Március 15. Erdélyben: programok, események Partiumtól Székelyföldig

A szomorkás főtéri ünnepség ugyan véget ért, de az ünnep eseményei még folytatódnak Kolozsváron. Az ünneplőknek este nyolcig lehetőségük van elhelyezni koszorúikat a Biasini-szállónál. A nap további részében,

• 19 órától a Tokos zenekar és a Bekecs Néptáncszínház ünnepi műsora következik a Diákművelődési Házban, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa szervezésében;
• 21 órától Pilvax-kvízt tart a Rhédey Cafében a Kolozsvári Hallgatói Önkormányzat;
• ugyancsak 21 órától pedig táncházzal zárnak a Heltai FolkCenterben a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány szervezésében – olvasható a programpontokban.

Ha egy idegen, nem egy UFO, hanem csak szimplán egy külföldi, Kolozsvár főterére tévedett volna péntek délután, valószínűleg soha nem mondta volna meg, hogy épp egy nemzeti ÜNNEP eseményei zajlanak. Többségében szomorú, szinte búskomor tekintetű emberek figyelték a színpadot, akiknek csak akkor csillant némi remény és lelkesedés a szemükben, amikor a Kolozsvári Opera Gyerekkórusa rázendített, és talán akkor is, amikor a fiatalok táncra perdültek a főtér macskakövein, de annál mélyebben sóhajtottak fel, amikor politikusokat kellett közben meghallgatniuk.

Márpedig volt, amit hallgassanak, Oláh Emese RMDSZ-es alpolgármester, Csorba Zsuzsa Emese, a KIFOR elnöke, sőt, még Tasnádi István Szilárd alprefektus is az RMDSZ üzenetét visszhangozta, az előre legyártott paneleket mondta fel, jobban vagy kevésbé jobban forgatva a szavakat: az eddigi győzelmek tiszavirág életűek lehetnek, ha nekünk, erdélyi magyaroknak nincs, aki megharcolja a harcainkat, és persze – Győzzenek a magyarok! (Ok, Tasnádi a kormány képviselőjeként azt mondta, hogy Győzzön Erdély!)

„(Az Itt az idő felhívás) legalább olyan aktuális 2024 tavaszán is. Itt az idő megmutatni közösségünk erejét, megmutatni tenni akarásunkat, és azt, hogy helyünk van a helyi és európai döntéshozó fórumokon” – mondta Oláh Emese, aki szerint számtalanszor bebizonyosodott, hogy nélkülünk, erdélyi magyarok nélkül nem oldódnak meg a magyar ügyek.

Sőt, még Nacsa Lőrinc, a KDNP képviselője is az RMDSZ üzenetét mondta vissza.

„Hiába mondjuk, hogy semmit rólunk nélkülünk, ha nem teszünk érte, ha nem tesszük meg, amit meg kell tenni, akkor nem a pártokat és a politikusokat büntetjük, hanem saját magunkat. Négy választás előtt állva ki kell mondani, hogy ez most a cselekvés és az összefogás ideje, ami oda vezethet, hogy győznek a magyarok” – fogalmazott, s később nyomatékosította, hogy az idei év évtizedekre meghatározhatja a magyarok sorsát.

Közben az RMDSZ aktivistái szorgalmasan szólították le az embereket és gyűjtötték a támogató aláírásokat az idei választásokon való induláshoz. Ennél kampányízűbb március 15-ét még nem láttam, igaz, az is ritkán fordul elő, hogy négy választást tartanak egy évben.

Többméteres óriászászló, kokárdás gyerekek, útszélre felsorakozott integetők, Szijjártó Péter, Zsigmond Barna Pál, Kelemen Hunor és a helyi politikusok betervezett díszbeszédei, felvonuló huszárok, kampányszlogenes zászlócskákat lobogtató gyerekek – egyszóval minden adott volt ahhoz, hogy a március 15-i rendezvényre érkező szélsőjobbos román alakulat belecsapjon a levesbe. Valószínű ezt is tervezték, ezért futott szét a Facebookon a figyelmeztetés, hogy mindenki őrizze meg a nyugalmát, és semmiféle provokációra ne válaszoljanak. Bár a csendőrök és rendőrök egymást érve járőröztek Sepsiszentgyörgy utcáin, bármikor, bárhol előfordulhatott volna egy olyan incidens, amely „emlékezetessé” tehette volna az idei ünneplést. Aztán mégsem történt semmi, Szijjártó beszéde alatt a csendőrök kikísérték a tömegből Mihai Tîrnoveanut, akinek a vezetése nélkül már nem sikerült a szélsőségeseknek az akciózása.

