A diaszpóra és Bukarest szavazatai a második fordulóba repítik Elena Lasconit

Az AUR alelnöke, Marius Lulea szerint Călin Georgescu váratlanul magas támogatottsága mögött egy online manipulációs kampány állhat, amely fejlett algoritmusokat, botokat és trollokat használt, különösen a TikTokon. Ez a technológia korábban Diana Șoșoacă kampányában jelent meg, majd miután Șoșoacă visszavonult a politikai színtérről, Georgescunál alkalmazták újra. Az AUR úgy véli, hogy ezek az eszközök jelentős szerepet játszottak abban, hogy Georgescu rövid idő alatt exponenciálisan növelni tudta népszerűségét, és a szavazók jelentős részét maga mellé állította. A Hotnews interjúzott az alelnökkel.

Hogyan működik a manipuláció?

Lulea elmondása szerint az algoritmusokat szervezetten használták, hogy hamis közösségi médiafiókokon keresztül befolyásolják a közvéleményt. A botok és trollok Georgescu üzeneteit erősítették, míg az AUR üzeneteit torzították, ezáltal megtévesztve a szavazókat. A kampány főként a TikTokon zajlott, de Facebookon is érezhető volt a hatása. Lulea szerint ezek a technikák nemcsak etikátlanok, hanem akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthetnek, és megkérdőjelezhető, hogy mennyire legálisak.

Georgescu és az AUR kapcsolata

Călin Georgescu korábban az AUR támogatását élvezte, sőt, 2020-ban a párt őt javasolta miniszterelnök-jelöltnek. Azonban a NATO- és EU-ellenes nézetei miatt a párt végül megszakította vele a kapcsolatot, és azóta külön utakon jártak. Lulea szerint az AUR korábban is felismerte Georgescu növekvő népszerűségét, amely részben az AUR-tól eltávolodó szavazók támogatásából is táplálkozott.

A választási eredmények vitatása

Az AUR a választási folyamatot is szigorúan figyelemmel kísérte. A párt előre elkészített formanyomtatványokat osztott szét a választási bizottságokban dolgozó képviselőinek, hogy a legkisebb szabálytalanság esetén is panaszt nyújthassanak be. Ez a stratégia része annak a törekvésüknek, hogy minden egyes szavazat pontosan legyen számolva, és elkerüljék a korábbi választások során tapasztalt adminisztratív hibákat.

Támogatják-e Georgescut a második fordulóban?

Lulea elmondása szerint az AUR egyelőre nem döntött arról, hogy támogatják-e Georgescut a második fordulóban. A párt hangsúlyozza, hogy nem „kereskedik” a szavazók bizalmával, és nem köt alkukat más jelöltekkel. Ennek kissé ellentmond Simion éjszakai gratulációja, amelyből úgy tűnt, hogy keresi az együttműködés lehetőségét Georgescuval.

Mit jelent ez a kampánytechnológia?

A történet rávilágít arra, hogy a közösségi média, különösen a TikTok, milyen mértékben képes befolyásolni a politikai preferenciákat. Az AUR állításai szerint a botok és algoritmusok használata manipulálhatja a közvéleményt, ami új kihívásokat jelent a demokratikus választások tisztasága szempontjából.

Georgescu sikerének valódi oka továbbra is vita tárgya marad, még csak most ocsúdnak fel a sokkhatásból az elemzők is.

„Nem rám, hanem magatokra, a jövőtökre szavaztatok, és azoknak a jövőjére, akiket szerettek” – írta Facebook-oldalán Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, megköszönve ezzel azoknak a támogatását, akik rá szavaztak az elnökválasztás első fordulójában, miután a második helyre rangsorolták (99,93 %).

Lasconi 2130 szavazattal előzte meg a PSD-s elnökjelöltjét, Marcel Ciolcaut, aki sajtóforrások szerint az eredmény láttán lemondott pártelnöki tisztségéről.

Az USR elnöke azt üzente, mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megfeleljen a támogatói elvárásainak.

A PSD vezetője, Marcel Ciolacu hétfő reggel több pártvezető előtt bejelentette, hogy lemond pártelnöki tisztségéről, miután az előzetes eredmények szerint körülbelül kétezer szavazattal alulmaradt Elena Lasconival szemben az elnökválasztás második fordulójába való továbbjutásért folytatott versenyben. A hírt a PSD központjában jelentette be, ahol utalt arra is, hogy a pártvezetők is felelősek a kudarcért, majd távozott az épületből – írja a G4Media politikai forrásokra hivatkozva.

A legfrissebb adatok szerint a különbség Lasconi és Ciolacu között 1885 szavazatra nőtt, és még néhány száz szavazat megszámlálása hátravan. Ez az első eset a rendszerváltás óta, hogy a párt veszélybe került, hogy nem lesz jelöltje a második fordulóban. A következő vasárnap parlamenti választások lesznek.

Ciolacu már pénteken kijelentette, hogy ha nem jut be a második fordulóba, lemond a PSD elnöki tisztségéről. Arra a kérdésre, hogy Románia készen áll-e egy női elnökre, hangsúlyozta, hogy a döntés a román embereké, és ő hisz az esélyegyenlőségben. Az Antena 1 műsorában határozottan megerősítette, hogy lemond, ha nem jut tovább.

Igor Dodon volt szocialista moldovai elnök üdvözölte, hogy a romániai elnökválasztás első fordulójában a választók Călin Georgescu mellett tették le a voksukat, írja a HotNews.

„Romániában a nemzeti érdekek – a szuverenitás, a gazdaság védelme, a keresztény hagyományok és értékek – eszméje volt az első” – mondta a volt oroszbarát vezető, majd párhuzamot vont a Moldovai Köztársasággal, a valóságtól kissé elrugaszkodva.

