Zelenszkij Bucsában járt, Biden bíróság elé vinné a háborús bűncselekmények ügyét, a Kreml egyik propagandistája a nácitlanításról írt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felkereste az ukrán főváros, Kijev melletti Bucsát, ahol hétfői ukrán médiajelentések szerint már 340 civil holttestét találták meg az orosz erők kivonulása után. Zelenszkij újból hangsúlyozta, hogy az orosz katonák háborús bűnöket és népirtást követtek el Ukrajnában, és sokkal nehezebb lesz így tárgyalni Moszkvával. A BBC kérdésére, hogy lehetséges-e még a békéről tárgyalni Oroszországgal, azt mondta: „Igen, mivel Ukrajnában békének kell lennie. Európában vagyunk a 21. században. Folytatni fogjuk a diplomáciai és katonai erőfeszítéseinket is.”

A Guardian szerint arról is beszélt, hogy több ezer olyan ukránról tudnak, akiket meggyilkoltak, megkínoztak, levágták végtagjaikat, nőket erőszakoltak meg, gyerekeket öltek meg.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester horrorfilmekben látott képekhez hasonlította a Bucsában és a közeli Irpinyben talált holttestekről látott képeket. „Sajnos, ezek nem filmekből vannak. Ez a valóság, ez a szörnyű valóság, amikor civileket látunk a hátuk mögött összekötött kézzel” – mondta a BBC szerint. Nem érti, hogy tehet ilyet bárki, de szerinte több ukrán városban is hasonlók történtek. „Az agresszornak meg kell fizetnie ezért, súlyos árat kell fizetnie több ezer ukrán életéért” – mondta.

Vasárnap a kijevi polgármester testvére, Volodimir Klicsko is Bucsában járt, és videón mutatott az utcán fekvő holttesteket.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Michelle Bachelet kijelentette, hogy az esetleges háborús bűnök kivizsgálásának érdekében Bucsában minden holttestet exhumálni és azonosítani kell– írja a Guardian.

Bachelet azt mondta, hogy elborzadtak az ukrajnai kisváros utcáin holtan heverő civilek képeitől. Szerinte az Ukrajnából érkező jelentések nyugtalanító kérdéseket vetnek fel az esetleges háborús bűnökkel, a nemzetközi humanitárius és a nemzetközi emberi jog súlyos megsértésével kapcsolatban.

Az ENSZ jogi hivatala tegnap közölte, hogy a helyszínen tartózkodó munkatársai még nem tudták ellenőrizni az ukrán tisztviselők által közölt számokat vagy részleteket.

„Alapvető fontosságú, hogy minden holttestet exhumáljanak és azonosítsanak, hogy az áldozatok családtagjait tájékoztassák, és a halál pontos okait megállapíthassák” – mondta Bachelet. Minden intézkedést meg kell tenni a bizonyítékok megőrzése, valamint a független és eredményes vizsgálat, illetve az igazságszolgáltatás érdekében – hangsúlyozta.

Vlagyimir Putyin elnök hétfőn aláírta azt a rendeletet, amely az Ukrajna elleni szankciókra válaszul vízumkorlátozást vezet be azon országok állampolgárai számára, amelyeket Oroszország „barátságtalannak” ítél.

Hétfőtől felfüggesztették az egyszerűsített vízumkiadási eljárást néhány uniós ország számára, de Norvégia, Svájc, Dánia és Izland polgárai is nehezebben fognak beutazási engedélyhez jutni.

(Sky)

Az ukrán gazdasági minisztérium 16 százalékra becsüli az ország gazdasági teljesítménycsökkenését az idei első negyedévben a tavalyi első negyedévéhez képest – jelenti az MTI.

A minisztérium nem zárja ki, hogy idén akár 40 százalékkal is zsugorodhat a GDP. Denisz Kudin, a gazdasági miniszter első helyettesének közleménye szerint a légi közlekedés, a tengeri szállítás és a szolgáltatási szektor teljesítménye esett vissza a legjobban.

