Elnökjelöltportrék: Orbán Viktor egyik legvehemensebb kritikusa Elena Lasconi

Elena Lasconi nevét már akkor sokan ismerték Romániában, amikor a többi jelenlegi államfőjelöltről még senki sem hallott az országban. A jelenleg 52 éves politikus ezt a szakmájának köszönheti: már a kilencvenes évek közepén, a kereskedelmi tévék hazai berobbanásának korszakában a Pro Tv munkatársaként szinte naponta megjelent a képernyőkön. A médiában szerzett népszerűségét politikai tőkére váltva 25 év után hagyta ott a televíziózást, hogy 2020-ban a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben versenybe szálljon Câmpulung polgármesteri tisztségéért. Rutinos tévésként remek kommunikátor, és vélhetően ennek is köszönheti, hogy a politikai pályája az elmúlt négy évben felfelé ívelt, és idén júniusban a csúcsára ért: elnyerte a második mandátumát is a prosperáló Argeș megyei kisváros élén, majd az USR elnökévé és államfőjelöltjévé választották.

A belső ellenzék vezéréből lett pártelnök

Pedig egy időben Lasconi politikai karrierje megbicsaklani látszott. Ráadásul éppen azután, hogy tavaly ősszel a câmpulungi polgármester az USR európai parlamenti jelöltlistájának élére került. Előretolását az indokolta, hogy ismertsége és bizalmi indexe már akkor jóval magasabb volt, mint Cătălin Drulă pártelnöké. Csakhogy Lasconi a pártvezetőség döntésének bejelentése után néhány héttel, 2023 novemberében egy interjúban kijelentette, hogy igennel szavazott a család meghatározásáról szóló – érvénytelennek nyilvánított – 2018-as alkotmánymódosító referendumon, amelynek tétje a melegházasság romániai tiltásának kőbe vésése volt.

„Keresztény vagyok, ortodox vallású, és hiszem, hogy a család egy férfiből és egy nőből áll. Semmi bajom az azonos neműek közötti kapcsolatokkal, de nem értem, miért támogatnám az azonos neműek házasságát” – indokolta szavazatát Lasconi az interjúban. Ezzel nem csak az LMBTQ-kérdésekben progresszív álláspontot képviselő USR-vel ment szembe, hanem a saját lányával is. A Párizsban élő Oana Lasconi az Instagram-oldalára ezt posztolta ki: „Mélységesen felháborít, hogy édesanyám IGEN-nel szavazott a Koalíció a családért népszavazásán, támogatva az úgynevezett hagyományos, férfi és nő közötti házasságot. Undorodom és csalódott vagyok. (…). Nincsenek szavaim (...) ennek a közösségnek a tagjaként. Nem tudom leírni a fájdalmat, amit érzek. Soha nem számítottam volna erre”.

Az akkor már az államelnök-jelöltségre gyúró Cătălin Drulă érzékelhette, hogy Lasconi nemcsak a saját, hanem a pártja hitelességét is rombolja, ezért meggyőzte a polgármestert, hogy lépjen vissza a jelöltlistáról. Ezzel az USR addigi legnépszerűbb politikusa akaratlanul is a párt belső ellenzékének vezérévé vált. És látszólag paradox módon a történtek után az országos felmérésekben még nőtt is a bizalmi indexe, mert a homofób népszavazást támogató kijelentésével szimpatikussá vált azok számára, akiket a túlzottnak vélt progresszivizmusa riasztott el az USR-től.

Miután a két kisebb jobboldali párttal szövetkező USR a vártnál sokkal gyengébben szerepelt az európai parlamenti választásokon, Elena Lasconi június 26-án az online szavazó tagság kétharmadának támogatásával a kudarc miatt önként távozó Cătălin Drulă pártelnök helyére lépett, három napra rá pedig államelnök-jelöltnek választották. Utóbbi minőségében pedig már árnyalta a népszavazással kapcsolatos álláspontját. Arra a kérdésre, hogy ismét igennel szavazna-e a referendumon, kijelentette: „Határozottan nem. Mert már korábban is mondtam: mindenki szabadon élheti az életét, ahogy akarja. És a politikusoknak vagy az USR-nek nem az dolga, hogy beleszóljanak az emberek életébe”.

