Megszólalt az új legfelsőbb vezető: Irán zárva tartja a Hormuzi-szorost, és tovább támadja az amerikai bázisokat

Kibertámadás érte az orvosi eszközöket gyártó Strykert, a hekkerek megbénították az amerikai cég globális működését. A támadás mögött egy iráni kötődésű hekkercsoport, a Handala állt, a részletekről itt írtunk.

Iráni hekkerek már a háború kitörése utáni napon több kisebb kibertámadást indítottak, többek közt jordániai benzinkutak, valamint amerikai és izraeli katonai beszállítók ellen. Szakértők már akkor figyelmeztettek, hogy a kibertérben az iráni aktivitás fokozódása várható.

Az iráni állami tévében felolvasták Modzstaba Hamenei, Irán új legfelsőbb vezetőjének megválasztása óta tett első nyilatkozatát. Az ajatollah a képernyőn most sem volt látható. Hamenei az alábbi állításokat tette a nyilatkozatban:

• Irán továbbra is zárva tartja a Hormuzi-szorost, hogy nyomást gyakoroljon az ellenségeire.
• Irán hisz a szomszédos országokkal való barátságban, de továbbra fogja támadni az amerikai támaszpontokat a térségben.
• Más frontok megnyitását is fontolgatják, olyan helyeken, ahol Irán ellenségei gyenge pontjait véli felfedezni. Erre azonban csak akkor lesz szükség, ha a háború elhúzódik.
• Irán meg fogja bosszulni a meggyilkolt irániakat, különös tekintettel a minabi iskolában megölt mintegy 110 gyerekre, akik egy iskolát ért támadásban haltak meg.
• Felszólította az Egyesült Államokat, hogy szüntesse meg minden katonai bázisát a térségben.
• Köszönetét fejezte ki Irán harcosainak, akik szerinte bátran harcolnak az arrogáns ellenféllel szemben.

(BBC)

Az Egyesült Államok haditengerészete egyelőre nem áll készen arra, hogy hajókat kísérjen át a Hormuzi-szoroson, mondta Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter. Szerinte erre hamarosan sor kerülhet, már zajlanak az erre vonatkozó előkészületek, de egyelőre az Egyesült Államok minden kapacitása az Irán elleni támadásokhoz kell.

Kedden Wright még arról posztolt, hogy egy olajszállító hajót sikeresen átkísértek a szoroson, a bejegyzést azonban később törölte. Azóta a Fehér Ház is megerősítette, hogy még nem kísértek át hajót az Irán által lezárt szoroson.

(CNN)

Az izraeli hadsereg figyelmeztetést adott ki a Bejrút déli külvárosaiban lakó libanoniaknak, hogy azonnal hagyják el a területet. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) azt közölte: „A Hezbollah terrorista tevékenységei kényszerítik arra az IDF-et, hogy erőteljesen fellépjen ellene. Az IDF nem szándékozik bántani önöket” – áll az üzenetben. Arra kérik a lakosokat, hogy további értesítésig ne térjenek vissza Bejrút déli városrészeibe.

(BBC)

Hamarosan közzétehetik Modzstaba Hamenei, Irán új legfelsőbb vezetőjének első nyilatkozatát. Az új ajatollah megválasztása óta még egyszer sem jelent meg a nyilvánosság előtt. Irán hivatalos közlése szerint megsérült egy korábbi támadásban, de jól van.

Irán állami televíziója hamarosan hét részletben közzéteheti a videós bejelentkezést, melynek várható tartalmáról csak annyit árultak el, hogy információkat fog tartalmazni Modzstaba Hamenei apjáról, a háború kezdetekor meghalt Ali Hameneiről, aki évtizedekig vezette az országot.

Emellett várhatóan szó lesz majd a térség más országairól, az ellenségekkel való szembeszállásról, valamint az iráni nép és a fegyveres erők szerepéről, kötelességeiről – írja a CNN.

Az Egyiptom és több Öböl menti ország külügyminiszterei csütörtökön telefonon egyeztettek, és kijelentették, hogy azzal mindenki veszít, ha a háború elhúzódik.

Egyiptom, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Omán külügyminiszterei egyetértettek abban, hogy csak diplomáciai úton lehet véget vetni a közel-keleti háborúnak.

Badr Abd el-Látí egyiptomi külügyminiszter üdvözölte az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely felszólítja Iránt, hogy állítsa le támadásait az Öböl menti országok ellen.

