Az ukrán élelmiszerexport blokádja miatt aggódnak a világ vezetői, a Gazprom leállította a gázt Finnországba

Köszönjük, hogy a Telexen követik az eseményeket, hétfő hajnalban újra jelentkezünk a legfrissebb fejleményekkel az orosz-ukrán háborúról.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap este is elmondta már megszokott tévébeszédét, amelyet részben annak szentelt, hogy megköszönje Lengyelországnak a támogatást. A hétvégén Andrzej Duda lengyel elnök Kijevbe látogatott és Zelenszkijjel tárgyalt, a találkozó nagyon baráti légkörben zajlott: a két politikus ölelkezett, majd Duda arról beszélt, csak Ukrajnának van joga döntenie a saját jövőjéről.

Beszédében Zelenszkij kiemelte, nagyon boldog, hogy végre teljesen konfliktusmentes a két ország kapcsolata, és most már örökké meg szeretné őrizni a lengyelek és az ukránok közötti testvériséget. Elmondta azt a nap folyamán már bejelentett tervét is, hogy hálából az ukrán menekülteknek Lengyelországban jutó jó bánásmódért olyan törvényt akar elfogadtatni, amely a lengyel állampolgároknak különleges jogi státuszt biztosítana Ukrajnában.

Ráadásul Zelenszkij beszédéből az derül ki, hogy nem csak a lengyelekkel, de az összes szomszédos országgal kész kompromisszumkész hangot megütni. „Azt is szeretném, ha mindez része lenne az új szomszédsági politikánknak. Meg kell oldanunk a vitákat, le kell választanunk a múltat a jelenlegi kapcsolatainkról Ukrajna összes olyan szomszédjával, akik tisztelnek minket, és nem megszállói államunknak” – közölte. Duda és ő arról is beszéltek, tovább kéne erősíteni a szankciókat Oroszország ellen, és mindent meg kell tenni, hogy Ukrajnát mielőtt felvegyék az Európai Unióba.

Lengyelországgal kapcsolatban még azt is megemlítette, nem csak az emberek jogai, de az árucsere tekintetében is változás várható. A vasárnapi tárgyaláson a vámhatárról is tárgyalt ugyanis a két politikus, abban maradtak, hogy közös vámkezelést vezetnek be, felgyorsítva ezzel az áruk áramlásának folyamatát. Zelenszkij szerint ez már az első lépcső lehet, ami az ukrán-EU-s vámuniót készíti elő.

Az ukrán elnök beszámolt róla, hogy hétfőn csatlakozik a davosi Világgazdasági Fórumon folytatott megbeszélésekhez, majd a hét folyamán több nyilvános felszólalása is lesz nemzetközi porondon, többek között a Stanford Egyetem közösségéhez beszél majd.

Zelenszkij elmondta, hogy szintén jövő héten újabb találkozóra kerül sor a partnerországok képviselőivel, várakozással tekintenek az itt várható, a védelmük szempontjából hasznos, új döntések elé. Közölte még azt is, hogy aláírt egy rendeletet a hadsereg egyes tagjainak kitüntetéséről, 194 katona kapott állami kitüntetést vasárnap, közülük 44-et posztumusz.

Három települést bombáztak az orosz erők az ipari központként ismert, közép-ukrajnai Krivij Rih körzetben – közölte vasárnap Mikola Lukascsuk, a dnyipropetrovszki területi tanács vezetője. Lukascsuk arról tájékoztatott, tíz lövedék csapódott be a Marjanszke nevű faluban, és további kettő érte Apostolove községet. Infrastrukturális létesítmények viszont nem sérültek, és halálos áldozatokról sem tudnak – tette hozzá.

Boris Johnson, az Egyesült Királyság miniszterelnöke vasárnap este telefonon tárgyalt Zelenszkijjel Odessza blokádjáról.

