Újabb humanitárius konvoj közeledik Mariupol felé, egy kárpátmelléki városban három napos rakétázásra készülnek

2022. május 5. – 07:56

frissítve

Újabb humanitárius konvoj közeledik Mariupol felé, egy kárpátmelléki városban három napos rakétázásra készülnek
Mariupolból, ill az Azovstal kohászati üzemből evakuált emberek érkeznek az ukrajnai Zaporizzsjába 2022. május 3-án – Fotó: Diego Herrera Carcedo / Anadolu Agency / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva
  • Hetvenegyedik napja tart az orosz invázió, és még mindig Mariupolon van a világ szeme. Az oroszok már két napja bejutottak a város utolsó, ukrán erők által védett területére, az Azovsztal acélgyárba az üzemet védő ukrán parancsnok szerint, de a Azov-ezred még tartja magát.
  • Az ENSZ újabb humanitárius konvojt indított Mariupolba az Azovsztal acélműben rekedt civilek kimentésére.
  • Szerdán 334 embert sikerült evakuálni Mariupol térségéből, Zelenszkij telefonon kért segítséget az ENSZ főtitkártól az acélgyárban rekedtek kimenekítéséhez.
  • A New York Times cikkéből derült ki, hogy az USA hírszerzése segített Ukrajnának az orosz tábornokok likvidálásában.
  • Több mint tizenegyezren érkeztek Magyarországra Ukrajnából szerdán.
  • Orbán Viktor levélben közölte Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel, hogy a magyar kormány nem támogatja az Oroszország elleni hatodik szankciós csomagot.

A pénteki nap legfontosabb eseményeit ebben a hírfolyamban követheti velünk percről percre.

Joe Biden felesége, Jill csütörtökön négynapos közép-európai látogatásra indult – írja a CNN. A first lady csak Romániába és Szlovákiába látogat el. Romániában az ország vezetői mellett az ott állomásozó amerikai kontingens katonáival találkozik, Szlovákiában pedig egy menekült-koordinációs központot és két, menekült gyerekek oktatását biztosító iskolát is látogat meg. Jill Biden egyébként maga is középiskolai tanár, és 2007-ben (55 évesen) oktatásszervezésből doktorált.

Ukrajnában az invázió előestéjén 6 millió tonna búza és 15 millió tonna kukorica várt exportra; ebből a készletből csütörtökig az ukrán védelmi minisztérium szerint 400 ezer tonnát loptak el az oroszok. A rekvirálás elsősorban a Kelet-Ukrajnában frissen elfoglalt Luhanszkra, illetve a délen egy új szakadár „népköztársaság” formáját öltő Herszonra összpontosul – utóbbiban állítólag a vetésre készülő gazdáktól a jövőbeni termény 70 százalékának beszolgáltatását követelték a megszállók. Kijevi illetékesek – némiképp spekulációnak tűnő – állítása szerint az ipari méretekben eltulajdonított gabona egy részét az elve az orosz és ukrán importtól függő Közel-Keleten értékesítik.

A korábbi híreszteléseknek alapos riportban utánajáró CNN újságírói több helyi gazdával beszéltek, egyesek videófelvételekkel is bizonyították a rekvirálás tényét, de hitelesnek tűnő bizonyítékokkal alátámasztva beszámoltak gabonasilók tudatos lerombolásáról, illetve a mezőgazdasági géppark tömeges eltulajdonításáról. Egy melitupoli John Deere-gépüzlet teljes járműparkját Csecsenföldre szállították, egy ukrán gazda pedig GPS-en követni is tudta, ahogy kombájnját az orosz határon túli Kurszkba szállítják. A gazdálkodók egyetértenek abban, hogy még ha Ukrajna győz, akkor is évekbe telhet a korábbi termelési volumen elérése.

A rekvirálások és pusztítások azért is fontos aspektusai az orosz-ukrán háborúnak, mivel súlyosbítják a konfliktus által kavart globális élelmiszerválságot – amit mi is igyekeztünk alaposan körüljárni.

Friss cikkünkben négy ukrán városból közlünk első kézből származó beszámolókat az aktuális helyzetről.

