Minden nőt, gyermeket és időst evakuáltak az Azovsztal acélműből, a tervek szerint a sebesültekkel és az orvosokkal folytatják

• A brit hírszerzés szerint a háború az oroszok legfontosabb csapataiból is súlyos áldozatokat szed.
• Már több mint tízezer háborús bűncselekményt vizsgál az ukrán főügyészség.
• Az oroszok sorra rakétázták Donyeck megye ukrán kézen lévő településeit, felrobbantottak három hidat Harkivnál, valamint négy rakétacsapással támadtak Odesszára is, az ukránok viszont azt állítják, hogy újabb orosz hajót lőttek ki a Fekete-tengeren.
• Füstbe borult az elhíresült Kígyó-sziget, jelentések szerint ukrán dróntámadás történt.
• Nagy mennyiségű Amerikából és európai országokból származó katonai felszerelést semmisítettek meg Harkiv közelében, állítják az oroszok.
• Főpróbát tartottak Moszkvában a hétfői katonai parádéra, megmutatták az interkontinentális rakétájukat is, az USA volt oroszországi nagykövete az ünnepség bojkottját szorgalmazza.
• Az amerikai first lady ukrán menekültekkel találkozott Bukarestben.
• Minden nőt, gyermeket és időst evakuáltak az Azovsztal acélműből, ahol régóta kritikus a helyzet és egyre csak romlik.
• A CIA szerint Putyin olyan állapotba hergelte magát, hogy nem engedheti meg magának a vereséget, de nem készül nukleáris csapásra.
• Zelenszkij szerint a háborúnak minden egyes napján tett valami olyat az orosz hadsereg, ami lehetetlen szavakkal kifejezni, például amikor az iskola pincéjében keresett menedéket egy ukrán falu teljes lakossága, bombát dobtak rá.

Nagy-Britannia ígéretet tett arra, hogy további 1,3 milliárd font katonai támogatást és segélyt nyújt Ukrajnának – írja a Reuters.

Az új pénzeszközök csaknem megduplázzák Nagy-Britannia korábbi, Ukrajnának felajánlott kötelezettségvállalásait. Boris Johnsonék már küldtek páncéltörő rakétákat, légvédelmi rendszereket és egyéb fegyvereket Ukrajnának.

„Putyin brutális támadása nem csak Ukrajnában okoz mérhetetlen pusztítást, hanem egész Európában veszélyezteti a békét és a biztonságot” – mondta Johnson.

Oroszország berlini nagykövetsége közölte, hogy péntek este egy palackot dobtak be egy berlini lakóház ablakán, majd az ezt követő házkutatás során a rendőrök egy bombát találtak, amelyet a tűzszerészek hatástalanítottak, írja a Reuters. Az orosz állami hírügynökség szerint az épületben újságíróik laknak.

A német hatóságok szombaton délután kiadott közleményükben közölték, hogy vizsgálják az incidens motivációit és további részleteit. Az orosz külügyminisztérium azt követeli, hogy a németországi és más EU és NATO-államok hatóságai tegyenek lépéseket a külföldön tartózkodó orosz újságírók és családtagjaik védelme érdekében.

Az orosz katonai erők légicsapást mértek egy bilohorivkai iskolára. Mivel a település nagyobb részét már lerombolták, az iskola pincéjében tartózkodott szinte a falu teljes lakossága, mintegy 90 fő. A hírek szerint eddig 30 embernek sikerült kiszabadulnia a romok közül, a többiekről még nincs információ. Az orosz illetékesek nem reagáltak a hírre – írja a Reuters.

Megtartotta szombat esti beszédét Zelenszkij ukrán elnök. Először arról a támadásról beszélt, amelyben az orosz erők rakétákkal rombolták le a Harkivi területen a híres ukrán költő, Hrihorij Szkovoroda emlékére állított irodalmi múzeumot.

