Alig adták át, máris toldozzák-foldozzák az új Duna-hidat, a román infrastruktúra csodáját

2023. november 7. – 11:08

Alig adták át, máris toldozzák-foldozzák az új Duna-hidat, a román infrastruktúra csodáját
A brăila-i függőhíd közvetlenül az átadás előtt, 2023. júl. 5-én – Fotó: George Călin / Inquam Photos

Másolás

Vágólapra másolva

Idén nyáron adták át a folyótorkolathoz legközelebb eső Duna-hidat Brăilánál, azonban nem akarnak szűnni a létesítménnyel kapcsolatos műszaki problémák. A csavarozástól a szigetelésen át az aszfaltig, úgy tűnik, sok minden nincs rendben – a román útügyi hatóság pár napja kiadott jelentése szerint további komoly munkálatokra lesz szükség. A szállításügyi miniszter, Sorin Grindeanu pedig bejelentette: addig nem veszik át hivatalosan a hidat, amíg az építő nem teljesíti az összes vállalását.

A brăilai Duna-híd az utóbbi 30 év legnagyobb romániai infrastrukturális beruházásának számít, megépítése 2,5 milliárd lejbe (523,9 millió euróba) került, 85 százalékban európai uniós támogatásból valósult meg, kivitelezője pedig egy olasz-japán konzorcium. Az építkezés 2018-ban kezdődött, és idén júniustól lehet rajta közlekedni.

A kétségtelenül impozáns híd 1974,3 méteres hosszúságával a Romániában valaha épült leghosszabb, európai viszonylatban pedig a harmadik leghosszabb függőhíd. Menetirányonként két-két sávot alakítottak ki a gépjárművek számára, magassága az eddigi legmagasabb vízállás szintje felett 38 méter, hogy ne akadályozza a folyami hajózást. Járdákat is építettek, azonban ezeket nem nyitják meg a gyalogosforgalom előtt, kizárólag karbantartási célokra fogják használni. A szállításügyi minisztérium szerint öt évig díjmentes lesz a híd használata.

Bár még nem volt teljesen kész, július elején hatalmas átadási ünnepséget szerveztek, melyen részt vett az államelnök, a miniszterelnök, az EU küldöttsége, valamint további kb. 300 meghívott.

A műszaki jellegű gondok azonban hamar kiütköztek, az aszfaltréteg több helyen hullámossá vált és megrepedezett. A szállításügyi minisztérium eleinte a teherautókat tette ezért felelőssé, azt állították, hogy a megengedett maximális súlynál többet nyomtak a járművek, ezért tették tönkre a hőségben az aszfaltot. Az új hídon emiatt már többször is végeztek szakaszosan újraaszfaltozási munkálatokat.

A legnagyobb közönsége azonban a csavarokkal kapcsolatos botránynak volt. Augusztus végén felkerült az internetre egy videó, amelyen egy férfi egy meglazult csavart távolít el a Duna-híd oldalsó korlátjáról. A hamar virálissá vált felvételt követően a hatóságok azonnal elrendelték az oldalkorlátok összes csavarjának ellenőrzését. Majd kiadtak egy jelentést, miszerint a 100 000 csavarból mindössze 401 nem volt rendesen meghúzva, azonban pótolták a hiányosságokat.

Mivel egyre-másra jelentkeztek a további műszaki jellegű problémák, a kormány megrendelt egy átfogó tanulmányt a szakhatóságtól, a romániai közúti infrastruktúrát kezelő vállalattól (CNAIR), melynek jelentése szerint valóban gondok vannak a romániai infrastruktúra csodájának kikiáltott építménnyel. Mint írják,

a hidat építő cégek egyrészt nem megfelelő minőségű aszfaltot fektettek le, sőt nemcsak a receptet, de a technológiát sem tartották be.

A szakértők úgy vélték, a legvalószínűbb megoldás a híd teljes újratakarása és új aszfaltburkolat öntése lehet. Konkrét megoldást viszont a kivitelezőnek és a tanácsadó cégnek kell javasolnia.

Az is kiderült a tanulmányból, hogy nemcsak az aszfalttal vannak problémák, de a szigeteléssel is. Az építtetőnek így azt is meg kell oldania, hogy ne tudjon beszivárogni a víz a mikrorepedéseken keresztül az építmény szerkezeti elemeibe. A román szállításügyi minisztérium leszögezte: a hidat addig nem veszik át hivatalosan, amíg az építtető nem javítja ki az összes problémát.

Bár a Duna több mint ezer kilométeren folyik Romániában, illetve képez természetes határt, ami a folyam teljes hosszának közel harmada, nagyon kevés híd épült ezen a szakaszon. Összesen kb. 300 híd szeli át a folyót, ebből mindössze hét van Romániában. Pontosabban öt.

A közel 290 kilométeres román-szerb határszakaszon ugyanis nincsen híd, viszont a 70-es évektől épült Vaskapu 1 és Vaskapu 2 vízerőművek biztosítják az átkelést. Ezen a szakaszon a feljegyzések szerint a rómaiak építettek legutóbb hidat, a létesítmény azonban időközben tönkrement.

A 470 kilométeres román-bolgár határszakaszon szintén csak két híd van, mindkettő viszonylag új. A Vaskapu erőműhöz hasonlóan a Szovjetunió bábáskodása mellett épült meg 1954-ben az első átkelő ezen a szakaszon, majd 2013-ban adtak át még egyet. Itt is építettek a rómaiak egy átkelőt, amit később leromboltak. A román-bolgár határszakaszon egyébként további két híd építését tervezik.

Románia területén, azaz ahol nem határfolyó a Duna, a Munténiát Dobrudzsától elválasztó több mint 150 kilométeres szakaszon mindössze két híd van, mindkettő a déli részen: 1987-ben készült el a csernavodai híd (itt ezelőtt is volt vasúti átkelő, 1895-től használták az Anghel Saligny-hidat, melynek megépítése igen komoly mérnöki teljesítménynek számított, ma már használaton kívüli), illetve 1970-ben épült meg a Giurgiu-Vadu Oii átkelő.

Innen azonban egészen az Ukrán határig, körülbelül 100 kilométeren nem volt híd a Dunán. Az átkelést komppal oldották meg azok, akik Dobrudzsa északi részéből, Tulcea és a Duna-delta környékéről szerettek volna eljutni Munténiába illetve Moldvába, azaz az ország észak-nyugati régióiba. A folyó bal partján fekszik két nagyváros, a 180 ezres, korábban igen jelentős kikötőváros, Brăila (magyar neve is van: Brajla) és innen kb. 20 kilométerre a negyedmilliós ipari központ, Galați – ezek irányába is csak a komp jelentette a megoldást. Már amikor épp járt, hiszen kedvezőtlen időjárási körülmények között, pl. erős szél esetén nem működött. Becslések szerint az idén elkészült híd 50 perccel rövidítheti le a menetidejét azoknak, akik ezen az útvonalon közlekednek.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!