

Ezek után a díszegység tisztelgett az új miniszterelnöknek, majd a Magyar Honvédség zenekara játszotta a Rákóczi-indulót. A díszőrség kíséretében felhúzták a nemzeti lobogót a Kossuth téren, miután Magyar Péter engedélyt adott a zászlófelvonásra.

Az összegyűlt tömeg többször is azt skandálta: „árad a Tisza”.

Huszárok és ünnepi díszsorfal várja a Parlament épülete előtt Magyar Pétert és az új országgyűlés tagjait – írta a Telex a közvetítésében. Hatalmas már a tömeg a Kossuth téren, akik kivetítőn követték a frissen megválasztott miniszterelnök első beszédét.

„Én nem uralkodni, hanem szolgálni fogom Magyarországot” – először ez a mondat kapta a legnagyobb tapsot a tömegben. Aztán mikor a közjogi méltóságok lemondatásáról és a távozó kormány elszámoltatásáról beszélt, még nagyobb üdvrivalgás fogadta szavait.

Magyar Péter beszéde utána előbb a Sükösdi Danubia Tambura zenekar játszotta és énekelte a cigányhimnuszként ismert Zöld az erdő, zöld a hegy is c. dalt, majd a Tavaszi szél vizet áraszt c. népdalt is. A fellépésüket több képviselő is könnyezve figyelte.

A Sükösdi Danubia Tamburazenekar bevonulására a Mi Hazánk képviselői felálltak és kivonultak a teremből. A Tavaszi szél című népdalt néhány ellenzéki képviselő is énekelte, köztük Németh Zsolt Fideszes és Rétvári Bence KDNP-s képviselő.

Az ünnepi ülés végén előbb a Szózatot, majd az Örömódát és a Székely himnuszt énekelték el a képviselők. Forsthoffer Ágnes házelnök ezek után 2026. május 12-én 16 órára hívta össze az országgyűlés következő ülését, majd a képviselők elénekelték a Himnuszt.

Véget ért az alakuló ülés!

„Én nem uralkodni fogok, szolgálni fogom a hazámat” – ezekkel a szavakkal kezdte első miniszterelnöki beszédét Magyar Péter, miután az Országgyűlés 140 igen szavazattal Magyarország új kormányfőjévé választotta.

Magyar történelmi jelentőségű pillanatnak nevezte a kormányváltást, és arról beszélt, hogy a magyar emberek nem egyszerűen új kormányra, hanem rendszerváltásra adtak felhatalmazást. Szerinte az elmúlt két évben példátlan utat tett meg az ország és a társadalom, a választók pedig világossá tették: le akarják zárni „az évtizedek sodródását”.

Beszédében többször hangsúlyozta, hogy miniszterelnökként nem hatalmat akar gyakorolni, hanem szolgálni akarja az országot. Antall József szavait idézve úgy fogalmazott: „én szolgálok addig, amíg a szolgálatom hasznos”. Magyar szerint a mostani politikai fordulat figyelmeztetés minden kormány számára arra, hogy „a hatalom múlandó”, a döntések következményei viszont generációkon át meghatározzák egy ország sorsát.

A miniszterelnök kemény kritikát fogalmazott meg az előző kormánnyal szemben is. Úgy vélte, „fontos látlelete a következmények nélküli hatalomgyakorlásnak”, hogy a volt kormány vezetői nem jelentek meg az Országgyűlés alakuló ülésén. Magyar szerint egy „kifosztott országot” örököltek, ahol hárommillió ember él szegénységben, súlyos költségvetési hiány alakult ki, kivéreztették az egészségügyet, és a magyar emberek átlagosan öt évvel rövidebb ideig élnek, mint az európai átlag.