„Egyértelmű, hogy provokálni jöttek, ismerjük őket” – jelentette ki Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere arra reagálva, hogy amint a csendőrök kiszúrták Mihai Tîrnoveanut a tömegben, kivezették őt mielőtt a kezében tartott, összehajtogatott fehér molinót feltarthatta volna, miközben a sepsiszentgyörgyi színpadon épp Szijjártó Péter tartotta az alkalomra előkészített ünnepi beszédét.

A molinó egyébként kísértetiesen hasonlított arra, amit Tîrnoveanu az Orbán-beszéden lóbált Tusványoson, ahova szintén nagy létszámban szálltak ki a Nemzet Útja szélsőjobboldali román szervezet képviselői. Azon az állt: Van, ami örök – Erdély román föld.

Amikor Antal Árpád polgármestertől megkérdeztük, hogy történt-e valami, ami miatt a csendőrség elvezette a szélsőjobbos vezért, a városvezető kifejtette, hogy szerinte Tîrnoveanuék „azért jöttek, mert bántani akarnak, sértegetni akarnak, provokálni akarnak, hála a jó istennek, hogy nem történt semmi ilyen. A provokációra nem válaszoltunk, ünneplünk tovább békésen”. Érdeklődésünkre hozzátette, miután a rendvédelmi szervek tájékoztatták, hogy Sepsiszentgyörgyre tart a Calea Neamului felkérte a rendvédelmi szerveket, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy semmiféle összetűzésre ne kerüljön sor.

Antal arra is reagált lapunknak, hogy Kelemen Hunor beszédét viszont egy magyar személy zavarta meg azzal, hogy bekiabálta: „nincs igaza, nincs igaza”, amit maga a polgármester oldott meg azzal, hogy odament az illetőhöz, és megnyugtatta. Érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy korábban, amikor Kelemen Hunort kifütyülték Sepsiszentgyörgyön, akkor is egy szervezett akció volt, mint utóbb kiderült. „Akkor valakik szándékosan meg akarták zavarni a rendezvényt. Nyilván felelősségemnek érzek mindent, ami ebben a városban történik” – tette hozzá.

A máramarosszigeti március 15-i ünnepségek istentisztelettel és ünnepi műsorral kezdődtek, amelyet a település magyar iskolájának diákjai adtak elő a református templomban. A rendezvény beszédekkel és koszorúzással folytatódott a templom melletti honvédtisztek emlékművénél.

Orosz Krisztofer-Levente, az RMDSZ Máramarossziget elnöke beszédében méltatta az 1848-as forradalom hőseit, hangsúlyozta, hogy a máramarosi közösség is fontos szerepet játszott ebben a sorsdöntő küzdelemben. Ezt követően már a jelen kihívásairól beszélt, és Erdély legészakibb sarkában is elhangzott az RMDSZ 2024-es kampányszlogenje, a „Győzzenek a magyarok!”.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter két erdélyi helyszínen is megünnepli március 15-ét: Sepsiszentgyörgyön és Nagyváradon.

A székelyföldi sajtótájékoztatón elmondott szövege nem volt kimondottan ünnepi, sokkal inkább a konkrét megoldandó problémákra koncentrált: schengeni csatlakozás, Iohannis NATO-főnökségi esélyei, illetve kampány, szavazás, RMDSZ voltak a kulcsmotívumok. Ezen belül is legtöbbször az RMDSZ és a szavazás hangzott el.

