Alig adták át, máris toldozzák-foldozzák az új Duna-hidat, a román infrastruktúra csodáját
Idén nyáron adták át a folyótorkolathoz legközelebb eső Duna-hidat Brăilánál, azonban nem akarnak szűnni a létesítménnyel kapcsolatos műszaki problémák. A csavarozástól a szigetelésen át az aszfaltig, úgy tűnik, sok minden nincs rendben – a román útügyi hatóság pár napja kiadott jelentése szerint további komoly munkálatokra lesz szükség. A szállításügyi miniszter, Sorin Grindeanu pedig bejelentette: addig nem veszik át hivatalosan a hidat, amíg az építő nem teljesíti az összes vállalását.
A brăilai Duna-híd az utóbbi 30 év legnagyobb romániai infrastrukturális beruházásának számít, megépítése 2,5 milliárd lejbe (523,9 millió euróba) került, 85 százalékban európai uniós támogatásból valósult meg, kivitelezője pedig egy olasz-japán konzorcium. Az építkezés 2018-ban kezdődött, és idén júniustól lehet rajta közlekedni.
A kétségtelenül impozáns híd 1974,3 méteres hosszúságával a Romániában valaha épült leghosszabb, európai viszonylatban pedig a harmadik leghosszabb függőhíd. Menetirányonként két-két sávot alakítottak ki a gépjárművek számára, magassága az eddigi legmagasabb vízállás szintje felett 38 méter, hogy ne akadályozza a folyami hajózást. Járdákat is építettek, azonban ezeket nem nyitják meg a gyalogosforgalom előtt, kizárólag karbantartási célokra fogják használni. A szállításügyi minisztérium szerint öt évig díjmentes lesz a híd használata.
Bár még nem volt teljesen kész, július elején hatalmas átadási ünnepséget szerveztek, melyen részt vett az államelnök, a miniszterelnök, az EU küldöttsége, valamint további kb. 300 meghívott.
A műszaki jellegű gondok azonban hamar kiütköztek, az aszfaltréteg több helyen hullámossá vált és megrepedezett. A szállításügyi minisztérium eleinte a teherautókat tette ezért felelőssé, azt állították, hogy a megengedett maximális súlynál többet nyomtak a járművek, ezért tették tönkre a hőségben az aszfaltot. Az új hídon emiatt már többször is végeztek szakaszosan újraaszfaltozási munkálatokat.
A legnagyobb közönsége azonban a csavarokkal kapcsolatos botránynak volt. Augusztus végén felkerült az internetre egy videó, amelyen egy férfi egy meglazult csavart távolít el a Duna-híd oldalsó korlátjáról. A hamar virálissá vált felvételt követően a hatóságok azonnal elrendelték az oldalkorlátok összes csavarjának ellenőrzését. Majd kiadtak egy jelentést, miszerint a 100 000 csavarból mindössze 401 nem volt rendesen meghúzva, azonban pótolták a hiányosságokat.
Mivel egyre-másra jelentkeztek a további műszaki jellegű problémák, a kormány megrendelt egy átfogó tanulmányt a szakhatóságtól, a romániai közúti infrastruktúrát kezelő vállalattól (CNAIR), melynek jelentése szerint valóban gondok vannak a romániai infrastruktúra csodájának kikiáltott építménnyel. Mint írják,
a hidat építő cégek egyrészt nem megfelelő minőségű aszfaltot fektettek le, sőt nemcsak a receptet, de a technológiát sem tartották be.
A szakértők úgy vélték, a legvalószínűbb megoldás a híd teljes újratakarása és új aszfaltburkolat öntése lehet. Konkrét megoldást viszont a kivitelezőnek és a tanácsadó cégnek kell javasolnia.
Az is kiderült a tanulmányból, hogy nemcsak az aszfalttal vannak problémák, de a szigeteléssel is. Az építtetőnek így azt is meg kell oldania, hogy ne tudjon beszivárogni a víz a mikrorepedéseken keresztül az építmény szerkezeti elemeibe. A román szállításügyi minisztérium leszögezte: a hidat addig nem veszik át hivatalosan, amíg az építtető nem javítja ki az összes problémát.
Bár a Duna több mint ezer kilométeren folyik Romániában, illetve képez természetes határt, ami a folyam teljes hosszának közel harmada, nagyon kevés híd épült ezen a szakaszon. Összesen kb. 300 híd szeli át a folyót, ebből mindössze hét van Romániában. Pontosabban öt.
A közel 290 kilométeres román-szerb határszakaszon ugyanis nincsen híd, viszont a 70-es évektől épült Vaskapu 1 és Vaskapu 2 vízerőművek biztosítják az átkelést. Ezen a szakaszon a feljegyzések szerint a rómaiak építettek legutóbb hidat, a létesítmény azonban időközben tönkrement.
A 470 kilométeres román-bolgár határszakaszon szintén csak két híd van, mindkettő viszonylag új. A Vaskapu erőműhöz hasonlóan a Szovjetunió bábáskodása mellett épült meg 1954-ben az első átkelő ezen a szakaszon, majd 2013-ban adtak át még egyet. Itt is építettek a rómaiak egy átkelőt, amit később leromboltak. A román-bolgár határszakaszon egyébként további két híd építését tervezik.
Románia területén, azaz ahol nem határfolyó a Duna, a Munténiát Dobrudzsától elválasztó több mint 150 kilométeres szakaszon mindössze két híd van, mindkettő a déli részen: 1987-ben készült el a csernavodai híd (itt ezelőtt is volt vasúti átkelő, 1895-től használták az Anghel Saligny-hidat, melynek megépítése igen komoly mérnöki teljesítménynek számított, ma már használaton kívüli), illetve 1970-ben épült meg a Giurgiu-Vadu Oii átkelő.
Innen azonban egészen az Ukrán határig, körülbelül 100 kilométeren nem volt híd a Dunán. Az átkelést komppal oldották meg azok, akik Dobrudzsa északi részéből, Tulcea és a Duna-delta környékéről szerettek volna eljutni Munténiába illetve Moldvába, azaz az ország észak-nyugati régióiba. A folyó bal partján fekszik két nagyváros, a 180 ezres, korábban igen jelentős kikötőváros, Brăila (magyar neve is van: Brajla) és innen kb. 20 kilométerre a negyedmilliós ipari központ, Galați – ezek irányába is csak a komp jelentette a megoldást. Már amikor épp járt, hiszen kedvezőtlen időjárási körülmények között, pl. erős szél esetén nem működött. Becslések szerint az idén elkészült híd 50 perccel rövidítheti le a menetidejét azoknak, akik ezen az útvonalon közlekednek.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!