Putyin belekezdett az orosz–ukrán háború kiélezésébe, pár nappal később tönkrement a legfontosabb gázszállítási kapcsolat Oroszország és Európa között. Az EU szabotázsakcióról beszél, de nem neveztek meg lehetséges felelőst. Bár irracionálisnak tűnik, többen mondják: Moszkva szándékosan robbanthatta fel a saját gázvezetékét. Az is látszik, hogy mindig van feljebb a gázárakkal.
Ez a harmadik alkalom a modern orosz történelemben 1914 és 1941 után, hogy Moszkva mozgósításba fogott. Bár eredetileg 300 ezres célszámról beszéltek az orosz kormány tisztviselői, elképzelhető, hogy ennek többszörösét is hadra fognák országszerte, és nem csak tartalékosokról szólnak a beszámolók. Állítólag még halott férfiaknak is próbáltak kézbesíteni behívólevelet.
Megérkezett a válasz az ukrán ellentámadás sikereire: Moszkva bármiféle visszavonulás helyett tovább eszkalálja a háborút. Kedd délután „népszavazásokat” hirdettek ki a megszállt ukrajnai megyékben az Oroszországhoz csatlakozásról. Szerdán reggel pedig az orosz elnök tévébeszédet tartott, és bejelentette: részleges mozgósítás keretében tartalékos katonákat küldenek az ukrán frontra. Rácz András szerint a hirtelen fordulat miatt nem lehet megmondani, mit reagálhat erre Ukrajna.
A döntést az Európai Unió Tanácsára bízták, aminek arról kell határoznia, elvonják-e Magyarországtól a pénzeket, vagy sem. Ha elfogadják a EB javaslatait, az mintegy 3000 milliárd forint elvonását jelentené, ami a 2027-ig tartó költségvetési időszakra vonatkozó kohéziós források harmada. Az Európai Bizottság szerint a magyar kormány fontos reformintézkedésekre szánta el magát.
Nem jár konkrét következménnyel az állásfoglalás, de befolyással lehet arra, hogyan dönt az Európai Bizottság az uniós források ügyében.
De ha segítünk Ukrajnának, akkor Kijev feltételeivel érhetnek véget a harcok – legalábbis az Egyensúly Intézet és a NATO meghívott szakértői szerint. A keddi panelbeszélgetéseken kiderült, hogy bár nagy a bizalomhiány az ukrán és a magyar kormány között, Budapest érdeke is Ukrajna győzelme.
Hónapok óta készülnek Ukrajnában egy nagyobb ellentámadásra délen, ennek lehetnek az első jelei azok a rakétacsapások, amelyekkel a Dnyeper hídjait támadják az oroszok által elfoglalt Herszon megyében. Donyeck megyében most indulhatnak be igazán a harcok három megerősített ukrán városért. A háború aktualitásait elemeztük Rácz András szakértővel.
A 67 éves politikust beszéde közben lőtte le hátulról egy merénylő. Abe Sinzót kritikus állapotban kórházba szállították, de az orvosok már nem tudták megmenteni az életét.
A francia elnök az uniós csúcs után arról is beszélt, Izlandtól Ukrajnáig szélesítenék ki az európai politikai együttműködést.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a döntés után arról beszélt: „Remek nap ez a mai Európa számára.”
Miközben keleten és délen folyamatosak a harcok, Ukrajna többi részén az emberek próbálnak visszatalálni a normális életükhöz. Különösen igaz ez Kijev környékére, ahol az egykor megszállt falvakban továbbra is nagy munkát jelent az orosz dúlás eltakarítása. Az elmúlt napok háborús képeiből mutatjuk be a szerintünk legfontosabbakat.
Nagy erőkkel érkeztek tűzoltók és rendőrök a helyszínre, a rendőrség letartóztatta az autó sofőrjét, egy 29 éves német-örmény férfit.
Vasárnap lépett életbe Ferenc pápa egyházi reformja.
Csak Moszkvát erősítenénk azzal, ha elkezdenénk valós fenyegetésként tekinteni egy nukleáris háború kitörésére – ezen a véleményen voltak a CEU által rendezett szerdai atomvita szakértő résztvevői. Az orosz propaganda évek óta fenyegetőzik az atomfegyverek bevetésével, de ha ezt be is váltanák, azzal nemcsak magukat vágnák el a világtól, de beláthatatlan következményei lennének.
