Bucsa polgármestere szerint legalább 320 civilt lőttek agyon az oroszok, Amerika a mészárlás miatt szankcionálja Putyin lányait

Andrzej Duda lengyel államfő szerint nehéz lenne tagadni, hogy népirtás zajlik Ukrajnában.

„Ukrajna ”nácimentesítéséről„ beszélnek, de ez nonszensz, hülyeség, nyilvánvaló orosz propaganda. Ez csak egy ürügy, ami ahhoz kell, hogy tömegmészárlást hajtsanak végre”

– mondta Duda. A lengyel elnök szerint az oroszok által elkövetett bűnök a népirtás kategória minden kritériumának megfelelnek. Hozzátette: az, hogy az oroszok civileket ölnek, megmutatja, hogy tulajdonképpen az ukrán kép elpusztítása a háború célja.

Az interjúban szóba jött, hogy Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kételkedik a konfliktus diplomáciai úton való megoldásában, mondván, hogy „Hitlerrel sem tárgyalt senki”. Duda ebben hasonlóan gondolkodik, szerinte egyszerűen előbb szigorú feltételeket kell lefektetni Putyin számára, és ha azok teljesülnek, akkor van lehetősége a diplomáciai párbeszédnek. Emiatt a lengyelek támogatni is fogják az újabb büntetőintézkedések bevezetését is, például az energiaszektorral szemben. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Lengyelország korábban is ellenezte a német-orosz földgázvezetékek megépítését, amelyekkel Moszkva most zsarolja Európát.

Duda hozzátette, hogy nagyon gyakran kommunikál Zelenszkijjel, és szerinte minden segítséget meg kell adni az ukránoknak. Szerinte Ukrajna biztonsága és a béke azért is fontos, mert Putyin a háború révén a menekültekkel akarja destabilizálni Lengyelországot.

(CNN, 444)

Az Oroszországgal szembeni szankciók után Kínának meg kell értenie, hogy milyen következményekkel kell jár, ha anyagi támogatást nyújt Moszkvának – mondta az amerikai külügyminiszter-helyettes.

Wendy Sherman a Képviselőház külügyi bizottságának szerdai meghallgatásán kijelentette, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, az ország gazdaságával és oligarcháival szemben az összehangolt szankciók és az exportellenőrzések jó példák Kína vezetője, Hszi Csin-ping számára.

„Szerintem Hszi elnök ebből elég jól megértheti, hogy mivel kell szembenéznie, ha bármilyen anyagi módon támogatná Putyint” – mondta Sherman.

Arról is beszélt, hogy a mostani nyugati válaszlépések alapján azt is leszűrheti Peking, hogy mivel járna, ha erőszakkal elfoglalná Tajvant. „Reméljük, hogy a Kínai Népköztársaság megérti, hogy minden ilyen akcióra érkezik válasz, és nem csak az Egyesült Államok, hanem a nemzetközi közösség részéről is” – mondta a Kínai Népköztársaságra utalva.

Kína nem volt hajlandó Oroszország ukrajnai fellépését elítélni vagy azt inváziónak nevezni, és bírálta a Moszkvával szembeni nyugati szankciókat, bár egy magas rangú kínai diplomata a múlt héten azt mondta, hogy Peking szándékosan nem kerüli meg ezeket a büntetőintézkedéseket.

(Guardian)

Megalapozatlannak és botrányosnak tartja Emmanuel Macron azokat a kritikákat, amelyeket Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőtől kapott a Vlagyimir Putyinnal való telefonbeszélgetései miatt. Mint az MTI írja, Morawiecki korábban Macron mellett Olaf Scholz német kancellárt is bírálta a Putyinnal való túl enyhe bánásmód miatt, és többek között arról beszélt, hogy a bűnözőkkel nem tárgyalni kell, hanem le kell győzni őket, és feltette a kérdést, hogy az érintettek vajon ugyanúgy tárgyaltak volna-e Hitlerrel, Sztálinnal vagy Pol Pottal.