A háború első hetében az Egyesült Államok mintegy 11,3 milliárd dollárt (3,7 ezer milliárd forint) költött a közel-keleti konfliktusra – közölte a Pentagon az amerikai kongresszussal csütörtökön, a háború 13. napján.

A CBS szerint ez az összeg alacsony becslés, ami nem tartalmazza a február 28-án megkezdett háború előkészítéséhez szükséges eszközök helyszínre szállításának költségeit.

Chris Coons demokrata szenátor szerint megfelel a valóságnak az a becslés, miszerint a háború naponta mintegy 1,5 milliárd dollárjába (504 milliárd forint) kerül az Egyesült Államoknak. Emellett a háborúban eddig felhasznált lőszerek pótlásának a költsége meghaladja a 10 milliárd dollárt.

Thaiföld külügyminisztériuma erőteljes tiltakozását fejezte ki Irán bangkoki nagykövetének amiatt, hogy támadás ért egy thaiföldi zászló alatt közlekedő teherhajót a Hormuzi-szorosban. Emiatt Thaiföld bocsánatkérő nyilatkozatot is vár Irántól.

Thaiföld az incidens körülményeinek tisztázását is kérte, a kormány szerint Nassereddin Heidari iráni nagykövet részvétét fejezte ki Thaiföld külügyminisztériuma felé, és biztosította, hogy haladéktalanul továbbítja Thaiföld tiltakozását Teherán felé.

A thai hatóságok szerint három tengerészt még mindig keresnek, 20 másik pedig komolyabb sérülések nélkül megmenekült, de pszichológiai segítségre szorulhatnak, miután szerdán támadás érte a hajót.

(AP)

A háború kezdete óta több olyan képernyőfelvétel is eljutott a BBC iráni tudósítóihoz, amelyeken Irán lakosságát figyelmeztető sms-üzenetek láthatók. Az üzenetekben Irán hatóságai belső ellenségek által keltett zavargásokra figyelmeztetnek. Az üzenetekben többször az Iráni Forradalmi Gárda aláírása szerepel, és arra kérik a lakosokat, fogjanak össze az ellenség ellen.

Az egyik március 2-i üzenet szerint az ellenség utcai zavargásokra készül, ezért minden olyan csoportosulás, amely megzavarja a rendet, az ellenség szövetségeseinek minősül. Ahmadreza Radan iráni rendőrfőnök két nappal ezelőtt azt mondta, azok, akik az utcán tiltakoznak a hatalom ellen, az ellenség parancsára cselekszenek, és ellenségként is fognak bánni velük.

Egy Teherán közelében élő férfi azt mondta a BBC-nek: „Nem nézem olyan gyakran az állami tévét, és amikor nézem, mindig ugyanazokat a dolgokat hallom. A legrosszabb, hogy ezeket a telefonszámokat nem lehet letiltani, hogy ne kapjunk tőlük sms-eket.”

Iránban 2025 decemberében komoly tüntetéshullám indult, amely 2026 elejére durva megtorlásba torkollott, az iráni rendvédelmi erők több ezer embert meggyilkolhattak, pontos számukat nehéz megállapítani.

(BBC)

Maszúd Peszeskján iráni elnök szerda este három követelést fogalmazott meg a háború lezárásával kapcsolatban – írja a CNN. Ez az első alkalom, hogy az elnök konkrét feltételeket ismertetett a konfliktus befejezésére, ezek a következők:

• Irán jogainak elismerése;
• kártérítés fizetése;
• a jövőbeli agresszió elleni stabil nemzetközi garanciák.

„Az egyetlen módja ennek a háborúnak a befejezésére – amelyet a cionista rezsim és az Egyesült Államok robbantott ki – Irán törvényes jogainak elismerése, kártérítés fizetése és határozott nemzetközi garanciák a jövőbeli agresszió ellen” – írta az X-en.

Irán továbbra is válaszcsapásokat hajt végre az Öböl menti térség gazdasági és katonai célpontjai ellen. Peszeskján elnök elmondta, hogy beszélt Oroszország és Pakisztán vezetőivel, hogy megerősítse Irán „békére irányuló elkötelezettségét”.

Jiszráel Kac, Izrael védelmi minisztere csütörtökön biztonsági értékelést tartott a hadsereg tel-avivi főhadiszállásán, miután a Hezbollah az iráni háború eddigi legnagyobb támadását hajtotta végre – írja az AP.