Johnson a Sky beszámolója szerint azt mondta, megkettőzi arra irányuló erőfeszítéseit, hogy Ukrajna lakossága hozzájusson a létfontosságú élelmiszerhez és humanitárius segélyekhez, valamint hogy az ország továbbra is képes legyen exportálni.

Az ukrán kikötők működésének akadályozása egyre inkább aggasztja a világ vezetőit, vasárnap elsőként Olaf Scholz német kancellár nyilatkozott a témában, majd Nagy István magyar agrárminiszter is közölte, hogy segíteni kell a szárazföldi élelmiszerkivitelt Ukrajnából.

Az orosz invázió előtt Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőrének, Európa éléskamrájának számított, havonta 4,5 millió tonna mezőgazdasági terméket exportált kikötőin keresztül. A kikötők orosz blokádja tovább súlyosbíthatja az egyébként sem túl fényes kilátásokat, ami a szegényebb és élelmiszerimportra szoruló országokat illeti. A háború miatt várható élelmiszerválságról itt írtunk bővebben.

Oroszország hajlandó a tűzszüneti tárgyalások újraindítására – közölte az orosz főtárgyaló vasárnap hozzátéve, hogy a kezdeményezés felelőssége viszont Kijevé. Vlagyimir Medinszkij, a Kreml tanácsadója egy fehérorosz televíziónak beszélt arról, hogy álláspontjuk szerint „Oroszország soha nem utasította el a tárgyalásokat”.

„Mi a magunk részéről készek vagyunk a párbeszéd folytatására” – mondta Medinszkij. „A tárgyalások befagyasztása teljes mértékben Ukrajna kezdeményezésére történt, a labda náluk pattog” – állította.

Legutóbb négy nappal ezelőtt az oroszok részéről Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nyilatkozott a témában, ő szintén azt mondta, úgy látják, hogy ukrán részről teljesen hiányzik a szándék a folytatáshoz.

(The Guardian)

Az orosz erők vasárnap a Kijevtől nyugatra fekvő Zsitomir régió infrastrukturális létesítményei ellen hajtottak végre légitámadást – közölte a ukrán légi parancsnokság Facebookon.

A tájékoztatás szerint a régiót délkeleti irányból támadták haditengerészeti támasztpontokról felküldött robotrepülőgépekkel. A parancsnokság azt állítja, légvédelmi egységeik négy robotrepülőgépet semmisítettek meg: hármat repülőgépek, egyet pedig a légierő rakétaelhárító egysége.

Ettől függetlenül nem sikerült mindent kivédeni, a CNN Vitalij Bunecsko regionális kormányzó beszámolójára hivatkozva azt írja, legalább egy ember meghalt, amikor rakéta csapódott be Malin városában.

(CNN)

„Nagyon dolgozunk azon, hogyan tudjuk megoldani azt a lehetőséget, hogy szárazföldön utat nyissunk az ukrán gabonának szerte a világba” – mondta Nagy István agrárminiszter vasárnap. Az ukrán élelmiszerexport azután lett forró politikai téma, hogy Oroszország a hírek szerint blokkolni kezdte a fekete-tengeri kikötők működösét, amelyeken át egyebek mellett a gabona is el szokta hagyni Ukrajnát. Emiatt már Olaf Scholz német kancellár is bejelentette ma, hogy készek aktívan segíteni az ukrán élelmiszerexportot.

Olaf Scholz német kancellár vasárnap kijelentette, hogy „aktívan dolgozni fog” az ukrajnai gabonaexport lehetővé tételén és azon, hogy elegendő műtrágya jusson el Ukrajnába.

Scholz azután beszélt erről, hogy Oroszországot megvádolták: akadályozza a fekete-tengeri kikötők működését, amelyeken keresztül alapvető élelmiszerek (pl. búza, napraforgóolaj) Ukrajnából való kivitelét bonyolítják.

A háború már a kikötők direkt blokkolása nélkül is súlyos élelmiszerár-robbanást okoz világszerte, és a világ szegényebb, élelmiszerből importra szoruló országaiban súlyosabb következményekkel is fenyeget. Erről itt írtunk bővebben.