„Ennek a háborúnak minden egyes napján tett valami olyat az orosz hadsereg, ami lehetetlen szavakkal kifejezni”

– mondta. „Célzott rakétacsapások múzeumok ellen – ez még a terroristáknak se jutna az eszébe. De egy ilyen hadsereg harcol ellenünk, és ilyen csapásokat szándékoznak mérni majd más európai országokra is” – folytatta, megjegyezve, hogy május 7-ig az orosz hadsereg közel kétszáz kulturális örökségi helyszínt pusztított el vagy tett tönkre.

„Az orosz megszállók ilyen akcióinak – különösen a második világháború áldozatainak emléknapja és a nácizmus felett aratott győzelem napja előtt – minden államot és nemzetet emlékeztetniük kell arra, hogy

lehetetlen egyszer s mindenkorra legyőzni a gonoszt, sajnos a gonosz hajlamos visszatérni,

különösen akkor, ha az emberek nem tisztelik mások jogait, nem tartják tiszteletben a törvényt és lerombolják a kultúrát.”

Zelenszkij megköszönte a Vöröskeresztnek és az Egyesült Nemzetek Szervezetének, hogy segítettek az azovsztáli humanitárius misszió első szakaszában több mint 300 embert megmenteni, köztük nőket és gyerekeket. Beszélt az evakuálás következő szakaszáról, most készítik elő a sebesültek és az orvosok kimenekítését. Reményét fejezte ki, hogy mindenki állja majd a szavát, és teljesíti a megállapodásban vállaltakat.

Az elnök ezután arról beszélt, hogy dolgoznak az acélműben rekedt katonák evakuálásán is, ami rendkívül nehéz, de fontos dolog, ezért ehhez az összes rendelkezésére álló diplomáciai lehetőséget meg fogja ragadni.

Michael McFaul, az Egyesült Államok volt oroszországi nagykövete felszólította a moszkvai diplomatákat, hogy bojkottálják az ország május 9-i győzelem napi ünnepségein való részvételt.

McFaul szerint az összes olyan nagykövet, aki ellenzi „Putyin szörnyű, indokolatlan ukrajnai invázióját”, maradjon távol a hétfői Vörös téri felvonulástól.

Oroszország a jelek szerint még a május 9-i ünnepségek előtt igyekszik elfoglalni Mariupol utolsó erődítményét, az ostromlott acélművet.

William Burns, a CIA igazgatója szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „olyan állapotba hergelte magát, hogy nem engedheti meg magának a háború elvesztését”.

„Szerintem Putyin most meg van győződve arról, hogy csak úgy juthat előre, ha megduplázza a tétet”

– mondta Burns. A CIA főnöke a Financial Times konferenciáján arról is beszélt, hogy a hírszerzők nem látják jelét annak, hogy nukleáris fegyverekhez nyúljanak az oroszok.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szombat este bejelentette, hogy minden nőt, gyermeket és időst kimenekítettek a mariupoli Azovsztal acélműből. Az elmúlt napokban civileknek kis csoportokban sikerült elhagyniuk az üzenet, bár Ukrajna gyakran vádolta Oroszországot azzal, hogy továbbra is lövi a létesítményt, ezzel próbálva megakadályozni a tervezett evakuálásokat.

Hogy milyen állapotban vannak az Azov zászlóalj az acélgyárban magukat meghúzó katonái, nem tudni. Oroszország hetek óta követeli, hogy adják meg magukat, de ők ezt mindannyiszor megtagadták. Az egyik ukrán katona az erőműből a BBC-nek azt mondta, hogy „a helyzet az acélműben már régóta kritikus, és egyre rosszabbá válik”.

(BBC)

William Burns, a CIA vezetője szerint az amerikai hírszerzők nem látják jelét annak, hogy az oroszok taktikai nukleáris fegyverek készülnének bevetni Ukrajnában, idézi a BBC. Mivel Oroszország a háború megindítása után magas készültségi fokozatba helyezte nukleáris erejét, Burns úgy fogalmazott, hogy a CIA nem vehette félvállról a nukleáris csapás lehetőségét, ezért a szolgálatok nagy figyelmet fordítottak ennek vizsgálatára.

