Az ukrán vezetés szerint legalább 300 civilt mészároltak le a visszavonuló oroszok Bucsában
2022. április 3. – 07:21
frissítve
- A reggeli órákban robbanások sorozatát hallották az dél-ukrajnai kikötővárosban, Odesszában.
- Az amerikai hírszerzés szerint Vlagyimir Putyin Kelet-Ukrajna elfoglalására összpontosít, május 9-én győzelmi parádét akar tartani.
- Folytatódtak a harcok a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk régiókban.
- Több mint 200 ember őrizetbe vettek a szombati háborúellenes tüntetéseken Oroszországban.
- Anatolij Fedoruk, a Kijev közeli Bucsa polgármestere szerint több mint 300 lakosukat ölték meg az oroszok.
- Mészárlásnak nevezte a Bucsában történteket az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, aki újabb Oroszország elleni szankciókat helyezett kilátásba.
- A háborúban meghalt Mantas Kvedaravicius litván filmrendező, aki hosszú éveken át dokumentálta Mariupol mindennapjait.
Volodimir Zelenszkij közel 10 perces videóban szólt az ukrán néphez. A beszédében:
- Keményen ostorozta a háborús bűnösöknek nevezett oroszokat. Azt ígérte, hogy a nevüket feljegyzik majd, és meg fogják őket büntetni.
- Üzent az orosz anyáknak, hogy nézzék meg mit műveltek a mészárossá vált fiaik Bucsában, ahol 300 civilt öltek meg.
- Angela Merkelnek és Nicolas Sarkozy korábbi francia elnöknek is odaszólt, amiért 2008-ban ellene mentek Ukrajna NATO-tagságának.
- De hozzátette, hogy szerinte nem a Nyugat felelős a háborúért, hiszen azt Oroszország robbantotta ki.
- Végül megígérte, hogy Bucsát helyre fogják hozni, újra lesz víz, áram, és biztonság.
A beszédről hosszabban itt olvashat.
Összesen 2694 embert menekítettek ki a humanitárius folyosókon át Ukrajnában, írta ki a Telegramon Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. Azt mondta, hogy Mariupolból 469 ember saját járművén keresztül távozott Zaporizzsjába. A luhanszki régióban 1467 embert evakuáltak. (CNN)
Folytatódnak a heves összecsapások Mariupolban, ahol az oroszok próbálják elfoglalni a várost – írja a brit védelmi minisztérium a legfrissebb jelentésében.
A jelentés szerint a várost még mindig komoly csapások érik, de az ukrán fegyveres erők továbbra is ellenállnak, és több városrészt is ők tartanak az ellenőrzésük alatt. A város egy kulcsfontosságú tényező az oroszok inváziójában, mert Mariupol az oroszok kezén lévő Krímhez vezető szárazföldi folyosó biztonságának záloga.
(Sky)
Pavlo Kirilenko, az ukrán vezetésű donyecki régió kormányzója arra kérte az ott lakókat, hogy hagyják el a területet a katonai eszkaláció veszélye miatt. Korábban azt mondta, hogy éjjel-nappal orosz tüzérségi támadás alatt áll a terület, és a helyzet a régióban nagyon változékony. Korábban arra figyelmeztetett, hogy a helyzet súlyosbodhat, mivel a Kijev környékén elvonuló orosz erők a Donbasz térségére összpontosíthatják erőfeszítéseiket. (Sky News)
Oroszország arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát: üljenek össze hétfőn, hogy megbeszéljék „az ukrán radikálisok bucsai provokációit”.
Ahogy korábban írtuk, az ukránok visszafoglalták a Kijev közelében található Bucsát, ahol lemészárolt civileket találtak az utcán. Az oroszok tagadják, hogy ők lennének felelősek a 300 civil haláláért.
„Az ukrán szélsőségesek arcátlan provokációjának fényében Oroszország követeli, hogy hívják össze az ENSZ Biztonsági Tanácsát” – írta a Telegramon Dimitrij Polanszkij, Oroszország helyettes ENSZ-nagykövete.
(Reuters)
Ferenc pápa megemlékezett az ukrajnai háborúban megölt újságírókról a Máltáról a Vatikánba tartó repülőút alatt. „A munkájuk a közös jóért végzett munka” – mondta a repülőn újságíróknak, az információszolgáltatásért végzett erőfeszítéseket kiemelve. Eddig legkevesebb hat újságíró halt meg az orosz invázió február 24-i kezdete óta Ukrajnában.