„Ugyanez történik a Moldovai Köztársaságban is. Az első jelét az elnökválasztáson láthattuk, amikor a szocialisták által állított jelölt (Alexandr Stoianoglo – szerk. megj.) nyerte a szavazatokat az országban. És az ország polgárai is elutasították az Európa-barát népszavazást” – állította Igor Dodon, annak ellenére, hogy a választást Maia Sandu, az Akció és Szolidaritás Párt újrázó jelöltje nyerte a második fordulóban is, az EU-párti referendumot pedig elfogadták.

Hozzátette, a végső győzelem 2025-ben, a parlamenti választásokon lesz, amikor a moldovaiak tömegesen fognak szavazni „országunk nemzeti érdekei mellett” – zárta román és orosz nyelven közzétett üzenetét Dodon.

A moldovai diaszpórából érkező szavazatokat többségét egyébként, Dodon üzenete ellenére, nem Călin Georgescu húzta be, hanem Elena Lasconi, aki 45 590 szavazatot kapott, ami a mintegy 80 000 szavazat 56,65%-át jelenti. Nicolae Ciucă 20,1%-kal a második helyen végzett. A harmadik helyet Marcel Ciolacu szetezte meg mindössze 6,91%-al. A negyedik és ötödik helyen Mircea Geoană és George Simion végzett, 5,67%-kal, illetve 3,98%-kal.

Elena Lasconi, az USR elnökjelöltje, az elnökválasztás első fordulójában magabiztos győzelmet aratott Románia legnagyobb egyetemi központjainak otthont adó megyékben. Az alábbiakban megyénkénti bontásban összegyűjtöttük az eredményeket, hogy könnyebben átlátható legyen:

Bukarest

• Elena Lasconi: 35,79% (325.000 szavazat)
• Marcel Ciolacu: 14,83% (134.000 szavazat)
• Călin Georgescu: 14,54% (132.000 szavazat)
  Az egyetlen hely, ahol Lasconi túlszárnyalta Georgescu és Simion szavazatainak összegét.

Ilfov megye

• Elena Lasconi: 25,59% (67.000 szavazat)
• Călin Georgescu: 23,56% (61.000 szavazat)

Kolozs megye

• Elena Lasconi: 30,39% (105.000 szavazat)
• Călin Georgescu: 15,37% (53.000 szavazat)
• George Simion és Marcel Ciolacu: egyaránt ~10%-kal

Iași megye

• Elena Lasconi: 24,63% (84.000 szavazat)
• Călin Georgescu: 22,01% (75.000 szavazat)

Temes megye

• Elena Lasconi: 28,4% (87.000 szavazat)
• Călin Georgescu: 21,37% (66.000 szavazat)

Brassó megye

• Elena Lasconi: 26,41% (70.000 szavazat)
• Călin Georgescu: 20,71% (55.000 szavazat)

Ezeknek a megyéknek a megyeszékhelyei egyébként Románia legnagyobb felsőoktatási intézményeinek adnak otthont.

• Bukarest: Négy egyetem van itt a top 10-ből, köztük a Bukaresti Egyetem, a Carol Davila Orvosi Egyetem és a Műszaki Egyetem.
• Kolozsvár: Négy top 20-as egyetemmel is rendelkezik a város, köztük az országos első helyezett a Babeș-Bolyai Tudományegyetem.
• Iași: Három top 20-as egyetem, köztük egy top 10-es.
• Temesvár: Két top 20-as egyetem, köztük egy top 10-es.
• Brassó: A rangos Transilvania Egyetem, amely az ötödik legjobb az országban.

Lasconi sikerét tehát az egyetemi környezet progresszív szellemisége is erősítette: az USR üzenete a fiatalabb, tanultabb szavazórétegek között különösen népszerű volt. Kérdés, hogy a második fordulóban ki sorakozik fel a progresszív oldal mellé.

Az USR képviselői hétfő reggel sajtótájékoztatón bejelentették, hogy Elena Lasconi bejutott a román elnökválasztás második fordulójába, pártjuk párhuzamos szavazatszámlálása alapján. Ionuț Moșteanu szerint Lasconi körülbelül 2.000 szavazattal előzte meg Marcel Ciolacut, és a párt biztos abban, hogy minden szavazókörzetben pontosan ismerik az eredményeket, még ha az AEP hivatalos adatai ezt még nem tükrözik. Lasconi személyesen nem jelent meg a sajtótájékoztatón, mivel néhány órát pihen. Az USR vezetői felszólították a PSD elnökét, hogy ismerje el választási vereségét.

Cristian Seidler hangsúlyozta, hogy Lasconi második fordulóba jutása „Románia számára egy új kezdet lehetőségét” jelenti, és felszólította Marcel Ciolacut, hogy ismerje el vereségét. Dominic Fritz kiemelte, hogy Lasconi nemcsak az USR-t, hanem a választókat is sikeresen egyesítette, és legyőzte a PSD-t. Hangsúlyozta, hogy a második forduló tétje óriási, hiszen egy szélsőséges, EU-ellenes jelölt ellen kell megküzdeniük. Cătălin Drulă szerint ez az eredmény nagy felelősséget ró az USR-re, de ugyanakkor valódi reményt nyújthat Románia számára.

Elena Lasconi, az USR elnökjelöltje viszonylag újonc a romániai nagypolitikában, de máris ellentmondásos pályát tudhat maga mögött. Egyik legnagyobb botránya a 2023-as családjogi népszavazáshoz kötődik, ahol nyíltan támogatta a férfi és nő házasságát kizárólagosan elismerő alkotmánymódosítást. Ez nemcsak pártján, az USR-n belül váltott ki felháborodást – amely akkor bojkottálta a referendumot –, hanem lánya, Oana Lasconi is nyilvánosan elhatárolódott tőle. Bár később korrigálta álláspontját és hangsúlyozta a tolerancia fontosságát, a vita erősen rányomta bélyegét a kampányára. Eközben a konzervatív és progresszív értékek között lavírozva próbált minél több választót megszólítani, ami a párton belül is kritikákat váltott ki.