A beszéd egyik központi gondolata a rendszerváltás és a megbékélés kapcsolata volt. Magyar Péter szerint valódi rendszerváltás nincs igazságtétel nélkül, de megbékélés sem létezhet szembenézés nélkül. Azt mondta, a következő évek legfontosabb kérdése az lesz, milyen országot hagynak a gyerekeikre és unokáikra. Batthyány Lajost, Nagy Imrét és Antall Józsefet nevezte olyan politikai elődöknek, akiknek példájához méltóan szeretne dolgozni Magyarországért.

Magyar Péter szerint fontos látlelete a következmények nélküli hatalomgyakorlásnak az, hogy nincsenek jelen a volt kormány vezetői

22 évvel azután, hogy Magyarország története legnagyobb lehetőségét kapta, kifosztott föld lett, mondta Magyar, szerinte fontos látlelete a következmények nélküli hatalomgyakorlásnak az, hogy nincsenek jelen a volt kormány vezetői.

Egy olyan országot örököltünk, ahol 3 millió ember él szegénységben, mondta Magyar, majd arról beszélt, hogy a leköszönő kormány hatalmas költségvetési hiányt hozott össze. A miniszterelnök szerint egy olyan országot örököltek, ahol kivéreztették az egészségügyet, és ahol az emberek 5 évvel rövidebb ideig élnek az európai átlagnál.

Példátlan az az út, amit az elmúlt két évben Magyarország, a magyar emberek megtettek mondta Magyar Péter, és megköszönte nekik ezt. A magyar emberek arra adtak nekünk felhatalmazást, hogy lezárjuk az évtizedek sodródását, hogy ne csak kormányt, hanem rendszert is váltsunk. Rendszerváltás és igazságtétel viszont szerinte nincs megbékélés nélkül, de szerinte ez nincs szembenézés nélkül.

Magyar Péter beszédében arról is beszélt, hogy milyen állapotban veszi át az ország irányítását az új kormány. Szerinte egy olyan Magyarországot örököltek, ahol az oktatási rendszer tovább mélyítette a társadalmi különbségeket, a magyar emberek fele pedig havi 300 ezer forintból próbál megélni.

A miniszterelnök bírálta az előző kormány gyermekvédelmi politikáját és a korrupciót is. Úgy fogalmazott: miközben kiszolgáltatott gyerekek maradtak segítség nélkül, ezermilliárdok tűntek el alapítványokból, a Nemzeti Bankból és túlárazott beruházásokon keresztül.

Magyar szerint Magyarország az egyik legkorruptabb állammá vált.

Beszédének egyik legerősebb mondata az volt: „ami történt, az nem a magyar emberek hibája”. Magyar Péter szerint az előző hatalom tudatosan fordította egymás ellen a magyarokat, és a megosztottság árát végül az egész társadalom megfizette, politikai oldaltól függetlenül.

Magyar Péter miniszterelnöki beszéde ezt követően az elszámoltatásról szólt. Azt mondta: valódi rendszerváltás csak szembenézés és igazságtétel után lehetséges, mert „elhallgatott bűnökre nem épülhet Magyarország új jövője”.

A miniszterelnök szerint a magyar embereknek joguk van megtudni, hogyan működött az elmúlt évtizedek hatalmi rendszere, hogyan lett közpénzből magánvagyon, és miként alakult ki az a politikai-gazdasági elit, amely szerinte kisajátította az ország erőforrásait.

Bejelentette, hogy az új Országgyűlés első intézkedései között lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása.

Az intézmény feladata az elmúlt húsz év korrupciós és közpénzügyi ügyeinek kivizsgálása lesz, beleértve az MNB-ügyeket, a taorendszert, a túlárazott beruházásokat és a magántőkealapokat is.

Magyar Péter már nyíltan felszólította az előző rendszer közjogi méltóságait a távozásra. Azt mondta: azoknak, akik kiszolgálták az elmúlt rendszer működését, le kell mondaniuk legkésőbb május 31-ig. Név szerint megszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt is.

„Elnök úr, ideje távozni, emelt fővel, ameddig még lehet” – fogalmazott Magyar, aki szerint Sulyok Tamás nem emelte fel a hangját sem a gyűlöletkeltő politikai kommunikáció, sem a közpénzből finanszírozott háborús propaganda ellen.