A pápa megismételte, hogy kész Kijevbe utazni, de még vannak bizonytalan kérdések, és el kell dönteni, hogy az út megvalósítható-e. A pápa szombaton mondta, hogy mérlegeli, hogy ellátogasson-e Kijevbe. Korábban Vitalij Klicsko kijevi polgármester is arra kérte Ferenc pápát, hogy keresse fel az ukrán fővárost. (Reuters)
Az Egyesült Államok 50 millió dollárt (kb. 16,6 milliárd forintot) küld Moldovának, hogy segítse az ukrán menekültek befogadását – írja a Reuters.
A pénzügyi segélyt Linda Thomas-Greenfield ENSZ-nagykövet jelentette be a Moldovában tett vasárnapi látogatásakor. Az összeget a határ igazgatására, oktatásra, felszerelésekre, valamint az emberkereskedelem elleni küzdelemre fordítanák. Az igazságügyi rendszer átláthatóságára, illetve a korrupció és a kiberbűnözés elleni harcra is jutna a pénzből.
Eddig nagyjából 400 ezer menekült ment át Ukrajnából Moldovába, negyedük pedig az országon belül maradt.
Volodimir Zelenszkij vasárnap arról beszélt, hogy a Nyugatnak újabb szankciócsomagot kellene bevezetnie, amiért az oroszok civileket öltek meg Bucsában és más ukrán városokban. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy tulajdonképpen az újabb büntetőintézkedések sem jelentenének elégséges büntetést.
Németország jelezte, hogy beleegyezne az újabb szankciókba és Boris Johnson is arról beszélt vasárnap, hogy „mindent megtesz azért, hogy kiéheztesse Putyin háborús gépezetét”.
Ahogy korábban írtuk, az ukránok visszafoglalták a Kijev közelében található Bucsát, ahol lemészárolt civileket találtak az utcán. Az oroszok tagadják, hogy ők lennének felelősek a 300 civil haláláért.
(Reuters)
„Mélységesen megdöbbentettek a képek a Bucsában meggyilkolt civilekről” – reagált António Guterres ENSZ-főtitkár közleményében a Kijevhez közeli városban az utcán heverő holttestekről készült képekre. „Létfontosságú, hogy független vizsgálat hatékony felelősségre vonáshoz vezessen”.
Bucsa polgármestere szerint több mint 300 lakosukat ölték meg az oroszok, akik tagadták, hogy bármilyen atrocitást elkövettek volna a civilek ellen. Sorra ítélték el a történteket a külföldi politikusok, a korábbi reakciókat itt gyűjtöttük össze.
Olaf Scholz német kancellár a Bucsában az utcán fekvő holttesteket mutató képekről azt mondta, hogy „szörnyűek és borzasztóak”, az elkövetőket pedig felelősségre kell vonni. Scholz azt követelte, hogy nemzetközi szervezeteket, köztük a Vöröskeresztet engedjék be az érintett területekre.
Mario Draghi olasz miniszterelnök szerint a Bucsában és más, az ukrán hadsereg által felszabadított területeken elkövetett bűncselekményekről készült képek megdöbbentőek. „A fegyvertelen civilek lemészárlásának kegyetlensége ijesztő és tarthatatlan” – állt közleményében. Draghi szerint az orosz hatóságoknak azonnal véget kell vetniük a civilek elleni erőszaknak.
Pedro Sánchez spanyol kormányfő elborzadt, fájdalmat és felháborodást érzett, miután látta a Bucsában készült képeket. „Az elkövetett háborús bűnök nem maradhatnak büntetlenül” – írta a Twitterén, és teljes szolidaritásáról biztosította az ukrán népet. (CNN)
Több halálos áldozata is volt Harkiv vasárnapi ágyúzásának – jelentette Harkiv régió kormányzója.
Oleg Szinyehubov kormányzó Telegramon tett közzé egy közleményt, amelyben arról írt, hogy Harkiv Szlobidszkij nevű városrészét az orosz fegyveresek foglalták el vasárnap este. „Sajnos a civilek között vannak sérültek és halottak is. Jelenleg 23 áldozatról tudunk, köztük gyerekekről is” – mondta.
