A diaszpóra és Bukarest szavazatai a második fordulóba repítik Elena Lasconit

Már a délután folyamán egyre több hír érkezett arról, hogy főleg a fővárosban sorok alakultak ki a szavazókörzeteknél, aztán az esti órákra már Temesvárról és Kolozsvárról is jelezték az olvasók, hogy főként a központi szavazóhelyiségek esetében sokszor hosszan kígyózó sorokban állnak az emberek, hogy szavazhassanak.

A szavazó kedv egyébként magasabb, mint 5 vagy 10 évvel ezelőtt, a részletes adatok itt olvashatók.

A jelöltek még egy-egy utolsó buzdítással próbálják szavazóikat rávenni arra, hogy ha eddig nem tették meg, akkor menjenek el szavazni. Ennek a buzdításnak már törvényellenes változatát George Simion produkálja, aki a Tiktokon élőzve gyűjti a szavazóit, és arról beszél, hogy véget kell vetni a sorosista, sátánista, globalista uralomnak, eljött a patrióták ideje.

Vannak olyan médiumok, akik már exit-pollokat is közzétettek, különböző politikai forrásokra hivatkozva, azonban a választási hatóság arra figyelmeztet, hogy ez törvénybe ütköző. A rendelkezés be nem tartása szabálysértésnek minősül, és 4500 és 10.000 lej közötti bírsággal büntetendő. A szabálysértést az Országos Audiovizuális Tanács állapítja meg, ha azt a műsorszolgáltatók követik el, illetve az Állandó Választási Hatóság, ha más követi el – közölte az Agerpres a BEC álláspontját ismertetve.

Az Avangarde közvéleménykutató szerint nagyon szoros a verseny a második helyért, négy jelölt követi egymást kis eltéréssel. Este kilenckor, urnazárás után jönnek az első hivatalos exit-pollok, már nagyon keveset kell várni. Ahol az urnazárást követően még vannak várakozók a szavazókörzet területén, ott meghosszabbítják a szavazást akár éjfélig is.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 19 óráig a választásra jogosultak 49,01%-a, vagyis 8 827 310 fő adta le szavazatát az államfőválasztás első fordulójában. Városi környezetben 5 217 197, vidéken 3 610 113, míg mozgóurnával 93 900 ember szavazott. A külföldön élő román állampolgárok közül 726 931-en gyakorolták alkotmányos jogukat, közülük 722 704-en pótlistáról, míg 4227-en levélben szavaztak.

Továbbra is Ilfov megyében a legnagyobb a részvételi kedv, itt a választók 57,03%-a vonult az urnákhoz. Ezt követik Kolozs (52,35%) és Olt (52,05%) megyék. A legalacsonyabb részvételt Vaslui megyében mérték, ahol eddig csupán a névjegyzékben szereplők 32,67%-a jelent meg, majd Szatmár (36,56%) és Maramaros (37,65%) következik.

A kiélezett verseny meghozta az eredményét, sokkal nagyobb arányban vonultak a választópolgárok az urnákhoz, mint 2019-es államfőválasztás első fordulójában, ahol lefutottnak tűnt verseny, hogy Klaus Iohannis újrázhat. Sőt, kevéssel a 2014-es választási részvételnél is nagyobb érdeklődést mutatnak a 19 óra adatok.

Az egyetlen település, ahol ma nemcsak egy szavazólapot kellett lepecsételni, az a főváros, ahol több kérdésben kérték ki a lakosok véleményét. Mivel a bukaresti referendumon a szavazók aránya elérte a 30%-os érvényességi küszöböt az Állandó Választási Hatóság (AEP) legfrissebb adatai szerint, a szavazást érvényesként fogadják el.

17 óráig több mint 538 ezren adták le szavazatukat a Nicuşor Dan főpolgármester által kezdeményezett szavazáson. Az első két kérdést Nicuşor Dan javasolta: az egyik arról szól, hogyan osszák el a város költségvetését a főpolgármesteri hivatal és a kerületi önkormányzatok között, a másik pedig, hogy ki legyen az illetékes az építési engedélyek kiadásában – a főpolgármester vagy a kerületek. A harmadik kérdést a Szociáldemokrata Párt (PSD) vetette fel, ami az iskolai drogprevencióval kapcsolatos.

