Zöld legek 2024: tettünk egy fontos lépést az újrahasznosítás terén

1. Az italcsomagolások visszaváltási rendszerének sikere

A 2023-as év zöld legjei között már említettük az italcsomagolások visszaváltási rendszerének elindítását, igaz, akkor még csak jó lehetőségként. Mostanra viszont már lassacskán kiérdemli a sikeres kezdeményezés minősítést, mivel a begyűjtőpontok túlnyomó többségénél megszűntek a végeláthatatlan sorok. A környezetvédelmi miniszter szerint továbbra is nő a csomagolóanyag-visszaváltó automaták száma, és a begyűjtési arány tavaly novemberre elérte a 82 százalékot. Ennek igazán örülhetünk, és csak egyetlen kérdés maradt: miért nem csinálták meg ezt korábban?

2. A Neptun Deep beruházás elleni küzdelem

Egyes becslések szerint a Fekete-tenger területén készülő földgázkitermelő Európa jelenleg folyamatban levő legnagyobb energetikai beruházása, melyet kiemelt fontosságú létesítményként kezel a kormány. Egyes környezetvédő szervezetek szerint azonban a beruházás igen komoly környezeti kockázatokat rejt magában, a hatóságok pedig eltitkolják a veszélyre vonatkozó információkat.

A Greenpeace Románia megtámadta a befektetés engedélyeit, pereket indított, és tiltakozó megmozdulásokat is szervezett. Mint állítják, ez a projekt csak fokozza az éghajlati válságot, veszélyezteti a tengeri biológiai sokféleséget és az emberek egészségét. Úgy vélik, nem történt meg az ukrajnai háborúból eredő közvetlen károk kockázatának felmérése sem.

3. A medve-ember konfliktusok kezelését célzó tusnádfürdői projektek

Országos szinten egyedülálló kezdeményezés a tusnádfürdői önkormányzat, civil szervezetek és egyetemek közreműködésével indított projekt, melynek célja a medve-ember konfliktusok kezelése. Az elmúlt néhány évben konferenciákat szerveztek és gyakorlati megoldásokat is alkalmaztak a problémák megelőzésére. A kezdeményezés máris sikeresnek mondható, mivel nagyságrendekkel csökkent a hatóságokhoz érkező reklamációk és a káresetek száma. Az idei EcoBear konferenciájukon egy, a medve-ember konfliktus megelőzését segítő radart is bemutattak.

4. Románia megnyerte a Verespatak-pert

Megnyerte a pert Románia a kanadai Gabriel Resources ellen, melyben a Verespatakon aranybányát tervező vállalat kártérítésként 6,7 milliárd dollárt követelt az államtól. Mint ismeretes, az RMGC még a 90-es évek végén megvásárolta a román államtól a bányalicencet arra, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját. Az RMGC itt 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akart kitermelni, de – a környezetvédők tiltakozása közepette – a bányanyitás engedélyezésének politikai kockázatát egyetlen tisztségben lévő román kormány sem vállalta magára.

5. Az RMDSZ zöldellenes kampánya az EP-választáson

Primitív zöldellenes riogatással igyekezett a választókat szavazásra buzdítani az RMDSZ a 2024-es európai parlamenti kampányban. A jelöltek üzeneteiben a „mélyzöldek” az ellenség szerepébe kerültek, és olyan elképesztő mondatok is elhangzottak, miszerint „az emberek éhezni fognak egy Belgium nagyságú nemzeti parkban”, ha nem vetnek gátat az EU elindított zöld kezdeményezéseinek, illetve hogy „a klímáért könyöklők azt akarják, hogy visszamenjünk a barlangba”. Amint öt nagy civil szervezet kimutatásából kiderült, nemcsak kampányfogás volt az RMDSZ EP-képviselőinek zöldellenessége, de az elmúlt ötéves mandátumuk során következetesen a természetvédelmi célok megvalósulása ellen szavaztak.

6. Kompromisszumra kényszeríthetik civil szervezetek az Európa legnagyobb naperőművét tervező beruházót

Arad megyében több mint ezer hektáron tervezik megépíteni Európa legnagyobb napelemparkját. A beruházással azonban tönkretennék azokat a természeti értékeket, melyek miatt a szóban forgó szikes gyepet védelem alá helyezték. A szatmári EKE pert indított, a beruházók pedig tárgyalásos úton próbálják megoldani a problémát oly módon, hogy a létesítmény terveit módosítva az okozott környezeti kárt a minimálisra csökkentik. Az ügy még nem ért véget, de drukkolunk a civileknek, akik – ha sikerrel járnak – jó precedenst teremthetnek a jövőre nézve a káros nagyberuházásokkal szemben küzdők számára.

7. Megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Ceaușescu-rendszerben megkezdett ratosnyai vízerőmű

A természetvédő szervezetek tiltakozása ellenére több, még a régi rendszerben elkezdett, kétes hatékonyságú vízerőmű megépítésének befejezését tervezi a kormány. Ezek jelentős természeti károkkal járnának, a Zsil folyón tervezett beruházással például tönkretennék Románia utolsó érintetlen hegyvidéki folyójának élővilágát. A Ratosnyán épülő gát pedig egy szigorúan védett halfaj, a dunai galóca túlélését veszélyezteti amellett, hogy tönkreteszi a Ratosnya patak és a környező hegyi patakok élővilágát. Továbbá a beruházás 130 hektárnyi erdő kiirtásával is jár, három természetvédelmi terület találkozásánál. Erre adták ki a környezetvédelmi engedélyt, és félő, hogy a többi, hasonlóan létesítményt is befejezik az ország energiabiztonságára hivatkozva.

8. Folytatódott a közösségi faültetés a Land Art Egyesület szervezésében

A Hargita megyei Székelyderzs határában erdősítő Land Art Egyesület több éve folytat erdősítési munkálatokat, 2024-ben viszont csakis őshonos fajokat ültettek, ráadásul bevonták a helyi közösséget is ebbe a nagyszerű kezdeményezésbe. És nemcsak a helyiek segítségét vették igénybe, hanem a magyarországi 10 millió Fa közösségét is, mely azt tűzte ki célul, hogy 10 millió csemetét ültet el. Az idei ültetésekkel a Land Art Egyesület által befásított területek elérték a 8 hektárt.

9. A nagyváradi Grund School nyári iskolája

A természetvédelmi személet leghosszabb távú megvalósulását az oktatás jelenti, ezért kiemelten fontosak a nevelési célú kezdeményezések. A Transtelex tavaly a nagyváradi Grund School nyári iskolájának tevékenységéről számolt be, mint követendő példáról.

10. Sárkányrepülőből tanítják vonulni az Európába visszatelepített tarvarjakat

Egy személyes kedvenccel zárom a 2024-es zöld legeket. A tarvarjú példája mutatja, hogy mennyire nehéz helyrehozni azt a kárt, amit a természetben okozunk. A tarvarjú az első olyan vándormadár faj, melyet próbálnak visszatelepíteni Európába, de a vándorlási útvonalakat is meg kell mutatni nekik, hogy hosszú távon túléljenek.