Putyin februárban úgy indította el csapatait Ukrajnába, hogy arra számított, május 9-én már bejelentheti a kijevi kormány teljes bukását. Egyelőre úgy tűnik, legfeljebb Mariupol megszerzését nevezheti a háború helyett „speciális katonai műveletnek” nevezett offenzíva eddigi legnagyobb sikerének. Többen is spekuláltak arról, hogy a moszkvai parádén Putyin bejelentheti, hogy hadat üzen Ukrajnának, mások inkább egy Nyugatnak szóló végítéletszerű figyelmeztetést valószínűsítenek.
Ezt szerda délben jelentették be. Innentől egy 6-9 hónapos folyamat kezdődik, és ha bebizonyosodik, hogy közvetlenül sérülnek az EU pénzügyi érdekei Magyarországon, akkor az Európai Tanáccsal együtt az uniós támogatások egy részének felfüggesztésével vagy zárolásával büntethetik az országot.
Ukrajna szerint az oroszok háborús eszközként használták a nemi erőszakot a civil lakosság ellen.
Az orosz megszállás után feltárt tömegsírok holttesteiben fedezték fel az úgynevezett fléchette-lövedékek vékony, fémszerű nyilait.
Az ukrán védelmi erők arra készülnek, nemsokára újabb offenzíva jöhet Kelet-Ukrajnában.
Az ukrán elnök csütörtök este arról beszélt: a háború megmutatta Ukrajnáról, Oroszországról, és igazából az egész világról is, hogy milyen valójában. „Ki merné megtenni azt, amit mi, ukránok megtettünk? Igazából ez a mi brandünk” – mondta Volodimir Zelenszkij.
Egy ukrán énekes segítségével és a háború képeivel akarják „megerősíteni a morált”, és támogatni az ukrán segélyszervezetek munkáját.
Fotókban mutatjuk be a hétfői eseményeket: tömegsírban felfedezett polgármester, menekülő Donyec-medencei lakosság, pára az evakuációs buszokban.
A korrupciógyanús esetek és a közbeszerzések problémái miatt veti be a mechanizmust az Európai Bizottság, mondta egy osztrák lapnak a költségvetésért felelős biztos.
Az orosz ellenzéki vezetőt 2015-ben lőtték le a Kreml közvetlen közelében. Előtte közel egy éven át volt a nyomában egy ügynök, akinek köze lehetett a Navalnij elleni merénylethez is.
Justyna Wydrzyńska az első személy, akit a szigorított lengyel abortusztörvény miatt helyeztek vád alá. A jövő héten áll bíróság elé.
Koncertet rendeztek a hadirokkantaknak, és megemlékezést a háború kiskorú áldozatainak. Az amerikai elnök Lengyelországba látogat, a szomszédba pedig rakétát lőnek az oroszok. Képekben foglaljuk össze a szombati eseményeket.
Eltaláltak másodjára is egy kísérleti reaktort Harkivban, Zelenszkij elnök egy újabb Holokauszt-emlékmű elleni támadásról számolt be, a lengyel államfő pedig már inkább az amerikaiakkal barátkozna a szerinte oroszfüggő magyar kormány helyett. Összefoglalónk az elmúlt órák eseményeiről.
Az ukrán elnök szerint soha nem volt nyelvi probléma Ukrajnában, de az orosz megszállók miatt az ukránok már „egyből a robbantásokkal és gyilkosságokkal azonosítják” az orosz nyelvet.
Már az oroszok is elismerték, nem halad minden a terveik szerint – de nem álltak le a támadásokkal. Kijevtől Harkivon át Donyeckig szálltak a rakéták a háború mindkét frontján. Az ENSZ adatai szerint már 2,8 millióan menekültek el Ukrajnából, és egyes becslések szerint már ezernél is több civil halhatott meg a harcokban. Hétfői képek az orosz–ukrán háborúról.
Vesna Vulović úgy jutott fel stewardessként a Jugoszláv Légitársaság 367-es járatára, hogy nem is lehetett volna légiutas-kísérő. Mégis egyedüliként élte túl, amikor a repülőgépe lezuhant. Világszerte csodájára jártak a megmenekülésének, Tito kitüntette, és még dalt is írtak róla. Karrierje viszont kettétört, amikor a délszláv háborúk idején politizálni kezdett.