Luhanszk kormányzója szerint az oroszok hullanak, mint a legyek, de az ukránok is napi 100-200 katonát vesztenek

A brit kormány komolyan aggódik az Ukrajnáért harcoló brit Aiden Aslin és Shaun Pinner halálos ítélete miatt – írta a Guardian.

A miniszterelnöki iroda együttműködik az ukrán hatóságokkal a férfiak szabadon bocsátásának érdekében.

Ahogy azt írtuk, csütörtökön a donyecki oroszbarát szeparatisták halálra ítéltek három ukrán seregben szolgáló külföldi férfit. Közülük ketten britek, a harmadik férfi pedig marokkói. A két brit már évek óta szolgált az ukrán seregben, nem a háború miatt érkeztek.

Az donyecki bábkormány a férfiakat „zsoldos tevékenységekért, valamint a hatalom megszerzésére és a Népköztársaság alkotmányos rendjének megdöntésére irányuló tevékenységért” ítélte el.

„Nyilvánvalóan komolyan aggódunk emiatt. Folyamatosan hangoztattuk, hogy a hadifoglyokat nem szabad politikai célokra kihasználni” – mondta a brit kormány szóvivője.

„Tudvalevő, hogy a genfi ​​egyezmény értelmében a hadifoglyokat mentelmi jog illeti meg, és nem szabad ellenük vádat emelni ellenséges cselekményekben való részvétel miatt. (…) Tehát továbbra is együtt fogunk dolgozni az ukrán hatóságokkal annak érdekében, hogy biztosítsuk az ukrán fegyveres erőknél szolgáló és hadifogságban tartott brit állampolgárok szabadon bocsátását” – közölte a kormány.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön jó híreket közölt Zaporizzsja délkeleti részéből – írja a Guardian. Az ukrán elnök azt mondta, hogy az ukrán erőknek sikerült elállnia a térségben az orosz csapatok útját.

Zelenszkij arról is beszélt, hogy az ukrán erők fokozatosan előrenyomulnak a Kijevtől keletre fekvő Harkiv régióban, visszafoglalva a megszállt területeket.

Macky Sall szenegáli elnök, aki egyben az Afrikai Unió elnöke is, csütörtökön arra kérte Ukrajnát, hogy aknamentesítse az odesszai kikötő körüli vizeket – írja a Guardian.

Ha nem indul újra a búzaexport Ukrajnából, Afrikában nagyon súlyos éhínség lesz, amely destabilizálhatja a kontinenst – mondta Sall.

A kikötők aknamentesítése és a gabonaszállító hajók elindítása kulcskérdés lett az utóbbi napokban. Az oroszok – és jelen esetben Szenegál elnöke is – azzal érvelnek, hogy ha felszedik az aknákat, akkor az ukrán hajók elkezdhetik elszállítani a búzát. Az ukránok viszont bizalmatlanok azzal kapcsolatban, hogy így nem támadják-e meg őket a tenger felől is.

A szenegáli elnök azt is felhozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök, akivel a múlt héten találkozott Oroszországban, biztosította őt, hogy nem fogja tengeri oldalról megtámadni Ukrajnát. Az aláaknázott kikötőkről és arról, hogy lehet-e hinni az oroszoknak, ebben a cikkben írtunk bővebben.

Az ukrán kormány egyébként kedden már közölte, hogy ha az oroszok feloldanák a kikötők blokádját, akkor se tudnák azonnal felszedni az aknákat. Ez legalább hat hónapba telne, addig pedig a gabonát szállító hajók se tudnak elindulni.

Volodimir Zelenszkij és Emmanuel Macron francia elnök telefonhívásban tárgyaltak arról, hogy Ukrajna milyen úton csatlakozhat az Európai Unióhoz – jelentette be Zelenszkij a Twitteren.

A beszédtémák között szerepelt Ukrajna védelmének további, fokozott támogatása, biztonságának garanciái és a front helyzete is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta azt a rendeletet, amely szankciókat vet ki 35 magas rangú orosz tisztviselőre, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnökre is – írja a Guardian.

