Mérföldkőhöz érkezett a romániai autópálya-építés, de nincs ok az ünneplésre

Az észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak és Szilágynagyfalu közötti szakaszának átadása óta meghaladja az ezer kilométert a romániai autópálya-hálózat hossza. A teljesítményt a hazai közúti infrastruktúra-fejlesztés „mérföldkőnek” nevezték ugyan a politikusok, de a múlt heti eseményen szalagátvágás és a fesztivizmus elmaradt, mert a döntéshozók maguk is elismerik: nincs különösebb ok az ünneplésre.

A hazai állapotokat jól tükrözi, hogy voltaképp még az sem egyértelmű, összesen hány kilométer autópályán lehet a múlt héttől közlekedni az országban. Cristian Pistol, a közúti infrastruktúráért felelős országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója szerint a Berettyószéplak és Szilágynagyfalu közötti 13,5 kilométeres sztrádaszakasz szeptember 21-i megnyitásával 1004 kilométerre nőtt a romániai autópályák és gyorsforgalmi utak teljes hossza. Ezzel szemben a közúti infrastrukturális beruházásokat évek óta számon tartó szaksajtó és a Pro Infrastruktúra Egyesület 1008,16 kilométerrel számol.

Csonkokból álló autópályák

Ennél nyilván sokkal lényegesebb ünneprontóbb, hogy a hazai autópálya-hálózat jelentős része „csonkokból” áll, magyarán nem lehet egyhuzamban végigautózni rajta. Az erdélyi sofőrök számára talán a legbosszantóbb példa erre a Kolozsvár és Marosvásárhely közötti szakasz, amit az E60-as jelzésű utat a sztrádával váltakoztatva lehet csak megtenni, de az észak-erdélyi autópálya most átadott része sem kapcsolódik a korábban elkészült sztrádaszakaszokhoz vagy gyorsforgalmi utakhoz. Jelenleg az elkészült részt egy ideiglenes lehajtó köti össze a Szilágy megyei Márkaszék község területén a 19B jelzésű megyei úttal. Ez a sztrádaszakasz Nagyvárad, illetve a magyar-román határ irányában a Berettyószéplak-Bisztraterebes szakasszal folytatódna, csakhogy ennek a közbeszerzése elakadt, mivel két cég is megóvta az eredményt. Kolozsvár felől pedig majd a Szilágynagyfalu-Vaskapu sztrádaszakaszhoz fog csatlakozni, amelynek folyamatban van a közbeszerzési eljárása. Ez biztos elhúzódik majd, mert a pályázó cégek pontosításokat kértek a CNAIR-tól a Meszes alatt megépítendő 3 kilométeres alagúttal kapcsolatban.

A „csonkokban haladás” amúgy nem az utóbbi években épülő, hanem a két évtizede elkezdett észak-erdélyi autópályára a leginkább jellemző, amit a Pro Infrastruktúra Egyesület folyamatosan frissülő interaktív térképe kiválóan szemléltet. Ezt a sztrádát eredetileg 415 kilométeresre tervezték, és eddig csak az egynegyede készült el. Igaz, a Brassó és Marosvásárhely közötti 150 kilométeres szakasz most már nem is fog, mert törölték az eredeti projektből. Az autópálya nyomvonalát újragondolták a tervezők, arra hivatkozva, hogy egy könnyebb lesz bekapcsolni az európai közlekedési hálózatba. Így most ez az összezsugorodott, A3-Arad sztráda Marosvásárhelyt köti össze a Kolozsvár melletti Gyalun keresztül Borssal.

Az észak-erdélyi autópálya elsőként átadott, Torda és Gyalu közötti szakasza volt a leghosszabb, 42 kilométer. Ezután már csak ennél rövidebb csonkokon indulhatott meg a közlekedés: a Torda-Aranyosgyéres között 10 kilométeren 2009-től, Gyalu és Nádas között 9 kilométeren 2019-től, majd Bihar és Bors között 5 kilométeren 2020-tól. A már említett Kolozsvár (Gyalu) és Marosvásárhely közötti szakasz 3,6-tól 18 kilométerig terjedő hosszúságú csonkokból áll, amelyeket a 2018-2021-es időszakban szotyogtatva adtak át. Remények szerint legkorábban év végéig elkészül a 18 kilométeres Maroskece-Aranyosgyéres szakasz, és ha ez valóban megtörténik, akkor Marosvásárhely és Kolozsvár között már egyhuzamban lehet majd autópályán közlekedni.

Romániának nincs oka az ünneplésre azért sem, mert a szakértők szerint nem 1000, hanem legalább 3000 kilométer autópályára és gyorsforgalmi útra van szüksége. Ráadásul a régió államai – terület- és lakosságarányosan – sokkal jobban állnak ezen a téren. Mindenekelőtt a feleakkora területű és népességű Magyarország, ahol az autópálya-hálózat hossza az Eurostat 2022-es adatai szerint meghaladja az 1800 kilométert. Bulgáriában az autópályák hossza még nem érte el az 1000 kilométeres mérföldkövet, a 2021-es adatok szerint még csak 886 kilométernél tart. Ezzel szemben Románia déli szomszédjánál jobb a sztrádakilométerek aránya a területhez és a népességhez képest. Ugyanakkor Szerbia, Horvátország és Szlovénia is sokkal jobban áll ezen a téren.