A kampány során külpolitikai hiányosságai és életrajzi pontatlanságai is napvilágot láttak. Nem tudta például pontosan értelmezni a NATO 5. cikkelyét vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának működését, ami támadási felületet adott ellenfeleinek. Emellett hivatalos önéletrajzából kihagyta, hogy alapvető tanulmányait egy magánegyetemen végezte, miközben férje pártfinanszírozással kapcsolatos munkája is vitákat generált. Mindezek ellenére a választók jelentős része bizalmat szavazott neki, így bejutott a második fordulóba. Most az a kérdés, hogy képes lesz-e átlépni a múltbeli viták árnyékát, és széles támogatottságot kiépíteni a végső győzelem érdekében. Friss összefoglalónkat a körülötte zajló vitákról itt olvashatod el, és ide kattints az elnökjelölti portrésorozatunkban megjelent Elena Lasconi portréért, amelyből kiderül, hogy az USR elnökjelöltje Orbán Viktor egyik legnagyobb ellenzője!

Romániai idő szerint hétfő reggel 8.35-kor az USR párhuzamos számlálása azt mutatja, hogy Elena Lasconi a legnagyobb romániai párt jelöltjét lekörözve a második helyre került.

Többszörös fordulat után Elena Lasconi végül a diaszpóra és Bukarest szavazatainak köszönhetően megelőzte Románia jelenlegi miniszterelnökét. A választási nap már az urnazárás után váratlan eredményeket hozott, de az éjszaka folyamán minden korábbinál izgalmasabb fordulatokat láthattunk.

Lasconi sikere mögött az áll, hogy a román diaszpóra is magas részvétellel állt ki mellette, különösen az Egyesült Államokban és Kanadában, ahol a szavazók jelentős hányada a progresszív jelölt mellett döntött. Bostonban például Lasconi több száz szavazatot gyűjtött, míg Ciolacu alig néhányat. Ugyanilyen erős támogatást élvezett a fővárosban, Bukarestben, ahol a fiatal, progresszív szavazók egyértelműen mögé álltak.

Marcel Ciolacu, aki a választások előtti mérések alapján biztos befutónak tűnt, végül nem tudta tartani a tempót a váratlanul lendületet kapott USR-jelölttel szemben. A szavazatszámlálás hajnalára Lasconi nemcsak utolérte, hanem le is hagyta Ciolacut, ezzel teljesen új dinamikát hozva a december 8-i második fordulóba.

Ez az eredmény nemcsak a választásokat forgatta fel, hanem üzenetként is szolgál: a diaszpóra és a városi szavazók ereje továbbra is képes meghatározni az ország politikai jövőjét. A következő hetek kérdése az lesz, hogy Lasconi képes lesz-e megőrizni lendületét, és hogyan áll szemben a második fordulóban a nagy esélyesként érkező Călin Georgescuval. Egy biztos: ez a választás már most történelem.

Reggel nyolckor újabb frissítés érkezett a román elnökválasztás eredményeiről. A feldolgozott szavazatok aránya elérte a 99,84%-ot, és Marcel Ciolacu előnye Elena Lasconival szemben mindössze 3.700 szavazatra csökkent, az Állandó Választási Hatóság (AEP) adatai szerint.

Korábbi adatok szerint (7:00 órakor) a különbség még 8.174 szavazat volt, de az elmúlt órákban Elena Lasconi jelentősen közelített Ciolacuhoz. Călin Georgescu továbbra is vezet belföldön és a diaszpórában, azonban a második forduló résztvevőjének kiléte egyre bizonytalanabb.

A jelenlegi állás szerint még körülbelül 140.000 szavazatot kell központosítani. A szavazatok többsége Bukarestből és a diaszpórából érkezik, amelyek jelentősen befolyásolhatják a végleges eredményeket.

A Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség Telegram-csatornáján közvetíti a romániai elnökválasztással kapcsolatos információkat. A HotNews pedig kiszúrta a tudósítások között, hogy a választási hatóságok első adataira hivatkozva Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnökjelöltje kapcsán úgy fogalmaztak, az „oroszellenes politikát támogató” jelölt vezeti a romániai választásokat.

Majd néhány órával később az orosz hírügynökség újabb Telegram-üzenetben számolt be a történésekről. Azt írták, Ciolacu miniszterelnök és az „oroszbarát Georgescu” jelölt juthat tovább az elnökválasztás második fordulójába, a szavazatok több mint 75 százalékának összeszámlálása után.

„Az Oroszországgal való szövetség támogatója, Georgescu megelőzte Ciolacu miniszterelnököt” – jelentette be ismét a Telegramban az ügynökség, a szavazatok több mint 82%-ának megszámlálása utáni adatokat idézve.

7:00-kor közzétették a román elnökválasztás legfrissebb eredményeit, mind belföldön, mind a diaszpórában. Az adatok szerint rendkívül szoros küzdelem zajlik a második helyért, kevesebb mint ötezer szavazatot kell Lasconinak behoznia.

A diaszpóra eredményei

A diaszpórában eddig 950 jegyzőkönyvből 909-et dolgoztak fel (95,68%). Az Egyesült Államokban és Kanadában a szavazóhelyiségek nemrég zártak, így ezek az adatok tovább finomodhatnak.

• Călin Georgescu: 43,26%
• Elena Lasconi: 26,84%
• George Simion: 12,1%
• Mircea Geoană: 4,89%
• Nicolae Ciucă: 4,7%

Călin Georgescu kiemelkedő előnyben van a diaszpórában, de Elena Lasconi is jelentős támogatottságot szerzett a külföldön élő románok körében, messze lekörözte George Simiont, akiről mindenki biztosra vette, hogy tarolni fog a diaszpórában.

Belföldi eredmények

A belföldi szavazatok esetében a jegyzőkönyvek 99,68%-át dolgozták fel (19.996 a 20.059-ből). A második helyért folytatott verseny rendkívül szoros: Marcel Ciolacu és Elena Lasconi között alig 8.174 szavazat a különbség.