A büntetőintézkedések értelmében az érintett személyek minden ingó és ingatlan vagyonát zárolják, megtiltják számukra az Ukrajnából való tőkekivonást, valamint az ország határain való átkelést.

A szankciókkal sújtott személyek közé tartozik még Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtótitkár, Mihail Misusztin orosz miniszterelnök, Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Szeverodonyeckben folytatódnak az utcai harcok, az ukrán seregnek állítása szerint sikerült előretörnie a városban csütörtökön – írja a Guardian.

Az ukránok ugyanakkor továbbra is hangsúlyozták, hogy csak akkor tudják legyőzni az oroszokat, ha több fegyver áll rendelkezésükre.

„Az oroszok hullanak, mint a legyek... A heves harcok folytatódnak Szeverodonyeckben. (…) Az oroszok veszteségei messze meghaladják a mieinket”

– írta Szerhij Hajdaj, Luhanszk régió kormányzója egy internetes bejegyzésben. Elmondása szerint most leginkább a Szeverodonyecktől délre fekvő Hirszke és Popasznyanszka városokban zajlanak a harcok.

Emellett az ukrán védelmi minisztérium közölte, hogy egy ellentámadásban sikerült visszafoglalni bizonyos területeket az orosz erőktől a dél-ukrajnai Herszon térségében.

Jelenleg nem áll fenn közvetlen veszély, hogy az orosz hadsereg Kijev benyomulna Kijevbe – mondta el Denis Monasztirszkij, ukrán belügyminiszter.

Monasztirszkij szerint a belarusz határ közelében nem gyülekeznek orosz csapatok, de soha nem lehet garantálni a másnap forgatókönyvét.

„Ezért komoly kiképzés folyik – a védelmi vonal előkészítése, a megmaradó csapatok kiképzése – Kijevben és a város környékén" – mondta el. Hozzátette: ahogy Ukrajnában bármely települést, úgy a fővárost is bármikor érhetik légicsapások. A potenciális célpontok között szerepel Kijev kormányzati negyede és „történelmi belvárosa – mondta.

Monasztirszkij azt is közölte, hogy Ukrajna a továbbiakban is vádat fog emelni az elfogott orosz katonák ellen háborús bűnök miatt.

„Ezek a bűncselekmények nem évülnek el. Valahányszor megtalálják ezeket a szörnyetegeket, felelősségre vonják őket” – mondta. Elmondása szerint az ukrán ügyészség eddig 288 embert gyanúsított meg.

A belügyminiszter arról is beszélt, hogy folynak a tárgyalások Oroszország és a szakadárok által fogva tartott ukrán hadifoglyok visszahozataláról.

„Létfontosságú, hogy még ma visszahozzuk őket, hogy megmentsük a fiúkat a közelgő haláltól. Azon dolgozunk, hogy először a sebesülteket hozzuk vissza” – mondta.

(Guardian)

A háború miatt Ukrajna gazdasága 15,1 százalékot esett vissza az idei év első három hónapjában – közölte csütörtökön az állami statisztikai hivatal.

Az orosz invázió gyakorlatilag tönkretette az ukrán gazdaság nagy részét, sok vállalat kénytelen volt leállítani vagy drámai módon újragondolni a termelést.

A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint Ukrajna bruttó hazai terméke 35 százalékkal zsugorodik 2022 egészére. Szergij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter pedig május közepén azt mondta az AFP-nek, hogy a 45-50 százalékos visszaesés is szóba jöhet.

A háború sújtotta országban az infláció 12 havi alapon májusban 18 százalékra gyorsult az áprilisi 16,4 százalékról – közölte a statisztikai hivatal, miközben az élelmiszerárak továbbra is szárnyalnak.

Az ukrán jegybank arra figyelmeztetett, hogy a teljes infláció 2022 végére akár 20 százalékra is emelkedhet. Június 2-án a jegybank élesen, 25 százalékra emelte irányadó kamatát a korábbi 10 százalékról az infláció visszaszorítása és a hrivnya érdekében.