A gazdasági minisztérium adatai szerint Ukrajna idén márciusban 5,97 millió tonna árut exportált 2,7 milliárd dollár értékben, ami a fele a februári mennyiségi és értékmutatóknak, miközben az import a harmadára csökkent 1,6 millió tonnára, 1,8 milliárd dollárért. Jelenleg a legfontosabb ukrán importáru a gáz, az olaj, az olajtermékek és a szén.

Az Amerikai Egyesült Államok azt fogja javasolni az ENSZ közgyűlésének hogy függesszék fel Oroszország tagságát az Emberi Jogi Tanácsban – írja a Guardian. A kizáráshoz a 193 tagú testült kétharmada kell, hogy igennel szavazzon.

Akkor lehet felfüggeszteni egy ország tagságát, ha az épp durván megsérti az emberi jogokat. Az ukrán kormány most népirtással vádolja Oroszországot, miután már több 400 civil holttestét találták meg a Kijev körüli régióban, ahonnan nemrég vonultak vissza az orosz csapatok.

Szumi régiós kormányzója szerint minden településről visszaverték az orosz katonákat – írja a Reuters alapján a Guardian. Szumi Kijevtől és Csernyihivtől északkeletre fekszik, és az oroszok visszaszorítása annak lehet a jele, hogy az inváziós erők átcsoportosultak keletre, hogy a szakadár területek környékén indítsanak nagyobb offenzívát.

Heten meghaltak, 34-en (köztük három gyerek) megsérültek, miután Oroszország vasárnap ágyúval lőtte Harkivot – írja a Sky News. Az ukrán főügyész vizsgálatot rendelt el az ügyben, mert a jelentések szerint az oroszok lakóházakat lőttek Harkiv Szlobidszkij nevű városrészében.

Az Európai Unió Tanácsa lehetővé tette a tagállamok számára, hogy 17 milliárd euró (közel 6300 milliárd forint) forrást csoportosítsanak át a kohéziós politikai alapokból és az európai segélyalapból (FEAD), hogy segíteni tudjanak az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió elől elmenekülőknek – írja az MTI.

Az uniós alapokról szóló jogszabályok módosítása segíti az Ukrajnából érkező menekülteket és az őket befogadó tagállamokat, melyek így elegendő erőforrással rendelkeznek majd a lakhatás, az oktatás és az egészségügy iránti növekvő igények kielégítésére.

A változások kivételes rugalmasságot biztosítanak az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap által finanszírozott programok közötti források átcsoportosítására a menekültek beáramlásának kezelése érdekében. A rugalmasság például azt jelenti, hogy az infrastrukturális projektekre elkülönített forrásokat a tagállamok átcsoportosíthatják úgy, hogy egészségügyi ellátást és oktatást biztosítsanak az ukrajnai menekülteknek.

Az Európai Unió Tanácsa egy elszámolási évvel meghosszabbította a kohéziós programok uniós költségvetéséből származó 100 százalékos finanszírozást is. Ez enyhíti a nemzeti és regionális költségvetésekre nehezedő, az Ukrajnából érkező menekültek beáramlása miatt megnövekedett terheket.

A tanács elfogadta továbbá a 2014-2020-as belügyi alapok és a 2021-2027-es menekültügyi, migrációs és integrációs alap módosítását is. Ez további forrásokat biztosít az ukrajnai háború elől menekülők befogadására és ellátására. Egy évvel meghosszabbította a 2014-2020-as belügyi alapok végrehajtási időszakát is, és hozzáférést biztosított a menekültügyi és migrációs alapban korábban más célokra elkülönített, el nem költött összegekhez. Ez várhatóan a fel nem használt alapokból származó, legfeljebb 420 millió euró összegű kiegészítő támogatást szabadít fel, és lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a fennmaradó forrásokat felhasználják az Ukrajnából menekülők tömeges beáramlásának kezelésére.

Kiutasították vasárnap Ukrajnából Robert Dulmerst, a Nederland Dagblad című holland napilap haditudósítóját, mert közzétett egy fotót a Twitteren az Odessza városban aznap reggel becsapódó rakétákról – írja az MTI.