„Természetesen amikor Romániába jövök, akkor minden egyes alkalommal az RMDSZ képviselőivel külön leülünk, hiszen mi stratégiai jelentőséget tulajdonítunk Magyarország és Románia együttműködésének, és ebben az RMDSZ a legbiztosabb alapot tudja adni. Ezért nekünk nagyon is fontos az RMDSZ véleménye és iránymutatása” – kezdte Szijjártó a sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatót, és nagyjából ebben a hangnemben folytatta tovább. Elmondta, Magyarországon szurkolnak az RMDSZ-nek. Klaus Iohannis NATO-főtitkári esélyeivel kapcsolatban kijelentette: örülnek, hogy van egy közép-európai jelölt.

A miniszter azt is hangsúlyozta: Magyarország érdeke is a teljes körű román csatlakozás a schengeni övezethez. „Ehhez minden tőlünk telhető támogatást megadunk a magyar uniós elnökség idején” – mondta a tárcavezető.

Aztán konkrétan is rátért az idei választásokra, ahol azt hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-re kell szavazniuk az erdélyi magyaroknak, és azt is kiemelte, hogy Magyarország részéről nem lesz semmiféle beavatkozás az erdélyi választásokba

„Ha jól számoltam, akkor négy választás alkalmával is a szavazóurnákhoz szólítják Románia választópolgárait. Természetesen Magyarország részéről semmifajta beavatkozási kísérletre nem kell számítani ezen választás során, de azt a jogunkat azért fenntartjuk magunknak, hogy szurkolhassunk és szurkolni is fogunk az RMDSZ-nek és az RMDSZ jelöltjeinek is, mégpedig azért, mert minél erősebb az RMDSZ képviselete a romániai politikai életben, annál nagyobb mértékben tudunk támaszkodni az RMDSZ-re abban, hogy Magyarország és Románia kapcsolatai még stabilabbak legyenek. Ezért arra kérem a Székelyföldön, Erdélyben élő magyarokat, hogy vegyenek részt a romániai választási szuperév szavazásain” – hangzott el Szijjártó Péter szavazásra buzdító beszéde.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az esélyegyenlőség, az identitás megőrzése és a béke szükségességét hangsúlyozta. Utána pedig rátért a magyar kormány által nyújtott támogatások köszönetére: „szeretném megköszönni azt a segítséget, amit az elmúlt években kaptunk a magyar kormánytól, miniszterelnöktől, miniszter úrtól, mert ez is azt bizonyítja, hogy a XXI. században a Kárpát-medencében élő magyar közösségek, akárhol is éljenek Magyarország határain kívül, számíthatnak a magyar kormány támogatására, és a közös ügyeinkben mindig megtaláljuk a közös hangot” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.

A sajtótájékoztató után a politikusok kivonultak Sepsiszengyörgy főterére, ahol kezdetét vette az előkészített ünnepség, ott már Antal Árpád, a város polgármestre, Tamás Sándor az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke is felszólalt:

Szijjártó színpadi beszéde alatt megjelent a sepsiszentgyörgyi főtéren Mihai Tîrnoveanu is, a Nemzet Útja szélsőjobboldali román szervezet vezetője, néhány követője kíséretében. A helyszínen lévő csendőrség azonban nem várta meg, amíg kitör a feszültség, hanem azonnal közrefogta, és elkísérte a helyszínről.

A korábbi éveknél talán egy kicsit nagyobb tömegben gyűltek össze a fiatalok kezdésre, és talán a csendőri kíséret is népesebb, mint általában, de az előző években megszokott forgatókönyv szerint indult a kolozsvári március 15-i ünnepség.

A 14 órai kezdésre nagyjából 1000-1500 ünneplő jelent meg az ünnepségek hagyományos indulási helyszínén, a Protestáns Teológiai Intézet előtt. A Kolozs megyei RMDSZ által szervezett eseményre meglepően nagy számban jöttek fiatalok, közülük is többen népviseletben. Valószínűleg nem pusztán a lelkesedés hozta őket, láthatóan többen fellépésre készültek, a nagy közös táncra Kolozsvár főterén.

A népesebb csendőri kíséret sem véletlen, az U Cluj 17:30-tól a Botoșani focicsapatával játszik bajnokit, és nem szerették volna a hatóságok, hogy néhány lelkes – és a múlt heti alsóházba szorulás után valószínűleg bosszús – szurkoló, aki már órákkal a kezdés előtt a központban gyülekezik, esetleg összetűzésbe kerüljön az ünneplőkkel.

