A zöldek korábbi tiltakozása ellenére megkapta a környezetvédelmi engedélyt a ratosnyai vízerőmű

A Maros megyei környezetvédelmi ügynökség kibocsátotta a környezetvédelmi engedélyt a ratosnyai vízerőmű üzembe helyezésére – írja az Agerpres Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter hétfői bejelentése alapján. A hírt Ciprian Dobre, a PNL parlementbe készülő Maros megyei elnöke is megerősítette, mondván, 34 év után a ratosnyai vízerőmünek megvan a környezetvédelmi engedélye.

Fechet a téli energetikai kihívásokról szóló hétfői konferencián emlékeztette hallgatóságát, hogy „régi adósságról”, 30 éves projektről van szó, amely minden környezetvédelmi követelményt és európai ajánlást teljesít. Hangsúlyozta, az ország energetikai biztonsága nagyon fontos kérdés, nemcsak az energiaügyi minisztérium, hanem minden minisztérium számára.

A ratosnyai vízgyűjtő tó kialakításához nagyon szigorú szempontok alapján összeállított dokumentációra volt szükség, mivel vízzel fognak elárasztani egy területet – magyarázta a miniszter, hozzátéve, hogy a létesítménynek minél kisebb kell hogy legyen a környezeti hatása. „Inkább készüljön el lassabban, de legyünk biztosak benne, hogy elvégeztük a házifeladatunkat, mintsem hogy elsiessük, és utána elítéljen az Európai Unió Bírósága” – vélekedett Fechet.

A ratosnyai gát 90 százalékban már elkészült, de a vízierőmű üzembe helyezése ellen többször is tiltakoztak a környezetvédő szervezetek, többek között azért, mert egy szigorúan védett halfaj, a dunai galóca túlélését veszélyezteti. Amellett, hogy a 120 méteres gáttal tönkretennék a Ratosnya patak és a környező hegyi patakok élővilágát, a beruházás 130 hektárnyi erdő kiirtásával jár, három természetvédelmi terület találkozásánál. „Ez nem zöld energia, hanem sokkal inkább vörös, ha figyelembe vesszük, milyen mértékű természetpusztítással jár a megépítésük és a működésük” – nyilatkozta korábban Nagy András Attila halbiológus.

Korábban a Bankwatch România, az Agent Green, a Natura 2000-es Koalíció Föderációja, a Declic és a Greenpeace is tiltakozott a 2022-ben elfogadott, védett területekre vonatkozó törvény miatt, ami lehetővé tette a természetvédelmi területeken található törpevízerőművek befejezését. Összesen kilenc vízierőmű megépítéséről és üzembe helyezéséről van szó. Akkor képviselők a törvény megszavazását azzal indokolták, hogy az energiaválság miatt kiegészítő villamosenergia-termelést kell biztosítani.

A környezetvédő szervezetek azt állították, hogy a törvénymódosítás miatt számos más ökológiailag és tájképileg rendkívül értékes hegyi folyó/patak (köztük a Ratosnya mellett az Ilva, a Bisztra és a Bereck) megsemmisülhet, illetve romániai Kárpátok egyetlen még szabadon áramló hegyi folyójának, a Zsil folyónak a pusztulásához vezethet. Tiltakozásukban azt is felidézték, hogy a vízi erőművek meggondolatlan építése a múlt rendszer súlyos természetpusztító gyakorlatát követné.

Legutóbb egy évvel ezelőtt írtunk a törvényről, amikor a szerveztek nyílt levélben fordult az elnökhöz, melyben arra kérik Klaus Iohannist, hogy ne hirdesse ki a vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet megerősítő törvényt, hanem küldje vissza a parlamentnek felülvizsgálatra.