„Én nem uralkodni fogok, szolgálni fogom a hazámat” – ezekkel a szavakkal kezdte első miniszterelnöki beszédét Magyar Péter, miután az Országgyűlés 140 igen szavazattal Magyarország új kormányfőjévé választotta.
Magyar történelmi jelentőségű pillanatnak nevezte a kormányváltást, és arról beszélt, hogy a magyar emberek nem egyszerűen új kormányra, hanem rendszerváltásra adtak felhatalmazást. Szerinte az elmúlt két évben példátlan utat tett meg az ország és a társadalom, a választók pedig világossá tették: le akarják zárni „az évtizedek sodródását”.
Beszédében többször hangsúlyozta, hogy miniszterelnökként nem hatalmat akar gyakorolni, hanem szolgálni akarja az országot. Antall József szavait idézve úgy fogalmazott: „én szolgálok addig, amíg a szolgálatom hasznos”. Magyar szerint a mostani politikai fordulat figyelmeztetés minden kormány számára arra, hogy „a hatalom múlandó”, a döntések következményei viszont generációkon át meghatározzák egy ország sorsát.
A miniszterelnök kemény kritikát fogalmazott meg az előző kormánnyal szemben is. Úgy vélte, „fontos látlelete a következmények nélküli hatalomgyakorlásnak”, hogy a volt kormány vezetői nem jelentek meg az Országgyűlés alakuló ülésén. Magyar szerint egy „kifosztott országot” örököltek, ahol hárommillió ember él szegénységben, súlyos költségvetési hiány alakult ki, kivéreztették az egészségügyet, és a magyar emberek átlagosan öt évvel rövidebb ideig élnek, mint az európai átlag.
A beszéd egyik központi gondolata a rendszerváltás és a megbékélés kapcsolata volt. Magyar Péter szerint valódi rendszerváltás nincs igazságtétel nélkül, de megbékélés sem létezhet szembenézés nélkül. Azt mondta, a következő évek legfontosabb kérdése az lesz, milyen országot hagynak a gyerekeikre és unokáikra. Batthyány Lajost, Nagy Imrét és Antall Józsefet nevezte olyan politikai elődöknek, akiknek példájához méltóan szeretne dolgozni Magyarországért.
Magyar Péter szerint fontos látlelete a következmények nélküli hatalomgyakorlásnak az, hogy nincsenek jelen a volt kormány vezetői
22 évvel azután, hogy Magyarország története legnagyobb lehetőségét kapta, kifosztott föld lett, mondta Magyar, szerinte fontos látlelete a következmények nélküli hatalomgyakorlásnak az, hogy nincsenek jelen a volt kormány vezetői.
Egy olyan országot örököltünk, ahol 3 millió ember él szegénységben, mondta Magyar, majd arról beszélt, hogy a leköszönő kormány hatalmas költségvetési hiányt hozott össze. A miniszterelnök szerint egy olyan országot örököltek, ahol kivéreztették az egészségügyet, és ahol az emberek 5 évvel rövidebb ideig élnek az európai átlagnál.
Példátlan az az út, amit az elmúlt két évben Magyarország, a magyar emberek megtettek mondta Magyar Péter, és megköszönte nekik ezt. A magyar emberek arra adtak nekünk felhatalmazást, hogy lezárjuk az évtizedek sodródását, hogy ne csak kormányt, hanem rendszert is váltsunk. Rendszerváltás és igazságtétel viszont szerinte nincs megbékélés nélkül, de szerinte ez nincs szembenézés nélkül.
Magyar Péter beszédében arról is beszélt, hogy milyen állapotban veszi át az ország irányítását az új kormány. Szerinte egy olyan Magyarországot örököltek, ahol az oktatási rendszer tovább mélyítette a társadalmi különbségeket, a magyar emberek fele pedig havi 300 ezer forintból próbál megélni.
A miniszterelnök bírálta az előző kormány gyermekvédelmi politikáját és a korrupciót is. Úgy fogalmazott: miközben kiszolgáltatott gyerekek maradtak segítség nélkül, ezermilliárdok tűntek el alapítványokból, a Nemzeti Bankból és túlárazott beruházásokon keresztül.
Magyar szerint Magyarország az egyik legkorruptabb állammá vált.
Beszédének egyik legerősebb mondata az volt: „ami történt, az nem a magyar emberek hibája”. Magyar Péter szerint az előző hatalom tudatosan fordította egymás ellen a magyarokat, és a megosztottság árát végül az egész társadalom megfizette, politikai oldaltól függetlenül.
Magyar Péter miniszterelnöki beszéde ezt követően az elszámoltatásról szólt. Azt mondta: valódi rendszerváltás csak szembenézés és igazságtétel után lehetséges, mert „elhallgatott bűnökre nem épülhet Magyarország új jövője”.
A miniszterelnök szerint a magyar embereknek joguk van megtudni, hogyan működött az elmúlt évtizedek hatalmi rendszere, hogyan lett közpénzből magánvagyon, és miként alakult ki az a politikai-gazdasági elit, amely szerinte kisajátította az ország erőforrásait.
Bejelentette, hogy az új Országgyűlés első intézkedései között lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása.
Az intézmény feladata az elmúlt húsz év korrupciós és közpénzügyi ügyeinek kivizsgálása lesz, beleértve az MNB-ügyeket, a taorendszert, a túlárazott beruházásokat és a magántőkealapokat is.
Magyar Péter már nyíltan felszólította az előző rendszer közjogi méltóságait a távozásra. Azt mondta: azoknak, akik kiszolgálták az elmúlt rendszer működését, le kell mondaniuk legkésőbb május 31-ig. Név szerint megszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt is.