(Guardian)

Egy magas rangú nyugati tisztviselő szerint Oroszország valószínűleg már ellenőrzése alatt tartja Szeverodonyeck városát, és végül be fogja keríteni az ukrán erőket – írja a BBC.

A névtelenül nyilatkozó tisztviselő tagadja, hogy a Nyugat által biztosított nehézfegyverek (például az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok rakétavetői) túl későn vagy túl kevés számban érkeznének.

A tisztségviselő szerint az orosz seregnek továbbra sem sikerül elérni a Moszkva által remélt előrehaladást, és még rengeteg harc jöhet Donbaszban.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön arról beszélt, hogy a nyugati szankciókra nem jelent gyógyírt a belföldi árugyártás, ezért Oroszország új kereskedelmi partnereket keres – írja a Guardian.

„Az import helyettesítése nem csodaszer” – mondta Putyin egy fiatal vállalkozókból álló csoportnak, akik vakcinafejlesztésben dolgoznak, és aggályaikat fejezték ki az importáruk elmaradása miatt. Az orosz gyógyszeripar nagymértékben függ az importtól. A hatóságok áprilisban jelentették be, hogy három gyárat építettek Moszkvában gyógyszerek gyártására, hogy enyhítsék az importtilalom által okozott problémákat.

„Nem próbáljuk teljesen helyettesíteni az importot” – mondta Putyin, hozzátéve, hogy Oroszországnak azokkal kell együttműködnie, akikkel együtt lehet működni. A kritikus fontosságú technológiákkal kapcsolatban ugyanakkor a saját tudás és fejlesztések mellett állt ki az orosz elnök.

Egy magas rangú nyugati tisztségviselő szerint akár a 20 ezret is elérheti az Ukrajnában elesett orosz katonák száma – írja a BBC.

A korábbi, néhány héttel ezelőtti becslések nagyjából 15 ezerre tették az orosz veszteségeket. A legújabb hivatalos becslések most 15 ezer és 20 ezer közötti számról szólnak.

A névtelenséget kérő nyugati tisztségviselő az ukrán veszteségekkel kapcsolatban nem spekulált, de elismerte, hogy az ukrán sereg morálját komolyan leronthatja a katonai áldozatok száma.

Az ukrán katonai áldozatok mellett az orosz offenzíva több szinten is problémákkal küzd – állítja a tisztviselő. Szerinte az orosz erők kifogyóban vannak bizonyos lőszerekből, különösen a precíziós fegyverekből, például a robotrepülőgépekből. Hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszországnak még mindig nagy készlete van a „butább” bombákból.

Módosítaná a finn kormány a határokat érintő törvényeket, hogy sorompókat és kerítéseket telepíthessen az Oroszországgal közös határszakaszára – írja a Guardian.

Finnország 1300 kilométeres hosszú határszakaszon osztozik Oroszországgal, amelyet többnyire táblák és műanyag kerítések jelölnek. A mostani lépéssel a finn kormány a határbiztonság megerősítésére törekszik. A módosítási javaslatban sorompók, kerítések telepítése, valamint új utak építése szerepel, amivel megkönnyítenék a finn oldalon a határőrizeti szolgálat dolgát.

A kormány a finn határőrség értékelése alapján dönt a keleti határok zártabbá tételéről – mondta Krista Mikkonen belügyminiszter közleményében.

Az új törvényjavaslat azt is tartalmazza, hogy a menedékjogot csak bizonyos belépési pontoknál lehet majd kérelmezni. Ugyanakkor a hatályos EU-szabályok értelmében a menekülteknek joguk van menedékjogot kérni bármely EU-tagállam belépési pontján.

Volodimir Zelenszkij elnök főtanácsadója szerint az ukrán katonai áldozatok száma jelenleg napi 100 és 200 között van – írj a BBC. Ez az eddig nyilvánosságra hozott legmagasabb becslés.

Mikhajlo Podoljak szerint a veszteségek egyik fő oka, hogy az ukrán és az orosz sereg más képességekkel rendelkezik. Podoljak azt mondta, hogy az ukrán seregnek legalább 300 rakétatüzérségi eszközre lenne szüksége ahhoz, hogy fel tudja venni a küzdelmet az oroszok tűzerejével, és fel tudja szabadítani a megszállt területeket.