Így néznek ki a kérdések:

• Egyetért azzal, hogy a városi tanács döntsön a Bukarestben beszedett adók elosztásáról a főpolgármesteri hivatal és a kerületi önkormányzatok között?
• Egyetért azzal, hogy Bukarest főpolgármestere adja ki az építési engedélyeket a város teljes területére?
• Egyetért azzal, hogy a polgármesteri hivatal minden bukaresti iskolában egészségnevelési és drogprevenciós programokat finanszírozzon és valósítson meg?

Sorin Ioniță, az Expert Forum elnöke és a Tiszta Szavazás Koalíció tagja, nyilvános felhívást intézett a PSD Buzău megyei szervezeteihez, hogy hagyjanak fel az emberek mozgósításával George Simion támogatására. Ioniță hangsúlyozta, hogy már készítik a beadványt az illetékes hatóságokhoz.

„Nagyon komoly felhívást teszünk a BUZĂU megyei községek PSD-s szervezeteihez – különös tekintettel VERNEȘTI-re –, hogy hagyjanak fel az emberek George Simion melletti mozgósításával. Tudjuk, hogy törvény felettinek hiszik magukat, Ciolacu védelme alatt, de más 'hősök' is így jártak, és rosszul végződött számukra. Már készítjük a beadványt” – írta Sorin Ioniță Facebook-oldalán.

Buzău megye Marcel Ciolacu számára politikai értelemben az otthoni bázis, ahol a legerősebb és a legnagyobb befolyással rendelkezik. Itt született, itt kezdte politikai pályafutását, és a megye hosszú ideje erős PSD-s bástyának számít, ahol a párt hagyományosan jó eredményeket ér el. Éppen ezért Buzău megye mozgósítása Simion érdekében igazolja azt a – már jóval a választások előtt elterjedt hírt – miszerint van egy háttéralku Simion és Ciolacu között.

George Simion, az AUR elnökjelöltje, TikTok-on élőzik, mozgósít, szavazásra buzdít. Az emberek szerte az országból keresik, hívják, és jelzik neki, hogy megszavazták. A válasz erre az, hogy még két embert meg kell győzniük, hogy menjenek el szavazni. „Leszámolunk a sorosistákkal, a sátánistákkal, és globalistákkal. Itt az ideje, hogy a patrióták átvegyék a hatalmat” – jelentette ki az AUR elnökjelöltje, épp amikor a közvetítésére kapcsoltam.

A G4Media arról számol be, hogy mikor a követői arról kérdezték, igaz-e, hogy nem jut be a második fordulóba, Simion azt válaszolta, hogy „kapcsolják ki a tévéket,” és a televíziókat manipulációval vádolta. Emellett „masszív választási csalást” és „szavazatvásárlást” emlegetett.

Élő adásban felhívta Gigi Becali-t, az FCSB tulajdonosát, és arra kérte, hogy szólítsa fel az embereket szavazni. Becali arra biztatta a nézőket, hogy menjenek szavazni, különben „egy bort kedvelő nő” vagy „egy egyházellenes jelölt” lehet az elnök. Simion ezután megszakította a kihangosítást, és magánbeszélgetésre váltott.

A TikTok-követők közül sokan azzal vádolták, hogy elhagyta a szimpatizánsait, de Simion erre azt válaszolta, hogy „11.000-12.000 ember nézi az élőt, tehát senkit sem hagyott el.” Mások azzal vádolták, hogy összejátszik a PSD-vel és Marcel Ciolacuval, amit Simion tagadott.

Az USR és a PNL szintén azzal vádolják Simiont, hogy egyezséget kötött Ciolacuval, hogy mindketten bekerüljenek a második fordulóba. Ciolacu többször kijelentette, hogy Simion „nem orosz kém,” és Simion sem támadta érdemben Ciolacut.

Simion azt is megjegyezte, hogy az AUR által korábban miniszterelnöknek javasolt Călin Georgescu „az 5-6. helyen van, és szavazatokat vesz el az AUR-tól”.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 17 óráig a választásra jogosultak 41,48%-a, vagyis 7.470.899 fő adta le szavazatát az államfőválasztás első fordulójában. Városi környezetben 4.385.404, vidéken 3.085.495, míg mozgóurnával 82.559 ember szavazott. A külföldön élő román állampolgárok közül 617.239-en gyakorolták alkotmányos jogukat, közülük 613.012-en pótlistáról, míg 4227-en levélben szavaztak.