Macron egyáltalán nem lepődött meg a kritikákon, és elég erősen reagált a lengyel kormányfőre, akinek a kritikáját megalapozatlannak és botrányosnak hívta, majd kitért arra, hogy egyáltalán nem lepi meg, hiszen a szélsőjobboldali Morawiecki egyébként is beavatkozott már a francia választásba azzal, hogy fogadta és támogatta Marine Le Pent, a szélsőjobboldali, oroszpárti Nemzeti Tömörülés államfőjelöltjét. Le Pen kampányát egyébként a magyar adófizetők is megtolták az MNB-n keresztül.

Macron a háború kitörése óta kilencszer beszélt Putyinnal, és utalt arra is, hogy mindezek ellenére nem cinkosa Putyinnak, ellenben másokkal. Itt valószínűleg pont arra a Le Penre gondolt, akinek pártját részben évek óta Oroszországból finanszírozzák.

A felmérések szerint Macron és Le Pen a legesélyesebb arra, hogy továbbjusson a francia választások első fordulójából, és egyelőre pár százalékkal Macron és pártja vezet Le Penék előtt.

Szerda éjjel is megtartotta szokásos videós bejelentkezését az ukrán elnök, aki ezúttal is keményen lobbizott a komolyabb, különösen az orosz olajexportot és az ottani bankokat érintő szankciók bevezetéséért. Zelenszkij szerint a bucsai mészárlás után végre az egész világon megváltozott az oroszok megítélése, a vérengzés pedig szerinte az orosz népet is választás elé állítja – el kell dönteniük, hogy most kerülnek szembe az orosz elnyomó gépezettel, vagy életük végéig számkivetettek maradnak a megindokolhatatlan vérontás támogatása miatt.

Az elnök úgy véli, hogy az oroszok most megpróbálják majd titokban tartani, hogy más városokban is ugyanazt tették, mint Bucsában, de mint mondta, annyi embert öltek meg, és olyan szinten dokumentálva vannak a tetteik, hogy nem úszhatják meg a dolgot. Zelenszkij szerint papíron jól néznek ki a szankciók, melyeket a nyugati országok a történtek nyomán bejelentettek, de úgy véli, annak fényében, ami jelenleg zajlik Ukrajnában, ez még mindig nem elegendő.

Az ukrán elnök továbbra is azt szeretné, hogy az orosz bankokat teljesen letiltsák a nemzetközi bankrendszerről, valamint azt is, hogy senki ne vegyen több orosz olajat.

A továbbra is működő olajexport szerinte a fő oka annak, hogy az oroszok nem veszik komolyan a tárgyalásokat és folytatják a háborút. Zelenszkij szerint ha nincsenek elég kemény szankciók és nem kapnak elegendő mennyiségű fegyvert, azt akkor az oroszok felhatalmazva fogják érezni magukat arra, hogy újabb offenzívát indítsanak, ezúttal a Donyec-medence ellen. Szerinte ezt preventív szankciókkal még mindig meg lehetne akadályozni, ahogy korábban magát a háborút is meg lehetett volna.

Az ukrán elnök ezen túl leginkább arról beszélt, hogy az életnek vissza kell térnie a rendes kerékvágásba, és felszólított minden helyi, regionális és állami vezetőt, hogy tegyen meg mindent azért, hogy ez megvalósulhasson. Mint mondta, mindenképpen meg kell találni ennek a lehetőségeit, és arról is beszélt, hogy azokon a helyeken, ahol nincs közvetlen veszély, mindenki térjen vissza dolgozni.

Leszia Vaszilenko szerda este azt írta, csütörtök reggel vezetik be a kijárási tilalmat, hogy aknamentesíteni tudják a várost és biztonságos körülmények között engedhessék vissza a lakóit az otthonaikba. A kijárási tilalom április 7-én reggel hatkor kezdődik és április 14-én reggel hatkor ér majd véget.