Miközben a humanitárius tűzszünetre vonatkozó orosz állítások ellenére is folyik a harc Mariupol utolsó védői ellen az Azovsztal acélműnél, az ENSZ újabb konvojt indított útnak a város felé, hogy megpróbáljon újabb civileket kimenekíteni – jelentette be a világszervezet humanitárius ügyekért felelős igazgatója. Martin Griffiths az Ukrajna megsegítésére tartott varsói donorkonferencián azt mondta, a konvoj buszai valószínűleg péntek reggelre érnek Mariupolba.

Az ENSZ és a Vöröskereszt kedden mintegy 100 civilt tudott kimenekíteni a városnyi acélmű alatt meghúzódó alagutakból az ukrán ellenőrzés alatt álló Zaporizzsjába, szerdán pedig Mariupol különböző részeiről 340 embert szállítottak biztonságba, de az Azovsztalban még mindig mintegy 200 civil (köztük 20 gyerek) rejtőzhet. Közben az acélmű védőinek rokonai arra kérték az ENSZ-t, hogy a katonák kimenekítését is érjék el a város nagy részét ellenőrző orosz (hivatalosan a Luhasznki Népköztársaság alá tartozó) erőknél, és arra panaszkodtak, hogy már három napja nem kaptak semmi hírt szeretteikről.

Az Azovsztal védőinek evakulásáért demonstrálók Zaporizzsjában Fotó: Andre Luis Alves / Anadolu Agency via AFP
Az Azovsztal védőinek evakulásáért demonstrálók Zaporizzsjában Fotó: Andre Luis Alves / Anadolu Agency via AFP

Arra kevés esély mutatkozik, hogy az ostromlók nélkül elengednék az ukrán ellenállás szimbólumává vált acélmű védőit, hogy azok hivatalosan letennék a fegyvert. Erre azonban a védők – akiknek a súlyos élelmiszer- víz- és kötszerhiány miatt minden emberi számítás szerint már hetekkel ezelőtt fel kellett volna adniuk a harcot – eddig nem voltak hajlandók.

(BBC)

Az orosz különleges katonai művelet egyik alapja, hogy Moszkva elvileg nácítlanítani akarja Ukrajnát. Sokan meglepődtek ezen, ugyanis Volodimir Zelenszkij ukrán elnök zsidó származású, de Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azzal oldotta fel ezt a logikai akadályt, hogy szerinte Adolf Hitlerben is volt zsidó vér, tehát ettől még valaki lehet náci.

Ennek Izrael nem örült, abszurdnak és a történelem teljes elferdítésének nevezték az esetet. Ezek után az orosz külügyminisztérium azzal vádolta Izraelt, hogy támogatják az ukrán neonácikat.

Vlagyimir Putyin csütörtökön felhívta Naftali Bennett izraeli miniszterelnököt, és bocsánatot kért Lavrov állításaiért – írja a Haaretz. Bennett elfogadta a bocsánatkérést, és megköszönte Putyin hozzáállását a zsidó néphez és a holokauszthoz.

Naftali Bennett izraeli miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök oroszországi találkozójukon 2021. október 22-én – Fotó: Evgeny Biyatov / Sputnik / AFP
Naftali Bennett izraeli miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök oroszországi találkozójukon 2021. október 22-én – Fotó: Evgeny Biyatov / Sputnik / AFP

Ezen kívül beszéltek még május 9-e fontosságáról, valamint az Azovsztalban rekedt – állítólag – több száz civilről és katonáról. Putyin erre azt mondta, hogy ők bármikor elengedik a civileket, ha a védők leteszik a fegyvert.

Izrael függetlenségi napja alkalmából Putyin írt egy levelet is Isaac Herzog elnöknek, amiben többek között kifejtette, hogy reméli, hogy továbbra is baráti és tiszteletteli lesz a két országuk viszonya, ami hozzá járulna a közel-keleti békéhez és biztonságoz.