Pénzhiány, hanyagság, bürokrácia

Romániában a kommunista diktatúra idején épültek az első autópályák: 96 kilométer Bukarest és Pitești, illetve 17 kilométer Bukarest és Konstanca között. A rendszerváltás óta eltelt 33 évben a múlt héten átadott szakasszal együtt kevesebb mint 900 kilométer autópálya készült el, ami évi mintegy 27 kilométeres teljesítményt jelent. Valamivel jobb – évente 40 kilométer – ez az arány, ha 2000-től számolunk, ugyanis 1989 után valójában csak az ezredfordulótól folytatódtak az országban az sztrádaépítések. A Pró Infrastruktúra Egyesület ügyvezetője, a román Szabad Európa Rádió által idézett Ionuț Ciurea szerint ilyen körülmények között is Romániának legalább 2000 kilométeres autópálya-hálózattal kellene már rendelkeznie.

A krónikus pénzhiány mellett több oka is van annak, hogy a romániai autópálya-építés ennyire vontatottan halad. Az elmúlt két évtizedben nem egyszer fordult elő, hogy egy sztrádaszakasz megvalósíthatósági tanulmánya köszönőviszonyban sem volt a terepviszonyokkal, sokszor a kivitelezők képtelenek voltak teljesíteni a szerződésben vállalt határidőket, és azt is megtörtént, hogy az állam kénytelen volt szerződést bontani a kivitelezővel, és évekig parlagon maradtak a már elkezdett munkálatok. Erre ismét a legjobb példa az észak-erdélyi autópálya, amelyet az amerikai Bechtel kezdett el építeni 2003-ban. A román állam tíz év után, 2013-ban szerződést bontott a rendkívül magas árakkal dolgozó amerikai vállalattal, amely addigra csak 52 kilométer autópályát épített meg a beígért 415 kilométerből, brutális összegért, 1,4 milliárd euróért.

Több autópályaprojekt azért akadt el, mert a megvalósíthatósági tanulmány készítői nem vettek figyelembe környezetvédelmi szempontokat. Jelenleg például azért hiányzik kilenc kilométer a Lugos-Déva autópályából, mert a Temes megyei Marzsina és a Hunyad megyei Holgya közötti részen alagutakat kellett volna fúrni a vándorló vadállatok számára. Erre már korábban felhívták a kivitelező figyelmét a környezetvédelmi hatóságok, de a munkálatok csak idén nyáron kezdődtek el. A Lugos-Déva sztráda építését más is hátráltatta: egy temető, amelynek nyoma sem volt a megvalósíthatósági tanulmányban.

Az egyik legnagyobb problémát, a bürokráciát éppen a miniszterelnök nevezte nevén a napokban, amikor Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter társaságában meglátogatta az épülő Ploieşti-Buzău autópályát. Marcel Ciolacu a helyszínen szerzett tudomást arról, hogy a Pietroasele-Buzău szakasz kivitelezése azért késik, mert a kivitelezésére kiírt versenytárgyalás nyertesét már tavaly ilyenkor kijelölte ugyan a CNAIR, de az Óvásokat Elbíráló Országos Tanács (CNSC) még mindig nem döntött a nyertes cég versenytársainak fellebbezéséről. „A hab a tortán az volt, amikor két hónappal ezelőtt közölték velünk, hogy a tavaly augusztus-szeptemberben hozott döntésünk mégiscsak jó, miután ők voltak azok, akik azt mondták, hogy nem jó. (...) A CNSC-s urak egyike sem bíró, de nem is felelnek például ezért az egy év késlekedésért” – mondta a miniszterelnöknek a helyszínen Grindeanu. Ciolacu erre úgy reagált: az óvásokat elbíráló intézmény vezetői is észrevehetnék már, hogy „változtak az idők”. Hozzátette, „talán a parlamentnek is fel kell ismernie, hogy a CNSC-t át kell szervezni”.

Jövőre 250 kilométer épülhet?

A szállításügyi miniszter mindenesetre a romániai sztrádaépítések felgyorsítását ígéri. Grindeanu a Berettyószéplak és Szilágynagyfalu közötti szakasz átadásakor meggyőződését fejezte ki, hogy a következő ezer kilométerre nem kell majd újabb 30 évet várni. Ezt azzal támasztotta alá, hogy csaknem 760 kilométer autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére már aláírták a szerződést, és ezeknek öt éven belül el kell készülniük. További 500 kilométerre kiírták a versenytárgyalást, így optimista abban a tekintetben, hogy legkésőbb 2030-ig elkészül az újabb 1000 kilométer. Hozzátette: szerinte „abszolút kivitelezhető”, hogy 2024 végéig átadjanak legalább 250 kilométer autópályát és gyorsforgalmi utat.

Az mindenesetre biztató, hogy a múlt héten három infrastrukturális szerződést írtak alá ünnepélyes keretek között a szállításügyi minisztérium székhelyén. Az egyik a Nagyszeben és Fogaras közötti sztráda 16,26 km hosszú 4-es szakaszának és az autópályát az 1-es országúttal összekötő 5,6 kilométeres útnak a megépítéséről, a másik a Bukarestet elkerülő A0-s sztráda 17,5 km hosszú 1-es szakaszának, a harmadik pedig az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Leghin és Târgu Neamţ közötti 30 km-es szakaszának a megépítésére vonatkozik.