Korábbi részvételi adatok:

• 09:31: Az első egymillió szavazót regisztrálták, részvétel 5,52%.
• 10:00: 1,287 millió szavazó, részvétel 7%.
• 11:00: 2 millió szavazó, részvétel 11%.
• 13:00: 3,96 millió szavazó, részvétel 21,99%.
• 14:00: 4,89 millió szavazó, részvétel 27,11%.

A részvétel folyamatosan növekszik, a délutáni órákban is jelentős aktivitás tapasztalható. A városi szavazók aránya továbbra is magasabb, mint a vidéki választóké, míg a külföldön élő románok aktív részvétele fontos szerepet játszik az idei választások dinamikájában. A diaszpórában eddig 617 ezren szavaztak, és az öt évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva, egy több mint 15 százalékos növekedés tapasztalható.

David Popovici, a román úszósport szupersztárja, nem fél hallatni a hangját, ha fontos ügyekről van szó. A fiatal bajnok az elnökválasztás első fordulóján is szavazott, és Facebook-posztban buzdította követőit, hogy ők se maradjanak ki a döntésből.

Popovici nemcsak a medencében küzd az eredményekért, hanem azért is, hogy jobb körülményeket teremtsenek a sportolóknak. A párizsi olimpián nyert bronzérme után nyíltan kritizálta a politikusokat, amiért szerintük a sport nem kap elég támogatást. „Túl keveset fektetünk a sportba, pedig ez az ország legjobb nagykövete lehetne” – mondta akkor.

Az edzéskörülményeiről is őszintén beszélt: „A Lia Manoliu medencében nyáron a szabad ég alatt, télen pedig egy ballonos sátorban edzek. Nemcsak nekem, de sok más sportolónak sincsenek megfelelő feltételei.”

Popovici azonban nem elégszik meg a kritikával, cselekedni akar. „A változás sokkal fontosabb nekem, mint az aranyérmek. Ez a küldetésem” – fogalmazott. A fiatal sztár minden tőle telhetőt megtesz, hogy a sport valóban az ország büszkesége legyen, és példát mutat a jövő generációinak – mind a medencében, mind azon kívül.

Az Avangarde intézet előzetes exit-poll adatai alapján, amelyeket a HotNews.ro közölt, már délben körvonalazódni kezdett a romániai elnökválasztás első fordulójának dinamikája. A kutatók szerint „azok a jelöltek teljesítenek jól, akik mögött erős, jól szervezett politikai pártok állnak.” Ugyanakkor szoros küzdelem zajlik a második helyért, amelyen akár meglepetés is születhet az esti órákban.

Az Avangarde első becslései alapján egyetlen jelölt „relatíve biztos” továbbjutónak tűnik a második fordulóba. Azonban a második helyért négy jelölt között zajlik kiélezett verseny. A délig tartó részvételi adatok szerint a nagyobb arányú városi szavazás előnyhöz juttathat egyes jelölteket, de az esti órák szavazati hulláma jelentősen átrendezheti az erőviszonyokat.

Az előzetesen kevésbé esélyesnek tartott jelöltek számára a közösségi média és az ott zajló kampányok komoly előnyt hozhatnak. Az Avangarde kutatói szerint „egy eddig kevésbé kiszámítható jelölt váratlanul nagy támogatást szerezhet, és bejuthat a második fordulóba.” A konkrét neveket azonban nem közölték.

Az elemzők kiemelték, hogy a választási részvétel két hullámban zajlik: reggel és este. A délutánig összegyűjtött adatok csak részben tükrözik a végeredményt, mivel a választási részvétel gyakran az esti órákban éri el csúcspontját. A végleges sorrend várhatóan csak 20 óra után körvonalazódik.

Az elnökválasztás első fordulója kulcsfontosságú, mivel meghatározza, kik mérkőznek meg a második fordulóban az államelnöki posztért. Az eddigi adatok alapján a hagyományos politikai pártok jelöltjei erősen teljesítenek, de a választási részvétel és a váratlan támogatások a végső eredményt is jelentősen befolyásolhatják.

A HotNews.ro este 21 órakor publikálja az Avangarde exit-poll részletes eredményeit, amelyek pontosabb képet adhatnak a választás alakulásáról.

Egy szavazókörzetben, Szeben megyében, a részvétel közel 200%-os. Ez a Păltiniș üdülőhelyen található szavazókörzet, ahol a 19 állandó listán szereplő választó közül csak egy járult az urnákhoz, a többi szavazó kiegészítő listákon szavazott. Pontosabban, a Păltinișen lévő szavazókörzetben délután 15 óráig a részvétel 184,21% volt.