A Kárpátalja szomszédságában található Kárpátmelléki régió legjelentősebb gazdasági és kulturális központja, a 240 ezer lakosú Ivano-Frankivszk polgármesterének „biztos információi” vannak arról, hogy a május 9-én esedékes moszkvai győzelem napi parádé előtt folyamatos rakétacsapások fogják érni a várost. Ruszlan Marcinkiv ezért videóüzenetében (melyet a Reuters szemlézett), arra kéri a lakosokat, hogy a győzelem napi ünnepségig hátralévő három napon maradjanak otthon, vagy akinek lehetősége van rá, hagyja el a várost. A magyar határtól légvonalban 180 kilométerre található várost legutóbb márciusban érte rakétacsapás, akkor az oroszok súlyosan megrongálták a helyi repülőteret.

A nagy létszámú magyar kisebbség lakta Kárpátalja ellen a héten végrehajtott orosz rakétacsapás megmutatta, hogy a háború nemcsak Ukrajnát, hanem Magyarországot is érinti, „bármennyire is próbálják figyelmen kívül hagyni ezt a tényt Budapesten”

– jelentette ki Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő csütörtökön a Facebookon közzétett bejegyzésében. Kedd este az orosz légierő stratégiai bombázói a Kaszpi-tenger térségéből robotrepülőkkel támadták a volóci vasútállomás melletti transzformátorállomást (a csapásnak nem volt halálos áldozata vagy sérültje). Ezzel az orosz erők először hajtottak végre katonai akciót Kárpátaljához tartozó területen.

Nyikolenko szerint „a rakétatámadások nem hagynak kétséget afelől, hogy Oroszország gonoszságát csak közös erőfeszítésekkel lehet legyőzni. Hiú remény, hogy a politikai engedmények csillapítják Oroszország agresszív étvágyát. Putyin nem tesz különbséget a nemzetiségek között, amikor megparancsolja csapatainak, hogy embereket irtsanak ki.”

A szóvivő tovább noszogatta a magyar kormányt, hogy „saját biztonsága érdekében” segítsen megállítani Oroszországot – például az orosz kőolajimportra vonatkozó uniós szankciótervezet elfogadásával (a magyar kormány csütörtökön leszögezte, hogy megvétózza a tervezetet).

Orbán Viktor levélben tájékoztatta Ursula von der Leyen európai bizottsági elnököt arról, hogy a magyar kormány nem támogatja az Oroszország elleni hatodik szankciós csomagot. A magyar miniszterelnök a Financial Times által közölt részletek szerint azzal érvel, hogy „jelenlegi formájukban” a szankciók nemcsak Magyarország energiabiztonságát ássák alá, de „messze túlmennek” az uniós konszenzuson is.

Ha a bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy elfogadják javaslatát, felelősséget kell vállalnia az uniós egység folyamatát sújtó történelmi hibájáért.

Az Európai Bizottság elnöke szerdán jelentette be az Európai Unió következő, Oroszországot az Ukrajna elleni agresszió miatt büntető intézkedéscsomagját. Ennek központi eleme az a vállalás, hogy a tagállamok az orosz nyersolajszállítást hat hónapon belül, a finomított termékek szállítását pedig az év végéig fokozatosan, „rendezett módon” megszüntetik.

Orbán szerint a tervezet „komoly fejlesztéseket követelne meg” az alternatív ellátási infrastruktúrában, és Magyarország jelenlegi olajfinomító-kapacitásának „teljes újraszervezésével” járna – egyébként a Telex értesülései szerint a magyar kormány titokban már meg is kezdte az orosz energiaforrásokról való leválásról szóló tárgyalásait. Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója lapunknak azt mondta,

a Mol-csoport finomítóinak zavartalan működéséhez stabil minőségű és mennyiségű kőolajellátás szükséges. Ha átfogó orosz kőolajembargó lenne, akkor újra kell szervezni a kereskedelmi, logisztikai és technológiai folyamatokat. (…) Az alternatív kőolajok bedolgozása esetén technológiai okokból a dunai finomító 20 százalékkal, a pozsonyi 30 százalékkal kevesebb terméket tudna előállítani.