(Sky News)

Lengyelország a háború kezdete óta több mint hárommillió ukrán menekültnek adott tartózkodási és munkavállalási engedélyt, valamint hozzáférést a társadalombiztosításhoz.

Zelenszkij ukrán elnök vasárnap Andrzej Duda lengyel elnökkel folytatott tárgyalásán azt ígérte, hálából az Ukrajnában élő lengyel állampolgároknak is ugyanazokat a jogokat kell biztosítani, amelyeket jelenleg a Lengyelországban élő ukrán menekültek kapnak. Ennek érdekében törvényjavaslatot nyújtanak be a parlamentben, közölte a tervet Zelenszkij.

(Sky News)

Ukrajna európai uniós csatlakozása legalább 15-20 évet venne igénybe – jelentette ki vasárnap Clement Beaune francia Európa-ügyi miniszter.

„Ha azt mondjuk, hogy Ukrajna 6 hónap, egy év, két év alatt csatlakozik az Európai Unióhoz, akkor hazudunk. Ez nem igaz” – mondta Beaune a Radio J nevű zsidó közösségi rádió műsorában. „Nagyon hosszú időbe telik, és nem akarom, hogy illúziókat tápláljunk és hazugságokat terjesszünk ezzel kapcsolatban. Ha azt mondjuk az ukránoknak, hogy 'üdv az Európai Unióban, de nem olvastátok végig a szerződést, a lábjegyzetben az áll: hé, ez 15 év múlva lesz', akkor szerintem egy egész generációnyi ukrán csalódását alapozzuk meg” – mondta Beaune.

Emmanuel Macron francia elnök a közelmúltban egy új, Ukrajnát is magában foglaló „európai politikai közösség” létrehozására tett javaslatot Beaune szerint ez „nem alternatívája” Ukrajna esetleges uniós tagságának, de nem is akadályozná az ország jövőbeli taggá válását. „Ez egy Európai Uniót kiegészítő projekt, amely alternatívát kínálhat azoknak az országoknak, amelyek közelebb akarnak kerülni az unióhoz” – mondta a miniszter.

(CNN)

Az ukrán parlament megszavazta az orosz invázió szimbólumai, így a különálló Z és V betűk betiltásáról szóló törvényt – közölte Telegram-csatornáján egy képviselő.

Egy hasonló törvény már átment az országgyűlésen április 14-én, de azt később megvétózta Zelenszkij, ezért nem lépett hatályba. Az új változat már tartalmazza az elnök kiegészítő javaslatait, így kiszélesíti azon esetek körét, amikor a jelképek megjelenítése megengedett: múzeumokban, könyvtárakban, tudományos művekben, tankönyvekben és így tovább – foglalták össze a BBC Monitoring munkatársai.

A törvény ugyanakkor megtiltja olyan civil szervezetek létrehozását, amelyek orosz háborús szimbólumokat használnak, és amelyek tevékenysége háborús propaganda terjesztésére, valamint Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának aláásására irányul. A Z és a V betűk (amelyek nem részei az orosz abc-nek) széles körben használatosak az orosz inváziót támogatók körében, egyfajta háborúpárti szimbólummá váltak az elmúlt hónapokban. Erről itt olvashat bővebben.

(BBC)

Február óta 118 ezer ukrán menekült érkezett Olaszországba, és egy részüket a helyi maffiától elkobzott vagy lefoglalt luxusházakban, lakásokban, villákban és hotelekben helyezik el. A Local írja, hogy több mint 600 ingatlant használhatnak a menekültek, de ennél jóval többet, nagyjából 40 ezer ingatlant kezel a kifejezetten erre szakosodott hatóság.

Csak 2021-ben 1,9 milliárd euró értékben koboztak el ingatlanokat és vagyontárgyakat a maffiától. Nagyjából ennek a harmadát mind Szicíliában foglalták le, ahol a legerősebb a helyi maffia.