Az ukrán hatóságok korábban azt közölték, hogy legalább 400 civil tűnt el a Kijevhez közeli Hosztomelből, amely Bucsa és Irpiny mellett heves harcok helyszíne volt, és hetekig volt orosz fennhatóság alatt. Taras Dumenko helyi tisztségviselő szerint a hosztomeliek holttesteinek nagy részét megtalálták a közeli falvakban és Bucsában. Úgy sejtik, hogy az oroszok elrabolták a helyieket, sokukat pedig kivégezték. Az oroszok tagadják ezeket a vádakat.

• Ukrajna miniszterelnök-helyettese arra kérte a kelet-ukrajnai régiókat, hogy evakuáljanak, amíg még megtehetik, és azt mondta, ha az emberek nem mennének el, az halálos veszélyt jelent számukra, ami ellen semmit nem tudnak tenni.
• Oroszország külügyminisztériumi szóvivője arról beszélt, hogy a bucsai mészárlás képei, melyeket Oroszország szerint csak „megrendeztek”, azért készültek, hogy „igazolják a Moszkva elleni szankciókat és akadályozzák a béketárgyalásokat”.
• Bucsa polgármestere eközben azt mondta, legalább 320 civilt lőttek le az oroszok, de ez a szám egyre csak nő. A polgármester hozzátette, azokat is megölték, akik megpróbáltak elmenekülni a városból.
• A bucsai mészárlásra adott választ újabb szankciókkal az Egyesült Államok: mivel Amerika úgy véli, hogy Putyin orosz elnök vagyonának jelentős részét a családtagjai „rejtik el”, ezért szankciókat vetettek ki többek közt az elnök lányaira is. A Sberbankot is szankcionálták, nem sokkal később pedig így tett az Egyesült Királyság is.
• A Pentagon sajtófőnöke azt mondta, nem tudni, meddig húzódhat a háború, de abból kiindulva, hogy az oroszok hány kulcsfontosságú várost nem tudtak bevenni, az ukránok akár nyerhetnek is.

Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője szerdán beszélt erről, hozzátéve, hogy az orosz erők visszavonulása ellenére senkinek nem szabad abba a hitbe ringatnia magát, hogy a Kreml céljai megváltoztak. Mint mondta, továbbra is a lehető legjobban le akarják gyengíteni Ukrajnát, csak a taktikán változtattak.

Psaki azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok azért szankcionálta Putyin lányait, mert az amerikai kormány látott arra tett kísérleteket, hogy rajtuk keresztül mentsenek ki vagyont Oroszországból. A szóvivő szerint a ma, illetve a korábban bevezetett szankciók komoly hatással voltak az orosz gazdaságra, olyannyira, hogy Oroszország nem lesz többé gazdasági nagyhatalom. Hozzátette, a céljuk az, hogy megnehezítsék Putyin háborús gépezetének finanszírozását, ennek jelei pedig már látszanak is.

(CNN)

John Kirby, a védelmi minisztérium sajtófőnöke szerdán azt mondta, az, hogy Putyin állítása szerint egy kisebb területre koncentrálja a hadműveleteket, egyértelműen nyitva hagyja az ajtót a konfliktus folytatódása előtt. Sőt, akár hevesebb harcokra is lehet számítani így az ország keleti felében.

Azt is hozzátette, hogy az ukránok éppen emiatt még kijöhetnek győztesen a háborúból, hiszen az oroszok láthatóan nem tudták elérni a stratégiai céljaikat. Mint mondta, Mariupolt, Harkivet és Mikoljaivet továbbra sem foglalták el, Kijev környékéről és Csernyihivből pedig kivonultak. Szerinte nem kell ennél messzebb menni ahhoz, hogy bárki láthassa, az ukránoknak van esélyük.