A levélben kifejtett álláspont szerint ezek az erőfeszítések időt és „piaci alapon nem finanszírozható” befektetéseket igényelnek, miközben az uniós pénzügyi alapok „csak papíron állnak rendelkezésünkre”. Ez utóbbi megjegyzéssel Orbán arra utalt, hogy a magyar kormány még mindig nem tudta felvenni az Európai Unió helyreállítási alapjában biztosított hitelkeretet – mondjuk ahogy az cikkünkből kiderül, leginkább saját hibájának köszönhetően.

A szankciók elfogadásához mind a 27 tagállam jóváhagyására szükség van; a tervezetről az EU-hoz delegált nagykövetek csütörtök este tárgyalnak, a magyar kormány hivatalos válasza ezért az itt képviselendő álláspontot előlegezte meg. Korábban Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár és Szijjártó Péter külügyminiszter is belengette az orosz energiaimport felszámolására irányuló szankciók vétóját. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a HírTV-n csütörtök este azonban utalt arra, hogy a kormány kész az alkura, az Európai Uniónak pedig ha fenn akarja tartani az egységet a háborúval kapcsolatban, akkor tárgyalnia kell. Gulyás állította, „mi pontosan ki tudjuk mutatni, hogy nekünk mennyivel kerül többe” az átállás a többi országnál, milyen költségekre lehet számítani, és hogy milyen költségtérítést vár Magyarország az EU-tól.

Szlovákia jelezte, hogy mentességet kér az energiaimportra kivetett büntetőintézkedések alól, Magyarország pedig azt jelezte, hogy az energiaellátásra vonatkozó szankciók számukra „vörös vonalat” jelentenek. Csütörtökön Alekszandr Nikolov bolgár energiaügyi miniszter is bejelentette, hogy hazája szintén mentességet kér majd, az erről szóló indítványt a kormány a jövő héten terjeszti elő. Az orosz Gazprom április végén leállította a Bulgáriába irányuló gázszállítást, mivel a Bulgargaz cég a megállapított határidőn belül Moszkva követelése ellenére sem fizetett rubelben.

A Kiyiv Independent haditudósítója Twitteren publikált fotókat a Kijev közelében található Hosztomeli, más néven Antonov repülőtéren megsemmisült gépekről. Ezek egyikén a világ legnagyobb gépének, típusát egyetlen példányként képviselő Antonov An-225 Mrija szárnyai alá préselődve felbukkan egy magyar zászlóval, magyar lajstromjellel ellátott kisrepülő.

HA-WAS lajstromjel alatt az Aviainfo szerint egy kétüléses Cessna 152-es kisrepülő van bejegyezve a kalocsai repülőtérre; azt egyelőre nem tudni, a gép hogyan ragadt Ukrajnában.

A Kijev melletti repülőteret az orosz invázió első napján helikopterekről ledobott orosz ejtőernyősök próbálták meg elfoglalni, azonban csak véres harcok árán jártak sikerrel. Az eredeti tervek szerint valószínűleg az ejtőernyősöket légi szállítású egységeknek kellett volna követniük, azonban a szállítógépek biztonságos landolásának feltételeit nem sikerült megteremteni. A győzelem is pürroszinak bizonyult, ugyanis a Kijev bekerítésére irányuló offenzíva elakadása után, április elején az orosz erők egész Észak-Ukrajnát feladták.

A magyar kormány öt elemből álló, összesen 14 milliárd forint értékű támogatási csomagot ajánlott fel Varsóban, az Ukrajna megsegítésére szervezett donorkonferencián – jelentette be Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter csütörtök délután. Az öt elem a következő:

  • hozzájárulás egy lerombolt iskola és kórház újjáépítéséhez az ukrán hatóságok által kijelölt területen;
  • ösztöndíj és tanulási lehetőség magyar egyetemeken ezer, Ukrajnából elmenekülni kényszerült egyetemi hallgató számára;
  • mobil otthonok az Ukrajna nyugati felébe, Kárpátaljára menekült kelet- és közép-ukrajnai lakosok számára;
  • sérült ukrán katonák magyarországi kórházakban való ellátása „mindenfajta létszámkorlátozás nélkül”;
  • Magyarországon történő orvosi ellátás biztosítása 130 ukrán gyerek számára.