Harkiv Ukrajna második legnagyobb városa, ami közel fekszik az orosz határhoz és Donbasz régióhoz is.
Szlobidszkij arra is figyelmeztetett hogy ágyúzás várható Lozovában, ahonnan hétfőn szeretnék evakuálni a lakosságot. Emellett Izium szomszédságában is komoly harcok zajlanak. Szlobidszkij azt is állította, hogy az ukrán légierő ott kilőtt egy orosz Szu-34-es bombázót, a pilótát pedig elfogták.
A megtekinteni kívánt tartalom a kiskorúakra káros lehet. Ha korlátozni szeretné a korhatáros tartalmak elérését a számítógépén, akkor használjon megfelelő szűrőprogramot!
A megtekinteni kívánt tartalom az Országos Audiovizuális Tanács 220/2011 sz. határozatának 21. cikkelye szerint rögzített besorolás alapján e) vagy f) kategóriába tartozik, kiskorúak nem tekinthetik meg.
A Kijevtől északkeletre fekvő, az elmúlt hetekben az oroszok által folyamatosan támadott Csernyihiv polgármestere szerint a település 70 százalékát lerombolták az orosz csapatok. Vladiszlav Atrosenko azt mondta a CNN-nek, hogy az orosz támadásnak hasonlóan súlyos következményei voltak Csernyihivben, mint Harkivban és Mariupolban, valamint Bucsában, ahol az ukrán vezetés szerint legalább 300 civilt mészároltak le a visszavonuló oroszok.
A polgármester szerint vasárnap az orosz katonák távozása után csendes a település, folyik a romeltakarítás és az aknamentesítés. Atrosenko azt mondta, hogy az orosz katonák úgy mentek be Ukrajnába, mintha csak otthon lennének. „Az pedig, hogy most távoztak, nem jelenti, hogy holnap nem jönnek vissza. Másfél óra alatt eljuthatnak idáig” – mondta a Belarusz oldalra visszavont erőkre utalva.
Vitalij Kim, Mikolajiv régió katonai kormányzója szerint 14 embert vittek kórházba Mikolajiv városának ágyúzása során, egy ember pedig meghalt.
A várost vasárnap kora délután érték rakétacsapások. A sérültek között egy 15 éves fiatal is van, őt holnap műtik – írta Kim a Telegramon. Az nem világos, hogy az egyetlen halálos áldozat a kórházba szállítása után, vagy már a helyszínen halt meg.
(CNN)
Kirill pátriákra, az orosz ortodox egyház vezetője vasárnap arról beszélt, hogy Oroszország egy békeszerető ország, amely sokat szenvedett háborúktól, írja a Reuters. Szerinte azonban úgy nevelték őket, hogy szeressék a hazájukat, és „készek leszünk megvédeni, hiszen csak oroszok védhetik meg az országukat.”
A 75 éves, volt KGB-s Kirill pátriárka Vlagyimir Putyin szövetségese, korábban elutasította, hogy elítélje Ukrajna lerohanását, és gonosz erőknek nevezte Oroszország ukrán ellenfeleit. Szerinte azok az erők felelősek a „konfliktusért”, amelyek Oroszországot nyíltan ellenségként kezelik.
Oroszország rettenetes támadásai Bucsa és Irpiny ellen csak további bizonyítékok arra, hogy Vlagyimir Putyin háborús bűnöket követ el Ukrajnában – jelentette ki Boris Johnson brit miniszterelnök.
„Minden tőlem telhetőt meg fogok tenni annak érdekében, hogy kiéheztessem Putyin háborús gépezetét” – mondta Johnson, aki megígérte, hogy súlyosbítják a szankciókat, és a korábbiaknál is jobban támogatni fogják Ukrajnát humanitárius és katonai szempontból is.
„Nincs olyan tagadás vagy dezinformáció, amivel a Kreml el tudná fedni a számunkra egyértelmű igazságot: Putyin reménytelen, az inváziója kezd összeomlani, Ukrajna pedig még soha nem volt olyan elszánt mint most” – tette hozzá a miniszterelnök.
Johnson leszögezte azt is, hogy az Egyesült Királyság továbbra is nyíltan támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság nyomozását Ukrajnában.
(Sky)
Az ukrán ügyészség a lehetséges háborús bűnök után való nyomozása során legalább 410 civil holttestét talált Kijev közeli kisvárosokban.