A beszédet a Tisza-frakció és a Kossuth téren összegyűlt tömeg többször tapssal szakította félbe.

Magyar Péter miniszterelnöki beszédének egyik legmegrázóbb pillanata az volt, amikor bocsánatot kért a bicskei gyermekotthon és a Szőlő utcai intézmény áldozataitól, valamint mindenkitől, akit cserben hagyott a magyar gyermekvédelmi rendszer.

„Magyarország frissen megválasztott miniszterelnökeként bocsánatot kérek” – mondta a parlamentben, hozzátéve, hogy ezt a magyar állam korábban elmulasztotta megtenni.

Magyar Péter arra kérte az embereket, hogy a kormányváltás után se forduljanak el a közélettől.

„Figyeljenek bennünket, kérjenek számon bennünket” – fogalmazott, és arra biztatta a magyarokat, hogy kritizálják az új hatalmat is, ne hagyják magukra a politikusokat a politikában.

A miniszterelnök szerint az ország csak akkor tud új korszakot nyitni, ha az emberek újratanulják az egymás mellett élést, a párbeszédet és a közös felelősségvállalást. Azt mondta: „kopogjunk be egymáshoz, beszéljünk egymással”.

Beszédében bocsánatot kért azoktól a civilektől, tanároktól, újságíróktól, egészségügyi dolgozóktól és közéleti szereplőktől is, akiket az elmúlt években megbélyegeztek vagy meghurcoltak azért, mert felemelték a hangjukat vagy más véleményt képviseltek. Magyar szerint a gyűlöletre és félelemkeltésre épülő politika családokat szakított szét és megmérgezte az ország lelkiállapotát.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a Tisza-kormány „minden magyar kormánya lesz”. Külön említette a vidéki embereket, tanárokat, ápolókat, rendőröket, gazdákat, vállalkozókat, az időseket, a gyermekvédelmi rendszer áldozatait, valamint a határon túli és külföldre kényszerült magyarokat is.

„Minden magyar emberért fogunk dolgozni” – mondta Magyar Péter.

Magyar Péter beszédének következő részében arról beszélt, hogy „Magyarország mindenki közös otthona”, ezért szerinte az országnak újrakezdésre van szüksége. Azt ígérte, hogy „lépésről lépésre, tégláról téglára” újjáépítik a közszolgáltatásokat, az egészségügyet, az oktatást és a társadalmi összetartozást.

A miniszterelnök javuló egészségügyről, megbecsült tanárokról, ápolókról és orvosokról, valamint igazságosabb adórendszerről beszélt. Azt mondta, olyan országot akarnak építeni, amely újra hazavárja a külföldre költözött magyarokat is.

Magyar Péter szerint „a közpénz újra közpénz lesz”, és olyan gazdaságpolitikát ígért, ahol az állam elszámol a rábízott vagyonnal, a beruházások pedig tiszteletben tartják az emberek egészségét és a környezetet. Beszélt az uniós források hazahozataláról és Magyarország nemzetközi kapcsolatainak újjáépítéséről is.

A beszéd egyik legfontosabb politikai bejelentése az volt, hogy a kormány felülvizsgálja Magyarország alkotmányos rendszerét.

Magyar Péter azt mondta: meg akarják erősíteni a fékek és ellensúlyok rendszerét, és kezdeményezni fogják a miniszterelnöki ciklusok számának korlátozását is.

Magyar Péter beszédében külön üzent az ellenzékbe szorult fideszes képviselőknek is. Azt mondta: tiszteletben tartja azoknak a választóknak a döntését, akik a Fideszre szavaztak, ugyanakkor szerinte a kormánypárt képviselőinek most „történelmi felelősségük” van abban, hogyan viszonyulnak az új korszak legfontosabb kérdéseihez.