Magyarország egyébként az orosz inváziót megelőzően is ápolt már ukrán katonákat, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban (azaz a Honvédkórházban) 2014 és 2019 között összesen 39, a kelet-ukrajnai harcokban sérült katonát ápoltak.

A Lengyelország és Svédország által közösen összehívott adományozói konferencián korábban az Európai Unió képviselője bejelentett egy 200 millió eurós új segélycsomagot, mely a háborúban lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrán embereknek segítene.

Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök a hivatalának közleménye szerint Volodimir Zelenszkij ukrán államfőnek kifejezte az ukrán nép az orosz agresszorok elleni bátor küzdelme iránti szolidaritását, tiszteletét és támogatását. Az MTI szerint kiemelte, hogy Németország kezdettől fogva támogatja Ukrajnát az önvédelmi harcban pénzügyileg, gazdaságilag és katonailag egyaránt. A megbeszélést mindkét elnök nagyon fontosnak és nagyon jónak nevezte, a múltbeli irritációkat tisztázták, és megállapodtak abban, hogy szoros kapcsolatban maradnak. Zelenszkij a teljes német állami vezetést, a szövetségi elnököt, a kancellárt és a kormányt is meghívta Kijevbe.

A beszélgetést két nappal azután folytatták, hogy a kancellár, Olaf Scholz nyilvánosan jelezte: továbbra is nehezményezi, hogy hazája államfőjét nem hívják meg Kijevbe, és ezért egyelőre nem is tervezi, hogy felkeresi az orosz támadás ellen német támogatással is védekező Ukrajna fővárosát.

Zelenszkij és Scholz a háború kitörése előtt Münchenben – Fotó: Sven Hoppe
Zelenszkij és Scholz a háború kitörése előtt Münchenben – Fotó: Sven Hoppe

Olaf Scholz elmondta, hogy hazája jelentős pénzügyi és katonai támogatást nyújt Ukrajnának, és az ukrán államiság biztonságát szavatoló garanciavállaló országként is számítanak rá. Egy ilyen országgal nem lehet megtenni, hogy a segítségét elfogadják, és azt mondják, hogy az elnök viszont nem jöhet. Steinmeier április 13-án tett volna szolidaritási látogatást Kijevben, az észt, a lengyel, a lett és a litván államfő társaságában. A négy másik politikus végül a német elnök nélkül utazott az ukrán fővárosba.

Orbán Viktor miniszterelnök beszél az általa összehívott iparági egyeztetésen, amelyen Magyarország energiabiztonságáról tárgyaltak Brüsszel tervezett orosz olajembargójáról a Karmelita kolostorban csütörtökön.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTVA
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTVA

Az asztalnál jobbról balra: Nagy Márton miniszterelnöki megbízott, Varga Mihály pénzügyminiszter, Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter (takarva), Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Bóka János, a miniszterelnök európai uniós kérdésekért felelős államtitkára, Orbán Viktor kormányfő, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Balról Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Bártfai Béla, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség vezérigazgatója, Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Czepek Gábor, az MVM Csoport elnök-vezérigazgatója és Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke.

Az Európai Bizottság csütörtökön jelentette, hogy 200 millió eurós új segélycsomagot fogadott el a háborúban lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrán embereknek. A bejelentésre a Lengyelország és Svédország által közösen összehívott nemzetközi adományozói konferencián került sor.

A háború kitörése óta közel nyolcmillióan kényszerültek elhagyni a lakóhelyüket az országban. A belső menekültek kétharmada gyerek. Meghaladja az 5,3 milliót azoknak a száma, akik az Európai Unióban és a szomszédos országokban kerestek menedéket.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz-ukrán háború kitörése óta – 2022. május 5. reggeli adatok alapján – eddig 20 060 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált. A kérelmek elbírálása folyamatos, határidőn belül történik, eddig 9 844 fő esetében született elismerő döntés. A kérelmet benyújtók több mint fele, 10 447 fő 18 év alatti kérelmező volt. (MTI)