A miniszter figyelmeztette Libanont, hogy ha az ország kormánya nem akadályozza meg a Hezbollah támadásait, Izrael „elfoglalja a területet, és saját kezébe veszi az irányítást”.

Kac egy videóüzenetben arról beszélt, hogy ő és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök utasította a hadsereget, hogy készüljön fel tevékenységének kiterjesztésére Libanonban, és felszólította a kormányt, hogy „állítsa vissza a nyugalmat és a biztonságot”.

Izrael hadserege (IDF) csapást mért Irán egyik atomfegyvereket fejlesztő központjára – közölték a Telegramon. Izrael szerint a Taleghan telephelyen Irán fontos fejlesztéseket hajtott végre, amelyek nukleáris fegyverekhez szükségesek. Az IDF azt írta, az elmúlt napokban Teheránban végrehajtott támadások részeként mértek csapást a létesítményre az izraeli hírszerzés információi alapján.

2025 nyarán, a tizenkét napos háború keretében az IDF már támadta Irán nukleáris infrastruktúráját, de az atomprogramban okozott károk ellenére Irán folytatta az ilyen irányú kutatást és fejlesztést – közölte az IDF.

Több ezer kisállatot hagytak hátra azok a lakosok, akik a háború miatt menekültek el Dubajból. Az RSPCA brit állatvédő szervezet szerint a várost elhagyó brit állampolgárok otthagyott állatai a közel-keleti háború elfeledett áldozatai.

Március 1-je óta több mint 45 ezer brit lakos távozott a Közel-Keletről. Az RSPCA munkatársai azon vannak, hogy segítsék a sietve távozó lakosok hátrahagyott kisállatait. Egy dubaji, macskák mentésével foglalkozó szervezet arról posztolt, hogy minden helyük megtelt a hátrahagyott macskák befogatása miatt, és folyamatosan kapják az újabb bejelentéseket.

„Számos állat el van látva mikrocsippel, de egykori szerető családjuk már nincs itt. Az állatvédőknek szívszorító, az állatoknak pedig rémisztő élmény” – mondta Hannah Mainds, a szervezet vezetője, aki arra kérte az állatok tulajdonosait, gondoskodjanak róla, hogy házi kedvenceik megfelelő helyre kerüljenek. Az Egyesült Arab Emírségekben komoly összegekkel büntetik, ha valaki hátrahagyja az állatát.

(Guardian)

Irán szigeteinek megszállása esetén a megszállók vére önti majd el a Perzsa-öblöt – írta az X-en Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament házelnöke csütörtökön. Az AP szerint nem egyértelmű, mire reagálva fogalmazott ilyen hevesen.

„A haza vagy halál! Bármilyen agresszió az iráni szigetek ellen felülír minden visszafogottságot, feladjuk a visszafogottságunkat, és a Perzsa-öbölben a betolakodók vére fog folyni. Az amerikai katonák vére Trump személyes felelőssége” – írta Ghalibaf.

Irán három olyan szigetet ellenőriz a Perzsa-öbölben, amelyek az Egyesült Arab Emírségek közelében találhatók, ezeket Irán 1971-ben, az Emírségek megalakulása előtt szerezte meg.

„Az IDF nagyszabású támadássorozatot indított az iráni terrorrezsim infrastruktúrája ellen Irán egész területén” – közölte az izraeli hadsereg a Telegram-csatornáján. Több részletet nem osztottak meg a támadásokról.

Két iráni drón találta el az Egyesült Arab Emírségek legnagyobb városát csütörtök délelőtt, a támadást nem előzte meg figyelmeztetés.

Dubaj hivatalos hírügynöksége kisebb drónincidensnek nevezte az esetet, amely az al-Badaa negyedet érte, senki nem sérült meg.

Egy drónt lelőttek, és a lehulló repeszek eltalálták egy épület homlokzatát a városon átvezető 12 sávos autópálya mellett, de személyi sérülést ez sem okozott.

A hatóságok csütörtök reggel rakétafigyelmeztetést adtak ki, de a legutóbbi támadás előtt nem volt ilyen figyelmeztetés.

(AP)

Iráni drónok csapódtak be Kuvait nemzetközi repülőterén csütörtök délelőtt. Keletkeztek károk, de nem sérült meg senki – közölte Kuvait Polgári Légi Közlekedési Hatósága.