A miniszterelnök szerint a Fidesz képviselőinek dönteniük kell majd arról, támogatják-e például az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát vagy a vagyonvisszaszerzési törvényeket. Úgy fogalmazott: ellenzékből is lehet hazafias politikát folytatni.

A szabadságról és a közös felelősségről szólt Magyar Péter miniszterelnöki beszédének zárása. Az új kormányfő történelmi pillanatnak nevezte a kormányváltást, és arról beszélt: a magyarok úgy döntöttek, saját kezükbe veszik a sorsukat.

„A magyarok egy világnak tanították meg, hogy a szabadság nem főnév, hanem ige” – fogalmazott Magyar Péter, aki szerint a szabadság nem állapot, hanem cselekvés és felelősség. Úgy vélte, a következő években azon múlik minden, hogy az ország képes lesz-e emberségesebb, igazságosabb Magyarországot építeni.

A miniszterelnök szerint ha sikerül élni ezzel a történelmi lehetőséggel, akkor néhány év múlva nemcsak azt mondhatják majd el az emberek, hogy leváltottak egy kormányt, hanem azt is, hogy egy jobb országot hoztak létre.

Beszédét azzal zárta: „Isten áldja Magyarországot és Isten áldjon minden magyart itthon és szerte a világon.”

Magyar Péter családja külön páholyt kapott az ülésterem szintjén – írja a Telex. A tudósításuk szerint a házelnöki székhez viszonyítva a jobb szélen. Velük szemben, a bal szélen egyházi méltóságok foglalnak helyet. Magyar a szünetben hosszan beszélgetett a gyerekeivel, közösen meg is nézték a Szent Koronát.

140 igen, 54 nem szavazattal a képviselők megszavazták Magyar Pétert miniszterelnöknek. Magyar ezek után előbb letette az esküt, majd aláírta az erről szóló kinevezési oklevelet. Magyarnak ezek után először Sulyok Tamás köztársasági elnök gratulált. Őt Bujdosó Andrea, majd Gulyás Gergely, Toroczkai László és Such György követte.

Magya Péter megválasztását a Kossuth téren összegyűlt tömeg is üdvrivalgással fogadta. A fideszesek nagy része viszont nem tapsolta meg Magyar Péter megválasztását.

A szünet után az ünnepi ülést már Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés új házelnöke vezeti. Magyar Péter megválasztása előtt még egy sor jogszabályjavaslatról is döntöttek. Szavaztak az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra vonatkozó veszélyhelyzeti rendeletekről, Magyarország minisztériumairól, illetve a parlamenti bizottságokról.

Erős üzenetek hangzottak el Karácsony Gergely rendszerzáró rendezvényén a Lánchídnál, ahol délután egy órától zenés és közéleti programokkal folytatódott az új Országgyűlés alakuló napja.

A színpadon fellépett az idén 80 éves Bródy János is, aki több ikonikus dalát adta elő, köztük a Filléres emlékeim, a Magyarok közt európai és az Ezek ugyanazok című számokat. Bródy azt mondta: „Úgy tűnik, hogy a jóisten megsegítette az európai magyarokat”, majd külön köszönetet mondott „a régi elszánt demokratáknak”, a fiataloknak, a Tisza Szigeteknek és Magyar Péternek is. Az Ezek ugyanazok című dal előtt úgy fogalmazott: „köszönöm Magyar Péternek, hogy ezt a dalt már múlt időben énekelhetem”.

A rendezvényen felszólaló Karácsony Gergely arról beszélt, hogy az ország súlyos társadalmi traumákat hordoz maga után. „16 évig tízmillió bántalmazott országában éltünk” – fogalmazott, szerinte a következő időszak egyik legfontosabb feladata a társadalmi gyógyulás és az emberi kapcsolatok helyreállítása lesz.

Karácsony a főváros helyzetéről is beszélt: Budapest pénzügyi problémáit sürgősen rendezni kell, mert a városnak június közepéig megoldást kell találnia. Emellett kulcskérdésnek nevezte az uniós források hazahozatalát is.