Az olasz kormány ezzel lépéssel szeretné enyhíteni az ország lakásállományára nehezedő nyomást az ukrán háború miatt. Az elkobzott vagyoneszközöket és ingatlanokat kezelő hatóság egyébként azon dolgozik, hogy újabb ingatlanokat tehessenek lakhatóvá a menekültek számára.

„Kedves ukránok, a ti rokonaitok – feleségek, szülők, gyerekek –, akik kénytelenek voltak Lengyelországba távozni, nem menekültek a mi országunkban. Ők a mi vendégeink”, mondta a lengyel elnök az ukrán parlamentben.

Az ENSZ szerint a háború kezdete óta közel 3,5 millió ukrán menekült érkezett Lengyelországba, így Lengyelország messze a legnagyobb befogadó ország az Ukrajnából menekülők számára.

Andrzej Duda itt azt is mondta, „nem nyugszik addig”, amíg Ukrajna nem lesz az Európai Unió tagja. (CNN, Guardian)

„Aggasztó hangok jelentek meg, amelyek szerint Ukrajnának engednie kellene Putyin követeléseinek. Csak Ukrajnának van joga dönteni a jövőjéről. Semmit rólatok nélkületek” – mondta a lengyel elnök vasárnap Kijevben az ukrán parlament előtt.

Andrzej Duda szombaton előre be nem jelentett látogatásra érkezett Ukrajnába. Ő az első külföldi államfő, aki az orosz invázió kezdete óta beszédet mond az ukrán Verhovna Rada előtt.

A lengyel elnök hivatalos Twitterére több kép is felkerült a találkozóról, amin ölelkeznek Zelenszkijjel. Ezekhez azt írta, Lengyelország minden segítséget megad ahhoz, hogy Ukrajna az Európai Unió részévé válhasson.

Az ukrán parlament előtt azt is mondta, „ha Ukrajnát gazdasági okokból vagy politikai ambíciók miatt feláldozzák – akár csak egy centiméternyi területét is –, az nemcsak az ukrán nemzet, hanem az egész nyugati világ számára hatalmas csapás lesz”. (Guardian, Sky News)

Orosz légicsapások érték Mikolajivot és Donbász régióját, ahol katonákat, parancsnoki központokat, lőszerraktárakat vettek célba, állította vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a levegőből indított rakéták három parancsnoki központot és négy lőszerraktárt találtak el a Donbászban, Mikolajiv mellett pedig egy mobil drónelhárító rendszert.

Az oroszok szerint a rakéták és tüzérségi csapások 583 olyan területet találtak el, ahol csapatok és ukrán katonai felszerelések gyülekeztek, 41 ellenőrző pontot, 76 tüzérségi és aknavetős egységet lőttek tüzelőállásban.

Az oroszok március végén mondták, hogy erőiket átcsoportosítják Donbász régióra, hogy befejezzék a szakadár Donbász régió felszabadítását. Mikolajivban márciusban a Telex is járt, helyszíni tudósításunkat itt tudja elolvasni. (Guardian)

Litvánia vasárnaptól teljesen leállítja az orosz energiaszállítmányokat. Korábban már leállították a gázimportot, de mostantól a villamos energiát is, írta közleményben a lengyel energiaügyi minisztérium.

A minisztérium szerint a Nord Pool páneurópai áramtőzsde úgy döntött, hogy a balti államok egyetlen importőrével, az Inter RAO orosz közműszolgáltatóval nem kereskedik többé orosz villamos energiával – vagyis az ország nem importál többé orosz energiát.

„Ez nemcsak rendkívül fontos mérföldkő Litvánia számára az energiafüggetlenség felé vezető úton, hanem az Ukrajnával való szolidaritásunk kifejezése is. Meg kell állítanunk az orosz háborús gépezet finanszírozását” – mondta a litván energiaügyi miniszter.