Irina Venyediktova főügyész szerint a beazonosított testek közül 140-et már megvizsgálták, de nem személyes úton.
A hír nem sokkal azután jött, hogy az ukránok visszafoglalták a Kijev közelében található Bucsát, ahol lemészárolt civileket találtak az utcán. Az oroszok tagadják, hogy ők lennének felelősek a Bucsában talált legalább 300 civil haláláért.
(Guardian)
„Az orosz anyáknak látniuk kéne ezt. Azt, hogy milyen rohadékokat neveltetek. Gyilkosok, fosztogatók, mészárosok” – írta Volodimir Zelenszkij a közösségi oldalán a bucsai civilek meggyilkolására reagálva.
Ahogy korábban írtuk, az ukránok visszafoglalták a Kijev közelében található Bucsát, ahol lemészárolt civileket találtak az utcán. Az oroszok tagadják, hogy ők lennének felelősek a 300 civil haláláért.
Zelenszkij a NATO-nak is odaszólt. Azt tette szóvá, hogy a szövetségnek 14 éve volt arra, hogy megelőzze az orosz támadást, mégis hagyták ezt megtörténni.
(Sky)
A csuhujivi kórházban lábadoznak azok a civilek, akik az orosz támadások alatt sérültek meg.
Bár az oroszok odébb vonultak Kijev mellől, nem hagytak fel az Ukrajna ellen indított háborúval. Csapataikat a fővárostól a Donbasz területére csoportosították át, ami közel esik Csuhujivhoz.
Arról, hogy hogyan alakulhatnak az orosz–ukrán háború és a Donbasz területén folyó harcok, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
A megtekinteni kívánt tartalom a kiskorúakra káros lehet. Ha korlátozni szeretné a korhatáros tartalmak elérését a számítógépén, akkor használjon megfelelő szűrőprogramot!
A megtekinteni kívánt tartalom az Országos Audiovizuális Tanács 220/2011 sz. határozatának 21. cikkelye szerint rögzített besorolás alapján e) vagy f) kategóriába tartozik, kiskorúak nem tekinthetik meg.
Ukrajna népe nem akarja, hogy az oroszok leigázzák és elpusztítsák őket – jelentette ki Zelenszkij a CBS-nek.
Az ukrán elnök szerint az orosz megszállás „kínszenvedés az egész nemzet számára”.
„Valóban, ez egy népirtás. Az egész nemzet és az emberek kiirtása. Mi vagyunk az ukrán nép. Több mint 100 nemzetiségből állunk. Ez az egész pedig ezeknek a nemzetiségeknek az elpusztításáról és kiirtásáról szól. Mi, Ukrajna állampolgárai nem akarunk behódolni Oroszország megszállásának” – mondta Zelenszkij.
(BBC)
Orosz rakétatámadás érte a Kijevtől nem messze fekvő Vaszilkiv városát – írja a Sky az ukrán hadsereg közleménye alapján.
A rakéták a regionális központi hivatalt találták el. Egyelőre nem tudni, hogy van-e halálos áldozat, csak annyit közöltek, hogy néhány civil megsérült.
Kijevtől Vaszilkiv nagyjából 40 kilométerre fekszik. Az oroszok elkezdtek elvonulni a főváros körül, a kijevi régió már teljes egészében ukrán fennhatóság alatt áll – állítják az ukrán tisztviselők. Ugyanakkor egyes területeken még mindig lehet számítani légitámadásra vagy ágyúzásra.
„A Kijev közelében felszabadított faluból, Bucsából hozzánk eljutó képek elviselhetetlenek. Az utcákon több száz, gyáván lemészárolt civil fekszik. Részvétem az áldozatoknak, együtt érzek az ukránokkal. Az orosz vezetésnek felelnie kell ezekért a bűntettekért”
– írja Emmanuel Macron francia elnök a Twitteren. Jean-Yves Le Drian külügyminiszter azt mondta, hogy ha kiderül, hogy az oroszok valóban háborús bűncselekményeket követtek el, akkor a felelősöket el kell ítélni. Addig viszont fent kell tartani a lehető legszigorúbb szankciókat és gazdasági elrettentő eszközöket Oroszország ellen.