Az is egyértelmű, hogy választási év van, az RMDSZ profin felkészült az ünnepre. RMDSZ logós piros-fehér-zöld zászlókat osztanak, és a korábbi években megszokott ingyenes kokárdákra is felkerült a kampányüzenet: Fel, győzelemre! A lelkesítésért a Tokos Zenekar felel, ők húzzák a Kossuth-nótát és a március 15-i dalokat.

A felvonulás a néhány éve megszokott rendben zajlott, a teológiáról – igaz már nem a teológusok vezették a sort, mint egykor, hanem a KIFOR szimpatizánsai és a cserkészek – kifordulva a Deák Ferenc utcán vonultak fel előbb a Bem-emléktáblához, ahol a koszorúzás után Farkas Lóránt színész szavalt, majd mindenki átment a Szent Mihály templomban szervezett ökumenikus istentiszteletre.

Orbán Viktor levelet intézett a határon túli magyarokhoz – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A magyar miniszterelnök arról ír, hogy a 48-as forradalmárok „arra is vágytak, hogy végre olyan Európában élhessenek, amelynek nemzetei együtt, egymás mellett, nem pedig egymás romjain akarnak emelkedni.”

Orbán arra is kitért, hogy szerinte „a szabadság nem önmagáért való, és végképp nem az erősebbek szabadsága a gyengébbek, a többségé a kisebbség felett, hanem mindenekelőtt arra szolgál, hogy általa béke, biztonság és jólét teremjen minden embernek.”

Hozzátette: „mi, magyarok kérjük, követeljük vissza azt a szabad, méltóságteljes és erős Európát, amely békét tudott tartani a saját földjén, és határozottan kiállt minden olyan nyílt vagy burkolt törekvéssel szemben, amely őshonos kisebbségei nyelvének, kultúrájának felszámolására tört.”

A magyar kormányfő egyébként a többi évektől eltérően, amikor vidéki városokban ünnepelt, idén Budapesten mondott beszédet, az ott elhangzott gondolataiból is kiemelünk párat:

• Brüsszelig fogunk menetelni, mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az unióban
• Becsaptak bennünket, ideje, hogy fellázadjunk
• Év elején egyedül voltunk, év végére mi leszünk a többség a világban
• Június 9-én dönteni kell, hogy brüsszeli gyárszalag vagy magyar szabadság

A budapesti Orbán-beszédet részletesen a Telexen lehet elolvasni vagy meghallgatni, és itt van egy véleménycikk is arról, hogy milyenre sikerült idén a magyar kormányfő ünnepi szónoklata.

Winkler Gyula, az RMDSZ EP-listavezetője a piski csata emlékművénél kezdte a március 15-i megemlékezések sorát, a helyszín a hagyományos 48-as emlékhelyek sorába tartozik, minden évben itt kezdődnek a dél-erdélyi ünnepségek.

A Hunyad megyei magyarok büszkék lehetnek szülőföldjükre, hiszen kevés olyan hely van Erdélyben, ahol ennyire sűrítetten van jelen ezeréves történelmünk – hangsúlyozta Winkler, aki nemcsak EP-képviselő, hanem az RMDSZ Hunyad megyei elnöke is. Akárcsak Kelemen Hunor, aki a győzelem fontosságáról üzent március 15-i ünnepi beszédében az erdélyi magyaroknak, Winkler is azt hangsúlyozta, hogy „nyerni kell”.

„Nekünk, erdélyi magyaroknak egyértelműen az az érdekünk, hogy a körülöttünk zajló változások nyertesei legyünk, tudjuk a magunk javára fordítani az átalakulást. Eszközünk is van hozzá – úgy hívják, hogy magyar összefogás. Ezt kell a következő hetekben, hónapokban megerősítsük. Tudjuk a napot is, amikor mindannyian, minden egyes Hunyad megyei magyar ember cselekvően tehet jövőnk alakításáért. Ez a nap június 9-e, az európai parlamenti és helyhatósági választás napja” – mutatott rá.