• Călin Georgescu: 22,86%
• Marcel Ciolacu: 19,22%
• Elena Lasconi: 19,13%
• George Simion: 13,87%
• Nicolae Ciucă: 8,81%

A szavazatszámlálás Bukarestben és a diaszpórában még nem fejeződött be, így a végső eredményeket továbbra is nagy figyelem övezi.

Călin Georgescu mind belföldön, mind a diaszpórában vezető pozícióban van, azonban a második forduló résztvevőjének kiléte kérdéses, mivel Marcel Ciolacu és Elena Lasconi támogatottsága rendkívül közel van egymáshoz.

Az elkövetkező órákban kulcsfontosságú lesz a Bukarestből és a diaszpórából érkező végleges eredmények alakulása.

Az első fordulós elnökválasztások éjszakája után a Dexonline platformon a „legionar” szó volt a legkeresettebb kifejezés. Ez azután történt, hogy kiderült: 80 százalékos feldolgozottságnál Călin Georgescu átvette a vezetést. Georgescu nyíltan vállalta szimpátiáját Corneliu Zelea Codreanu és a Legionárius Mozgalom más vezetői iránt.

A Dexonline statisztikái szerint a következő legkeresettebb szavak a szuverenitás és az antiszemitizmus voltak, amelyek szintén kapcsolódnak Georgescu politikai diskurzusához.

A Legionárius Mozgalom, más néven Mihály Arkangyal Légiója, a Vasgárda, később pedig Minden a Nemzetért néven ismert, 1927-ben jött létre Corneliu Zelea Codreanu vezetésével. A mozgalom nacionalista-fasiszta, misztikus-vallásos jellegű, kommunista-, kapitalista- és szabadkőművesség-ellenes ideológiát képviselt, és a náci SS támogatását élvezte.

Codreanu 1938-as meggyilkolása után Horia Sima vette át a vezetést, és fokozta a politikai és faji indíttatású gyilkosságokat, amelyek a sikertelen 1941-es légiós lázadással tetőztek. A lázadás leverése után a mozgalom szétesett, vezetői Németországba menekültek.

Lasconi már csak pár ezer szavazatra van attól, hogy a második helyre kerüljön Marcel Ciolacu előtt a romániai elnökválasztás első fordulójában. Jelenleg a különbség folyamatosan csökken közöttük, és még nagyjából 320.000 szavazatot kell összeszámolni. Az exit pollok nem jósolták meg ezt az eredményt.

Marcel Ciolacu jelenleg 1,766,610 szavazattal rendelkezik, míg Elena Lasconi 1,748,715 szavazattal bír. Tehát Elena Lasconinak pontosan 17,895 szavazatra van szüksége, hogy beérje Marcel Ciolacut.

Friss hírek szerint az USA-ban és Kanadában, ahol még zajlik a szavazatszámlálás, Lasconi jelentős előnnyel szerepel, például Bostonban 205 szavazatot kapott Ciolacu 7 szavazatához képest. A USR bízik abban, hogy a diaszpóra szavazatai döntőek lehetnek.

A szavazókörzetek 96 százalékának az összesítése után úgy tűnik, hogy Bukaresten kívül mindenhol eldőlt az elnökválasztás első fordulójának az eredménye. A főváros lehet ugyanakkor Elena Lasconi mentsvára, mert ott állnak legrosszabbul a szavazatok összeszámolásával, és úgy tűnik, hogy az USR jelöltje tarolni fog ezekben, tehát mindenképp közelebb kerülhet Marcel Ciolacuhoz, aki jelenleg a második helyen áll Călin Georgescu mögött. Az 1. szektorban például a körzetek 37 százalékának az eredményét számolták meg.

A jelenlegi állás szerint Georgescu 22,25 százalékot szerzett, Marcel Ciolacu 20,18 százalékot, míg Elena Lasconi 18,07 százalékot. Lasconi hátránya valamivel kevesebb, mint 200 ezer szavazat.

Az első fordulót minden bizonnyal megnyerő Călin Georgescu összesen 13 megyében végzett az első helyen, behúzta Tulcea, Konstanca, Călărași, Prahova, Argeș, Neamț, Suceava, Beszterce-Naszód, Máramaros, Arad, Hunyad, Fehér és Szeben megyéket. Nicolae Ciucă mindössze egyetlen megyében végzett az első helyen, Giurgiuban.

Kelemen Hunorra hat megyében szavaztak a legtöbben: Kovászna és Hargita megyék mellett, ahol egyértelmű volt az elsősége, győzött Maros, Szatmár, Szilágy és Bihar megyében is. Utóbbiban például mindössze 18 százalékkal.

Elena Lasconi Kolozs, Temes, Iași, Brassó, Ilfov megyékben győzött, és valószínűleg Bukarestben is behúzza az elsőséget. Marcel Ciolacu 16 megyében lett első: Krassó-Szörény, Mehedinți, Gorj, Dolj, Vâlcea, Olt, Teleorman, Dâmbovița, Ialomița, Buzău, Brăila, Vrancea, Galați, Vaslui, Botoșani és Bákó megyékben.

Miután kiheverte a választási eredmény okozta csalódást, George Simion gyorsan gratulált az ellenfélnek, aki akkorát szakított az ő szuverenista-patrióta táborából, hogy az AUR elnökét ezzel egyenesen a negyedik helyre buktatta, Lasconi mögé. A független szélsőjobbos politikus nemcsak az országon belül vezet, hanem a diaszpórában élő románok elsöprő többsége is rá szavazott, így Simionnak nem volt mit tenni, mint jóképet vágni hozzá, és gratulálni.

Az elnökjelölt nyilatkozatában kifejezte örömét Călin Georgescu váratlan sikere miatt, és azt mondta, annak örül, hogy egy független szuverenista jelölt mégiscsak bejutott az elnökválasztás második fordulójába. Hangsúlyozta, hogy boldog, amiért a román szavazatok körülbelül 40%-a szuverenista jelöltekre érkezett, és gratulált Georgescunak, akit hiteles opcióként jellemzett.