(CNN)

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szokásos esti közlése szerint Mariupol és Bergyanszk irányából 3686 ember érte el Zaporizzsját buszokkal és autókkal. Közülük 1171-an menekültek el Mariupolból, 2515-en pedig más városokból, például Melitopolból érkeztek. Zaporizzsjából eközben elindult egy 11 buszt számláló konvoj Melitopol és Tokmak felé, ez jelenleg Vaszilivkában van, és csütörtökön indul majd tovább. Ugyancsak holnap Bergyanszk felé is buszokat indítanak majd. A luhanszki régióban 1206 embert mentettek ki több településről.

A légicsapásról az állami vasúttársaság, az Ukrzaliznica igazgatótanácsának elnöke számolt be Telegramon. Mint írta, három rakéta csapódott be az ország keleti felében található pályaudvaron, ami az állomásban, vasúti kocsikban, mozdonyokban és a vasúti pályában is kárt tett. Azt is hozzátette, hogy a támadásnak vannak áldozatai, de az nem derült ki, hogy mennyi, ahogy az sem, hogy pontosan hol történt az eset.

(Sky News)

Ezt egy, a legfrissebb fejleményeket ismerő amerikai tisztviselő mondta el, aki szerint a mészárlásban részt vevők azonosítását kiemelt fontosságúnak érzi az ország hírszerzése. Azt is hozzátette, hogy az adatok elemzése azóta zajlik már, hogy az első hírek napvilágot láttak az ügyben, mostanra pedig már a lehetséges tettesek leszűkítésénél tartanak.

Az nem egyértelmű, hogy az amerikaiak nyilvánosan is bejelentenék a vizsgálat eredményeit, ha sikerrel járnának, elképzelhető, hogy úgy döntenének, hogy Ukrajnára bízzák a helyzet megoldását. Az amerikaiak arra utaló jeleket is találtak, hogy több mint egy egység tartózkodott a mészárlás idején a városban. Így annak a lehetőségét is vizsgálják, hogy az egész akkor történhetett, amikor egy egység éppen kivonult a városból, egy másik pedig pont megérkezett oda.

(CNN)

Az ukrán elnök még kedden adott interjút a török Habertürk nevű csatornának, amelyet szerdán teljes terjedelmében feltöltöttek Ukrajna Elnöki Hivatalának Facebook-oldalára. Zelenszkij az interjúban az orosz erők Kijev környéki visszavonulásáról, a bucsai mészárláshoz hasonló esetekről és a törökök tárgyalásokban betöltött szerepéről is beszélt.

Az ukrán elnök a bucsai mészárlásról az ENSZ-nek is beszélt, illetve szokásos éjjeli beszédét is ennek szentelte hétfő éjjel, a török csatornának pedig azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy egyre több hasonló esetet látnak, miközben az oroszok megpróbálják lesöpörni az erről szóló híradásokat. Zelenszkij szerint ugyanakkor a hátrakötött kezű halottakat és a tömegsírokat nem tudják elrejteni, sem megindokolni, és rengeteg bizonyíték van a kezükben ahhoz, hogy ki tudják vizsgálni ezeket az eseteket.

Azt is hozzátette, hogy az oroszoknak két narratívája van, az egyik az, hogy nácizzák az ukránokat, a másik pedig az, hogy az orosz ajkú lakosságot akarják megvédeni. Szerinte ugyanakkor csak rá kell nézni arra, hogy mi történik Mariupolban, Harkivban, Melitopolban vagy Bergyanszkban – mind olyan helyek, ahol rengeteg orosz ajkú ukrán él, aki most már gyűlölik Oroszországot. Zelenszkij szerint mindenki, akinek szerepe volt Ukrajna inváziójának megtervezésében, háborús bűnös, de az orosz katonákat ettől még ellátták. Arról is beszélt, hogy az oroszok félnek attól, hogy sikerül segítséget küldeniük Mariupolba, mert akkor fény derülne arra, hogy az a város is földi pokollá változott, és több ezer halott vagy sebesült lehet ott.