És ha nem lett volna elég világos és mozgosító hatású beszédének ez a része, egy Bem idézettel toldotta meg az EP-képviselő a mondanivalóját, amit aztán át is ültetett gyorsan a jelenbe: „»Ha elvész a híd, elvész Erdély is « – erre figyelmeztette katonáit Bem tábornok. Milyen erős és milyen pontos szavak! Ma is érvényesek, csak nem a katonákat, hanem a szavazójoggal rendelkező magyar embereket kell figyelmeztetnünk – elvész Erdély, ha mi lemondunk szavazati jogunkról, elvész Erdély, ha mi a közönyt, az érdektelenséget választjuk és távol maradunk a történésektől. Mutassuk meg, hogy van erőnk, hogy van akaratunk cselekvően részt venni a történésekben!” – hangsúlyozta Winkler Gyula.

A piski ünnepségre a helyi magyar közösség képviselői mellett egész Hunyad megyéből ünneplők, valamint budapesti, szarvasi és szegedi vendégek is érkeztek az eseményre, derül ki az RMDSz közleményéből.

Széchenyi István és Mikó Imre portréja fogadja a nemzeti ünnep alkalmából a kolozsvári Művészeti Múzeumba érkezőket – számolt be a Facebook oldalán Lucian Nastasă-Kovács, az intézmény igazgatója.

Mindkét említett portré Barabás Miklós alkotása, és az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyűjteményéből kerültek a múzeumhoz az 1948-as államosítás után. A képek több évtizedig voltak aztán elzárva, míg újra megtekinthetővé váltak a Bánffy-palotában. Részletesebben a sorsukról a Művelődésben lehet olvasni.

Huszárok kísérték iskolába a székelyudvarhelyi kisdiákokat a Lábbusz programban – derül ki a székelyudvarhelyi Művelődési Ház megosztásából.

A programot sepsiszentgyörgyi mintára Székelyudvarhelyen is kezdeményező művelődési ház vezetője, Simon Mária Tímea a Transtelexnek elmondta a huszárok március 14-én, csütörtökön csatlakoztak a nemzeti ünnep apropóján a heti önkéntes csapathoz, a Tomcsa Sándor Színház munkatársaihoz, illetve a program állandó önkéteseihez, a szülőkhöz.

A Lábbusz program lényege, hogy minden héten egy-egy intézmény felnőtt önkéntesei kísérik iskolába a kicsiket, hogy biztonságban eljussanak oda. A program célja ugyanakkor a reggeli dugók csökkentése is, és a gyerekek környezettudatos életmódra való nevelése.

A program először 2021-ben indult el Sepsiszentgyörgyön, de több székelyföldi város is csatalakozott hozzá, többek között Csíkszereda és Székelyudvarhely is.

Az RMDSZ elnökének a március 15-i gondolatait már a délelőtti órákban elküldte a sajtónak a párt kommunikációs csapata. A szövetségi elnök a szövegében a történelmi eseményekkel példálózva az idei választások fontosságát hangsúlyozza.

„Kihívásból ma sincs kevés. Borús időket élünk, nem messze tőlünk véres háború zajlik, az egyik válság a másikat követi, a világ átalakulóban van. Mindannyian tapasztaljuk, hogy Európa évtizedek óta nem volt ilyen nehéz helyzetben” – olvasható Kelemen hunor ünnepi szövegében, amely aztán rátér arra, hogy miért „sorsdöntők” az idei választások.

„Június 9-én minden magyar tud tenni – és kell tennie azért, hogy a közösségünknek továbbra is legyen hangja Európában és ereje Erdélyben. Hogy ki tudjunk állni a magyarokért és közösségi jogainkért Brüsszelben, és együtt képesek legyünk tovább építeni Erdélyt, fejleszteni városainkat és falvainkat, küzdeni azért, hogy a magyar családok, intézményeink, vállalkozásaink és gazdáink támogatást kapjanak” – olvasható az RMDSZ elnökének a szövegében, aki szerint a 2024-ben is győzni kell:„győzzön a szabadság, győzzön a testvériség, győzzön az egyenlőség, és legfőképpen: győzzenek a magyarok!”