Fatér Gyula: Most már tudjuk, hogy kik az OTP Bank Románia potenciális komoly vevői

Idén tavasszal röppent fel a hír, hogy eladóvá válhat az OTP Bank Románia. Néhány nappal ezelőtt a Profit.ro gazdasági portál arról írt, hogy két pénzintézet jelentette be igényét a vásárlásra: a Transilvania és a Raiffeisen Bank. A sajtóértesülések szerint a Transilvania az esélyesebb az ország 10. legnagyobb bankjának a megszerzésére, az OTP viszont az értesülések szerint több pénzt szeretne. Megkerestük kérdéseinkkel Fatér Gyulát, az OTP Bank Románia vezérigazgatóját, hogy kommentálja az értesülést a Transtelex számára, ugyanis az eladás az év üzletének számít a román bankszektorban, a pénzintézet a tavaly a 10. helyen állt a bankpiacon.

Az OTP Csoport májusban hivatalosan is jelezte, hogy megfontolja az OTP Bank Románia eladását, azóta viszont nem közölt további hivatalos információt ebben a kérdésben. Hol tart jelenleg ez a folyamat, van-e fejlemény? Hogyan kommentálja azokat az iparági értesüléseket, amelyek szerint a Banca Transilvania vagy a Raiffeisen lesz az új tulajdonos?

Az eladási folyamattal kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy jelenleg abban a fázisban vagyunk, amikor tudjuk, hogy kik a komoly potenciális vevők.

Miért döntöttek az eladás mellett? Az eddigi hírek arról szóltak, hogy a bank növekedési stratégiája megfelelő volt és az elmúlt négy évben megduplázta méretét. Nem látnak már növekedési potenciált a romániai piacban, vagy bizonyos hatósági döntések vagy hozzáállások miatt gondolják úgy, hogy nem érdemes maradni?

Természetesen továbbra is látunk növekedési potenciált Romániában, hiszen a helyi bankpiac rendkívül dinamikus, nagyon sok lehetőséget tartogat a szereplőknek. Ugyanakkor jól látható egy konszolidációs folyamat is, amely a működési hatékonyság további növekedését és jó eséllyel az iparági szereplők számának csökkenését fogja eredményezni. Az elmúlt néhány évben nem voltak sikeres felvásárlási próbálkozásaink, bár természetesen figyelemmel követtük a lehetőségeinket ebből a szempontból is. Organikus növekedési stratégia megvalósításán dolgoztunk, amely eredményeként négy év alatt sikerült megduplázni a méretünket, és a digitalizáció terén folytatott munkánknak is köszönhetően 50%-kal növeltük az ügyfeleink számát. Ezek a számok is azt támasztják alá, hogy a Csoport döntése nem arról szól, hogy már nem érdekes számunkra a romániai piac, hanem arról, hogy aktívan értékeljük azokat a lehetőségeket, amelyek tovább javíthatják a teljesítményünket és a stratégiai pozíciónkat regionális szinten.

Milyen elvárásaik vannak egy vevővel szemben? Ha sikerül megegyezni, mennyi idő alatt vonulhat ki végleg Romániából az OTP?

Nehéz pontos időtartamot mondani, hiszen nagyon sok tényező befolyással lehet erre, elég csak azt megemlíteni, hogy egy ilyen esetben önmagában a hatósági jóváhagyások beszerzése hosszú hónapokat vehet igénybe. Tehát rendkívül hosszadalmas folyamatról beszélünk, számos iparági példát fel lehetne sorolni ennek alátámasztására. Ami a potenciális vásárlóval szembeni igényeinket illeti, azért ezek jóval túlmuatnak a nyilvánvaló pénzügyi kérdéseken. Nagyon sok szempontot figyelembe veszünk a döntés meghozatala során, például kulcskérdés az is, hogy az ügyfeleink és az alkalmazottaink szempontjából mennyire biztosítana könnyű átállást a potenciális vásárló, vagy mennyiben felel meg a reputációnk megőrzésével kapcsolatos elvárásainknak. Egy ilyen helyzetben az eladó félnek is az az érdeke, hogy a potenciális vásárló tudjon megfelelni az ügyfelek minőségi szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeinek.

Az esetleges eladásról szóló közleményben kiemelték, hogy az értékesítési céljaik nem változtak. Mennyire járnak sikerrel ezen célok elérésében? Az ügyfelek óvakodnak például hitelt felvenni, miközben tudják, hogy eladó a bank?

Üzleti szempontból nem befolyásolta a működésünket ez a folyamat. Az idei első félévben a bank történetének legmagasabb profitját értük el, a fő üzletágaink is jól teljesíttek, emellett napi, heti és negyedéves rekordokat állítottunk fel az online számlanyitást választó ügyfelek számában. Tehát a megszokott üzletmenet mellett megyünk előre továbbra is.