Forsthoffer Ágnes első házelnöki döntéseként elrendelte az Európai Unió zászlajának kitűzését a Parlament épületére, és rögtön ki is tették.

Forsthoffer Ágnes bejelentését egyébként se a Fidesz, se a KDNP, se a Mi Hazánk nem tapsolta meg. Forsthoffer azt mondta, ez a zászló a jelképe annak, amire 22 évvel ezelőtt igent mondtak a magyarok, szimbolikus jelzés ez, hogy "újra megbecsült tagjai leszünk az Európai Uniónak.

Megválasztották Forsthoffer Ágnest az országgyűlés elnökének – jelentette be Vitányi István korelnök. Forsthoffer ezek után letette az esküt az országgyűlés elnöki posztjára, és aláírta az erről szóló okmányt. Ezek után fogadta a gratulációkat, előbb a köztársasági elnöktől, Sulyok Tamástól, majd Magyar Pétertől és a frakcióvezetőktől.

Forsthoffer Ágnes ünnepi beszédében arra tett ígéretet, hogy az Országgyűlés újra a szolgálat és a tenni akarás háza lesz. Ugyanakkor kijelentette, hogy szeretni fogják a hazát, a magyar népet, amit azzal mutatnak ki, hogy felelősséggel és tisztességesen, a magyar nemzet felemelkedését szolgáló törvényeket alkotnak.

„Azon fogunk dolgozni, hogy többé senki ne legyen megbélyegzett, másodlagos állampolgár származása, véleménye vagy életmódja miatt. Legyen az országunk, a parlamentünk újra mindenkié, aki itt él, itt dolgozik, vagy akit ide húz vissza a szíve a nagyvilágból”

– fogalmazott.

Forsthoffer Ágnes arról beszélt, hogy az országgyűlés legyen nyitottabb a szabad sajtó, a civilek felé is. Azt mondta, elkötelezett parlamenti munkára van szükség. Azt szeretné, hogy lássák és értsék az érdeklődők, hogy miként dolgoznak értük, és az érdemi vita is sokféle, és a kölcsönös tiszteleten alapszik.

„Elrendelem, hogy a mai napon 12 év után kerüljön vissza az Európai Unió zászlaja a Parlament épületére”

– mondta Forsthoffer Ágnes, és kijelentette, hogy ez az első intézkedése.

Néhány erdélyi egyházi vezetőt is felfedeztünk az alakuló ülésen készült fotókon és felvételeken. Az ülésterem egyik páholyában foglal helyet Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, valamint Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke. Ezen kívül ott van Adorjáni Dezső, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke is. Az erdélyi római katolikus egyház képviselőit egyelőre nem fedeztük fel a képeken.

Ahogy a Telex megjegyzi, beszédes a magyarországi egyházi vezetők hiánya. A római katolikus egyház lényegében egyáltalán nem képviseli magát, sem az MKPK elnöke, sem – Kocsis Fülöpöt leszámítva – püspökök nem mentek el a Parlamentbe. A református egyház négy püspökéből hárman elmentek az alakuló ülésre, a Steinbach József elnök-püspök, Barna Sándor és Fekete Károly részt vett az eseményen, hiányzott viszont a Fideszhez és a kegyelmi ügy kirobbanásához erősen kötődő Balog Zoltán püspök.

Kocsis Fülöp görögkatolikus metropolita érsek, illetve az evangélikus egyház is képviseli magát, utóbbiból Szemerei János elnök és püspök és Prőhle Gergely világi vezető is megjelent. Elment a kormányalakításra Iványi Gábor is.

Ünnepi hangulat uralja szombaton Budapest belvárosát az új Országgyűlés alakuló ülésének napján. Már délelőtt megtelt a Kossuth tér, ahol rengetegen követik kivetítőkön a parlamenti eseményeket, sokan zászlókkal, Tisza-pólókban vagy éppen emlékbe vásárolt „parlamenti” pólókban sétálnak az Országház körül. A standoknál olyan pólókat is árulnak, amelyeken az ülésterem ikonikus patkó alakú elrendezése látható.