Simion kijelentette, hogy ő maga folytatja politikai küzdelmét, és készen áll a decemberi parlamenti választásokra. A nyilatkozatában egyértelműen cáfolta, hogy az AUR lepaktált volna a szociáldemokratákkal. Semmilyen formában nem fogja támogatni Marcel Ciolacut, a PSD elnökét a második fordulóban, mondta.

Bár a nyilvános gratulációk nyomán úgy tűnhet, hogy szent a béke Georgescuval, nem szabad elfelejteni a kettejük közötti korábbi ellentéteket, amik abból adódtak, hogy az AUR évekkel ezelőtt eltávolodott Georgescutól legionárius nézetei miatt. Ez akkor történt, amikor Simion úgy döntött, hogy a nagyon jobbszélről beljebb próbál jönni, és pártjának megpróbált mérsékeltebb arculatot kialakítani, elhatárolódott a szélsőséges ideológiáktól, sőt a romániai holokausztot is elismerte.

Simion azonban most elismerte, hogy az ország jelentős részét képviselő szuverenista irányzatot Georgescu képviseli a második fordulóban. Ezzel a nyilatkozattal az AUR-vezér a közös tábor látszatát próbálja fenntartani, és valamiféle egységet előrevetíteni, annak ellenére, hogy korábban eltérő megközelítéseik voltak.

Oliver Jens Schmitt osztrák történész már két évvel ezelőtt figyelmeztetett Călin Georgescu veszélyes politikai felemelkedésére, amelyet a legionárius ideológia felé mutatott egyértelmű szimpátiája és a szélsőséges nézetei jellemeznek. A Spotmedia egy 2022-es interjút vett elő, amit a történésszel készítettek, amiben az arról beszélt, hogy Georgescu tudatosan épített magának az egykori vasgárdista vezérkéhez hasonló imázst. Schmitt szerint hosszú időn keresztül aktív volt a közösségi médiában, ahol széles közönséget ért el, miközben – más szélsőséges politikusokkal, mint például George Simionnnal vagy Diana Șoșoacăval ellentétben – Georgescu komolyabb és kevésbé harsány retorikát alkalmazott, ami hitelesebb vezetőként tüntette fel őt.

A történész felhívta a figyelmet arra, hogy Georgescu retorikája és viselkedése Codreanu legionárius vezér modorát idézi, beszédeiben és üzeneteiben rendszeresen megjelennek legionárius elemek. Schmitt különösen veszélyesnek tartotta, hogy Georgescu szélsőséges nézetei ellenére sem váltott ki semmilyen jogi lépést, és a politikai, valamint a társadalmi elit egyszerűen alábecsülte őt, ahogyan korábban az AUR-t is.

A történész azt is hangsúlyozta, hogy Georgescu felemelkedése egyértelmű jele annak, hogy a legionárius propaganda lassan, de biztosan beszivárgott a romániai közéletbe. Az intézményesült nacionalizmus, amelyet például a Román Akadémia vezetése vagy az Ortodox Egyház számos tagja propagált, megteremtette a szélsőséges eszmék számára a termékeny talajt. Emellett a közösségi médiában terjedő, Nyugat-ellenes narratívák is hozzájárultak Georgescu népszerűségéhez.

Oliver Jens Schmitt szerint Georgescu nem csupán a saját kampányának eredménye, hanem szélesebb, politikai technológiák által irányított folyamatoké, amelyek mögött akár külső – például orosz – érdekek is állhatnak.

A történész szerint az ilyen szélsőséges politikai alakok előretörése Romániában és Európában egyaránt annak jele, hogy a demokratikus politikai erők nem tudnak hatékonyan reagálni a társadalmi és geopolitikai kihívásokra.

Várhatóan vasárnapról hétfőre virradó éjszaka vagy hétfőn lemond a Nemzeti Liberális Párt elnöki tisztségéről – írja a G4Media liberális forrásokra hivatkozva.

A lemondás nyilvánvalóan annak a következménye, hogy a katasztrofális eredményt ért el az államfő-választások első fordulójában. A választókörzetek 90,1 százalékának az összeszámolása után 9,42 százalékkal az 5. helyen áll a jelöltek között.

Az exit-poll eredmények közzététele után több PNL-s vezető nyilvánosan kérte a lemondását, többek között Ilie Bolojan, a PNL Bihar megyei erős embere is így nyilatkozott.

2024. november 24-én este megkezdődött Románia orosz inváziója, figyelmeztetett Cristian Tudor Popescu, ismert újságíró és politikai elemző, aki szerint Călin Georgescu veszélyesebb lehet, mint George Simion, különösen a választók manipulálása terén.

Popescu szerint Georgescu váratlanul jó eredménye nem Simion szavazóitól származik, hanem új szavazatokból, esetleg Diana Șoșoacă táborából. Úgy véli, Georgescu kampányának utolsó szakaszában mértéktartóbb hangnemet ütött meg, ami hozzájárulhatott sikeréhez.

Popescu ugyanakkor hangsúlyozta Georgescu szélsőséges nézeteit, amelyek magukban foglalják Codreanu és a legionárius mozgalom, valamint Ion Antonescu dicsőítését, illetve Putyin és orosz politikák iránti szimpátiáját. Úgy véli, Georgescu komoly veszélyt jelenthet, mivel eléri azokat az embereket, akik nem tapasztaltak a politikai manipuláció felismerésében. Az elemző szerint Georgescu szakmai múltja – ENSZ-es és diplomáciai tapasztalatai – hitelességet adhatott neki, amelyet az emberek kevésbé kérdőjeleznek meg, miközben szélsőséges eszméket közvetít.

Popescu, aki a kampány során azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Kelemen Hunorra szavaz az első fordulóban, külön kiemelte, hogy Georgescu szereplése új kihívást jelenthet a választások második fordulójában.