„Elnök úr, ideje távozni, emelt fővel, ameddig még lehet” – fogalmazott Magyar, aki szerint Sulyok Tamás nem emelte fel a hangját sem a gyűlöletkeltő politikai kommunikáció, sem a közpénzből finanszírozott háborús propaganda ellen.
A beszédet a Tisza-frakció és a Kossuth téren összegyűlt tömeg többször tapssal szakította félbe.
Magyar Péter miniszterelnöki beszédének egyik legmegrázóbb pillanata az volt, amikor bocsánatot kért a bicskei gyermekotthon és a Szőlő utcai intézmény áldozataitól, valamint mindenkitől, akit cserben hagyott a magyar gyermekvédelmi rendszer.
„Magyarország frissen megválasztott miniszterelnökeként bocsánatot kérek” – mondta a parlamentben, hozzátéve, hogy ezt a magyar állam korábban elmulasztotta megtenni.
Magyar Péter arra kérte az embereket, hogy a kormányváltás után se forduljanak el a közélettől.
„Figyeljenek bennünket, kérjenek számon bennünket” – fogalmazott, és arra biztatta a magyarokat, hogy kritizálják az új hatalmat is, ne hagyják magukra a politikusokat a politikában.
A miniszterelnök szerint az ország csak akkor tud új korszakot nyitni, ha az emberek újratanulják az egymás mellett élést, a párbeszédet és a közös felelősségvállalást. Azt mondta: „kopogjunk be egymáshoz, beszéljünk egymással”.
Beszédében bocsánatot kért azoktól a civilektől, tanároktól, újságíróktól, egészségügyi dolgozóktól és közéleti szereplőktől is, akiket az elmúlt években megbélyegeztek vagy meghurcoltak azért, mert felemelték a hangjukat vagy más véleményt képviseltek. Magyar szerint a gyűlöletre és félelemkeltésre épülő politika családokat szakított szét és megmérgezte az ország lelkiállapotát.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a Tisza-kormány „minden magyar kormánya lesz”. Külön említette a vidéki embereket, tanárokat, ápolókat, rendőröket, gazdákat, vállalkozókat, az időseket, a gyermekvédelmi rendszer áldozatait, valamint a határon túli és külföldre kényszerült magyarokat is.
„Minden magyar emberért fogunk dolgozni” – mondta Magyar Péter.
Magyar Péter beszédének következő részében arról beszélt, hogy „Magyarország mindenki közös otthona”, ezért szerinte az országnak újrakezdésre van szüksége. Azt ígérte, hogy „lépésről lépésre, tégláról téglára” újjáépítik a közszolgáltatásokat, az egészségügyet, az oktatást és a társadalmi összetartozást.
A miniszterelnök javuló egészségügyről, megbecsült tanárokról, ápolókról és orvosokról, valamint igazságosabb adórendszerről beszélt. Azt mondta, olyan országot akarnak építeni, amely újra hazavárja a külföldre költözött magyarokat is.
Magyar Péter szerint „a közpénz újra közpénz lesz”, és olyan gazdaságpolitikát ígért, ahol az állam elszámol a rábízott vagyonnal, a beruházások pedig tiszteletben tartják az emberek egészségét és a környezetet. Beszélt az uniós források hazahozataláról és Magyarország nemzetközi kapcsolatainak újjáépítéséről is.
A beszéd egyik legfontosabb politikai bejelentése az volt, hogy a kormány felülvizsgálja Magyarország alkotmányos rendszerét.
Magyar Péter azt mondta: meg akarják erősíteni a fékek és ellensúlyok rendszerét, és kezdeményezni fogják a miniszterelnöki ciklusok számának korlátozását is.
Magyar Péter beszédében külön üzent az ellenzékbe szorult fideszes képviselőknek is. Azt mondta: tiszteletben tartja azoknak a választóknak a döntését, akik a Fideszre szavaztak, ugyanakkor szerinte a kormánypárt képviselőinek most „történelmi felelősségük” van abban, hogyan viszonyulnak az új korszak legfontosabb kérdéseihez.
A miniszterelnök szerint a Fidesz képviselőinek dönteniük kell majd arról, támogatják-e például az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát vagy a vagyonvisszaszerzési törvényeket. Úgy fogalmazott: ellenzékből is lehet hazafias politikát folytatni.
A szabadságról és a közös felelősségről szólt Magyar Péter miniszterelnöki beszédének zárása. Az új kormányfő történelmi pillanatnak nevezte a kormányváltást, és arról beszélt: a magyarok úgy döntöttek, saját kezükbe veszik a sorsukat.
„A magyarok egy világnak tanították meg, hogy a szabadság nem főnév, hanem ige” – fogalmazott Magyar Péter, aki szerint a szabadság nem állapot, hanem cselekvés és felelősség. Úgy vélte, a következő években azon múlik minden, hogy az ország képes lesz-e emberségesebb, igazságosabb Magyarországot építeni.
A miniszterelnök szerint ha sikerül élni ezzel a történelmi lehetőséggel, akkor néhány év múlva nemcsak azt mondhatják majd el az emberek, hogy leváltottak egy kormányt, hanem azt is, hogy egy jobb országot hoztak létre.
Beszédét azzal zárta: „Isten áldja Magyarországot és Isten áldjon minden magyart itthon és szerte a világon.”
4 éves lett a Transtelex!
Négy éve dolgozunk azon, hogy amit a hatalom elhallgatna, mi megírjuk. Nem azt, amit ki lehet tenni a kirakatba, hanem azt, amit el akarnak takarni. Ez a vállalásunk az első pillanattól, ehhez tartjuk magunkat. Maradj velünk, támogass minket!
Támogatás