Az ukrán hatóságok államtitok megsértésével vádolják az ország területén hivatalos katonai engedéllyel dolgozó veterán újságírót.

Dulmers elmondása szerint vasárnap a Odesszában tartózkodott, és követte a rakéták becsapódásának hangját. A helyszínen felvételeket készített, amelyeket azután megosztott a Twitteren. Aznap délután a rendőrségre kísérték, ahol elmondása szerint durván bántak vele.

Amikor Dulmers a holland külképviselettel telefonon beszélt, megragadták, kitépték a kezéből a készüléket. Útlevelét elkobozták, és amikor megpróbált ellenállni, fojtogatták és fegyvert szegeztek a fejéhez. A hatóságok ezután közölték vele, hogy elvették tőle haditudósítói akkreditációját, és onnantól nemkívánatos személy az országban. A rendőrség a férfit saját autójában az ukrán-moldovai határra szállította, és ott adták vissza neki személyi papírjait. Dulmers 2032-ig nem térhet vissza Ukrajnába.

Az újságíró elmondta, hogy az ukrán hatóságok állításai meglepték, mert Odesszára nem vonatkoznak szigorított tudósítási szabályok.

A Nederlands Dagblad főszerkesztője, Sjirk Kuijper szerint „semmi nem utal arra, hogy Dulmers megszegte volna a hadsereg által kiadott utasításokat vagy korlátozásokat”. Elítélte, ahogyan Dulmerst kiutasították az országból, különösen azt, hogy erőszakot alkalmaztak vele szemben.

Az elmúlt hetekben sok oldalról éri kritika Németországot, amiért nem akarnak szigorúbb szankciókat kivetni Oroszországra, ma például a lengyel miniszterelnöktől.

Mikor hétfőn arról kérdezték Robert Habeck gazdasági minisztert, hogy a civil halottak látványa miatt bekeményít-e a német kormány, azt mondta, hogy dolgoznak azon, hogy szigorúbb szankciókat tudjanak kivetni, azaz próbálnak leszokni az orosz kőolajról és földgázról.

Látják, hogy csak újabb szankciókkal lehet Putyin ellen fellépni, ezért mindennap azon dolgoznak, hogy megteremtsék az orosz embargó előfeltételeit. Úgy látja, hogy az EU-nak még van mozgástere az újabb szankciók kivetéséhez.

Az Anonymous nemzetközi hackercsoport 120 ezer olyan orosz állampolgár személyes adatát szivárogtatta ki, akik jelenleg is Ukrajnában harcolnak, vagy harcoltak – írja a LADbible.

Az Ukrajnai megszállást nyíltan elítélő hackerek olyan információkat hoztak nyilvánosságra, mint a katonák neve, születési dátuma, lakcímei és katonai beosztásukra vonatkozó adati. A hackercsoport szerint minden orosz katonát, aki Ukrajnában harcol, háborús bűnök miatt bíróság elé kéne állítani.

Az Anonymous csoport február óta már több háborúellenes akciót is indított, nemrég háborús propagandát közvetítő orosz tévécsatornákat törtek fel.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök nyilatkozott hétfőn többek között Emmanuel Macron francia elnökről – írja az AFP-re hivatkozva a Guardian.

„Hányszor tárgyalt Putyinnal, és mit ért el vele? Mi nem tárgyalunk, nem egyezkedünk bűnözőkkel. A bűnözők ellen küzdeni kell. Senki nem egyezkedett Hitlerrel. Ön egyezkedne Hitlerrel, Sztálinnal vagy Pol Pottal?”

– kérdezte egy sajtótájékoztató közben.

Olaf Scholz német kancellárnak azt üzente, hogy ne hallgasson a német cégekre, amik meggátolják abban, hogy megszavazza az Oroszország elleni szigorúbb szankciókat, hanem hallgasson az „ártatlan nők és gyerekek hangjára”.