Az Egészségügyi Világszervezet közlése szerint az orosz invázió február 24-i kezdete óta mintegy kétszáz esetben érte támadás az ukrán egészségügyi létesítményeket, írja a BBC.

Mike Ryan, a WHO illetékese egy sajtótájékoztatón közölte, hogy a WHO továbbítani fogja a feltárt esetek dokumentációit azoknak az intézményeknek, amelyek az esetleges háborús bűncselekményeket kivizsgálni hivatottak. Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO vezetője felszólította Moszkvát, hogy hagyjon fel az Ukrajna elleni háborúval, és azt üzente az ukránoknak: „A WHO mellettetek áll”.

Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter elmondása szerint Ukrajnában mintegy ötszáz kórház sérült meg, így ezekben lehetetlen megfelelő orvosi ellátást nyújtani, negyven kórház pedig teljesen megsemmisült.

Irina Verescsuk, Ukrajna miniszterelnök-helyettese közölte, hogy minden nőt, gyermeket és időst evakuáltak az ostromlott Azovsztal acélműből, írja a BBC.

„A mariupoli humanitárius műveletnek ez a része befejeződött”

– mondta Verescsuk. Az evakuálást az ENSZ és a Vöröskereszt koordinálja, de még egyik szervezet sem erősítette meg a hírt. A segélycsapatok már hosszú ideje dolgoztak azon, hogy a Mariupol kikötővárosban fekvő acélmű alatti alagutakból kimenekítsék a civileket. Az orosz állami hírügynökség nemrég arról számolt be, hogy szombaton 50 civilt evakuáltak az üzemből, akárcsak pénteken.

A civilek az utolsó ukrán védőkkel együtt ragadtak az üzemben, ahol a becslések szerint mintegy kétezer katona maradt. Ők ezen a területen az utolsó ellenállók, akik minden alkalommal megtagadták a fegyverletételt. Zelenszkij ukrán elnök péntek esti videójában azt mondta, hogy „befolyásos közvetítők” és „befolyásos államok” részvételével diplomáciai erőfeszítések indultak az üzem katakombáiban maradt harcosok megmentésére.

Az ukránok szerint Oroszország továbbra is folytatja a mariupoli Azovsztal acélművek elleni támadást. Az orosz Interfax hírügynökség arról számolt be, hogy a Moszkva által támogatott donyecki szakadárok szerint ma további 50 embert evakuáltak. Ezt azonban sem az orosz fél, de még az ukránok sem erősítették meg. A Reuters jelentése szerint újságíróik sem látták, hogy az esetleges evakuáltak megérkeztek volna valamelyik Mariupol melletti befogadóközpontba.

Az FC Köln a német Bundesligában az idei szezon utolsó otthoni mérkőzése előtt a háborúban meghalt gyerekek előtt tisztelgett. A gyepre a klub kabalafiguráit, plüss kecskéket fektettek, így emlékezve meg a háború áldozatairól.

A magyar gyökerekkel is bíró amerikai külügyminiszter, Antony Blinken a történelem megmásításával vádolta Putyint, aki szerinte így próbálja igazolni az Ukrajna ellen indított háborúját, írja a BBC.

Blinken a fasizmus felett aratott győzelem ünnepe előtti nyilatkozatában azt mondta, hogy Oroszország hiába állítja, hogy az ukrajnai háborújával csak nácítlanítja az országot, hiszen ezen állításait azóta hangoztatja, amióta 2014-ben annektálta a Krímet. A külügyminiszter szerint Putyin saját ambíciói érdekében manipulálja a történelmi emlékezetet.

Blinken múlt hónapban Kijevbe látogatott, ahol találkozott Zelenszkij elnökkel, és további katonai segítséget ígért Ukrajnának.

Ukrán menekülteket segítő kormányzati és civil szervezetek képviselőivel találkozott szombaton Bukarestben Jill Biden, Joe Biden amerikai elnök felesége. A first lady egy ukrán menekülteket befogadó iskolát keresett fel romániai látogatása második napján – írja az MTI az Agerpres hírügynökség beszámolóját idézve.