A török mediációról azt mondta, hogy minden kínálkozó lehetőséget meg kell ragadniuk, mert párbeszéd nélkül nem lehet véget vetni a háborúnak. Mint mondta, látják, hogy a törökök segíteni akarnak, nemcsak a tárgyalások szervezésével, hanem például azzal is, hogy korábban bejelentették, hajókkal segítenék az evakuálást. Zelenszkij azt is hangsúlyozta, hogy a Krím-félsziget helyzetéről is muszáj lesz beszélni, ez ugyanis a nemzetközi jog szerint továbbra is Ukrajna része. Mint mondta, ebben gyakorlatilag a világ minden országának vezetői egyetértenek, és ők sem akarnak engedni belőle. Ahogy arról múlt héten írtunk, az oroszok az ukrán megoldási javaslat ellenére továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a Krím-félsziget nem lehet vita tárgya, de ezen kívül állítólag minden témára rábólintottak már.

(Gercek Gündem / LB.ua)

Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai régió katonai kormányzója szerdán jelentette be, hogy a hatóságok óvatosságból Lozovaját és Barvinkovét is kiürítik majd az ország keleti részén fellángoló harcok miatt. Mint mondta, a hadsereggel együttműködve, főleg Izjum felé menekítik majd ki az embereket, hogy csökkentsék a civil áldozatok számát.

Szinyehubov azt mondta, arról egyelőre nem született döntés, hogy az oroszok által gyakran ágyúzott, fontos célpontnak számító Harkivben is szervezzenek nagyszabású evakuációt.

(CNN)

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter arról beszélt, hogy az Egyesült Államok nem vesz részt azokon a G20-találkozókon, amelyeken Oroszország is. Yellen arról beszélt, ezt az álláspontot világossá tették a többi tag számára is.

Amerika azt is kérte, hogy zárják ki a G20-akból Oroszországot. A G20 legközelebbi csúcstalálkozóját novemberben tartják Indonéziában.

Az Egyesült Királyság újabb szankciókkal sújtja Moszkvát, pontosabban Oroszország legnagyobb bankját, a Sberbankot. A bejelentés nem sokkal azután történt, hogy Amerika is jelezte, szankcionálja az orosz bankot.

A Sberbank a korlátozásokra közleményében azt mondta, „nem lesz rájuk hatással”, mert már „megtanultak élni az eddigi szankciók mellett is”.

Az Egyesült Királyság 2022 végéig beszüntette az orosz szén- és olajimportot is. Az ő indokuk az újabb szankciókra Amerikához hasonlóan a bucsai mészárlás volt.

A romok között kutatnak a mentők Borodjankában, amelyet egy hete vettek vissza az ukrán erők az oroszoktól. A városban korábban kemény harcok folytak, az orosz hadsereg rommá lőtte az épületeket és az infrastruktúrát.

Az ukránok jelenleg holttestek felkutatásán és az oroszok által hátrahagyott aknák ártalmatlanításán dolgoznak, írja a Sky News.

A bucsai mészárlásra adott választ újabb szankciókkal az Egyesült Államok: mivel Amerika úgy véli, hogy Putyin orosz elnök vagyonának jelentős részét a családtagjai „rejtik el”, ezért szankciókat vetettek ki az elnök lányaira is.

A szankciók Putyin összes közeli családtagját kizárják az Egyesült Államok pénzügyi rendszeréből, illetve befagyasztják az Amerikában birtokolt vagyonukat is. Putyin rokonaihoz hasonlóan szankciókat vetett ki Amerika Szergej Lavrov külügyminiszter feleségére és lányaira is.

Amerika emellett teljes blokkoló szankciókat vezetett be Oroszország legnagyobb pénzintézetével, a Sberbankkal, illetve legnagyobb magánbankjával, az Alfa Bankkal szemben is.

Korábban az Európai Unió is azt javasolta, hogy vessenek ki szankciókat Putyin két lányára is, ezzel ugyanis az orosz elnök legközelebbi családtagjai is felkerülnének a háború miatt szankciókkal sújtott személyek egyre bővülő listájára.

