A medve-ember konfliktus megelőzését segítő radart mutatnak be a tusnádfürdői EcoBear konferencián

Az emberek és a barnamedvék (Ursus arctos) közötti konfliktusok valós idejű megfigyelésére és előrejelzésére kifejlesztett digitális iker prototípust mutatnak be október 23-án a tusnádfürdői Tusnád EcoBear Konferencián, jelentették be a szervezők.

Közleményük szerint a Wageningeni Egyetem és a Sensing Clues Non-Profit szervezet az EU által finanszírozott Nature FIRST projekt keretében fejlesztette ki a Medve-Ember Konfliktusradart. A radar medvék jelenlétére és korábbi konfliktusaira vonatkozó adatokat, vadőrök nyomkövetési információit, valamint a medvék élőhelyéről szóló információkat használ fel egy konfliktuskockázati térkép elkészítéséhez.

Emellett a digitális iker a közel valós idejű medve-ember konfliktusjelentések alapján képes előre jelezni a „problémás medvék” mozgását, és meghatározza a lehetséges konfliktusok hatókörét. Ez a rendszer segít a helyi közösségeknek abban, hogy időben, megalapozott döntéseket hozzanak a barnamedvékkel való konfliktusok megelőzéséről, elősegítve a békés együttélést olyan térségekben, ahol ezek az állatok előfordulnak.

A technológiát a közeljövőben más fajok, például elefántok, páviánok, tigrisek és farkasok megfigyelésére is felhasználják majd.

„A klímaváltozás valamint az emberi terjeszkedés a korábban érintetlen területekre világszerte égető problémává tette az ilyen típusú konfliktusokat. Tudomásunk szerint a Medve-Ember Konfliktusradar az első olyan bevetési szakaszban levő digitális iker prototípus, amelyet az ember és a vadon élő állatok közötti konfliktusok kezelésére fejlesztettek ki. Ez az eszköz fontos első lépés afelé, hogy a konfliktuskezeléssel foglalkozó szervezetek számára is elérhetővé váljon ez a technológia” – idézi a közlemény Anna Davisont, a Wageningeni Egyetem doktorjelöltjét.

„A Medve-Ember Konfliktusradar megmutatja, hogy különböző adatforrások integrálása növeli a rendszer gyakorlatiasságát. A medvékkel kapcsolatosan gyakran szembesülünk azzal, hogy korlátozott mennyiségű és minőségű adat áll rendelkezésre. A Sensing Clues platformunk egyesíti a kameracsapdák, a civil tudósok és a nyomkövető nyakörvek által szolgáltatott információkat, ezzel javítva az előrejelzés pontosságát. A környezeti adatok bevonásával pedig egy olyan modellt készítettünk, amely a medvék élőhelyének alkalmasságát jelzi, és a korábbi konfliktusadatokkal együtt segít feltérképezni a helyi kockázatokat. Célunk, hogy a jövőben további térinformatikai adatokkal bővítsük a radart” – mondta Melanie Arp, a Sensing Clues munkatársa.

Ilya Acosta, a Bolgár Tudományos Akadémia munkatársa a Cluey alkalmazás használatának előnyeit emelte ki a valós idejű adatgyűjtés során: „A Cluey alkalmazás lehetővé teszi számunkra, hogy valós időben, közvetlenül a terepen gyűjtsünk adatokat a medve-ember interakciókról és a medvék jelenlétéről. Ezek az információk, az élőhely alkalmasságával és a táplálék elérhetőségével kombinálva, egy olyan dinamikus kép kialakítását fogják segíteni, amely alapját képezi a digitális iker modellünknek. Ez nagymértékben segíthet az ember és a vadon élő állatok közötti konfliktusok megértésében, enyhítésében és kezelésében. A konfliktusok rögzítése mellett a Cluey gyors és kényelmes eszközt biztosít a medvék jelenlétének dokumentálására, valamint más érdekes fajok megfigyelésére is.”

Tusnádfürdőn harmadik alkalommal szervezik meg a TusnadEcoBearConf tudományos konferenciát október 22. és 25., valamint a TusnadEcoBearFest tematikus fesztivált október 24. és 25. között. A rendezvények nemzetközi platformot biztosítanak a nagyragadozókkal való együttélésről szóló párbeszéd számára. A 2023-as rendezvényről készült interjúnk itt olvasható.