Kuvaitban hat elektromos vezeték is megsérült lehulló repeszek miatt, ezért helyenként ideiglenesen szünetel az áramellátás – közölte az ország energiaügyi minisztériuma. A károsodást okozó repeszek vélhetően drónok elfogása során hullottak le.

A minisztérium szerint az incidens egész Kuvaitban áramkimaradást okozott, amit gyorsan kiküszöböltek.

(AP)

Izrael szerint Irán több rakétát is kilőtt az ország felé, Jeruzsálemben megszólaltak a légi szirénák, az izraeli rakétavédelmi rendszer működésbe lépett.

Később a délelőtti órákban Bahrein szirénái is rakétatámadást jeleztek, miután Iránból beérkező rakétákat észleltek a Katarral szomszédos szigetországban.

(AP)

100 dollár alá csökkent a brent nyersolaj hordónkénti ára csütörtök reggel, miután Irán az energia-infrastruktúrát támadta a Közel-Keleten.

Csütörtök kora reggel a nyersolaj ára 100,29 dollárra emelkedett, majd néhány órán belül nagyjából 98 dollárra esett vissza, és tovább csökkent.

(Guardian)

Három polgári hajót támadtak meg a csütörtökre virradó éjjel, kettőt Irak partjainál, egyet az Egyesült Arab Emírségek közelében – feltehetően Irán lőtt a hajókra, de még vizsgálják a támadás körülményeit. Az Iraknál megtámadott hajók olajszállító tankerek, az Emírségeknél pedig egy konténerszállító hajót talált el egy eddig beazonosítatlan lövedék – közölte az Egyesült Királyság Tengerészeti Kereskedelmi Műveleti Központja.

A tankereket ért támadást sem tudták még hivatalosan beazonosítani, mindkét olajszállító kigyulladt a támadás során, a legénységek összes tagját sikerült kimenekíteni. Egy iraki hírügynökségnek nyilatkozó katonai tisztviselő szerint egy ember meghalt. Az iraki kikötőkért felelős állami vállalat szerint az olajterminálok működését felfüggesztették, de a kereskedelmi kikötők továbbra is működnek – írja a hírügynökség.

(BBC)

A háború első tíz napjában több mint 1100 gyerek halt meg vagy sérült meg a Közel-Keleten, közölte az UNICEF. A gyerekjogi világszervezet szerint az egyre fokozódó konfliktus súlyos következményekkel jár a régióban élő mintegy 200 millió gyerekre nézve.

Február 28. óta a háborúban eddig 200 iráni, 91 libanoni, négy izraeli és egy kuvaiti gyerek is meghalt. A UNICEF szerint ezek a számok vélhetően nőni fognak, ahogy eszkalálódik a konfliktus.

Olasz katonai bázist ért támadás az iraki Kurdisztán régióban, közölte az olasz védelmi minisztérium. A bázist rakétatalálat érte, az olasz személyzet tagjai közül senki sem halt meg, és nem is sérült meg senki, mindenki biztonságban van – közölték. Antonio Tajani olasz külügyminiszter azt mondta, határozottan elítélik a bázist ért támadást.

(CNN)

India iraki nagykövetsége közölte, hogy meghalt egy indiai tengerész azon az amerikai tulajdonú olajtankeren, amelyet szerdán ért támadás az iraki Baszra kikötőjénél.

A Marshall-szigetek zászlaja alatt hajózó Safesea Vishnu nevű tankert szerdán támadták meg. A hajón további 15 indiai is tartózkodott, akiket sikeresen kimenekítettek a fedélzetről, India szerint már biztonságban vannak.

(AP)

Legalább 10 ember meghalt egy dróntámadásban, amely a Teheráni rendvédelmi erők ellenőrzőpontjait érte az éjszaka. A háborúban eddig még nem támadták ezeket az egységeket. Ezeken az ellenőrzőpontokon általában az Iráni Forradalmi Gárda és a Basij félkatonai erők is állomásoznak, amik az iráni tüntetések leverésében is fontos szerepet játszottak.

Az AP hírügynökség szerint az ilyen állomások támadása azt a célt is szolgálhatja, hogy egy esetleges belső ellenállás leverését akadályozzák meg a rendvédelmi erők gyengítésével. A támadás forrása nem ismert, nem tudni, milyen drónokkal támadtak, az Egyesült Államok egyelőre nem reagált az ezzel kapcsolatos kérdésekre.