Anatolij Fedoruk, Bucsa polgármestere a BBC-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy az orosz erők háborús bűnöket követtek el a városában. Fedoruk egy épületben bujkált az orosz csapatok elől a megszállások alatt, néhány gyilkosságnak pedig ő is szemtanúja volt.

„Jelenleg úgy tudjuk, hogy legalább 320 békés civilt lőttek agyon az orosz megszállók, ez a szám pedig egyre csak nő”

– mondta. A polgármester hozzátette, azokat is megölték, akik megpróbáltak elmenekülni a városból. Beszámolt egy olyan esetről is, melyben egy terhes nőt öltek meg, „kereszt helyett pedig az autó rendszámát tették az oldalút melletti sírjának a tetejére”. Fedoruk arról is beszélt, hogy számos civilnek megkötözték a kezét az oroszok, és „egymás tetejére pakolták őket, mint egy halom fát”.

Oroszország tagadta, hogy erőszakkal lépett volna fel civilek ellen, szerintük propagandáról és később odahordott holttestekről van szó Bucsában (utóbbit műholdfelvételek is cáfolták). A világ jelentős része Izraeltől Kínán és az EU-n át egészen a pápáig elítélte a bucsai mészárlást – mellyel kapcsolatban többször is elhangzott, hogy háborús bűnökről, népirtásról van valójában szó a Kijevhez közeli településen.

Az ENSZ emberi jogi egyesülete, az OHCHR szerint legalább 1563 civil vesztette életét a háború eleje óta. Az ENSZ ügynöksége eddig összesen 3776 áldozatot regisztrált az országban: 1563 halottat és 2213 sérültet.

A szervezet azonban hozzátette közleményükben, „a tényleges számok jóval magasabbak, mivel egyes helyekről, ahol intenzív harcok zajlottak, még várjuk az adatok beérkezését. Sok jelentés pedig megerősítésre vár”.

Az ENSZ mellett a Kijevi Városi Államigazgatás is nyilvánosságra hozta adatait, ők arról számoltak be, hogy Kijevben 89 ember, köztük négy gyermek halt meg az ostrom alatt. 167 ház megrongálódott, 398-an pedig (köztük 20 gyerek) megsérültek. Kijev adatai szerint a háború óta az oroszok 44 iskolában, 26 óvodában és egy árvaházban is kárt tettek.

A város arra kérte lakóit, „ne veszítsék el éberségüket, a légiriadó első jeleire menjenek biztos óvóhelyre”. A fővárost elhagyókat arra kérik, egyelőre ne térjenek vissza.

(cnn)

Oroszország külügyminisztériumi szóvivője új elmélettel állt elő a bucsai mészárlással kapcsolatban. Ezúttal az oroszok azt gondolják, hogy a bucsai mészárlás képei, melyeket Oroszország szerint csak „megrendeztek”, azért készültek, hogy „igazolják a Moszkva elleni szankciókat és a béketárgyalásokat akadályoztassák”.

Az oroszok által elfoglalt, majd Ukrajna által visszavett Bucsán rengeteg holttestet találtak az utcákon, közülük számos civil hátrakötözött kézzel vesztette életét. Az oroszok ennek ellenére tagadták, hogy közük lett volna a mészárláshoz: például azt állították, hogy a holttestek csak utánuk kerültek oda – habár ezt a kijelentésüket műholdfelvételek cáfolták meg.

Az oroszok azt is tagadják, hogy civileket gyilkolnának Ukrajnában, de az ukrán államügyész irodája már 4500 esetet vizsgál. Az oroszok szerint a bucsai felvételeket az USA rendelte meg, az egész hazugság, a náci ukrán vezetés propagandája.

Az orosz narratívával viszonylag kevesen értenek egyet, ugyanis a világ jelentős része, például az EU, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Izrael és vallási oldalról Ferenc pápa is egyhangúlag elítélte a Bucsában történteket, többen népirtásról és háborús bűnökről beszéltek.