A téren minden nagyobb pillanatot taps és skandálás fogad. Magyar Péter neve mellett több ismert Tisza-képviselő, köztük Nagy Ervin, Rost Andrea és Radnai Márk is nagy tapsot kapott a névsor felolvasásakor. A legnagyobb üdvrivalgást azonban az váltotta ki, amikor Sulyok Tamás köztársasági elnök bejelentette: megszűnt az előző kormány mandátuma.

A parlamenti program után a rendezvények a Kossuth téren folytatódnak katonai tiszteletadással, beszédekkel és koncertekkel. A szervezők szerint az ünneplés estig, akár éjszakába nyúlóan is tarthat.

Titkos szavazással döntenek Kövér László utódjáról. A mostani szavazás lényegében lefutott, ezzel együtt Tisza jelöltjéről, Forsthoffer Ágnes személyéről titkos szavazással döntenek a képviselők. A képviselők átveszik az ehhez szükséges borítékokat és szavazólapokat, az urna a parlament alsóházának Kék Duna termében található.

A szavazás idejére 40 perc szünetet rendeltek el.

A parlamenti pártok közben megalakították képviselőcsoportjaikat:

• a Tisza 141 fős frakcióját Bujdosó Andrea vezeti;
• a Fidesz frakcióját Gulyás Gergely, a KDNP-t Rétvári Bence képviseli;
• a Mi Hazánk vezetője Toroczkai László lesz.

Bár a választási eredmények után nem volt kérdés, hogy Magyar Péter lesz Magyarország következő miniszterelnöke, az alkotmányos rend szerint a kormányfő személyére hivatalosan a köztársasági elnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek. Ez történt meg szombaton az alakuló ülésen: Sulyok Tamás államfő Magyar Pétert kérte fel kormányalakításra, és őt javasolta miniszterelnöknek.

Beszédében Sulyok „új korszak” kezdetéről és történelmi felelősségről beszélt, hangsúlyozva, hogy a magyar nép példátlan részvétel mellett döntött a kormányváltásról. Az államfő szerint a Tisza Párt most nemcsak győzelmet aratott, hanem felelősséget is kapott az ország jövőjének alakítására. Arról is beszélt, hogy „van mit javítani az emberi kapcsolatokon”, és konstruktív együttműködést sürgetett az új parlamenti ciklusban.

Az elmúlt napokban Magyar Péter már nyilvánosságra hozta leendő minisztereinek névsorát is, amely több vitát is kiváltott. A legnagyobb visszhangja annak volt, hogy igazságügyi miniszternek saját sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte. A kijelölt miniszter végül csütörtök este visszalépett, miután napokig tartó politikai és közéleti vita alakult ki a kinevezés körül.

A mandátumvizsgálat után és a névsorolvasás után a képviselők letették az esküt. Annak szövegét, Berki Ákos, az Országgyűlés legfiatalabb, 21 éves tagja olvasta elő, majd a többi képviselő mondta utána. Az Országgyűlés képviselői Magyarországnak fogadtak hűséget, a jogszabály megtartására és megtartatására esküdtek fel a magyar nemzet javára. Újdonság a parlamentben, hogy lovári, beás, román és horvát nyelven is tett esküt néhány képviselő.

Vitányi István bejelentette, hogy megalakult az új Országgyűlés, majd felsorolta az ehhez kapcsolódó jogszabályokat, és megadta a szót Sulyok Tamásnak.

Ahogy a Telex megjegyzi, az új Országgyűlés megalakulásával véget ért az Orbán-kormány megbízatása. Ettől kezdve az Orbán-kormány ügyvezetőként működik az új kormány hivatalba lépéséig. Ebben az időszakban már korlátozott jogosítványai vannak a kabinetnek: nem köthet nemzetközi szerződést, kormányrendeletet pedig csak törvény felhatalmazása alapján, „halaszthatatlan esetben” alkothat.