Donald Trump amerikai elnök azt mondta, az Egyesült Államok megnyerte a háborút Iránban, de nem szabad túl hamar eljönniük onnan, maradni kell befejezni a munkát.

„Sosem jó túl korán kijelenteni, hogy nyertünk. Mi nyertünk” – fogalmazott Trump egy gyűlésen tartott beszédében Kentucky államban. „Az első órában már eldőlt” – mondta, hogy nem akarnak túl korán távozni, és be kell fejezni a munkát, mert nem akarnak kétévente visszatérni Iránba.

Az elnök azt mondta, az amerikai hadsereg eddig 58 iráni hadihajót süllyesztett el.

(Reuters)

Több Öböl-állam jelentette, hogy iráni rakétákat és drónokat fogtak el csütörtökön kora reggel. Az Egyesült Arab Emírségekben, Dubajban az egyik drón egy luxusnegyedben csapódott a földbe.

Bahrein közlése szerint az iráni támadások üzemanyagtartályokat céloztak meg az északi Muharrak kormányzóságában, míg Szaúd-Arábia védelmi minisztériuma azt közölte, hogy több mint 20 drónt fogtak el és semmisítettek meg az ország keleti részén, ahol a királyság olajmezői találhatók. Kuvait fegyveres erői azt írták, hogy légvédelmük hajnalban számos ellenséges drónt fogott el, miután megsértették az ország légterét. A védelmi minisztérium közlése szerint két ember megsérült, miután egy drón egy lakóépületet talált el, és tüzet okozott.

(CNN)

Az izraeli hadsereg csapáshullámot indított a libanoni Bejrút sűrűn lakott külvárosai ellen, miután a Hezbollah tucatnyi rakétát lőtt ki Izraelre.

Az Izraeli Védelmi Erők azt állította, hogy a csapások a dél-bejrúti Dahije külvárosban található Hezbollah-infrastruktúrát vették célba.

A libanoni hatóságok az izraeli csapások és a szárazföldi inváziók már 570 ember halálát okozták, és az áldozatok között legalább 83 gyerek van. Körülbelül 750 000 ember kényszerült elhagyni otthonát, miután menekülni kényszerültek az erőszak elől, ami egyre súlyosbodó humanitárius katasztrófához vezet.

Az Iszlám Forradalmi Gárda megerősítette, hogy a Hezbollahhal közösen koordinált támadást indítottak izraeli célpontok ellen.

A Forradalmi Gárda közleményben azt írta, hogy Tel-Avivra, Jeruzsálemre, Haifára, valamint Jordániában és Szaúd-Arábiában található amerikai támaszpontokra lőttek ki rakétákat, összesen több mint ötven célpontra. Irán rakétákat indított, míg a Hezbollah drónokat is bevetett.

A háború kezdete óta először hajtott végre koordinált támadást Irán és az általuk támogatott, Libanonban működő terrorszervezet, a Hezbollah.

(Guardian)

Két külföldi, iraki olajat szállító tartályhajó gyulladt ki, miután robbanóanyaggal megrakott iráni hajók támadták meg azokat, írta a Reuters.

A legénység egyik tagja meghalt, 38 főnyi legénységet sikerült kimenteni, de eltűntek után is kutatnak. A hajók körülbelül 50 kilométerre voltak az iraki partoktól, és egyelőre nem világos, hogy egy úgynevezett öngyilkos hajót vezettek a tankereknek, vagy bombatalálat érte azokat. Az egyik hajóról annyit közöltek az iraki hatóságok, hogy máltai zászló alatt hajózik.

A támadás után az iraki olajkikötőket leállították.

Annak ellenére, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség soha nem látott mennyiségű, 400 millió hordónyi olajtartalékot szabadított fel, a brent nyersolaj ára az ázsiai piacokon újra elérte a száz dollárt.

Az olaj ára először hétfőn emelkedett négy éve nem tapasztalt magasságba, a 110 dolláros hordónkénti árat is átlépte, és azóta erősen ingadozott.

A brent nyersolaj 9,3 százalékkal drágult, és 100,50 dollárra ugrott csütörtökön, és hasonló nagyságú emelkedés volt tapasztalható az Egyesült Államokban is, ahol a nyersolaj 9 százalékkal drágult, és 95,27 dolláron állt meg a jegyzése.