A litván külügyminiszter már márciusban arról beszélt, „az általunk importált energiaforrásokból finanszírozzák az orosz katonai műveleteket”, és azt is mondta, „nem fizethetünk az ukránok vérével az orosz olajért és gázért”. (CNN)

Volodimir Zelenszkij szerint az oroszok 22 millió tonna élelmiszer exportját blokkolják, mert elfoglalták az ukrán kikötőket, és mivel a tengeri útvonalakat így nem tudják használni, a gabonát, árpát, napraforgót és más élelmiszereket nem tudják kivinni az országból. Emiatt pedig szerinte élelmiszerválság jöhet több országban.

Az ukrán elnök szombaton arról beszélt, „a világközösségnek segítenie kell Ukrajnának a tengeri kikötők feloldásában, különben az energiaválságot élelmiszerválság követi”. Zelenszkij szerint Afrika, Európa, Ázsia országainak szükségük van ezekre az élelmiszerekre.

„Többféleképpen is feloldhatjuk a blokádot. Az egyik mód a katonai megoldás. Ezért fordulunk partnereinkhez a megfelelő fegyverekkel kapcsolatos megkeresésekkel” – mondta.

Zelenszkij közben azzal is vádolta Moszkvát, hogy „fokozatosan ellopja” az élelmiszeripari termékeket, és megpróbálja eladni azokat.

Az ukrán külügyminiszter ehhez hozzátette, hogy Ukrajna két alternatív szárazföldi útvonalat hozott létre partnereivel az élelmiszerexport szállítására, „Afrika és más régiók éhezéstől való megmentésére”.

A háború előtt az Oroszországból és Ukrajnából érkező búzaszállítások a világkereskedelem közel 30 százalékát tették ki, és Ukrajna a világ negyedik legnagyobb kukorica- és ötödik legnagyobb búzaexportőre az amerikai külügyminisztérium szerint. Az ENSZ Világélelmezési Programja – ami segít a globális élelmezési bizonytalanság elleni küzdelemben – évente a búza mintegy felét Ukrajnából vásárolja, és súlyos következményekre figyelmeztetett, ha nem nyitják meg az ukrán kikötőket.

Arról, hogy milyen brutális élelmiszer-válságot hoz a háború, itt írtunk bővebben.

(CNN)

A Gazprom leállította a Finnországba irányuló gázexportot, miután a finn állami gáznagykereskedő megtagadta, hogy rubelben fizessen orosz beszállítójának, jelentették be szombaton a finnek. Az oroszok már pénteken megígérték, hogy így tesznek.

A Finnországban felhasznált gáz nagy része Oroszországból származik, de a gáz csak az éves energiafogyasztás mintegy 5 százalékét teszi ki. A finn állami gáznagykereskedő, a Gasum, a finn kormány és az egyes finnországi gázfogyasztó cégek közölték, hogy felkészültek az orosz áramlások leállítására.

Moszkva korábban már leállította a gázt Bulgáriának és Lengyelországnak, miután azok nem voltak hajlandóak megfelelni az új feltételeknek.

Az orosz gázról, a Gazprom helyzetéről, és arról, ki járhat igazán rosszul Putyin gázelzárós döntéseivel itt írtunk bővebben. (Guardian)

Három ember meghalt a Herszon régióban lévő Bilozerka falu orosz ágyúzása közben szombat este. A helyiek beszámolói szerint két támadás hangját hallották az este, amikben megrongálódtak a gázvezetékek is. Azt egyelőre nem tudni, hány ember sérült meg.

Az ukrán erők szerint az oroszok továbbra is megakadályozzák, hogy a civilek elhagyják Herszon régiót, és ukrán ellenőrzés alatt álló területekre menjenek. Ukrajna „terrortaktikával” vádolja Oroszországot, Zelenszkij hivatala pedig szombaton azt mondta, az ottani falvak a „humanitárius válság küszöbén állnak”.

Herszont az ukrán invázió kezdete óta megszállták az oroszok, és csak az Oroszország által hat éve megszállt Krím-félszigetre engedik menekülni az ukránokat. A területet elhagyni próbáló autók konvoját az oroszok napok óta blokkolják, néha rá is lőnek az autósokra.