Jill Biden a román államfő feleségével, Carmen Iohannisszal együtt látogatta meg az iskolát, ahol két osztályteremben zajlanak foglalkozások az ukrán menekült gyermekeknek. Egyikben óvodáskorú és alsó tagozatos kisiskolások, a másikban a nagyobb gyermekek tanulnak egy-egy román és ukrán pedagógus felügyelete mellett.

Jill Biden csodálatosnak nevezte az ukrán anyák gyermekeikért vállalt küzdelmét, valamint azt a szolidaritást, amellyel a román emberek otthonaikba fogadták és segítik őket. Carmen Iohannis megköszönte az amerikai first lady látogatását, rámutatva, hogy ebben a feszült helyzetben fontos üzenet, hogy számíthatnak az Egyesült Államok támogatására.

Jill Biden péntek délután érkezett Romániába. Először a Fekete-tenger partvidékén található Mihail Kogalniceanu légitámaszpontot kereste fel, ahol amerikai és más országokból Romániába érkezett NATO-katonákkal találkozott, majd este Bukarestbe utazott. Jill Biden azért jött Romániába, hogy felhívja a figyelmet az Egyesült Államok ukrán menekültek iránti elkötelezettségére. A first lady szombat este Szlovákiába utazik.

Odessza mellett más ukrajnai régiók hatóságai is orosz csapásokról számoltak be szombaton. Harkiv és Poltava is kapott az orosz rakétatámadásokból, egy 28 éves civil meghalt, amikor az otthonát lőtték Korobocskijnében – jelentette a harkivi területi katonai közigazgatás. Egy másik rakéta Karlivkában (Poltava régióban) eltalált egy létesítményt, ami kigyulladt, és a tűz a környező épületekben is károkat okozott. Itt senki sem halt meg és senki sem sérült meg – jelentette az Interfax-Ukrajna hírügynökség.

Levegőből indított orosz rakétákkal támadták az orosz határ közelében Szumi régió északi részét is – közölte Dmitro Zsivitszkij helyi kormányzó, bár ez a jelentés még nincs megerősítve független forrásból. Zsivitszkij telegramos üzenete szerint egy határőr megsebesült a Miropilszke és Hotin településeket ért csapásokban. A Reuters hírügynökség megpróbálja megerősíteni a jelentés részleteit.

(The Guardian, Sky News)

Az ukrán hadsereg állítása szerint újabb orosz hajót lőtt ki a Fekete-tengeren, írja a Guardian: a védelmi minisztérium Twitteren osztott meg egy videót arról, hogy egy Bayraktar TB2-es drónnal találnak el egy Szerna típusú partraszálló hajót.

A videó hazafias zenei betétjét még meg is fejelte a kijevi minisztérium ezzel a szöveggel: „Az orosz fekete-tengeri flotta hagyományos május 9-i parádéját idén a Kígyó-sziget közelében tartják meg – a tenger fenekén.”

Korábban már írtunk arról, hogy egyre aktívabbak az ukránok támadásai a Fekete-tenger nyugati részén: pénteken arról érkezett jelentés, hogy a Kígyó-sziget közelében lőhették ki a Makarov Admirális nevű fregattot.

Négy cirkálórakétát lőttek ki az oroszok szombaton a dél-ukrajnai Odesszára – közölte az ukrán regionális katonai közigazgatás. Az ukrán hadsereg déli parancsnoksága szerint nincsenek a támadásoknak áldozatai, azonban az oroszok most már nem csak a környék infrastruktúráját rombolják, hanem „pszichológiai nyomást” akarnak helyezni a polgári lakosságra.