A sípályák már szombaton megnyíltak Păltinișen, így azok, akik vasárnap 1600 méteres magasságban lévő üdülőhelyre látogattak, nemcsak a havat élvezhették, hanem szavazhattak is.

A síelők azonban nem biztos, hogy megúszták mérgelődés nélkül a hétvégét, még ha szavazni szavaztak is. A helyi sajtó arról számol be, áramkimaradások árnyékolják be a szezon kezdetét. A hó bőséges, a síelési körülmények ideálisak, de a sípályák és a vendégházak tulajdonosai generátorokkal kénytelenek fenntartani a működést, mivel az elektromos hálózat megbízhatatlan. Az áramkimaradás nemcsak a mesterséges hógyártást nehezítik meg, hanem a telefon- és internetkapcsolat hiánya sok problémát okoz. Bár a helyiek fotovoltaikus rendszereket és generátorokat telepítettek, egy síközpont energiaigénye hatalmas, így ezek a megoldások csak átmeneti segítséget jelentenek.

Bukarest több szavazókörzetében sorok alakultak ki, mivel az emberek szavazni szeretnének, jelentették a Digi 24 riporterei.

Mindeközben a magyar megyékben a szavazás még mindig átlag alatt A 13 órás adatok alapján az RMDSZ becslései szerint a magyar részvétel elmarad az országos részvételtől: 17,4 százalékra becsülhető. Az erdélyi megyék többsége az országos átlag alatt mobilizáltak: Kolozs (20,6), Bihar (18,4), Maros (18,2), Hargita (17,8), Szilágy (17,6), Kovászna (17,4), Szatmár (15,3).
A magyar részvétel lemaradása alapvetően Bihar megyén belül jellemző, jelentette ki Csoma Botond.

Vasárnap 14 órára az Állandó Választási Hatóság (AEP) adatai szerint a választópolgárok 27,11%-a szavazott az országban és a diaszpórában. Belföldön a legmagasabb részvételt Ilfov megye érte el, ahol az urnákhoz járult választók aránya 31,03%. Ezt követik Olt (30,67%) és Argeș (30,82%) megyék. A legalacsonyabb részvételt Szatmár megyében mérték, ahol csupán 19,94% jelent meg szavazni, majd Máramaros (20,21%) és Vaslui (20,21%) következik.

Korábbi részvételi adatok:

• 09:31: Az első egymillió szavazót regisztrálták, részvétel 5,52%.
• 10:00: 1,287 millió szavazó, részvétel 7%.
• 11:00: 2 millió szavazó, részvétel 11%.
• 13:00: 3,96 millió szavazó, részvétel 21,99%, ekkor lépte át a szavazók száma a 4 millió főt.

A részvételi arány továbbra is folyamatosan növekszik, a 14 órás adatok jelentős előrelépést mutatnak az előző órákhoz képest. Az ország egyes régióiban kiemelkedően magas aktivitás tapasztalható, míg más megyékben, például Szatmár és Máramaros esetében, a részvétel továbbra is alacsony maradt.

Ez a dinamika arra utal, hogy a választás iránti érdeklődés fokozatosan nő, különösen a déli és központi régiókban, míg az északnyugati megyékben és Székelyföldön visszafogottabb a részvétel.

Ana Birchall vasárnap szavazott, és azzal a meggyőződéssel adta le voksát, hogy Románia 35 év után először esélyt kap arra, hogy megszabaduljon a szervezett korrupciótól, a lopás politikájától, a középszerűségtől és a hozzá nem értéstől. Facebook-bejegyzésében arra buzdította a románokat, hogy éljenek szavazati jogukkal, és tegyenek a változásért, mert „Románia megérdemli az esélyt.”

Călin Georgescu a „becsapottakért és megalázottakért” szavazott, azokért az emberekért, akik úgy érzik, nem számítanak a világban, pedig őket tartja a legfontosabbaknak. A politikus szerint a szavazás nemcsak a demokrácia szimbóluma, hanem az emberekbe vetett hit kifejezése is, ezért mindenkit arra bátorított, hogy éljen ezzel a joggal.

Cristian Terheş európai parlamenti képviselő egy erős, biztonságos és virágzó Romániára adta le a szavazatát. Nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy olyan országot képzel el, ahová visszatérhetnek azok, akik a megélhetés miatt külföldre mentek, és amelyben az itthon maradottak is boldogulhatnak. Kiemelte, hogy a mostani időszak sorsdöntő az ország számára, ezért szakértőkre van szükség Románia vezetéséhez.