Az ukránok szerint rakétatámadás ért egy falut a zaporizzsjai régióban is szombatról vasárnapra virradó éjszaka. Áldozatokról is írnak, de egyelőre nem tudni, pontosan hányan haltak és sérültek meg. (Sky News)

Az oroszok négy különböző irányból próbáltak betörni Szeverodonyeck városába. A kísérletek sikertelenek voltak, de a lakónegyedek támadása folyatódik, mondta Szerhij Hajdaj, a terület ukrán katonai közigazgatásának vezetője. Az oroszok szombaton már megsemmisítettek egy hidat Szeverodonyeck és Liszicsanszk között.

Vasárnap a brit hírszerzés is azt állította, Szeverodonyeck városa jelenleg Oroszország egyik „azonnali taktikai prioritása”. (BBC)

Szombaton az ukrán-magyar határszakaszon 6092 ember lépett be Magyarországra, a román-magyar határszakaszon pedig 5484-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek. Vonattal szombaton 427 ember, köztük 170 gyerek érkezett Budapestre.

A rendőrség közülük 414 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami harminc napig érvényes. (MTI)

Oroszország panaszkodik, hogy a világméretű szankciók komoly logisztikai problémát okoztak Oroszországban.

Vitalij Szaveljev orosz közlekedési miniszter a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint azt mondta, a szankciók „gyakorlatilag az összes” logisztikai folyosót tönkretették a kereskedelem számára, így „kénytelenek vagyunk új logisztikai folyosók után nézni”.

Az egész világ elítéli és szankcionálná Oroszországot – így érezzük, pedig valójában ez a Nyugat és néhány, az Egyesült Államokkal szoros kapcsolatban álló ázsiai állam véleménye csak, az intézkedések mögül nagyon hiányoznak a dél-amerikai, az afrikai és az ázsiai országok, sőt ezek az államok kihasználják az orosz export problémáit, és limitált áron vesznek orosz termékeket, India olajat, Brazília műtrágyát, Észak-Afrika gabonát. Erről itt írtunk bővebben. (Guardian)

A Luhanszk megyei Szeverodonyeck városa jelenleg Oroszország egyik „azonnali taktikai prioritása”, és ezt abból látni, hogy a területre vitték a Terminátor nevű harckocsikat, állítja a brit hírszerzés.

Ezek jelenléte arra utal, hogy a támadásban részt vesz a Központi Erők Csoportosítása (Central Grouping of Forces, CGF), mert ez az egyetlen olyan alakulat, ami ezt a járművet beveti. A CGF korábban súlyos veszteségeket szenvedett, miközben az invázió első szakaszában nem sikerült áttörniük Kijev keleti részére. A brit hírszerzés szerint viszont „a legfeljebb tíz bevetett Terminátorral nem valószínű, hogy jelentős hatást gyakorolnak a hadjáratra”.

Oroszország azután fejlesztette ki a Terminátort, miután rájött, hogy a fő harckocsiknak dedikált védelmet kell biztosítani.

Szombaton heves harcokról jöttek hírek Szeverodonyeckből, a terület ukrán katonai közigazgatásának vezetője szerint az orosz erők rombolják a várost, miközben fokozatosan körbeveszik.

A Gazprom orosz gázipari vállalat szerint ők továbbra is szállítanak gázt Európába Ukrajnán, a szudzsai belépési ponton keresztül.

Az adataik szerint a vasárnapi mennyiség 44,7 millió köbméter, míg szombaton 45,9 köbmétert szállítottak.

Szombaton az oroszok azt mondták, leállítják a Finnországba szállított földgázt, miután a finn állami gáznagykereskedő megtagadta, hogy rubelben fizessen orosz beszállítójának. Korábban pedig azt jelentették be, hogy nem szállítanak gázt Bulgáriába és Lengyelországba sem.