Ukrán menekültek érkeznek Magyarországra – Fotó: Ajpek Orsi/Telex
Ukrán menekültek érkeznek Magyarországra – Fotó: Ajpek Orsi/Telex

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij tanácsadója, Olekszij Aresztovics szerint Ukrajna valószínűleg nem indít ellentámadást Oroszország ellen június közepe előtt. Azt reméli, hogy akkor majd újabb fegyvereket kaphatnak szövetségeseiktől. Aresztovics hozzátette, nem számít arra, hogy Oroszország jelentős eredményeket érne el május kilencedikéig. (BBC)

A május kilencediki, győzelem napi felvonulást lehetetlen megtartani Donyeckben és Luhanszkban, erről beszélt a Ria orosz hírügynökségnek Vlagyimir Putyin vezérkarifőnök-helyettese, Szergej Kirijenko. A 2014-ben annektált területeken minden évben volt megemlékezés, ezen a napon győzte le Németországot a második világháborúban a Vörös Hadsereg.

A pillanatnyi tervek szerint 28 orosz városban lesz felvonulás és katonai parádé, de arról még nem határoztak, hogy Mariupol is ezek a városok közé tartozik-e. Mivel a város útjait takarítják a romoktól, és a fel nem robbant aknáktól, nem kizárt, hogy készülnek ilyesmire az oroszok.

Az Európai Unió közvélemény-kutató intézete, az Eurobarométer csütörtökön közzétett gyorsfelmérése szerint az európai polgárok többsége egyetért az Ukrajna elleni orosz támadásra adott uniós válaszokkal – írta az MTI.

Az Eurobarométer a felmérést április 13. és 20. között 27 tagállamban, több mint 26 ezer uniós polgár megkérdezésével készítette. Az eredményekből az derül ki, hogy a válaszadók többsége támogatja az Ukrajna és az ukrán nép melletti szilárd elkötelezettséget, 93 százalékuk egyetért azzal, hogy humanitárius segítséget kell nyújtani a háború által érintetteknek.

Az európaiak 88 százaléka támogatja azt az elképzelést, hogy az Európai Uniónak be kell fogadnia a háború elől menekülőket. A válaszadók 80 százaléka helyeseli az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást, 66 százaléka szerint Ukrajna csatlakozhat az EU-hoz, amikor készen áll. A megkérdezettek 80 százaléka az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók mellett foglal állást, 79 százaléka pedig egyetért az orosz oligarchák elleni szankciókkal.

Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel arról beszélt az ukrán Interfax hírügynökségnek, hogy az orosz oligarchák lefoglalt vagyonát el kell kobozni, és az értük kapott bevételből Ukrajna újraépítését kell finanszírozni. A politikus szerint ez így lenne korrekt és igazságos. Eddig mintegy 30 milliárd euró értékű vagyont foglaltak le.

Michelt figyelmeztették jogvédők, hogy mindez nehéz, nem egyszerű és hosszú folyamat lesz. Az elkobzás nehézségeiről ebben a cikkben írtunk. Az Egyesült Államokban már korábban felmerült a terv, Joe Biden elnök maga is szorgalmazta a lefoglalt tulajdon értékesítését.

Folytatódnak a harcok az acélműveknél a humanitárius tűzszünetre vonatkozó orosz állítások ellenére is – írja a BBC.

Oroszország szerdán közölte, hogy május 5-én, 6-án és 7-én moszkvai idő szerint 08:00 és 18:00 között humanitárius útvonalakat nyitnak meg az Azovsztal acélműből, és azt ígérték, hogy ekkor nem fognak támadni az orosz csapatok. Csütörtökön Inna Szovszun ukrán parlamenti képviselő arról beszélt, hogy bár zajlanak a mariupoli acélgyárban rekedt civilek kimentésének előkészítési munkálatai, az evakuálást nem tudták megkezdeni, mivel az oroszok továbbra is lőnek a területen.

A Reuters szerint a Kreml szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy a humanitárius folyosók ma valóban működnek, és tagadta, hogy az orosz erők megrohamozták volna az üzemet.