Az ügyvezető kormányt az ügyvezető miniszterelnök vezeti, aki ebben az időszakban már nem tehet javaslatot miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére, és ugyanúgy korlátozott a rendeletalkotási jogköre, mint az ügyvezető kormánynak.

Az Országgyűlés alakuló ülésére a Magyarország határain kívül élő magyarok képviselőit is meghívták. A megosztott képek szerint az RMDSZ-t Biró Rozália Bihar megyei képviselő, az RMDSZ „parlamentjének”, a Szövetségi Képviselők Tanácsának az elnöke képviseli az ülésen, míg az Erdélyi Magyar Szövetséget Zakariás Zoltán, a párt elnöke képviseli.

A Vajdasági Magyar Szövetséget Pásztor Bálint VMSZ-elnök, a felvidéki Magyar Szövetséget Gubík László pártelnök, míg a a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget Brenzovics László elnök képviseli.

Magyarország volt miniszterelnökei közül Orbán Viktor nem jelent meg, ahogy Gyurcsány Ferenc sem ment el a kormányalakításra, Medgyessy Péter volt miniszterelnök viszont megjelent.

Medgyessy azt mondta a Telexnek, hogy nagy reményekkel várja a Tisza kormányzását, és nagyon jónak tartja a kormány névsorát. Szerinte Magyar Péter sok valódi és tapasztalatokkal rendelkező személyt kért fel a kormányba, ő Orbán Anita jelöltségének örül a legjobban. Újságírói kérdésre azt mondta: szerinte ez a mai nem rendszerváltás, csak kormányváltás, de ha valakinek úgy tetszik, akkor nevezheti rendszerváltásnak is.

A Nemzeti Választási Bizottság elnöke, Sasvári Róbert és a Nemzeti Választási Iroda elnöke, Nagy Attila számolt be az április 12-i országgyűlési választásokról.

Sasvári Róbert arról számolt be, hogy az NVB beadta a munkájáról szóló dokumentumokat a választásra vonatkozóan. Sasvári hosszan sorolta, hogyan dolgozott az NVB, ami 22 taggal működött, 37 ülést tartott, és nem talált szabálytalanságot a választási eredményben, így azt jogerősen elfogadta.

Nagy Attila szerint 79 százalékos rekord részvétellel, az Alaptörvénynek és a jogszabályoknak megfelelően zajlott le az április 12-i országgyűlési választás Magyarországon.

Most 20 perces szünetet rendelt el Vitányi István a parlament alakuló ülésén mandátumvizsgálat miatt.

Magyarországi (CET) idő szerint 10:45-kor tesznek esküt az új országgyűlési képviselők, majd megalakulnak a parlamenti frakciók és megválasztják az Országgyűlés új vezetését. A tervek szerint 12:30-kor választanak házelnököt, délután 14:30-kor pedig nyílt szavazással miniszterelnökké választják Magyar Pétert.

A megválasztása után Magyar Péter esküt tesz, majd első miniszterelnöki beszédében várhatóan a politikai korszakváltásról, az intézményi reformokról és az ország előtt álló gazdasági kihívásokról beszél. A parlamenti program után 15:30 körül a Tambura zenekar kíséretében vonul át a Kossuth térre, ahol 16 órakor kezdődik a hivatalos szabadtéri ünnepség katonai tiszteletadással, ünnepi műsorral és újabb beszéddel. A szervezők estig tartó rendezvényre készülnek, koncertekkel és közösségi programokkal a Parlament környékén.

Sulyok Tamás köztársasági elnök megnyitotta a parlament alakuló ülését. A képviselők és az ülés meghívottai elénekelték a himnuszt.

A köztársasági elnök ugyanakkor azt is bejelentette, hogy az alakuló ülésig 199 országgyűlési képviselő és 11 szószóló nyújtotta be a mandátumát. Sulyok Tamás egyben felkérte a korelnököt, Vitányi Istvánt, hogy nyissa meg az ülést.