Az orosz gázról, a Gazprom helyzetéről, és arról, ki járhat igazán rosszul Putyin gázelzárós döntéseivel itt írtunk bővebben. (Sky News)

Mariupol egészségügyi és higiéniai katasztrófa felé tart, mondta a város polgármestere. Vadim Bojcsenko szerint a nyári esőzések beszennyezhetik a vízforrásokat. „Az orosz megszállók és kollaboránsok által okozott humanitárius katasztrófa mellett a város a fertőző betegségek kitörésének küszöbén áll”, írta a Telegramon.

Közben pedig azt kérte az orosz erőktől, engedjék, hogy a lakosok biztonságosan elhagyhassák a várost. Mariupol pénteken került teljesen orosz kézre, miután az Azov ezred az ukrán katonai vezetés parancsára letette a fegyvert Mariupol utolsó védőbástyájában, az Azovsztal acélműben.

A harcok előtt 450 ezer lakosú Mariupolt a háború első pillanatától kezdve ostromolta az orosz hadsereg. Szinte naponta érkeztek horrorisztikus történetek gyerekhalálról, víz-, élelmiszer- és gyógyszerhiányról, utcán tornyosuló holttestekről, civileket rejtő óvóhelyek megtámadásáról. A nyolcvannyolc napja tartó háborúban a város nagy része teljesen megsemmisült. (Sky News)

Andrzej Duda lengyel elnök szombaton előre be nem jelentett látogatásra érkezett Ukrajnába, ahol az ukrán parlament előtt készül felszólalni, jelentette vasárnap az elnöki iroda. Így ő lesz az első külföldi államfő, aki az orosz invázió kezdete óta beszédet mond az ukrán Verhovna Rada előtt.

Lengyelország a háború kezdete óta több millió ukrán menekültet fogadott be, és támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét is.

Duda korábban azt is mondta, nagyon gyakran kommunikál Zelenszkijjel, és szerinte minden segítséget meg kell adni az ukránoknak, és szerinte nehéz lenne tagadni, hogy népirtás zajlik Ukrajnában.

Orbán Viktort is bírálta: márciusban arról beszélt, hogy „nehezen értem Orbán Viktor hozzáállását az ukrajnai háborúhoz, ahol emberek ezrei halnak meg”, és ez a politikai sokba fog kerülni Magyarországnak, de hozzátette, hogy Orbán „nehéz helyzetben van”, mert eredetileg nem ő tette függővé az országot teljesen Oroszországtól, ami a gáz- és áramellátást illeti, mert van egy orosz atomerőmű Magyarországon, aminek bővítésére egyébként Orbánék néhány éve az oroszokkal kötöttek szerződést. A lengyel kormánypárt elnöke, Jaroslaw Kaczynski pedig korábban azt mondta, nem boldog a magyar miniszterelnök óvatos hozzáállását látva.

Duda pár nappal ezelőtt még Novák Katalinnal találkozott, akinek első elnöki útja Varsóba vezetett. (Sky News)

Ukrajna kizárta, hogy tűzszünetet kössön Oroszországgal, és nem fogadnak el semmilyen olyan megállapodást Moszkvával, ami területfeladással járna, mondta Volodimir Zelenszkij a szombati beszédében.

Az ukrán elnök szerint bár a harcok véresek lesznek, a háborúnak csak diplomáciai úton lesz vége. Tanácsadója, Mihajlo Podoljak pedig határozottan kizárta, hogy beleegyezzen a tűzszünetbe, mivel szerinte az engedmények visszaütnének Ukrajnára, mert Oroszország a harcok megszakadása után csak keményebben csapna vissza.

Zelenszkij beszédének többi részéről itt írtunk. (Sky News)

Az ukrajnai háború feszültsége a cannes-i filmfesztiválra is átterjedt: Kirill Szerebrennyikov orosz rendezőt – aki egy disszidens, és aki felszólalt Ukrajna megtámadása ellen – Dmytro Sukholytkyy-Sobchuk ukrán filmrendező támadta.