Podoljak azt is hozzátette, hogy szerinte amíg Oroszország nem szenved komolyabb katonai veszteségeket, addig nem lesz párbeszéd, és továbbra is megpróbálják majd elfoglalni Ukrajna területeit.

A szakadár Donyecki Népköztársaság oroszbarát tisztségviselői halálra ítéltek három férfit, amiért az ukrán seregben harcoltak – írja a Guardian.

A három férfi közül ketten, Shaun Pinner és Aiden Aslin britek, a harmadik elítélt, Saaudun Brahim pedig marokkói. Mindhármukat Mariupolban fogták el, amikor az ukrán hadseregben harcoltak.

Mindkét brit férfi már jóval a háború előtt Ukrajnában élt és katonáskodott. Aslin 2018-tól szolgált az ukrán hadseregben. Akkoriban költözött Mikolajivba, és elvett egy ukrán nőt. A BBC szerint a fogságba esése óta többször szerepelt az orosz tévében, arcán sérüléseket lehetett látni. Pinner szintén négy éve szolgált az ukrán seregben, 2022 végén járt volna le a szerződése, ami után úgy tervezte, hogy humanitárius munkát csinál majd Ukrajnában.

Az donyecki bábkormány a férfiakat „zsoldos tevékenységekért, valamint a hatalom megszerzésére és a Népköztársaság alkotmányos rendjének megdöntésére irányuló tevékenységért” ítélte el.

Mindhárman bevallották a vádakat, a Guardian moszkvai tudósítója szerint viszont egyértelmű, hogy a vallomásokat kikényszerítették belőlük.

A feltételezések szerint Oroszország az eljárást arra használja, hogy nyomást gyakoroljon az Egyesült Királyságra, és kikényszerítsen egy esetleges fogolycserét.

„Meg fogjuk nyerni ezt a háborút” – üzente Volodimir Zelenszkij elnök ismét a népének Telegramon.

Az ukrán elnök azt írta, hogy a keleti Szevierodonyeck városáért vívott csata eldönti Donbász sorsát. Emellett közzétett néhány képet az ukrán fegyveresek akcióiról.

„A háború folytatódik. De kiálltunk egy erős csapást. Megvédjük a területeinket. És Európa egyik legnagyobb katonai sikere felé haladunk” – írta a képek mellett Zelenszkij.

(Guardian)

Házról házra vívják a csatákat Szeverodonyeckben az ukránok – mondta el Petro Kuzsijk, a Szvoboda zászlóalj parancsnoka

Kuzsijk elmondása szerint a kelet-ukrajnai városban folyamatos az ágyúzás, ami miatt mindkét fél nagyobb veszélynak van kitéve harc közben.

„Minden házért és utcáért megharcolunk. A tegnapi napunk sikeres volt. Ellentámadásba kezdtünk, és egyes területeken sikerült egy-két háztömbbel visszaszorítani az oroszokat” – mondta el Kuzsjik az ukrán köztévében.

A parancsnok szerint az ukránoknak sikerült a védekezésből kisebb támadásokba átkapcsolni. Egy ideig az volt a taktikájuk, hogy a helyismerettel nem rendelkező oroszokat utcai harcokra kényszerítették. Az orosz fegyveresek azonban rájöttek, hogy ebben alulmaradnak, azóta pedig a tüzérséggel fedezik a csapataikat.

Kuzsjik elmondása alapján egyelőre szóba se jöhet, hogy az ukránok visszavonuljanak, mivel „parancsot kaptak a pozíciójuk megtartására”, és ők ezt teljesítik is.

Szeverodonyeck polgármestere csütörtökön, Kuzsjikhoz hasonlóan azt mondta, hogy nehéz, de kezelhető a helyzet a városban.

(Guardian)

Az ukrán erők márciusban foglalták vissza a Kijevtől északra fekvő Katyuzsanka nevű települést, ami több mint egy hónapig volt orosz megszállás alatt. A károk felmérésekor kiderült, hogy a helyi iskola teljesen használhatatlanná vált. A felszerelések egy részét ellopták, ami pedig ott maradt, azt összetörték az oroszok. Az iskola udvarán egy rögtönzött temető volt, a futballpályán pedig mély árkokat ástak.