Nagyot tévedtünk, amikor azt hittük, hogy az elnökválasztás legnagyobb kérdése az lesz, ki jut be másodikként a második fordulóba. Călin Georgescu, a független jelölt, akit sokan outsiderként kezeltek, az eredmények szerint megelőzte Marcel Ciolacut, a nagy favoritot. Georgescu a szavazatok 22,1 százalékát szerezte meg, ami a politikai status quo ellen szóló erős üzenetként értelmezhető.

Az első exit-pollok után Georgescu így nyilatkozott: „A román nép békéért kiáltott, méghozzá nagyon, rendkívül hangosan kiáltott. Ha a politikai pártok több időt szántak volna arra, hogy meghallgassák őket, és kevesebbet arra, hogy saját hangjukat hallassák, talán nem lett volna ilyen hangos ez a kiáltás; és ez a békéért való kiáltás nem az öröm, hanem a szenvedés hangja volt. (…) A román nép ma már átment a tű fokán, de az oligarchikus rendszer nem. Más szóval, ma a romániai rendszer gazdagjai szegényebbek lettek, a 'szegény' román nép pedig gazdagabb.”

Azt írtuk, hogy a választás legnagyobb kérdése az, hogy ki lesz a második helyezett, de most már úgy tűnik tévedtünk, Călin Georgescu már 22,09 százaléknál tart, és ott liheg Ciolacu tarkójában, akinek 22,78 százaléka van. Ez volt a helyzet állása 56,71 feldolgozottságnál, de minden perccel egyre közelebb kerülnek egymáshoz.

A Tiktokon felfutott legionárius szimpátiáiról ismert oroszpárti politikussal senki nem kalkulált, a mainstream média is teljesen kihagyta a fontos jelöltek sorából. Az első jelzés arra vonatkozóan, hogy nagyon feljövőben van, akkor jött, amikor letöröltette a választási hatóság a Tiktok videókat, de akkor már késő volt. Az Avangarde mai előrejelzésében is szó volt róla, hogy nagy meglepetés készül, mert egy váratlan feljövővel kell számolni, azonban egyetlen exit-poll sem tudta megsaccolni azt az eredményt, amit a mostani részleges eredmények mutatnak. Mindenki 16-18 százalékra mérte. Ehhez képest előfordulhat, hogy átveszi a vezetést Ciolacutól!

Kelemen Hunor, az RMDSZ államfő-jelöltje közel százezerrel több szavazatra számít, mint amennyit öt évvel ezelőtt kapott, és úgy gondolja, hogy a június 9-i EP-választásokhoz hasonlóan, amikor az exit-pollok által jósolt 5 százalék helyett 6,5 százalékot értek el, az elnökválasztás első fordulójában is jobban fog szerepelni, mint a neki előre vetített 4 százalék.

„A magyarokon kívül sok román szavazatot is kaptunk, ez ki fog derülni, amikor megszámlálják azokat”

– mondta Kelemen, aki azt is hozzátette, hogy 450 ezer szavazatnál is többet vár. Öt évvel ezelőtt 357 ezer szavazatott kapott Kelemen.

Elmondása szerint az RMDSZ számára az a legfontosabb, hogy egy erős frakciója legyen, és meg tudja akadályozni a rossz döntéseket: „hogy egy rossz regionális átszervezés történjen, a mi közösségünk a politikai kiszolgáltatottság állapotába kerüljön”

Kelemen szerint holnaptól ismét hajrában vannak, a józan ész programját képviselik, amint szerinte sokan meghallottak, ezt fogják bizonyítani a számok is, amikor megszámolják.

„Bizakodom abban, hogy azokban a kérdésekben, amit mi fontosnak tartunk a társadalomra nézve, a következő parlament, a következő kormány és a következő elnök jó válaszokat fog tudni adni” – tette még hozzá.

Kelemen megismételte a korábban hangoztatott kijelentését, hogy a december elsejei parlamenti választások előtt nem nyilatkozik arról, hogy kit támogathat az RMDSZ ez elnökválasztás második fordulójában. „Aki megkeres, azzal szóba állunk” – mondta, és azt is kijelentette, fontos, hogy egyszer megvárják a mostani választásnak a végeredményét, mert „az előrejelzések mutatnak számokat, de a diaszpóra ebben nincsen benne”.

Bihar Megye Tanácsának elnöke és az elnökválasztáson induló három jelölt által is miniszterelnöknek javasolt politikus, arra szólította fel Nicolae Ciucăt, a PNL jelöltjét, hogy vállalja a választásokon elért gyenge eredményekért a felelősséget, és fontolja meg a lemondását. Bolojan hangsúlyozta, hogy a PNL-nek meg kell értenie, hogy modernizációs tényezőként kell fellépnie Románia érdekében.

Az már a kezdet kezdetétől nyilvánvló volt, hogy a tábornok nem lesz hőzóerő ebben a kampányban, és nem is fogja megcsillogtatni tömegeket vonzó képességeit. A PNL jelöltje valóban csak az az ötödik helyen végzett, körülbelül 14%-os eredményt ért el. „A PNL jelöltje nem került a dobogóra. Ez azt jelenti, hogy a románok ma leadott szavazata messze elmarad attól, amit a PNL potenciálisan elérhetett volna” – fogalmazott Bolojan.

Felelősségvállalás és döntések szükségességét hangsúlyozta: a párt stratégiájának felelőseit számon kell kérni, és a pártnak döntéseket kell hoznia, mondta Bolojan. „A PNL előtt két út áll: vagy megérti ezt a leckét, és meghozza a szükséges döntéseket, felismerve, hogy modernizációs tényezőként kell működnie, és képviselnie kell választóit, vagy ha folytatja ugyanígy, az eredmények nem fognak javulni” – jelentette ki. Hozzátette: „Az éjszaka jó tanácsadó, és bízom benne, hogy a következő napokban helyes döntések születnek.”

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Nicolae Ciucă államfőjelölt vasárnap este urnazárás után kijelentette: az exit poll felmérések eredményei azt mutatják, hogy mindenki számára van hely a hazai politikai színtéren.