Ukrajna miniszterelnök-helyettese, Irina Verescsuk figyelmeztette a kelet-ukrajnai régiókat, hogy evakuáljanak, amíg ez még lehetséges. Harkov, Donyeck és Luhanszk régió katonai vezetői arra kérték a helyi lakosságot, hogy induljanak el, hagyják el a városokat. A vezetők „mindent megtesznek azért, hogy az evakuálás szervezett módon történhessen”.

Verescsuk arról beszélt, hogyha az emberek nem mennének el, az halálos veszélyt jelentene számukra. „Mi semmit sem tehetünk ez ellen” – mondta. Oroszország miután csapatait kivonta Kijevből, bejelentette, hogy a Donyec-medencére összpontosítja ezentúl katonai műveleteit.

(bbc)

Mariupol polgármestere, Vadim Bojcsenko szerint továbbra is „szörnyű a humanitárius helyzet a városban, szinte megállás nélkül folytatódnak az orosz légicsapások”. Bojcsenko a BBC-nek azt mondta, Oroszország csak kedden több mint 100 rakétát lőtt ki a városra.

A polgármester már nincs Mariupolban, de folyamatosan információkat kap. A városi tanács becslése szerint a város épületeinek 90%-a megsemmisült a támadások során, egyharmadukat helyre sem lehet hozni. Legalább 120 ezer lakos maradt Mariupolban, akiknek az evakuálása rendre kudarcot vall, a orosz blokád miatt pedig élelmiszerhez is alig jutnak.

Arról is beszélt a polgármester, hogy a városban folyamatos háborús bűnöket követnek el az oroszok: „a városomat haláltáborrá tették és sajnos egyre kísértetiesebben hasonlít az egész Auschwitzhoz vagy Majdanekhez”.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Brüsszelben arról beszélt, hogy jelenleg

„nem láttunk arra utaló jelet, hogy Putyin elnök megváltoztatta volna az Ukrajna ellenőrzésére és a nemzetközi rend átírására irányuló törekvéseit”.

A főtitkár szerint a NATO-nak kötelessége támogatnia Ukrajnát, fent kell tartania az Oroszországgal szembeni szankciókat is, illetve meg kell erősítenie saját védelmét. Stoltenberg arról is beszélt, hogy „fel kell készülnünk arra is, hogy a konfliktus elhúzódik”.

A főtitkár a NATO szerdai ülése előtt nyilatkozott az újságíróknak.

Az ENSZ 193 tagú közgyűlése csütörtökön fog szavazni arról, hogy felfüggesztik-e Oroszországot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában.

A Reuters szerint az Egyesült Államok szorgalmazza a szavazást. Amerika mellett az oroszok kizárását szorgalmazzák a britek is, hétfőn a brit külügyminiszter a Liz Truss ukrajnai kollégájával együtt tartott sajtótájékoztatóján elmondta, szerinte Oroszországnak „nincs helye” az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában.

Az Anonymous a Twitteren azt állítja, egy hozzájuk kapcsolható csoport meghekkelte a Kreml biztonsági kameráit. „Nem állunk le, amíg fel nem fedjük az összes titkotokat. Nem fogtok tudni megállítani minket. Most már a kastélyban, a Kremlben vagyunk” – írják, mellé pedig egy videót is feltöltöttek, ami állítólag a Kremlből van.

Az Anonymous februárban azt mondta, kibertámadást indítottak, amiben rövid időre lekapcsolták az RT.com, valamint a Kreml, az orosz kormány és az orosz védelmi minisztérium honlapjait.

Boris Johnson arról beszélt, hogy a Bucsában, illetve a más ukrán városokban elkövetett „orosz atrocitások közel állnak a népirtás fogalmához”.

„Attól tartok, hogy ha megnézzük, ami Bucsában történt, azok jól megmutatják azt, amit Putyin művel Ukrajnában. És számomra nem úgy tűnik, mintha ez távol állna a népirtástól.”

A „távol állna” minden bizonnyal arra irányult Johnsontól, hogy az oroszok továbbra is tagadják, hogy közük lenne a hátrakötözött kezű és megölt bucsai civilekhez – szerintük „megrendezett oroszellenes provokációról” van itt szó.