Oroszország csütörtökön nemkívánatos személynek nyilvánította Dánia moszkvai nagykövetségének hét munkatársát, egy további diplomatától pedig megtagadta a vízum kiadását – írja az MTI.

Dánia épp egy hónapja, április 5-én nemkívánatos személynek a dániai orosz nagykövetség és kereskedelmi képviselet 15 alkalmazottját. Erre reagálva két napja kérette be a moszkvai dán diplomáciai képviselet vezetőjét az orosz külügyminisztérium május 3-án, kedden. Moszkvai álláspont szerint az orosz diplomaták kitiltása alaptalan volt a dánok részéről, erre reagálva utasították ki a dán diplomatákat.

A kiutasított diplomatáknak két héten belül el kell hagyniuk Oroszországot.

Nem hitte volna, hogy az orosz hadsereg ukrajnai művelete így elhúzódik – mondta Alekszandr Lukasenko belarusz elnök az AP amerikai hírügynökségnek adott csütörtöki interjújában.

„Nem mélyültem el ebben a problémában ahhoz, hogy meg tudnám állapítani, valóban minden a terv szerint halad-e, ahogyan azt az oroszok állítják, vagy pedig úgy van, ahogy én érzem. Még egyszer hangsúlyoznám, úgy érzem, ez a művelet elhúzódik” – jelentette ki Lukasenko.

„Kategorikusan elutasítunk mindenféle háborút. Eddig is mindent megtettünk, és most is mindent megteszünk azért, hogy ne legyen háború. Hála nekem, megkezdődtek a tárgyalások Ukrajna és Oroszország között” – állította Lukasenko, majd úgy fogalmazott: Ukrajna vajon miért nem mutat érdeklődést a tárgyalások iránt, miközben az ő területén folynak a harcok, ott halnak meg emberek. (MTI)

Az Északi Áramlat 2 gázvezeték szárazföldi kapacitását Oroszország belföldi szükségleteinek kielégítésére fogják használni – jelentette be csütörtökön a Gazprom a Telegramon.

Az Északi Áramlat 2 egy 1200 kilométeres, a Balti-tenger alatt húzódó vezeték, amelyet arra terveztek, hogy a Szentpétervár melletti orosz partoktól a németországi Lubminba szállítsa a gázt. Németország ugyanakkor idén februárban felfüggesztette a közte és Oroszország között húzódó vezeték működési engedélyének kiadását.

A Gazprom csütörtökön azt közölte a Telegramon, hogy mivel a vezeték jelenleg nincs használatban, úgy döntött, hogy a gázt Oroszország északnyugati régióinak ellátására használja fel. Az orosz gázszolgáltató szerint, ha a német fél úgy dönt, hogy üzembe helyezi az Északi Áramlat 2 tengeri gázvezetéket, akkor a gázvezetékből csak egy vezetéket lehet százszázalékos terheléssel üzembe helyezni.

Oroszország bejelentette, hogy a Lengyelország és Litvánia között található orosz exklávéban a balti-tengeri Kalinyingrád közelében szimulált nukleáris rakétacsapásokat gyakorolt az orosz haderő – adta hírül az AFP. Moszkva azt állítja, hogy a nukleáris töltetű Iszkander mobil ballisztikus rakétarendszerek szimulált „elektronikus indítását” gyakorolták.

Az Iszkander egy mobil ballisztikus rakétarendszer, amely a szovjet Scud rakétát váltotta fel. Két irányított rakétája akár 500 km-es hatótávolsággal rendelkezik, és hagyományos vagy nukleáris robbanófejeket hordozhat.

A Kreml szóvivője arra is reagált, hogy a New York Times cikke szerint az USA hírszerzése segítette Ukrajnát több orosz tábornok likvidálásában.

Dmitrij Peszkov a Guardian tudósítása szerint egyrészt arról beszélt, hogy az oroszok tisztában vannak azzal, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a NATO egésze folyamatosan hírszerzési információkkal látja el az ukrán fegyveres erőket.

Másrészt azt mondta, hogy a nyugati hírszerzéstől származó információk, illetve a nyugati fegyverek nem járulnak hozzá a hadművelet gyors befejezéséhez. Ezt azzal egészítette ki, hogy ezek az akciók ugyanakkor nem fogják megakadályozni Oroszországot abban, hogy elérje katonai céljait Ukrajnában.