A visszatérő ukránok az egyik szétrombolt osztályteremben a táblán egy krétával írt üzenetet találtak „az oroszok” aláírással:

„Gyerekek, sajnáljuk ezt a rendetlenséget, megpróbáltuk megmenteni az iskolát, de ágyúzás volt. Éljetek békében, vigyázzatok magatokra, és ne ismételjétek meg azokat a hibákat, amelyeket az idősebbek elkövettek. Ukrajna és Oroszország egy nép!!! Béke legyen veletek, testvéreim!”

Az iskolában több más üzenetet is találtak, amit az orosz katonák hagytak hátra. „Az egész világ békéjéért vagyunk” – volt olvasható egy másik táblán.

Mikola Mikicsik, a katyuzsankai középiskola igazgatója szerint hiába írnak ilyen üzeneteket az oroszok, ha egyszer kirabolták az iskolát, tönkretették a számítógépeket, elvitték a merevlemezeket, a laptopokat, nyomtatókat.

„Semmit sem hagytak az iskolában! Ez barbárság és képmutatás” – mondta az igazgató.

Más iskolákban is hagytak üzeneteket az oroszok, erről bővebben itt írtunk.

(CNN)

A Kreml bejelentette, hogy nem számít arra, hogy a Gazprom még több európai országba leállítaná a gázszállítást.

Az orosz energetikai cég már leállította a szállítást néhány országba, köztük Lengyelországba és Finnországba, miután azok nem akartak orosz rubelben fizetni érte. A Kreml szerint viszont a rubelprogramja most rendeltetésszerűen működik.

A Kreml a gáz mellett a gabonáról is nyilatkozott: azt mondták, hogy Törökországgal nem született megállapodás arról, hogy a Fekete-tengeren keresztül exportálnák az ukrán gabonaszállítmányt. Törökország közben azt szeretné, hogy Oroszország és Ukrajna állapodjon a gabonaexport újraindításáról. (BBC)

Az Európai Unió további 205 millió eurós humanitárius segélyt nyújt Ukrajnának.

Ezzel a humanitárius segély összege 348 millió euróra emelkedik, amiből 13 millió eurót Moldovának adnak, hogy abból támogassák az odaérkező ukrán menekülteket, mondta Újvári Balázs, az EU Bizottság költségvetésért és humán erőforrásokért, humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős szóvivője.

A bizottság szerint ez a pénz segít majd a segélyszervezeteknek abban, hogy készpénzzel, vízzel, élelmiszerrel, egészségügyi ellátással, védelemmel és menedékkel támogassák az érintett civileket.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Ukrajna késlelteti a gabonaexportot azzal, hogy nem távolítja el az aknákat fekete-tengeri kikötőiből, miközben „militarista retorikával” vádolja Kijevet.

Lavrov szerint az orosz hadsereg már több mint egy hónapja naponta kijelöl biztonságos átjáró folyosókat, amiket bármelyik hajó használhatná mindenféle akadályoztatás vagy veszélyeztetés nélkül. Ukrajna meg erre azt mondta, neki „biztonsági garanciákra” van szüksége, mielőtt megkezdené a szállítmányozást. (BBC)

A háború kitörése óta 44 európai országban összesen 4 816 923 ukrán menekültet regisztráltak, állítja az ENSZ menekültügyi ügynöksége.

A tényleges országelhagyók száma ennél viszont magasabb, az ENSZ szerint ugyanis június 7-ig több mint 7,3 millió határátlépést regisztráltak Ukrajnából. További 2,3 millió határátlépést regisztráltak az országba való visszatéréskor.