Cristian Diaconescu arra voksolt, hogy Románia egy tiszteletreméltó ország legyen, amelyet jól felkészült szakemberek irányítanak. Úgy látja, az ország fordulópont előtt áll, és rendkívül bonyolult időszak következik, ezért elengedhetetlen, hogy kompetens vezetők vegyék át az irányítást. A politikus tisztelettel szólt ellenfeleiről is, amiért vállalták az államelnöki jelöltséget, és hangsúlyozta a választási részvétel fontosságát.

George Simion, az AUR elnöke és államfőjelöltje feleségével, Ilinca Simionnal tűnt fel a bukaresti Gheorghe Lazăr Nemzeti Kollégiumban, ahol ő nem, de a felesége szavazott. A politikus a szavazást követően arra buzdította a románokat, hogy vegyenek részt az elnökválasztáson, hangsúlyozva, hogy „fontos a részvétel, hogy visszaadhassuk a reményt a románoknak.”

Simion már pénteken, november 22-én leadta szavazatát a diaszpórában, a római román konzulátuson. Nyilatkozatában kiemelte, hogy ez gesztus a külföldön élő románok iránti tiszteletből: „A külföldön élő románok valódi hazafiak, akik megérdemlik az elismerést és támogatást.”

A politikus elmondta, hogy több európai városba – Milánóba, Londonba, Spanyolországba és Németországba – is ellátogat, hogy szolidaritást vállaljon az emigrációban élő románokkal. Hozzátette: „Szeretném, ha ismét egy ország lennénk, és minél többen visszatérnének haza.”

Bár már szavazott Rómában, Simion hangsúlyozta, hogy a részvétel minden román számára fontos, és a választások első fordulóját a változások kezdetének nevezte. „Ez az első csata abból a háromból, ami előttünk áll” – mondta, utalva a választások további fordulóira.

A diaszpórában több mint 150 szavazókörzet áll a román állampolgárok rendelkezésére. Simion szerint a római szavazás példamutatóan szervezett volt, ezért elismerését fejezte ki a szervezőknek. A politikus továbbá kijelentette, hogy támogatja a külföldön élő románok visszatérését, akiket szerinte az alacsony hazai életszínvonal kényszerített emigrációba.

Azt, hogy milyen hatása volna Romániára és Európára nézve, ha Simion bejut a második fordulóba, többek között az AFP is elemezte: itt olvasható az összefoglalónk.

Rendőrségi vizsgálat indult Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy a szavazófülkében megszegte a választási törvényt, és felvételt készített a szavazólapjáról – értesült az Agerpres vasárnap rendőrségi forrásokból.

Şoşoacă a fülkében a szavazólapra egy négyzetet rajzolt, amelybe beírta a nevét és pártja, a S.O.S. nevét, majd a szavazati pecsétet ebbe a négyzetbe helyezte. Az egész eseményt élő videóban közvetítette TikTok-csatornáján, ami súlyosan sérti a választási szabályokat. A rendőrség jelenleg a történtek pontos körülményeit vizsgálja.

Vasárnap 13:00 órára a romániai elnökválasztáson a választópolgárok 21,99%-a szavazott, ami 3.960.071 főt jelentett. Néhány perccel később, 13:03-kor az Állandó Választási Hatóság (AEP) platformján már azt mutatták, hogy a szavazók száma átlépte a 4 milliót, pontosan 4.007.065 választó adta le voksát belföldön és külföldön együttesen.

Korábbi részvételi adatok:

• 09:31: 1 millió szavazó, részvételi arány 5,52%.
• 10:00: 1,287 millió szavazó, részvételi arány 7%.
• 11:00: 2 millió szavazó, részvételi arány 11%.
• 13:00: 3,96 millió szavazó, részvételi arány 21,99%.

Traian Băsescu is szavazott. Az USR jelöltje, Elena Lasconi mellett nyíltan kiálló volt államfő vasárnap szavazásra biztatta a választókat, arra hivatkozva, hogy az első forduló voltaképp az elnökválasztás döntője.

A politikus a bukaresti Aurel Vlaicu Főgimnáziumban adta le a szavazatát. Az urnáktól távozóban a sajtónak kijelentette, hogy mégsem költözik Kongóba, mint ahogy szombaton egy Facebook-bejegyzésben írta. Csak fenyegetőztem – jegyezte meg.