Ahogy arról korábban a Telex is hírt adott, csütörtökön az ukrán védők azt állították, hogy orosz csapatok hatoltak be az ostromlott városban lévő Azovsztal acélgyárba, és megpróbálják „megsemmisíteni” őket.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanakkor tagadta ezeket az állításokat, és megismételte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt hónapban hivatalosan lemondta az acélmű megtámadásának tervét. A szóvivő szerint az orosz elnök a támadás helyett arra utasította védelmi miniszterét, hogy zárják le a gyár területét úgy, „hogy még egy légy se tudjon átjutni”.

(BBC)

A Guardian német sajtóértesülésekre hivatkozva azt írja, hogy csak június végén lesznek átadásra készek az Ukrajnának szánt Panzerhaubitze 2000-es tarackágyúk, mert jelenleg javítás alatt állnak.

A Panzerhaubitze 2000 típusú, önjáró tarackok 30 kilométeres lőtávolsággal rendelkeznek, de ez a távolság akár 55-60 kilométerre is növelhető rakéta-póthajtású lövedékkel. Németország hadereje összesen 119 ilyen tarackágyúval rendelkezik, amelyekből ugyanakkor csak 40 áll jelenleg hadrendben a Die Welt szerint.

Panzerhaubitze 2000 – Forrás: Wikimedia Commons
Panzerhaubitze 2000 – Forrás: Wikimedia Commons

Az orosz tüzérség az éjszaka folyamán több ukrán katonai és katonai létesítményt is támadott, az oroszok pedig csütörtökön bejelentették, hogy több 600 ukrán katona halt meg szerdáról csütörtökre virradóra.

Az orosz védelmi minisztérium a BBC szerint a Telegramon posztolt erről. A bejegyzés szerint az oroszok éjjeli célpontjai között szerepelt a közép-ukrajnai Kirovohrad közelében található katonai reptér és egy Mikolajiv közelében fekvő nagy lőszerraktár is.

Az ukránok szerint az oroszok jelenleg arra összpontosítják a haderejüket, hogy felszámolják az ukrán egységeket a Mariupolban lévő Azovsztal acélműnél – írja a CNN.

„Az ellenség légi támogatással folytatta az offenzívát, hogy átvegye az irányítást az üzem felett”

– olvasható az ukrán hadsereg csütörtöki közleményében. Ahogy arról a Telex is írt már, mariupoli helyszíni beszámolók szerint egész éjjel lőtték az oroszok az acélgyárat. Az Azovsztal ostromáról most a Reuters hírügynökség között friss, de oroszbarát, donyecki szakadár köztársaságtól származó, független forrás által nem ellenőrzött képeket:

Fotók: REUTERS Fotók: REUTERS
Fotók: REUTERS

Frissítés 12:05-kor: A robbanásokról készült felvételeket a Guardian videó formájában osztotta meg, azzal a kísérőszöveggel, hogy a képsorok szerdán kerültek nyilvánosságra, de azt egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan mikor készültek.

Az oroszok árulót keresnek az ukránok között, hogy a földalatti alagutakon keresztül megmutatná neki az utat, hogy bejuthassanak az Azovsztal üzembe – ezt egy ukrán parlamenti képviselő nyilatkozta a BBC rádióműsorában csütörtökön.

Ivanna Klimpus-Cincadze, aki korábban Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettes volt, arról beszélt, hogy Ukrajna „csodára vár”, hogy a még mindig az erőműben rekedt civileket megmenthessék,. Vagyis az interjúban ugyanazt hangsúlyozta, mint az elmúlt napok legtöbb ukrán megszólalója.

Szerinte az Azovsztal acélgyárat az oroszok a földről és a levegőből egyaránt támadják, Mariupol eleste pedig „fájdalmas és pusztító” lenne. az ukránok számára. Ehhez azt is hozzátette, hogy Ukrajna eltökélt abban, hogy inden orosz kézre került területét visszaszerezze.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!