A külföldre menekültek 90 százaléka nő és gyerek, ami nem meglepő, mert a 18 és 60 év közötti ukrán férfiakat katonai szolgálatra kötelezték, így nem hagyhatják el az országot. (Guardian)

Az ukránok egy ellentámadással területeket nyertek vissza az oroszok által megszállt Herszonban, állítja az ukrán védelmi minisztérium. További részleteket nem közöltek, annyit mondtak csak, hogy az orosz csapatok „ember- és eszközveszteséget szenvedtek”, hátrálásuk közben aknamezőket hoztak létre, és barikádokat is emeltek az ukrán csapatok elé.

Ukrajna déli kikötővárosa elsőként esett el a háborúban március elején, azóta folyamatosak a hírek egy esetleges népszavazásról, de brit védelmi tisztviselők figyelmeztettek, hogy a népszavazást szinte biztosan manipulálják majd, hogy Moszkva legitimálhassa ellenőrzését a terület felett. A Kreml alig egy napja állította azt, hogy Herszon hamarosan „teljes egészében” Oroszországhoz kerül. (Sky News)

Június 2-án kitiltottak az Európai Parlament EU-s és EU-n kívüli épületeiből minden olyan személyt, aki szankcióval sújtott orosz céget vagy lobbistaként regisztrált orosz szervezetet képvisel. A parlament elnöke Roberta Metsola ezt azzal indokolta, hogy „Oroszország több csatornán keresztül, többek között állami tulajdonban lévő vállalatokon keresztül továbbra is hamis híreket terjeszt Ukrajna lerohanásáról”.

Arról, hogy a belépési tilalmat más EU-s intézményekben is alkalmazzák, egyeztetések folynak. (Átlátszó)

Elindultak a gabonát szállító első vonatok az orosz kézen lévő dél-ukrajnai Melitopolból a Krím felé, jelentette be az oroszok által megszállt zaporizzsjai terület oroszok támogatását élvező egyik vezetője.

„Büszkén és örömmel tájékoztatom önöket, hogy az első vasúti kocsik, tizenegy vagon, a gabonával együtt elindultak a Krím felé. Megjósolható, hogy a közeljövőben ezek a szállítások a százszorosára fognak növekedni” – mondta Eugenyij Balickij, aki szerint a gabona Törökországba és a Közel-Keletre megy majd. „Az Orosz Föderáción keresztül küldünk gabonát. A fő szerződéseket Törökországgal kötjük. Az első vonatok már átmentek a Krím félszigeten, a Közel-Kelet irányába”, ami „Ukrajna hagyományos piaca”, mondta.

Ukrajna korábban azt állította, Oroszország 600 ezer tonna gabonát lopott tőlük, amit az oroszok által megszállt Krím-félszigeten lévő Szevasztopol kikötőjébe szállították, majd onnan továbbszállítanak a Közel-Keletre. Szerintük a gabonát Ukrajna déli, megszállt területeiről lopták el.

Nemzetközi becslések szerint 20-25 millió tonnányi gabona rekedhetett Ukrajnában a háború miatt. A Kereskedelmi Világszervezet szerint ezt a gabonát nem sikerül a következő betakarítás előtt kihozni az országból, akkor az élelmiszer kárba megy, és hosszú éveken át hiányozni fog a nemzetközi gabonapiacról.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint ha Oroszország nem engedi Ukrajnának, hogy gabonát exportáljon a kikötőiből, akkor világszerte emberek milliói éhezhetnek majd. (CNN)

Oroszország újabb hadgyakorlatra készül a Lengyelország és Litvánia között található orosz exklávéban, a balti-tengeri Kalinyingrádnál. Az orosz védelmi minisztérium szerint „hatvan hadihajó, csónak és támogatóhajó, több mint negyven repülőgép és helikopter, valamint a Balti Flotta akár 2000 egységnyi fegyverzete, katonai és különleges felszerelése” vesz részt a csütörtöki hadgyakorlaton.

Oroszország a háború alatt már többször gyakorlatozott Kalinyingrádnál, legutóbb például azután, hogy a közeli Svédország és Finnország jelezte, csatlakozni szeretne a NATO-hoz. (Guardian)

Szeverodonyeck helyzete „nehéz, de kezelhető”, állítja a város polgármestere. Szerinte az ukrán erők tartják az ipari övezetet és a szomszédos területeket, az intenzív orosz tüzérségi tűz ellenére is. Ugyanakkor az emberek evakuálása lehetetlen a városból, ahol körülbelül tízezer civil maradt.