A bucsai mészárlás bizonyítékai globális elítélést váltott ki a világban, és egyben új lépésekre késztette a Nyugatot. Johnson például most azt ígérte, új szankciókat fognak meghozni „Putyin rezsimje ellen.

Zelenszkij szerdán arról beszélt ír parlament előtt, hogy Oroszország fegyverként használja az éhezést Ukrajnában, az orosz erők ráadásul mezőgazdasági berendezéseket és szántóföldeket is támadnak, mindemellett akadályozzák az exportot az ukrán kikötőkből.

„Azért csinálják ezt, mert számukra az éhség is fegyver. Fegyver ellenünk, hétköznapi emberek ellen. Az uralom eszköze” – fogalmazott. Hozzátette, Ukrajna a világ egyik vezető élelmiszerexportáló országa, így nemcsak Ukrajnát fogja érinteni az éhezés, hanem több más országot. „A hiány miatt ráadásul az élelmiszerárak is emelkedni fognak” – mondta az ukrán elnök.

Zelenszkij Mariupol városát is felhozta mint szomorú példát. A város működését az oroszok blokádja jó ideje nehezíti, az emberek éheznek, miközben a segélyszervezetek sokszor nem tudnak bejutni a civilekhez, hogy kimenekítsék őket. „Nem engednek át nekik sem vizet, sem gyógyszert. Amíg esett a hó, az emberek megolvasztották a havat, hogy vízhez jussanak. Most már az sincs” – mondta az elnök.

A kijevi kivonulás után az oroszok a Luhanszkhoz közeli területek ellen indítottak offenzívát. Támadás érte Szeverodonyeck városát is, ahol a luhanszki kormányzó szerint tíz toronyház gyulladt ki a támadások következtében, írja a Sky News.

Az áldozatok számáról egyelőre nem adtak ki információkat. Korábban a kormányzó, Szerhij Haidai aggodalmát fejezte ki: azt mondta, teljes offenzívára számítanak a régióban, ami akár „rosszabb lehet még Mariupolnál, Bucsánál és Irpinynél is”.

Mint ismert, Mariupolt az orosz erők körbezárták, az ottrekedt civilek kimenekítése többször is hatalmas kihívást jelentett, az emberek pedig éheznek. Az ukrán vezetés szerint már 5000 civilt öltek meg Mariupolban. A Kijevhez közeli Bucsán rengeteg holttestet találtak, a bucsai mészárlást az EU-tól a pápáig mindenki elítélte, Ukrajna és több országvezető is háborús bűnnek, népirtásnak nevezte a történteket. Irpinyben Bucsához hasonlóan civileket mészároltak le, Ukrajna főügyésze vádemelést kért az oroszok ellen a történtek után.

Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője arról beszélt, hogy bár az EU egymilliárd eurós katonai segélyt ígért Ukrajnának, ez mégsem olyan sok. „Habár soknak tűnhet, de emellett egymilliárd eurót fizetünk naponta Putyinnak az általa nyújtott energiáért. A háború kezdete óta 35 milliárd eurót fizettünk ki”.

Az EU a háború kezdete óta igyekszik függetlenedni az orosz gáztól, ám kiderült, hogy ez mégsem olyan könnyű. Március végén közös energiabeszerzés mellett döntöttek a tagok. (guardian)

Szándékos gyújtogatás miatt tűz ütött ki Vlagyimir Szolovjev Putyin-párti orosz propagandista egyik olaszországi villájában – írja az olasz tűzoltók közleménye alapján a Sky News.

Szolovjev az orosz invázió kezdete utáni napokban jött rá, hogy a nyugati szankciók miatt elveszítheti a Comói-tóra néző villáját, ezért élő adásban borult ki.

A tűzoltók szerint a tűz miatt keletkezett kár minimális. A tévésnek egyébként két villája van a tó partján, ezt épp felújítják, és üresen állt.