A politikus megköszönte az őt támogató választók bizalmát. Hangsúlyozta, hogy egyelőre csak a választások becsült eredményei ismertek, és arra kérte pártja szavazókörzeti delegáltjait, hogy szavazatszámláláskor vegyék komolyan a munkájukat. Közölte, hogy a PNL a végleges eredmények ismeretében dönt majd a továbbiakról.

Az AUR-vezér azt állítja, hogy közel kétmillió román szavazott rá, és ezzel bejutott az elnökválasztás második fordulójába. Kijelentése azonban éles ellentétben áll az exit-poll eredményekkel, amelyek szerint Simion csak a negyedik helyen végzett, Marcel Ciolacu (PSD), Elena Lasconi (USR) és a független jelölt, Călin Georgescu mögött.

Simion a szavazóurnák lezárása után tartott beszédében bírálta a közvélemény-kutatásokat, amelyek szerinte „toxikus manipulációval” próbálták befolyásolni a választókat. Azt mondta, hogy ezek a felmérések csak az urnák nyitásáig tudtak hatást gyakorolni, és szerinte az igazi eredmények az ő igazát támasztják majd alá. Hangsúlyozta, hogy „minden eredmény, amely ma este nyilvánosságra kerül, csak Isten akaratának és a nép támogatásának köszönhető.”

Az exit-poll adatok szerint Simion 15%-os támogatottsággal a negyedik helyen végzett a CIRA-Avangarde felmérése alapján, míg a CURS felmérése 14,10%-ot mutatott, szintén a negyedik helyet biztosítva számára. Ezzel szemben Simion továbbra is állítja, hogy ezek az eredmények nem tükrözik a valóságot, és hogy a szavazatok hivatalos számlálása során kiderül majd, hogy ő bejutott a második fordulóba.

Simion arra kérte támogatóit, hogy ne nézzék azokat a televíziócsatornákat, amelyek más jelölteket helyeznek előtérbe, és azt állította, hogy „a manipuláció véget ér” az urnák teljes kiürítése után.

Simiont sokan a második fordulóba jutás egyik nagy esélyesének tartották, azonban az előzetes felmérések és a közvélemény-kutatások szerint elmaradt a várakozásoktól. A végleges eredmények hivatalos bejelentésére még várni kell, és a diaszpóra valóban fordíthat a jelenlegi álláson.

Vasárnap 21 órakor bezártak az elnökválasztásra berendezett szavazóhelyiségek, de az ott tartózkodó vagy a szavazóhelyiség előtt sorban álló választópolgárok legkésőbb 23 óra 59 percig még leadhatják a voksukat.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 21 óráig a választásra jogosultak 52,4%-a, vagyis 9 436 924 fő adta le szavazatát az államfőválasztás első fordulójában, de ez még valószínűleg egy keveset emelkedni fog.

Városi környezetben 5 637 116, vidéken 3 799 808 ember szavazott. A külföldön élő román állampolgárok közül 795 282-en gyakorolták alkotmányos jogukat, közülük 791 055-en pótlistáról, míg 4227-en levélben szavaztak.

A 21 órai adatok szerint is Ilfov megyében volt a legnagyobb a részvételi kedv, itt a választók 62,87%-a vonult az urnákhoz. Ezt követik Kolozs (57,38%) és Olt (54,05%) megyék. A legalacsonyabb részvételt Vaslui megyében mérték, ahol a névjegyzékben szereplők 33,91%-a jelent meg az urnáknál, majd Szatmár (38,76%) és Botoșani (39,54%) következik.

Ugyanakkor az már biztosnak látszik, hogy a mostanit megelőző két elnökválasztás első fordulójához képest – ha csak egy kicsivel is – de magasabb lehet a részvétel.

Elena Lasconi, az USR elnökjelöltje, vasárnap este az exit poll-eredmények nyilvánosságra hozatala után mondott beszédében óvatosságra intett: „Az eredmények nagyon szorosak, ezért minden egyes szavazatra figyelnünk kell. Ne örüljünk előre, örüljünk holnap!” – hangsúlyozta.

Ugyanakkor Lasconi már a következő lépéseket is felvázolta. Bejelentette, hogy jövő héten tárgyalásokat kezdeményez valamennyi jobboldali párttal és más demokratikus alakulattal egy új parlamenti többség kialakítása érdekében. Véleménye szerint az elnökválasztás első fordulójának eredményei „bizalmatlansági indítványként” értelmezhetők a PSD és a PNL által alkotott jelenlegi kormánnyal szemben. „Olyan kormányra van szükségünk, amely képes valóban megreformálni Romániát” – mondta.

Lasconi külön köszönetet mondott a választóknak, akik elmentek szavazni, valamint azoknak a pártoknak, amelyek támogatták kampányát, köztük Ludovic Orban Jobboldal Ereje pártjának, a PMP-nek és a REPER-nek. „Életben maradt a remény Romániában” – jelentette ki.

Lasconi egyértelművé tette, hogy a jelenlegi kormányzatot leváltandónak tartja, és célja egy olyan jobboldali koalíció kialakítása, amely a választók reformok iránti elvárásait valóra tudja váltani. Szavai szerint a választók egyértelmű üzenetet küldtek: „Nem kérnek többet a PSD és PNL vezette kormányból.”

Az exit-pollok azt mutatják, hogy a második fordulóba jutásért Lasconi és Călin Georgescu között fog dúlni a harc, bár Simion is még mindig játszik, hisz a diaszpóra szavazatai között – mintegy 800 ezer külföldön élő román szavazott – elég sok AUR-os lehet. Egyelőre azonban mindenki Lasconira és Georgescura figyel, nagyon szoros a két jelölt között az eredmény, és bombaként robbant be a második/harmadik helyre Georgescu, aki szinte láthatatlan volt a mainstream kampányban, és a közösségi médiás aktivitásáról sem tudunk sokat.