Băsescu elmondta, annak szurkol, hogy a választások után Romániában ismét legyen ellenzék. Az elmúlt három évben nem volt ellenzék, ami nagyon súlyos probléma – magyarázta. A bukaresti referendummal kapcsolatban pedig kijelentette: azt szeretné, ha visszatérnének a 2000 előtti állapotok, amikor a kerületi polgármesterek kötelesek voltak a fővárosi tanácsban eldöntöttek szerint irányítani a kerületüket.

Traian Băsescu a feleségével, Mariával együtt szavazott az elnökválasztás első fordulójában.

Fél egykor már három és félmillión szavaztak az elnökválasztás első fordulójában, azonban a választási hatóság oldalán élőben figyelhető adatok azt mutatják, hogy az erdélyi megyékben, és főként a magyar többségű régiókban elmarad a szavazókedv az országos átlagtól.

Csoma Botond szóvivő, Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere és sok más RMDSZ-es vezető a magyar közösség erejének demonstrálására szólított fel, de a számok egyelőre azt mutatják, hogy az erdélyi magyarok az országos átlagnál érdektelenebbek a mostani választás iránt. A kampány nagy szavai és az RMDSZ vezetőinek buzdítása ellenére a részvétel alacsony.

A NATO volt főtitkárhelyettese Bukarestben, az I. L. Caragiale Főgimnáziumban szavazott. Az urnáktól távozva a sajtónak azt nyilatkozta, hogy a vasárnapi választás évtizedekre meghatározhatja Románia jövőjét. „Nemcsak elnököt választunk, hanem arról is döntünk, merre tart az ország. A választás világos: a korrupció és szélsőségesség, vagy a szakértelem és hazafiság között kell döntenünk” – fogalmazott.

Geoană külön megszólította a külföldön élő román állampolgárokat, arra buzdítva őket, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a választáson. Kiemelte a diaszpórában élő moldovai állampolgárok szerepét is, akik néhány hete döntően befolyásolták a moldovai választások eredményét.

Hangsúlyozta, hogy a mostani választás a béke és biztonság, illetve a fejlődés és stagnálás közötti választást is jelenti. Úgy véli, ő az első független jelölt, akinek reális esélye van arra, hogy elnyerje Románia elnöki tisztségét. Emellett reményét fejezte ki, hogy a jövőben Romániában lehetőség nyílik majd az elektronikus szavazás bevezetésére is.

A kampány kezdetén Geoană tűnt Ciolacu legesélyesebb ellenfelének, azonban a trollfarmok ügye, a megmagyarázhatatlan orosz kapcsolatai és időnkénti elszólásai lemorzsolták népszerűségi előnyét. A jelenlegi mérések szerint kevésbé esélyes, hogy ő legyen a második fordulós ellenjelölt.

Vasárnap 11 órára a romániai szavazók részvétele meghaladta a 11%-ot, ami több mint 2 millió választópolgár urnákhoz járulását jelenti. Az Állandó Választási Hatóság (AEP) adatai szerint ebből 1,5 millióan állandó választói listákon szerepelnek.

Korábbi időpontokhoz viszonyított adatok (belföldi részvétel):

• 09:31: Ekkor regisztrálták az első egymillió szavazót, a részvétel ekkor 5,52% volt.
• 10:00: Több mint 1,287 millió szavazó, amely az állandó listákon szereplők esetében 900.000 főt jelentett. A részvételi arány meghaladta a 7%-ot.
• 11:00: A részvételi arány elérte a 11%-ot, 2 millió szavazóval, melyből 1,5 millió állandó listás szavazó.

A részvétel tehát dinamikusan növekszik, és az elnökválasztás első fordulójában eddig stabil szavazói aktivitás figyelhető meg az ország területén.

Elena Lasconi is szavazott egy bukaresti líceumban kialakított szavazóhelyiségben. A rá váró újságíróknak az nyilatkozta, hogy azzal a reménnyel szavazott, hogy az eredményhirdetés után senki sem fogja úgy érezni, hogy csomagolnia kell, mert el kell mennie az országból.

Elmondta, hogy bízik egy olyan Romániában, ahol mindenki számára működnek az állami intézmények, jó oktatás és egészségügy áll rendelkezésre, valamint az 1989-es forradalom áldozatainak áldozata nem volt hiábavaló. Kiemelte, hogy a választás „nagy változást” hozhat az országnak. Elmondása szerint szereti hazáját, és továbbra is küzd érte. Lasconi kávéval, teával és piskótatészta mentes süteménnyel kedveskedett a szavazókörzet dolgozóinak, utalva ezzel a „fără blat” kifejezésre, vagyis a választási csalásoktól való mentességre. Megemlítette, hogy lánya, aki külföldön él, már szavazott rá.