Az ukrán rendező a fesztivál szervezőit bírálta, amiért meghívták az orosz rendezőt, szerinte „ha ő itt van, akkor az orosz propaganda része, és felhasználhatják őt”. Az orosz Szerebrennyikov azt mondta, hogy szerinte nem szabad bojkottálni az orosz kultúrát.

A filmfesztivál megnyitójára Volodimir Zelenszkij is bejelentkezett pár napja, ahol azt mondta, szükség van arra, hogy a „filmművészet ne legyen néma”. (Guardian)

Szombaton, a háború 87. napját is percről percre tudósítottuk, itt tudja visszaolvasni. Alább néhány fontosabb történés:

• Heves harcokról számoltak be az ukránok Szeverodonyeck környékén, a kelet-ukrajnai Luhanszk megye ukrán ellenőrzés alatt álló részén. Az orosz erők rombolják a várost, miközben fokozatosan próbálják bekeríteni azt. Az oroszok megsemmisítettek egy hidat is Szeverodonyeck és Liszicsanszk között, mondta Szerhij Hajdaj, a terület ukrán katonai közigazgatásának vezetője.
• Az ukránok szerint rakétacsapás érte a nyugat-ukrajnai Rivne egyik katonai létesítményét. A keleti határnál lévő Harkivnál visszaszorították az oroszokat, de a polgármester szerint több ezer épület rongálódott meg a városban.
• A Donbaszban rettentő nehéz a helyzet, az orosz erők a korábbi napokhoz hasonlóan Szlovjanszkot és Szeverodonyecket próbálják támadni, mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szokásos késő esti beszédében szombaton. Arról is beszélt, hogy az orosz erők eddig 1873 oktatási intézményt semmisítettek meg.
• Zelenszkij a hivatalba lépésének harmadik évfordulóján adott tévéinterjúban arról beszélt, hogy véres harcokat megnyerhetnek, de végül az ukrajnai háború diplomáciával érhet majd csak véget. Az interjúban a háború 87 nappal korábbi kezdete óta mindössze másodszor volt Zelenszkijjel egy helyen látható felesége, Olena Zelenszka is.
• Az ukrán tárgyalódelegáció vezetője, Mihajlo Podoljak azt mondta, kizártnak tartja, hogy Ukrajna tűzszünetet kössön Oroszországgal, és azt is leszögezte, Kijev nem fogad el olyan megállapodást, ami területátadással járna.
• Oroszország fontolóra veszi, hogy az Azovsztal acélgyár elfogott védői közül cseréljenek ki ukrán foglyokat Viktor Medvedcsuk Putyin-barát ukrán oligarchára, mondta Leonyid Szluckij orosz parlamenti képviselő, a korábbi orosz-ukrán tárgyalások orosz delegációjának egyik tagja.
• Moszkva már 963 amerikainak tiltotta meg, hogy belépjen Oroszországba, köztük Joe Biden amerikai elnöknek is, aki szombaton aláírt egy Ukrajnának szánt, 40 milliárd dolláros segélycsomagot. Az orosz listán rajta van Morgan Freeman színész is, de több olyan ember neve is feltűnik, akik már évek óta nem élnek, mint John McCain volt republikánus szenátor.
• António Costa portugál miniszterelnök szombaton Kijevben járt, ahol találkozott Zelenszkijjel. Costa a találkozók után arról írt a Twitteren, hogy Portugália 250 millió eurós (kb. 96 milliárd forintos) pénzügyi segítséget biztosít majd Ukrajnának.
• Recep Tayyip Erdoğan török elnök beszélt a svéd miniszterelnökkel, akinek azt mondta, hogy konkrét lépéseket vár a terrorizmussal összefüggő aggodalmaira, és azt is jelezte, hogy a 2019-es fegyverembargó feloldását is elvárja. Finnország elnöke is telefonon beszélt Erdoğannal. Arról itt írtunk részletesen, hogy Erdoğan milyen nagy játszmába kezdett, amikor látványosan beintett a finn–svéd NATO-bővítésnek.