Nacionalista és ortodox mázzal leöntött üzentek

Mindenesetre államfőjelöltként Lasconi érzékelhetően próbálja megcélozni a hagyományosan konzervatív romániai szavazókat és átfesteni az USR korábbi ideológiáját. Az utóbbi hónapokban látványosan nacionalista húrokat penget, üzenetei a George Simionéval (AUR) és Diana Șoșoacáéval (S. O. S. Románia) vetekedtek. Előszeretettel mutatkozik nyilvánosság előtt román népviseletben is, akárcsak Șoșoacă. Többször nyilatkozta azt, hogy büszke a románságára, az államelnök-jelöltségéről döntő kongresszuson pedig kijelentette: „Ugyanaz az Elena vagyok, akit megismertetek, nem változtam meg. Ugyanúgy a román népet képviselem. A románok millióinak egyik hangja vagyok, és nem hagyom, hogy mások mondják meg, mit akarnak a románok”.

Az USR törzsszavazóival szembe menve a konzervatív választók üzen Lasconi azzal is, hogy előszeretettel hivatkozik nyilvános fellépésein az ortodox vallására, az Istenbe vetett hitére, amire vizuális elemekkel – keresztes nyakláncot visel – is ráerősít. A jelölt ezzel voltaképp önazonos maradt, mert amikor átvette az első polgármesteri mandátumát, bejelentette, hogy „keresztény ortodoxhoz illő módon” hívatott egy pópát, aki „kiűzte a gonosz szellemeket a városházáról”. De a népviseletet és a mély vallásosságát levetkőzve próbált a fiatalok felé is nyitni azzal, hogy a nyár folyamán több zenefesztiválon – köztük a kolozsvári Untoldon – részt vett.

Bírálói szerint Lasconinak semmi sem szent, ha a szavazatszerzés a cél. Elvállalta ugyanis a részvételt az USR-t és általában a jobboldali pártokat rendszeresen támadó, etikátlan módszerekkel elhiteltelenítő Antena 3 hírtelevízió államfőjelölteket bemutató műsorában. Ebben az a Mihai Gâdea volt a beszélgetőtársa, aki az elmúlt években kétes hírű, korrupcióval gyanúsított politikusokat, bűnözőket, a Szociáldemokrata Párthoz (PSD) közel álló elemzőket népszerűsített, és gyakran összeesküvés-elméleteket terjesztett. Az USR jelöltjéről készített riport szinte idilli képet festett Elena Lasconiról, az otthonáról és a családjáról. Ám egyetlen konkrétum sem hangzott el arról, hogy milyen tartalommal készül kitölteni a politikus az elnöki hatásköröket. A jelölt egyébként ebben a műsorban követte el az első komolyabb bakiját is: leárulózta, és ezzel maga ellen fordította a diaszpórában élő románokat, akiknek a szavazataira mindig is számított az USR.

Homályos foltok a jelölt önéletrajzában

Elena Lasconi 1972. április 20-án született egy Hunyad megyei kisvárosban, Hátszegen. A jónevű helyi pedagógiai líceumban érettségizett Déván, és még jóval az egyetemi diploma megszerzése előtt a sajtóban helyezkedett el. Két évig egy hátszegi rádiónál dolgozott, majd 1996-tól 2020 márciusáig a Pro Tv munkatársa volt. A kereskedelmi csatornánál töltött 25 év alatt riporterkedett, volt televíziós producer, műsorvezető, moderátor, haditudósító, és egy darabig a BBC-nél is tanult.

A hivatalos önéletrajza szerint az államfőjelölt 2001-ben államvizsgázott a bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetem turisztikai és kereskedelmi menedzsment szakán. Azt már a Newsweek Románia derítette ki szeptember elején, ami kimaradt a CV-jéből: a diploma megszerzése előtt Lasconi egy kétes színvonalú magán felsőoktatási intézmény, az Ökológiai Egyetem dévai karának hallgatója volt, szerény tanulmányi eredményekkel, és azért kellett Bukarestben államvizsgáznia, mert a magánegyetem akkoriban még nem volt akkreditálva. Amikor erről kérdezték, a jelölt kijelentette, hogy nem állt szándékában semmit sem elhallgatni az életrajzában, és nem szégyelli a múltját. Arra hivatkozott, hogy meglehetősen zaklatott volt az élete az érettségi után: nagyon korán férjhez ment, 20 évesen gyereket szült, majd 22 évesen már elvált.

Később egy Facebook-bejegyzésben felidézte, hogy a válása után Dévára költözött, ahol a Pro Tv helyi tudósítója lett, és akkor döntötte el, hogy felvételizik az Ökológiai Egyetem dévai fakultására. Emlékei szerint ez a kar a fiatalok körében népszerű, nagyra értékelt intézmény volt, ahol a bukaresti és a temesvári gazdaságtudományi egyetem jeles professzorai tanítottak. Később a televízió bukaresti szerkesztőségéhez helyezték át, és eldöntötte, hogy leteszi az államvizsgát a bukaresti gazdaságtudományi egyetemen – írta bejegyzésében.