A Bucsából érkezett jelentésekre is reagált:

„Ezek a véres mészárlások, amiket oroszok, orosz katonák követnek el, megérdemlik, hogy a nevükön nevezzük őket. Ez népírtás, és ki kell vizsgálni ezeket az eseteket. Ezért javasoljuk egy nemzetközi bizottság felállítását, hogy kivizsgálják ezt a népírtást. Ez szükséges ahhoz, hogy megtudjuk az igazságot Oroszország fasiszta bűntetteiről”

– mondta.

Luhanszk régió katonai vezetője szerint egyre több csapatot csoportosítanak a területnél húzódó frontra az oroszok, és egyre több felszerelést halmoznak fel – írja a CNN.

Úgy látják, hogy ezeknek a csapatoknak a célja egy nagyszabású offenzíva, amivel talán át tudják törni az ukrán védvonalat. Éjszaka történt is egy ilyen próbálkozás, de visszaverték az oroszokat.

A két oroszbarát szeparatista terület vezetői nemrég bejelentették, hogy az egész régiót mobilizálják

Magyarország területére vasárnap az ukrán-magyar határszakaszon 4519 ember lépett be, míg a román-magyar határon belépők közül 5117-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság hétfőn az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 725 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Németország a fő akadálya annak, hogy erősebb szankciókat vessenek ki Oroszországra, nem Magyarország – mondta Mateusz Moraviecki lengyel miniszterelnök a Reutersnek.

A magyar választási eredményről is beszélt:

„Látnunk kell, hogy bárhogy is állunk Magyarországhoz, ez a negyedik ilyen győzelem és tisztelnünk kell a demokratikus választásokat. Németország a legnagyobb akadálya a szankcióknak. Magyarország támogatja azokat.

Már legalább 1417 civil áldozata van a háborúnak, de ebbe csak azok tartoznak, akinek a halálát meg tudták erősíteni – írja az ENSZ. A bucsai mészárlásról érkező jelentése alapján valós szám szerintük ennél sokkal magasabb lehet. Az áldozatok között legalább 121 gyerek van. Legalább 2038-an megsérültek.

A legtöbb áldozatot azokból a régiókból jelentik, amik ukrán fennhatóság alatt van, mert ezeket szinte folyamatosan bombázzák az oroszok. A legtöbb civil haláláért bombák és rakéták felelősek, mert ezek becsapódásukkor nagy területen okoznak károkat. Legalább 67 embert a keleti szakadár területeken öltek.

Az ENSZ szerint a szám biztosan magasabb, mert azokból a régiókból, ahol heves harcok dúlnak lassabban folynak be az adatok és nehezebb megerősíteni azokat.

Éjszaka több találat is érte Odessza egyik kerületét, egy objektumot érte a támadás – írja az ukrán hatóságok közlése alapján a CNN. Még tart a károk pontos felmérése.

Vasárnap hajnalban is ágyúzásra ébredtek a helyiek, akkor egy üzemanyagraktárt találtak el az orosz rakéták.

Az orosz külügyminisztérium szerint az USA rendelte meg a Bucsában készült képeket és videókat – írja a Reuters.

„Kik a provokáció mesterei? Természetesen az Egyesült Államok és a NATO”

– mondta Marija Zakarova, a minisztérium szóvivője az orosz állami tévében vasárnap este.

Megismételte a védelmi minisztérium által megosztott egyik tegnapi állítását, hogy furcsa, hogy a képek után a teljes Nyugat szinte azonnal felkapta a hírt. Ez szerintük azt jelenti, hogy előre eltervezett médiahadjáratról van szó.

A nemzetközi összeesküvésre nem hozott semmilyen bizonyítékot, viszont tényként kezelte.

Oroszország összehívta hétfőre az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy az őket ért „borzalmas provokációról”, azaz a Kijev környékén elkövetett mészárlásról szóló beszámolókról tárgyaljanak. Ezt Dmirij Poljanszkij, Oroszország ENSZ-nagykövethelyettese jelentette be a Twitteren.

„A bucsai ukrán radikálisok borzalmas provokációja miatt Oroszország április 4-e, hétfőre összehívta az ENSZ Biztonsági Tanácsát”

– írja.