A támadások miatti füstről Leszja Vaszilenko ukrán parlamenti képviselő is közzétett egy képet Twitterén:

A CNN szerint az Odessza elleni támadások összefüggésben lehetnek azzal, hogy a napokban az ukrán légvédelem több támadást is intézett az oroszok által elfoglalt Kígyó-sziget ellen. Szombaton is érkezett hír arról, hogy a szigetről nagy füst száll fel, feltehetően egy dróntámadás miatt.

Megtartották Moszkvában a hétfőre tervezett győzelem napi katonai parádé főpróbáját, írja a Guardian.

A minden évben hagyományosan megtartott díszmeneten idén feltűnik majd egy RS-24 Jarsz típusú interkontinentális ballisztikus rakéta is. Emellett sorra zúgtak szombat délelőtt a helikopterek és a harci repülők a moszkvai Vörös tér felett, míg az épp nem Ukrajnában veszteglő csapatok szabályos alakzatban vonultak fel, tüzérségi járművek kíséretében.

Jó ideje találgatják azt, hogy az orosz vezetés készül-e valamire a május 9-i ünnepélyen: sokak szerint nemcsak a náci Németország felett aratott 1945-ös győzelmet szeretné megünnepelni Vlagyimir Putyin, hanem azt is, hogy csapataik Ukrajnában is fényesen hajtják végre a „nácitlanítás” céljából indult „speciális katonai műveletet”.

Egyes találgatások szerint azonban nemcsak eredményekről számolhat be Putyin, hanem akár ezen a napon be is jelentheti, hogy Oroszország hadban áll Ukrajnával, és elrendelheti a teljes körű mozgósítást. A pletykákat a Kreml képtelenségnek nevezte.

Az orosz védelmi minisztérium szerint csapataikkal nagy mennyiségű katonai felszerelést semmisítettek meg a Harkiv megyei Bohoduhiv vasútállomása közelében, írja a CNN. A jelentés szerint a felszerelések az Egyesült Államokból és európai országokból származtak.

Bár Bohoduhivot többször is lőtték az oroszok, a CNN nem tudja megerősíteni a katonai felszerelésekre vonatkozó hírt, és az ukránok sem számoltak be erről a támadásról.

Az oroszok közleménye szerint egyébként az éjszaka folyamán összesen 18 ukrán katonai létesítményt találtak el, köztük három lőszerraktárat az Odesszához közeli Dacsnéban.

Sűrű, fekete füst száll fel a Kígyó-szigetről a Planet Labs műholdképén, amelyet az AP tett közzé. A hírügynökség feltételezése szerint elképzelhető, hogy egy ukrán dróntámadás utóhatása látható a képen – ezt alátámaszthatja az is, hogy az ukrán hadsereg egy videót tett közzé támadásáról a sziget orosz állásai ellen.

A Fekete-tengeren fekvő, ukrán fennhatóság alatt álló sziget igen közel fekszik Románia és Ukrajna határához a Duna deltájánál. Az ukrajnai invázió egyik első harci cselekménye volt a sziget elfoglalása orosz részről – ehhez kapcsolódott az azóta elsüllyedt Moszkva cirkálót a faszba küldő ukrán határőrök legendája is. Bár a sziget elfoglalása után bejelentették a védők halálhírét, később kiderült, életben vannak, majd egy fogolycserének köszönhetően visszakerültek Ukrajnába.

A sziget környékén egyébként is megszaporodtak az ukrán támadások: jelentések szerint pénteken a Moszkva után egy újabb orosz hadihajót lőhettek ki.

Több települést is rakétatámadás ért szombat reggel a donyecki területen, írja a Sky News. Bár a névadó Donyecket már évek óta az oroszok ellenőrzik, a megye közel fele még ukrán kézen van.

Ezeket a területeket célozták be az oroszok az ukrán elnöki hivatal jelentése szerint: Malotaranyivka, Druzskivka, Konsztyantyinivka és Bahmut városaiban több ház és gyár is megrongálódott.

Az északkelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója arról számolt be, hogy Harkivot és Szkovorodinyivkát is légicsapás érte. Utóbbi településen a támadás miatti tűzvészben majdnem elpusztult a híres ukrán költő, Hrihorij Szkovoroda emlékére állított irodalmi múzeum is.