Câmpulung polgármestereként Lasconi jól teljesített, ezért is bíztak rá a kisváros lakói egy újabb mandátumot idén júniusban. Ám egy kis nepotizmustól maga sem riadt vissza. Szintén a Newsweek Románia derítette ki, hogy 2021-ben a közbenjárására a második férje az USR képviselőházi frakciójának jogtanácsosa lett. Ennek azért is van hírértéke, mert Cătălin-Teodor Georgescu ügyvédként nem tudott különösebb teljesítményt felmutatni, 2020-ban például a praxisából semmilyen jövedelme nem származott. A nepotizmus vádjára Lasconi helyett Ionuţ Moşteanu, az USR képviselőházi frakcióvezetője reagált a Facebook-oldalán. Bejegyezése szerint az utóbbi években személyesen alkalmazta a frakció munkáját segítő embereket, és tekintettel a munkakörök bizalmas jellegére, a szakértelem mellett kritérium a párttagság is. Elena Lasconi férjéről azt írta, hogy „ő egy nagy nyereség a frakciónk számára” – tette hozzá.

Disztingvál Orbán és az RMDSZ között

A közvélemény-kutatásokban folyamatosan a pártja fölött mért Elena Lasconi az elmúlt hetekben nyíltan próbálta magához édesgetni a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szavazóit. Korábban maga javasolta, hogy az USR és a PNL a jobboldali összefogás jegyében indítson közös jelöltet az államelnök-választáson, és tárgyalt is erről Nicolae Ciucával, de a liberálisok jelöltje hallani sem akart a visszalépésről. Így Lasconi arról kezdett el beszélni, hogy győzelme esetén a PNL egyik legismertebb politikusát, a nagyváradi Ilie Bolojant kérné fel kormányalakításra. Igaz, utóbbi nyilatkozataiban már elismerte, hogy ha úgy alakulnak a parlamenti erőviszonyok, akkor egy szociáldemokrata miniszterelnökkel is tudna együtt dolgozni. A Románok Egyesüléséért Szövetségtől (AUR) azonban határozottan elzárkózott. „Nem akarok oroszpárti politikusokkal együttműködni” – jelentette ki az egyik nyilatkozatában George Simion pártelnökre utalva.

Az elmúlt hetekben az is kiderült, hogy az USR jelöltjét a magyar választók szavazatai is érdeklik. Legalábbis erre utal az a szeptember eleji kijelentése, miszerint a parlamenti választások után az lenne az ideális, ha egy jobboldali koalíció jönne létre, amelyben az RMDSZ is részt venne. Az elmúlt hetek ugyanakkor azt is megmutatták, hogy Lasconi – a román politikusok többségéhez hasonlóan – disztingvál az RMDSZ és Kelemen Hunorék „stratégiai szövetségese”, a Fidesz között. Az USR jelöltje ugyanis Orbán Viktor egyik leghevesebb romániai bírálója. Július végén azt írta a Facebook-oldalára, hogy a román hatóságoknak sokkal kritikusabban kellett volna reagálniuk a magyar miniszterelnök tusványosi beszédére. „Elfogadhatatlan, hogy egy európai vezető Romániát használja platformként oroszpárti és Putyin-párti üzeneteinek terjesztésére. Elfogadhatatlan, hogy egyetlen romániai vezető sem bírálta Orbán Viktor túlkapásait, aki ismét elmondta, hogy a NATO és az EU a hibás Oroszország ukrajnai inváziójáért” – írta akkor Lasconi.

Az USR jelöltje ezen a héten már egyenesen arról beszélt, hogy államfőként akár nemkívánatos személynek nyilvánítaná Románia területén a magyar kormányfőt. A Digi24 kedden szemelvényeket közölt egy interjúból, amelyet vasárnap fog majd sugározni a hírcsatorna. Ebben Lasconi kijelentette, hogy ellenszenvesek számára Orbán oroszbarát nyilatkozatai, „amelyeknek nincs helyük Romániában”, ezt pedig államfőként közölni is fogja a magyar kormányfővel. Ha pedig Orbán továbbra is oroszbarát nyilatkozatokat tesz Romániában, akkor „a nyilatkozat tartalmától függően” megfontolja Orbán persona non gratává nyilvánítását – mondta az USR államfőjelöltje.