Az ukrán agrárminiszter szerint bőséges lesz az idei termés, és reméli, hogy tudnak majd gabonát exportálni – írja a Guardian. Még ha ez sikerül is, a többi országnak arra kell készülnie, hogy a megszokottnál drágábban adják majd a terményt.

Ez a háború miatt van, valamint azért, mert drágább az üzemanyag, amire szükség van az aratáskor.

A Yale School of Management kutatói összeállítottak egy listát arról, hogy nagy nemzetközi cégek hogy reagáltak az orosz invázióra – írja Napi.hu. A március 23-ai állapotokat tükröző listánkat itt találja.

58 vállalat döntött úgy, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja az ukránok kérését, és nem szünteti be oroszországi tevékenységeit (bár néhány tervez egy esetleges kilépést), közülük 19 amerikai és egy magyar, a MOL Csoport.

Marad például az Auchan, a Huawei, a Lenovo, az MSI, a Turkish Airlines, az Intesa Sanpaolo, az Emirates Airlines és a Globus.

Az orosz erőket átcsoportosítják, az inváziós erők csapatösszevonásokkal megerősítik a pozícióikat és a kelet-ukrajnai Donbasz régióra koncentrálnak – írja a brit védelmi minisztérium a hírszerzési jelentésében.

Azt is megemlítik, hogy az orosz állami kötődésű Wagner Group zsoldosait is a régióba küldik.

A szatellit képek kiértékelésével foglalkozó Maxar Technologies szerint a térségről készült műholdfelvételek egy 13,5 méter hosszú árkot mutatnak egy bucsai templomhoz tartozó telken, ahol a tömegsírt találták – írja az MTI.

A Maxar Technologies szerint az első ásatási munkálatoknak március 10-én látták jeleit a szatellit felvételeken. A Guardian nem tudta megerősíteni a képek eredetiségét, de a Reuters tudósítói is beszámoltak egy tömegsírról.

Április 3-án 1036 ember érkezett Ukrajna felől vonattal Budapestre, köztük 262 gyerek – írja a Police.hu. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 13 ember, köztük 10 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben beszélt a Grammy-díjátadón – írja a Sky News.

„Háború. Mi erősebb ellentéte a zenének? A lerombolt városok és lemészárolt emberek csendje. A szeretteink nem tudják, hogy újra együtt leszünk-e. A háború nem enged választani, hogy ki éli túl és ki marad az örök csendeben”

– mondta.

„A zenészeink szmoking helyett golyóálló mellényt viselnek. A sebesülteknek énekelnek a kórházakban. Azoknak is, akik nem halják őket, mert a zene úgy is átér hozzájuk.”

Arról beszélt, hogy megvédik a szabadságukat az Oroszország elleni harcokkal, pedig az ellenfél borzalmas csendet hoz a bombáival. A Sky News szerint Zelenszkij azt is mondta az orosz katonákról, hogy „gyilkosok, hóhérok, erőszaktevők, fosztogatók, akik hadseregnek nevezik magukat.”

• Kijevtől nagyjából30 kilométerre, Bucsában legalább 300 lakos holttestét találták meg a települést visszafoglaló ukrán katonák. A jelentések szerint a testek az utcán, az udvarokon szétszórva hevertek, de tömegsírt is találtak. Sok áldozat kezét összekötözve találták meg.
• Az esetet az Európa Tanács elnöke mészárlásnak nevezte, az Európai Bizottság elnöke egy független vizsgálat elindítását sürgette, és sok nyugati politikus is elítélte a történteket.
• Az oroszok tagadják, hogy civileket végeztek volna ki.
• Odesszát, Mikolajivot és Vaszilkivet is rakétacsapások érték.
• Az ukránok visszaszerezték az ellenőrzést Pripjatyban.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz anyáknak látniuk kéne, hogy „milyen rohadékokat neveltek”, Kirill orosz pátriárka szerint viszont Oroszország békeszerető.
• A britek szerint Mariupol még tartja magát.

Indul a Telex percről percre közvetítése a háborús eseményekről. Az előző napi, vasárnapi közvetítésünket itt tudja visszanézni.