Az ukrán védők kiszorultak Szeverodonyeck belvárosából, már csak a város peremét ellenőrzik. Zelenszkij elnök szerint, ami itt zajlik, az valószínűleg az egész háború legnehezebb csatája. (Guardian)

Andrzej Duda lengyel elnök azért bírálta Emmanuel Macron francia elnököt és Olaf Scholz német kancellárt, mert a háború közepén telefonon egyeztetnek Vlagyimir Putyinnal. A Bild nevű német lapnak Duda a helyzetet a második világháborúhoz hasonlította:

„Beszélt valaki így Adolf Hitlerrel a második világháború alatt? Mondta valaki, hogy Adolf Hitlernek arcvesztés nélkül kell azt megúsznia? Hogy úgy kell eljárnunk, hogy ez ne legyen megalázó Adolf Hitler számára? Én nem hallottam ilyen hangokat”.

Scholz és Macron május végén beszélt telefonon Putyinnal, akkor arra sürgették őt, hogy engedje szabadon a mariupoli Azovstal acélműnél elfogott harcosokat, és hogy közvetlenül beszéljen Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Macron alig pár napja pedig azt mondta, Putyin történelmi hibát követett el Ukrajna megtámadásával, de nem szabad emiatt megalázni Oroszországot, mert fontos, hogy a háború után újra lehessen építeni a korábbi kapcsolatokat Oroszországgal. (Guardian)

Oroszország 600 ezer tonna gabonát lopott el Ukrajnától, amit az oroszok által megszállt Krím-félszigeten lévő Szevasztopol kikötőjébe szállították, majd onnan továbbszállították a Közel-Keletre, állítja az Ukrán Agrártanács Közössége. A szervezet szerint a gabonát Ukrajna déli, megszállt területeiről lopták el.

Ezért pedig büntetőeljárást indítanak, „hogy a nemzetközi bíróságokon keresztül követeljék, hogy Oroszország kártalanítsa azokat, akiket ezek a cselekmények érintettek”. A CNN korábban azt írta, a gabonát konvojokkal vitték ki dél-ukrajnai farmokról Krímbe.

Nemzetközi becslések szerint 20-25 millió tonnányi gabona rekedhetett Ukrajnában a háború miatt. A Kereskedelmi Világszervezet szerint ezt a gabonát nem sikerül a következő betakarítás előtt kihozni az országból, akkor az élelmiszer kárba megy, és hosszú éveken át hiányozni fog a nemzetközi gabonapiacról.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint ha Oroszország nem engedi Ukrajnának, hogy gabonát exportáljon a kikötőiből, akkor világszerte emberek milliói éhezhetnek majd. (CNN)

1,2 millió dollárt ad Dél-Korea Ukrajnának azért, hogy biztonságosan tudja működtetni az atomerőműveit, jelentették be közleményben a dél-koreaiak.

A támogatást a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségen keresztül nyújtják. „Kormányunk aktívan támogatni fogja a NAÜ erőfeszítéseit az ukrajnai atomerőművek biztonságos üzemeltetése érdekében, és részt vesz az atomenergia békés célú felhasználásával kapcsolatos egyéb nemzetközi erőfeszítésekben”, írja az ország külügyminisztériuma. (CNN)

Épületenként ötven-száz holttestet találnak Mariupolban, „a halál végtelen karavánjában” a testeket halottasházakba viszik, állítja a városvezetés.

A polgármesteri tanácsadó szerint eddig az épületek közel kétötödét vizsgálták át.

A stratégiailag fontos várost az orosz erők folyamatosan ostromolták, míg végül sikeresen elfoglalták. Az ukrán hatóságok korábbi becslései szerint legalább 21 ezer civil halt meg Mariupol ostromában, több tömegsírra is bukkantak.

Miközben kolerajárvány fenyegeti Mariupolt, az oroszoknak van egy fontosabb dolguk is: átírni a város nevét.