Ami a hitelfelvételi kedvet illeti, a mostani magasabb kamatlábak kontextusában azt látjuk, hogy az ügyfelek inkább olyan megoldásokat részesítenek előnyben, amelyek nagyobb kiszámíthatóságot biztosítanak a havi pénzügyi kötelezettségeik terén. Egyre több ügyfél választja az első néhány évre vagy akár a teljes futamidőre fix kamatlábat kínáló jelzáloghiteleket. Az emelkedő árak miatt – ami persze nem csak a hitelek, hanem termékek és szolgáltatások egész sora esetében megfigyelhető volt – az ügyfelek az év elejétől inkább a jelenlegi kötelezettségeik refinanszírozása felé fordultak, és új hitelek felvétele helyett inkább olyan megoldásokat részesítettek előnyben, amelyek csökkentik a pénzügyi terheiket.

Ön szerint milyen hatása lehet az OTP esetleges kivonulásának a magyar-román gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokra?

Az kétségtelen, hogy az OTP Bank komoly szereplő ezen a területen. Például egy magyarországi vállalat számára, amely szeretne belépni a romániai piacra, azt gondolom, logikus döntés, ha az OTP Bank Romániát választja. És ez nem önmagában a nyelvismeret miatt van így, hanem mert egész egyszerűen megéri az ügyfelek számára a Csoporton belül történő bankolás. Ugyanakkor a bank ügyfélkörét mindenki ismeri, és egy potenciális vásárló nyilvánvalóan csak akkor érdekelt a vétel iránt, ha értékesnek találjan ezt a portfóliót, és lehetőséget lát a fejlesztésére. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy ebben a kérdésben kik az igazán értékes szereplők, hiszen a tudás és a piacismeret az alkalmazottainknál van, tehát a know-how még egy esetleges eladás esetén is mindenképpen helyben marad.

Eddig az OTP folyósította az oktatási-nevelési támogatást, amit a magyar kormány biztosít a Szülőföldön magyarul program keretében, ezért gyakorlatilag szinte minden erdélyi magyar családnak volt vagy van bankszámlája az OTP-nél. Hogyan változhat ez meg, ha eladják a bankot?

A Szülőföldön magyarul program lebonyolításában nincs semmilyen jelentős változás, a támogatások kifizetésében az OTP Bank Románia továbbra is kizárólagos partnere a Bethlen Gábor Alapkezelőnek, és az esetleges eladásnak rövid távon nincs hatása erre az együttműködésre. A 2022-2023-as tanévre körülbelül 140 ezer magyar nyelven tanuló kedvezményezett kap támogatást, amiből 7500 hallgató, és több mint 132 ezer elemi és középiskolás diák. Ez a bank szempontjából megközelítőleg 100 ezer ügyfelet jelent, hiszen nagyon sok szülő több gyermek után nyújt be igénylést. Ha a romániai magyarok számához hasonlítunk, akkor ez a 100 ezer ügyfél tényleg egy rendkívül magas arány.

Már az elmúlt években megszoktuk, hogy rendkívüli figyelem övezi ezt a programot, de a támogatás összegének 1260 lejre történő emelkedésének hatására a kedvezményezettek száma is nőtt, és az érdeklődés is jelentős. A program mostani kiadásáról azt tudom elmondani, hogy a kifizetések a terveknek megfelelően, zökkenőmentesen zajlanak. Egy előre elkészített kifizetési rend szerint minden héten újabb kedvezményezettek kapják meg az emelt összegű támogatást. Értem ezalatt a meglévő és új ügyfeleket is. A kifizetések pontos dátumáról az érintettek értesítő levélben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségétől kapnak tájékoztatást, ahogy arról is, ha esetleg be kell menni a bankfiókba. Az ügyfelek jelentős többségének egyébként nem is kell bejönni a bankfiókba, kivéve azokat az eseteket, amikor új ügyfelekről van szó, vagy kötelező adatfrissítésre van szükség.

Szeretnék mindenkit türelemre inteni, hiszen akár év végéig is eltarthat, amíg minden kedvezményezett megkapja ezt az összeget. Arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy az ügyfelek érdekében, a hosszú várakozási idő elkerülése miatt a kifizetések egy viszonylag bonyolult leosztás alapján történnek, tehát amiatt nem kell aggódni, ha például egy ismerős az utcából vagy egy szomszéd már megkapta a támogatást. Amennyiben viszont november végéig nem érkezik semmilyen értesítés, akkor érdemes a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségéhez fordulni.

Milyen várakozásai vannak a piaci körülmények, a kamatlábak alakulásával kapcsolatban a következő periódusra nézve, figyelembe véve a továbbra is magas inflációt és a háborúkat?

Az infláció és az árfolyam alakulásától függően a jövő év közepétől számítunk a kamatlábak enyhe csökkenésére. A várakozásaink szerint azonban a kamatcsökkenés mértéke alacsonyabb lesz, mint a 2022-ben tapasztalt növekedési szint. Ami a betéteket illeti, a ROBOR változásának következtében a lej alapú betétek esetében a kamat szintje már most csökkenést mutat, és ez a tendencia várhatóan 2024-ben is folytatódni fog. Az euró és dollár esetében viszont enyhe emelkedő tendencia figyelhető meg, ami a nemzetközi irányadó kamatlábak elmúlt időszakban látható emelkedésével korellál. Emiatt arra is számítunk, hogy ezeknek az irányadó kamatlábaknak az emelkedésének amolyan késleltetett hatásaként 2024 elején enyhe emelkedést fogunk látni ezeknél a kamatlábaknál.