Ahogy korábban írtuk, az ukránok visszafoglalták a Kijev közelében található Bucsát, ahol lemészárolt civileket találtak az utcán.
Robert Habeck német alkancellár azt mondta, hogy a szörnyű háborús bűntettek nem maradhatnak megválaszolatlanul, és szerinte újabb szankciókat kell bevetni Oroszország ellen. Olaf Sholz kancellár hasonlóan reagált az MTI szerint, és így tett Annalena Baerbock német külügyminiszter is.
Liz Truss brit külügyminiszter szerint egyre több bizonyíték vall arra, hogy az Ukrajnában meghátrálásra kényszerített orosz hadsereg „elborzasztó cselekményeket” hajtott végre ukrajnai településeken, ezért háborús bűncselekményekként kell kivizsgálni azokat a válogatás nélküli támadásokat, amelyeket az orosz fegyveres erők követtek el ártatlan civilek ellen az Ukrajna elleni illegális és indokolatlan invázió során.
Az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola azt mondta, hogy a Bucsából érkező képek „Putyin háborús bűneinek hideg valóságát mutatják be”.
„Ez egy olyan mértékű, civilek ellen elkövetett brutalitás, amit évtizedek óta nem látunk Európában. Borzalmas és teljesen elfogadhatatlan, hogy civileket támadnak és gyilkolnak meg. Ez csak megerősíti annak fontosságát, hogy véget kell vetni ennek a háborúnak”
– mondta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, aki támogatna egy nemzetközi, független nyomozást az ügyben.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter „gyomrosként” írta le a Bucsából érkező képeket és beszámolókat.
„Nem szokhatjuk meg az ilyeneket, nem válhat ez az új normává”
– mondta.
Az ukrán erők visszaszerezték a Kijev közelében található Hosztomeli (másnéven Antonov) repteret, amit az oroszok a háború elején foglaltak el. Itt állomásozott a világ legnagyobb repülőgépe, az An-225 Mrija is, ami megsemmisült a támadások során.
A Sky News tudósítói több képet és egy videót is készítettek a helyszínen.
Az ukrán védelmi minisztérium közlése szerint két orosz katona meghalt és 28 kórházba került Harkiv környékén, miután a helyiek mérgezett pitét adtak nekik – írja a BBC.
A minisztérium szerint további 500 orosz katona került kórházba súlyos alkoholmérgezés miatt. A mérgezések pontos forrását nem tudták még megállapítani, de azt írják, hogy a nép minden elérhető eszközzel ellenáll.
A BBC nem tudta független forrásból megerősíteni a hírt.
Az orosz védelmi minisztérium a Telegramon megosztott egy elképzelést, miszerint álhír, hogy mészárlást követtek volna el Bucsában. Az eredeti bejegyzés szerint az, hogy a hír több nemzetközi híroldalon egyszerre jelent meg arra utal, hogy egy összehangolt médiahadjáratról van szó.
Ahogy korábban írtuk, az ukránok visszafoglalták a Kijev közelében található Bucsát, ahol lemészárolt civileket találtak az utcán.
Egy másik érvük az, hogy már március 30-án elhagyták a települést, így az, hogy négy napig nem jelent meg a videó, szintén azt erősíti meg, hogy álhírről van szó.
A videóról azt írják (erről, de figyelem, megrázó felvételről van szó), hogy egy pontján megmozdul az egyik holttest keze, később pedig felül az egyik. A híradóban bejátszott videó nagyon rossz minőségű, így semmiképp sem állítható biztosra, hogy egy holttest valóban megmozdult, vagy inkább úgy verődik vissza a fény a szélvédőn, hogy nagy jóindulattal úgy tűnhet, hogy megmozdult egy kéz.
Megnéztük többen normál és lassított sebességgel is, és nem láttunk mozgást. Ugyanerre jutottak a BBC moszkvai újságírói is.
Az orosz kormány hivatalosan még nem reagált a vádakra, de az általuk megosztott bejegyzés szerint a civilekkel az végzett, hogy az ukránok tüzérséggel lőtték a települést, miután az oroszok kivonultak. Ez azonban nem egyértelmű, hogy hogy magyarázza a hátra kötött kezű, tarkón lőtt civilekről érkező jelentéseket.