Az ukrán hadsereg szerint három hidat is felrobbantottak az oroszok Ukrajna északkeleti részén, hogy lassítsák a védelmi erők visszanyomulását, írja a Guardian.

A Harkiv közelében fekvő Cirkunyi és Ruszki Tiski térségében robbantottak fel az ukránok szerint három közúti hidat.

A CNN megjegyzi, hogy az elmúlt két hétben egyre több települést sikerült visszafoglalniuk az ukrán erőknek Harkivtól északra és keletre is.

Több mint tízezer, a gyanú szerint az orosz erők által elkövetett háborús bűncselekményt vizsgál az ukrán főügyészség, írja a Guardian.

A hivatal szombat reggeli jelentése szerint összesen eddig 10 257 esetet jegyeztek fel. A közleményben arról is írtak, hogy az Ukrajna elleni invázió kezdete óta 223 gyermek halt meg Ukrajnában, és további 633 gyermek sérült meg.

Pénteken több mint 13 ezren érkeztek Ukrajnából Magyarországra, írja az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye alapján az MTI. Az előző naphoz képest közel 800-zal jöttek többen, többségük a román-magyar határszakasz felől.

Míg közvetlenül Ukrajnából 5991 ember lépett be Magyarország területére, addig Románián keresztül 7090-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából jöttek hazánkba. 413-an érkeztek vonattal Budapestre, köztük 192 gyermek is.

Bár tízezrével jönnek menekültek Magyarországra, csak a töredékük kér ideiglenes tartózkodási engedélyt: a rendőrség 530 főnek állított ki erre jogosító igazolást.

Komoly veszteségeket kell elkönyvelnie az orosz egységeknek az ukrajnai háborúban, írja a brit védelmi minisztérium szombat reggeli közleménye. A Guardian által idézett jelentés szerint a konfliktus a legfontosabb orosz csapatokból is „súlyos áldozatokat” szed.

A harcokban eddig legalább egy T-90M típusú harckocsi megsemmisült – ez a legfejlettebb orosz tanktípus, amit 2016-ban mutattak be, és mintegy 100 példánya szolgál most közülük az orosz egységek között. A továbbfejlesztett páncélzat és a korszerűsített fegyver mellett fejlett navigációs rendszert is építettek a tankba.

A brit jelentés szerint éppen ezeket a modernizált, korszerű járműveket lesz majd nagy kihívás javítani, hiszen az ehhez szükséges mikroelektronikai alkatrészekhez csak korlátozottan fér hozzá Oroszország a szankciók miatt. „Jelentős időbe és költségbe fog kerülni Oroszországnak, hogy a konfliktus után újjáépítse fegyveres erőit” – írja a közlemény.

Toszkána északi partjainál, Marina di Carrara kikötőjében vesztegel már szeptember óta az a luxusjacht, amely közvetett módon Vlagyimir Putyinhoz köthető, írja a Guardian. A Scheherezade névre elkeresztelt hajó közel 700 millió dollárt (több mint 250 milliárd forintot) ér, azonban tavaly ősz óta felújítás alatt áll.

Most úgy tűnik, nem is láthatja egy ideig az orosz elnök a jachtot, péntek este ugyanis az olasz gazdasági miniszter rendeletben foglalta le a hajót. Bár az erről szóló közleményben nem nevezték meg a hajó tulajdonosát, azt írták, róla, hogy „jelentős gazdasági és üzleti kapcsolatokat ápol az orosz kormány prominens tagjaival, és az EU szankciói által érintett személyekkel”.

A tervek szerint június közepén hagyta volna el a jacht az olasz kikötőt, azonban az olasz hatóságok már március elején a hajó fedélzetére léptek.