A legutóbbi mérések szerint az USR jelöltje fej-fej mellett harcol a második fordulóba jutásért George Simionnal, az AUR jelöltjével. A PSD ellen szavazó oldal jelöltjei közül a legesélyesebbnek ítélte őt Ludovic Orban is, aki visszalépett a javára.

Klaus Iohannis elnök 10 órakor szavazott Bukarestben, a Jean Monnet Líceumban. Szavazott a Nicușor Dan polgármester által kezdeményezett helyi népszavazáson is. Az államfő nyilatkozat nélkül távozott a szavazóhelyiségből, és csak annyit üzent a román állampolgároknak, hogy „Mindenkit arra buzdítok, hogy menjenek szavazni”. (Agerpres)

10 óráig több mint 1,287 millió romániai állampolgár adta le szavazatát az országon belül. Az Állandó Választási Hatóság (AEP) szerint a szavazók többsége, 900.000 fő, az állandó választási listákon szerepel. Ez a részvétel arányosan meghaladja a 7%-ot. Már korábban, 9:31-kor regisztrálták az első egymillió szavazatot, ekkor a részvétel 5,52% volt.

Külföldi részvétel:

Vasárnap reggel 9 óráig 227.678 román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában, ebből:

• 223.451-en szavazóhelyiségekben,
• 4227-en levélben.

Legnagyobb részvételű országok:

• Nagy-Britannia: 42.159 fő,
• Németország: 34.588 fő,
• Olaszország: 30.035 fő,
• Moldovai Köztársaság: 24.691 fő,
• Franciaország: 10.707 fő,
• Belgium: 10.434 fő.

Összehasonlítás korábbi évekkel:

• 2014-es elnökválasztás: 294 külképviseleti szavazókörzetben 161.262 fő szavazott az első fordulóban.
• 2019-es elnökválasztás: 838 külképviseleti szavazókörzetben már 675.348 szavazatot regisztráltak az első fordulóban.

Külföldön három napig tart a szavazás, amely pénteken kezdődött. A részvétel valós időben követhető a prezenta.roaep.ro weboldalon.

Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje is leadta szavazatát, adta hírül a Maszol. Az RMDSZ portáljára feltöltött videó szerint a szövetség elnöke azt mondta: neki egyszerű dolga volt, hiszen teljes összhangban tudott szavazni a politikai és morális meggyőződésével. Arra biztatott mindenkit, hogy vegyenek részt a választáson, és szavazzanak a józan észre.

Az RMDSZ Facebook-oldalára feltöltött reelsek szerint már Tánczos Barna, Csoma Botond, Cseke Attila, Antal Lóránt és Turos Lóránd is szavazott. Nyilatkozataik szerint ők is a józan észre szavaztak, arra a jelöltre, aki egyedül beszélt a magyarok problémáiról. Mindegyik politikus arra biztatja a magyarokat, hogy menjenek szavazni.

Marcel Ciolacu, a PSD elnöke és államfőjelölt vasárnap reggel 9 órakor szavazott egy bukaresti iskolában. Jelenléte jelentős médiafigyelmet vonzott, ami kisebb nyüzsgést okozott a szavazóhelyiségben.

„Egy gazdaságilag erős Romániáért, egy világban erőteljes hanggal rendelkező Romániáért szavaztam. Egy olyan Romániáért, ahol az emberek méltó életet élhetnek, és amelynek elnöke a nemzetéért dolgozik. Szavaztam a románok és Románia minél több győzelméért, mint például a napokban elért teljes Schengen-tagság. Stabilitásért, egyensúlyért, társadalmi igazságosságért és békéért szavaztam. Mindannyian jobb életet szeretnénk, és szeretnénk olyanok maradni, amilyenek mi, románok vagyunk. Meg vagyok győződve arról, hogy a kampány után így is lesz” – nyilatkozta Ciolacu a szavazóhelyiség elhagyásakor.

A miniszterelnök csak az elnökválasztáson szavazott, mivel buzăui lakosként nem vehet részt Nicușor Dan népszavazásán.

Marcel Ciolacu a 2024-es államfőválasztás nagy esélyese, neki már biztosított a második fordulós szereplése, aminek sikere nagyban függ attól, hogy kivel kell megmérkőznie.