Teljesen elborzadt a jelentésektől, amik az orosz csapatok által elhagyott területekről érkeznek – írja Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Twitteren. Ahogy korábban írtuk, az ukránok visszafoglalták a Kijev közelében található Bucsát, ahol lemészárolt civileket találtak az utcán.
Von der Leyen egy független vizsgálóbizottság azonnali felállítását sürgeti, hogy az felelősségre vonja a háborús bűnök elkövetőit.
Robert Habeck német gazdasági miniszter még szigorúbb szankciókat sürgetett Oroszországgal szemben, miután az ukrán főváros, Kijev környékén számos civil életét vesztette. "Ez a szörnyű háborús bűncselekmény nem maradhat válasz nélkül" – mondta a Bildnek. "Úgy gondolom, hogy a szankciók szigorítása javallott. Erre készülünk uniós partnereinkkel együtt" – tette hozzá.Korábban Charles Michael, az Európai Tanácsának elnöke már további szankciók előkészítését jelentett be.
Habeck párttársa (Zöldek), Annalena Baerbock külügyminiszter is a szankciók szigorítását követelte a bucsai felvételekre való tekintettel. Twitter-oldalán azt írta: "A bucsai felvételek tűrhetetlenek. Putyin féktelen erőszakossága ártatlan családokat pusztít el, és nem ismer határokat. Az ilyen háborús bűnökért felelős személyeket felelősségre kell vonni. Szigorítani fogjuk az Oroszország elleni szankciókat, és még inkább támogatni fogjuk Ukrajnát.
(FAZ)
Több orosz rakéta csapódott be a dél-ukrajnai Mikolajivben – közölte Anton Gerascsenko belügyminiszteri tanácsadó a helyi hatóságokra hivatkozva.
Vasárnap reggel egy olajfinomítót és három üzemanyagraktárat ért rakétacsapás Odesszánál. Az orosz erők célja, hogy megpróbálják elvágni Ukrajnát a Fekete-tengertől, és szárazföldi folyosót hozzanak létre az elcsatolt Krím és a szakadárok által ellenőrzött kelet-ukrajnai területek között.
Az ukrán erők visszaszerezték az ellenőrzést Pripjaty városa és az ukrán–belarusz határvidék egy része fölött – írta az Ukrán Fegyveres Erők Twitter-oldala. Pripjaty az 1986-os csernobili atomkatasztrófa óta egy elhagyatott szellemváros. Az ukrán fegyveres erők vezérkara megosztott egy képet, amelyen egy katona ukrán zászlót emel a magasba a csernobili atomerőmű előtt.
Az orosz erők az invázió elején átvették az ellenőrzést az erőmű és környéke fölött, de a héten kivonultak ebből a zónából, és hivatalosan visszaadták a terület ellenőrzését az ukrán személyzetnek – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség. Az Energoatom ukrán állami energetikai vállalat azt állította, hogy az orosz csapatok azért vonultak vissza ilyen gyorsan, mert sugárbetegségben szenvedtek a szennyezett talajon végzett árokásástól, ugyanakkor ezt az állítást az oroszok nem erősítették meg.
(Sky News)
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arra kérte a világot, hogy reagáljanak a Kijev melletti Bucsa városában történt mészárlásra. „Az oroszok célja, hogy minél több ukrán állampolgárt likvidáljanak” – írta Twitter-bejegyzésében, és felszólította a világ leggazdagabb országait tömörítő G7-csoportot, hogy válaszul szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szintén a „mészárlás” szót használta a Bucsából érkező képek leírására. Michel szerint az EU válaszul szankciókat fog bevezetni, és segít felhasználható bizonyítékokat gyűjteni a Nemzetközi Bíróságnak.
Lizz Truss brit külügyminiszter szerint „háborús bűnökként kell kivizsgálni” a civilek elleni támadásokat Ukrajnában. Hozzátette, hogy Nagy-Britannia teljes mértékben támogatni fogja a Nemzetközi Büntetőbíróság vizsgálatait. „Ahogy az orosz csapatok visszavonulásra kényszerülnek, egyre több bizonyítékot látunk a megszálló erők által elkövetett megdöbbentő cselekményekre olyan városokban, mint Irpiny és Bucsa” – mondta Truss.
Oroszország korábban tagadta, hogy civileket vettek volna célba az általuk csak „különleges katonai műveletként” körülírt ukrajnai háborúban, és visszautasították a háborús bűnök vádját.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!