A 140 méter hosszú, 2020 februárjában elkészült Scheherezade egyébként a világ egyik legnagyobb jachtja: hat fedélzete van, a fő fedélzeten hat vendégkabin, egy hivatalos étkező, egy szalon-spa, masszázsszobák, szaunák, egy edzőterem, valamint búvár- és horgászfelszerelések. A jachtot két helikopter-leszállóval látták el, valamint „egy úszómedencével, amelynek visszahúzható fedele táncparketté alakítható”, a fürdőszobáiban pedig aranyozott szerelvények találhatók.

Robbanásról számoltak be az oroszbarát szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság képviselói – közölte a Ria Novosztyi. A robbanás az ukrán határ közelében, Voronokvo faluban történt.

Korábban a hivatalosan Moldovához tartozó, de 29 éve orosz támogatással önállóan létező szakadárállam központjában, Tiraszpolban volt robbanás a helyi hírszerzés épületénél. A robbanások eredetéről semmit sem tudni, az orosz fél szerint ukrán provokáció, Ukrajna szerint orosz titkosszolgálati akcióról van szó. Ukrajna és Moldova is tart attól, hogy a szakadárállam is részesévé válik az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúnak. A Dnyeszter Menti Köztársaságban 20 ezer tonnányi, a Szovjetunió felbomlásának idejéből származó lőszer és robbanóanyag van raktáron, hivatalosan 1700 orosz katona állomásozik ott békefenntartóként.

Az orosz fél lényegében nem tagadja, hogy Ukrajnát teljes egészében el akarja zárni a Fekete-tengertől, és Odessza megszerzésével közvetlen kapcsolatot alakítana ki a moldovai szakadárállammal.

Bekérették a moszkvai brit nagykövetet az orosz külügyminisztériumba pénteken, és figyelmeztették, hogy ha az Egyesült Királyság bevezeti a legutóbb tervezett szankcióit, az a bilaterális kapcsolatok „végső pusztulásához” fog vezetni – írja a CNN.

A szankciók között szerepel többek között az orosz állami média, a VGTRK adásainak betiltása is – ők sugározzák az itthon is fogható RTR Planeta csatornát. Az orosz külügy közleménye szerint csak azért akarják bevetni ezt a Kreml egyre agresszívabb szócsöve ellen, mert tudósításuk és értelmezéseik „nem felelnek meg a nyugati mintáknak”, ez pedig „újfent megerősíti a brit politikusok kétszínűségét és cinizmusát”.

Persze a moszkvai közlemény azt nem emeli ki, hogy a BBC oldalai már március óta nem elérhetőek Oroszországban.

Az orosz külügy szerint a brit kormány tisztviselői „fenyegetéseket”, „hazugságokat” és „nyíltan otromba” nyilatkozatokat tesznek közzé Oroszországgal szemben. „Az ilyen destruktív akciók elfogadhatatlanok, ezek folytatása pedig elkerülhetetlenül a kétoldalú kapcsolatok végső pusztulásához és az Oroszország és az Egyesült Királyság népei közötti kapcsolatok károsodásához vezet” – írja a moszkvai közlemény.

Legitim, törvényes és korlátozott az az információcsere, ami az amerikai hírszerzés és az ukrán hatóságok között zajlik – közölte a washingtoni védelmi minisztérium szóvivője. John Kirby a Guardian szerint arról beszélt, hogy bár megosztanak információkat Ukrajnával – így tettek például a Moszkva cirkáló esetében is –, arról már Kijev dönt, mit kezd ezekkel az infókkal.

„Az ukránoknak olyan releváns és időszerű információkat adunk az orosz egységekről, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a legjobb tudásuk szerint pontosítsák, tökéletesítsék az önvédelmüket. Nem mi vagyunk az ukránok egyetlen és kizárólagos hírszerzői forrása. Más nemzetektől is kapnak ilyen információkat, és saját hírszerzői képességük is elég erős” – mondta Kirby, majd hozzátette:

„Ha úgy döntenek, hogy valamit kezdenek ezekkel a hírszerzői információkkal, akkor ők döntenek a további feladatokról. Ez a fajta információcsere, amit mi biztosítunk számukra – ez legitim, törvényes és korlátozott.”