A korábbi AUR-tag és jelenlegi független elnökjelölt karrierje során elsősorban környezeti és fenntarthatósági kérdésekkel foglalkozott, de politikai szerepvállalása és radikális nézetei miatt az egyik legmegosztóbb jelöltté vált. Szakmai karrierjéről, Tiktokos kampányáról és legionárius szimpátiáiról szóló bővebb anyagunkat itt olvashatod el.

Georgescu nevét leginkább két fő témával azonosítják: az oroszpárti kijelentéseivel és a romániai szélsőjobboldali történelmi figurák dicsőítésével. Az ukrajnai konfliktus kapcsán tett nyilatkozatai, melyekben az amerikai hadiipart okolta a háborúért, sok kritikát váltottak ki, ahogy az is, hogy Románia NATO- és EU-tagságát nemzetellenesnek nevezte. Ezen felül nyíltan pozitívan nyilatkozott olyan történelmi alakokról, mint Ion Antonescu és Corneliu Zelea Codreanu, amit a román közvélemény és a nemzetközi megfigyelők is hevesen elítéltek.

Marcel Ciolacu, a PSD elnöke és az első forduló győztese, Georgescu harmadik helyezését nem találta meglepőnek. Véleménye szerint a koalíciós partnerek hibája, hogy támadásaikkal teret adtak egy szélsőséges, legionárius nézeteket valló jelöltnek. Ciolacu ironikusan megjegyezte: „Ha féltünk a szélsőjobbtól, most kaptunk egy legionárius függetlent.”

Elena Lasconi lehet a Marcel Ciolacu ellenfele az elnökválasztás második fordulójában a G4Media által közölt Avangarde és CIRA közvélemény-kutatók közös exit-poll adatai szerint. A PSD jelöltje a szavazatok 25%-át szerezhette meg, míg az USR elnökaspiránsa 18%-ot kapott.

Az első forduló legnagyobb meglepetése a függetlenként induló Călin Georgescu szereplése, aki a felmérések szerint 16 százalékot szerzett, megelőzte az AUR-jelöltjét, George Simiont és a PNL-jelöltjét, Nicolae Ciucát is.

Annyit tesznek még hozzá a beszámolók, hogy az Avangarde – CIRA felmérésének eredményei a romániai szavazókörzeteknél 19 óráig mért adatokat tükrözik.

A CURS közvélemény-kutató felmérése is hasonló eredményt mutat. Szerintük is Lasconi lehet a második, míg Georgescu a harmadik.

Mind Marcel Ciolacunak, mind Elena Lasconinak remek hetet ígérnek a csillagok, úgy tűnik, hogy köztük dőlhet el a második forduló.

Marcel Ciolacunak (november 28-án van a szülinapja) azt mondja a jövő hétre, hogy két kiemelt égi eseménye lesz

szerdán Nyilas Nap – Oroszlán Mars trigon, majd vasárnap újhold a Nyilasban. Mindkettő kedvezően hat a közérzetedre.

Hasonló jókat ígérnek a szintén tűzjegyű Elena Lasconira (április 20-án született):

nálad most nem a csendes, inkább a pörgős időszak. Különösen szerdán és vasárnap leszel feldobva.

Az AUR jelöltje, George Simion szeptember 21-én született, és szűzként nem sok jó vár rá:

Kedden bolygód, a Merkúr hátrálni kezd, ami nem sok jót sejtet.

Mircea Geoanának sem ezek lesznek a legszebb napjai. A rák jegyű (július 14-én született), függetlenként induló államfő-jelöltnek nagyon plasztikusan azt írja a jövő heti horoszkópja:

A hét első felében, november utolsó napjaiban partra vetett halnak érzed magad.

Kelemen Hunor október 18-án született, mérleg. A jövő héten nehezen tud majd egyensúlyban maradni:

Kapkodod a fejedet egész héten. Azt szeretnéd, ha jönne pár eseménytelen nap, de a bolygók most nem ígérnek unalmas időszakot. A hét elején ki kell nyitnod a szádat, és ki kell mondanod, amit másokra való tekintettel nem tettél meg eddig.

Dan Barna, az USR európai parlamenti képviselője azzal vádolja a PSD vezetését, hogy utasítást adtak az általuk irányított települések polgármestereinek, hogy mozgósítsák szavazóikat az AUR jelöltje, George Simion támogatására. Barna szerint a PSD „beindította a gépezetet, hogy átszivárogtassa a szavazatokat az általuk favorizált szélsőséges jelöltnek a második fordulóra.” Egyébként az Expert Forum kutatója, Sorin Ioniță is jelezte, hogy Buzăuban a PSD Simion érdekében mozgósít.

Barna arra hívja fel a figyelmet, hogy egyes szociáldemokrata szavazókat, akik eddig „készenlétben” voltak, most utasították arra, hogy az AUR jelöltjére szavazzanak. „A második helyért vívott küzdelem rendkívül szoros. Menjenek szavazni, ha még nem tették meg, és hívják fel barátaikat, szomszédaikat, rokonaikat, hogy ők is voksoljanak. Romániának ma nagy esélye van, ha mozgósítunk, és nem adjuk meg magunkat a PSD-AUR alkunak” – nyilatkozta Barna.

Közben George Simion TikTok-on élő adásban mozgósította követőit, tagadva a PSD-vel való bármilyen együttműködést, és továbbra is „manipulációval” vádolta a médiát.

Az RMDSZ becslései szerint továbbra is elmarad a magyarok részvétele a hivatalos részvételtől. A 19 órás adatok alapján az országos részvétel az elnökválasztásokon 49,0 százalék, ami magasabb, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt. Az RMDSZ úgy becsüli ugyanakkor, hogy

az erdélyi magyarok részvétele 43,5 százalékra tehető.

A számottevő magyar lakosságú erdélyi megyék részvétele még mindig elmarad az országos részvételtől: Szilágy (46,5), Maros (43,4), Hargita (42,6), Kovászna (41,0), Szatmár (36,6).

A szövetség számításai szerint a magyar részvétel lemaradása továbbra is Bihar megyén belül jellemző: a magyar többségű települések részvétele elmarad a román többségű településekétől.