Ludovic Orban, a Jobboldal Ereje párt elnöke vasárnap reggel határozottan cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint az elnökválasztáson rá leadott szavazatok automatikusan Elena Lasconira szállnának át. Orban hangsúlyozta, hogy ez az állítás teljesen valótlan: ha valaki rá szavaz az államelnök-választás első fordulójában, a szavazat érvényét veszti, mivel ő visszalépett.

A politikus felhívta a választók figyelmét, hogy a Jobboldal Ereje pártra csak a jövő héten, a parlamenti választásokon adhatják le voksukat. Ezért arra kéri az embereket, hogy most figyelmesen válasszák ki azt az elnökjelöltet, akit támogatni kívánnak, és ne hagyják magukat megtéveszteni a hamis hírekkel.

Orban külön kiemelte, hogy ezek a hamis információk szándékosan próbálják összezavarni a választókat. „Ez szemenszedett hazugság. Ne szavazzanak rám, hanem arra a jelöltre, akinek a támogatását kértem” – jelentette ki Orban, és diverziónak nevezte azt a szavazókörzeti elnökök által is terjesztett információt.

Arra kérte az embereket, hogy gondolják át felelősségteljesen a döntésüket, és szavazzanak tudatosan mind az elnökválasztáson, mind a jövő heti parlamenti választásokon.

Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) államelnökjelöltje vasárnap korán reggel szavazott. A politikus a felesége kíséretében jelent meg az Ilfov megyei Dumbrăveni egyik szavazókörzetében, ahol leadta szavazatát. Miután kijött a szavazóhelyiségből az összegyűlt újságírók számára elmondta, hogy a biztonság, a jólét és a demokrácia mellett tette le a voksát.

Kifejezte reményét, hogy a román állampolgárok minél nagyobb számban vesznek részt az ország jövőjét meghatározó választásokon. „Arra a jelöltre szavaztam, aki méltó módon képviseli a román demokrácia értékeit, tisztességgel, jóérzéssel és kellő felkészültséggel képes ellátni az államfői tisztségből fakadó feladatokat” – mondta. Hozzátette: „Ez a szavazás nemcsak a jelenünkről, hanem gyermekeink jövőjéről is szól.”

A szavazólapon 14 jelölt neve szerepel, valójában ezek közül 13 érvényes, Ludovic Orban, a Jobboldal Ereje jelöltje ugyanis visszalépett a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, Elena Lasconi javára. Az, aki megnyeri a választásokat, Románia ötödik államelnöke lesz az 1989-es rendszerváltás óta, mandátuma 5 évre szól.

A Központi Választási Iroda (BEC) sorshúzással állapította meg az államfőjelöltek szavazólapon elfoglalt helyét.

1. Elena-Valerica Lasconi – USR;
2. George-Nicolae Simion – AUR;
3. Ion-Marcel Ciolacu – PSD;
4. Nicolae-Ionel Ciucă – PNL;
5. Kelemen Hunor – RMDSZ;
6. Mircea-Dan Geoană – független jelölt;
7. Ana Birchall – független jelölt;
8. Alexandra-Beatrice Bertalan-Păcuraru – ADN;
9. Sebastian-Constantin Popescu – PRN;
10. Ludovic Orban – FD ( ő visszalépett Lasconi javára)
11. Călin Georgescu – független jelölt;
12. Cristian Diaconescu – független jelölt;
13. Cristian-Vasile Terheş – PNCR;
14. Silviu Predoiu – PLNA

A romániai szavazókörzetek vasárnap reggel 7-től este 9-ig tartanak nyitva az elnökválasztás első fordulóján. A lakcím szerint kijelölt szavazókörzetben lehet szavazni (itt lehet megtudni, hogy az pontosan hol van), más településen vagy más országban pedig bármelyik szavazókörzetben. A külföldi szavazókörzetek listája itt olvasható, ezek már pénteken és szombaton is fogadták a szavazókat, vasárnap pedig este 9-ig tartanak nyitva, sorban állók esetén 23:59-ig lehet meghosszabbítani a programjukat. Mozgóurnát előzőleg lehetett igényelni, azok, akik külföldről levélben akartak szavazni, október 10-éig regisztrálhattak.

A voksoláshoz érvényes személyigazolvány kell, útlevelet csak a külföldön szavazó vagy a külföldi lakcímmel rendelkező, de Romániában szavazó román állampolgároktól fogadnak el.