- A Szakértők gyűlése megnevezte Hamenei ajatollah utódját: a volt vezető fia, Modzstaba Hamenei az új iráni legfelsőbb vezető.
- Donald Trump korábban kijelentette, hogy a fiatalabb Hamenei megválasztása elfogadhatatlan az Egyesült Államok számára.
- Az Izraeli Védelmi Erők szerint az új legfelsőbb vezető és az őt megválasztók mind célpontjai lesznek a légierő csapásainak.
- Irán az éjjel négy hullámban támadta ballisztikus rakétákkal Izraelt. Károkról, áldozatokról nem érkezett jelentés.
- Izrael iráni olajlétesítményeket bombázott az éjjel, reggel újabb légitámadást indított.
- Irán erre válaszul kilátásba helyezte, hogy ő is olajlétesítményeket fog bombázni.
- Kína visszafogottan reagált a fejleményekre.
- Az IDF megerősítette, hogy megöltek egy magas rangú katonai vezetőt.
- Szaúd-Arábiában lövedék esett egy lakóházra, két ember meghalt.
Ezt a közvetítést már lezártuk.
Hétfő reggel folytatjuk a közel-keleti konfliktusról szóló legfrissebb hírekkel.
A brent nyersolaj ára 104,05 dollárra emelkedett hordónként, amint megkezdődött az új heti kereskedés az ázsiai-csendes-óceáni piacokon. Ez az első alkalom, hogy a piaci árak meghaladják a pszichológiai küszöbnek is tekintett 100 dollárt.
A közel-keleti katonai agresszió fokozódása továbbra is napi 20 millió hordó olajat von ki a piacról, ami felfelé hajtja az árakat. Szintén ilyen irányba hat, hogy a kuvaiti nemzeti olajtársaság óvintézkedésként csökkentette nyersolaj-termelését.
Modzstaba Hamenei az izraeli és amerikai légicsapásokban meghalt korábbi legfelsőbb vezető, Ali Hamenei második fia. 1969. szeptember 8-án született a kelet-iráni Mashhad városában.
17 éves korában az iráni média szerint a katona volt egy rövid ideig az Irán-Irak háború alatt. A Habib zászlóaljnál szolgált, ami nagyrészt olyan önkéntesekből állt, akik kapcsolatban álltak az Iszlám Köztársaság akkor már kialakuló forradalmi hálózataival. Ez a zászlóalj az IRGC‑hez (Iszlám Forradalmi Gárda) kötődő erők alá tartozott, és részt vett a háború több jelentős ütközetében, és kapcsolatokat épített ki későbbi biztonsági és hírszerzési vezetőkkel.
Modzstaba 1999-ben Qom városába ment, ami a síita teológia fontos központjának számít, itt folytatta vallásos tanulmányait.
Apjával ellentétben nyilvánosan nem vállalt fontos szerepet a rezsimben, és nem tartott beszédeket, nem adott interjúkat. Ennek ellenére régóta találgatták, hogy pontosan milyen szerepet tölt be a kormányzatban, az Egyesült Államok diplomáciai táviratai szerint „a köntös mögötti hatalomnak” nevezték, és képzett, erőteljes vezetőként tartották számon.
Eric Mandel, a Közel-Kelet Politikai és Információs Hálózat (MEPIN) igazgatója az Iran International hírügynökségnek azt mondta, Modzstaba Hamenei hosszú ideje központi, mégis átláthatatlan szereplő az iráni hatalmi struktúrában. Szerinte hosszú ideje a háttérben dolgozik, mély kapcsolatokat épített ki az Iszlám Forradalmi Gárda vezetésével, és jelentős befolyást szerzett a rezsim hatalmi rendszerén belül, de kevésbé volt látható a nyilvánosság előtt.
Az iráni alkotmány előírja, hogy a legfőbb vezetőnek mély ismeretekkel kell rendelkeznie az iszlám jogtudományban, és magas rangú vallási vezetőnek kell lennie. Modzstaba azonban nem tartozik ehhez a körhöz, és nem viseli az ajatollah rangot.
2019-ben Modzstaba Hameneit az Egyesült Államok szankcionálta, arra hivatkozva, hogy Ali Hamenei kinevezettje, vagy az ő nevében, képviseletében cselekszik.
Modzstaba Hameneit, a néhai Ali Hamenei ajatollah fiát választotta meg a Szakértők Tanácsa Irán legfelsőbb vezetőjévé, írja az iráni állami médiára hivatkozva a Guardian és a Times of Israel. Az ország korábbi vezetője, Ali Hamenei február 28-án lett légicsapás áldozata, miután az Egyesült Államok és Izrael támadást indított Irán ellen.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter azt mondta: nincs igaza Donald Trumpnak, amikor arról beszél, hogy Iránnak már vannak Európát és az amerikai bázisokat elérni képes rakétái.
„Ez nem igaz. Valójában ez dezinformáció” – mondta a külügyminiszter, hozzátéve, hogy bár Irán képes rakétákat fejleszteni, szándékosan a 200 kilométeres hatótávolságra korlátozza azokat.
„Nem akarjuk, hogy a világ bármely része fenyegetésként tekintsen ránk” – mondta Aragcsi. „Nincsen semmilyen tervünk a rakétáink hatótávolságának növelésére a jelenlegi szint fölé.”
(BBC)
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Egyesült Arab Emírségekbeli kollégája vasárnap az Irán és az öbölmenti országok elleni támadások leállítására szólított fel, és azt mondták: diplomáciai erőfeszítésekre van szükség a térség hosszú távú biztonságának garantálásához.
Az Egyesült Arab Emírségek az orosz–ukrán háború négy éve alatt jó kapcsolatokat tartott fenn mind Oroszországgal, mind Ukrajnával, és közvetítőként működött a tárgyalások lebonyolításában, valamint hadifogolycserék megszervezésében.
76 utassal a fedélzetén hazatért Magyarország mai mentesítő járata a Közel-Keletről Budapesten – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap este a Facebookon.
A repülőgép Rijádból indult és a Szaúd-Arábiában, Bahreinben és Kuvaitban rekedt magyarokat hozta haza. Hétfőn további két mentesítő járat közlekedik majd az ománi főváros és Budapest között, írta a miniszter. A két járattal 180-an térnek haza: 23-an, akik Ománban rekedtek, 157-en pedig, akiket Dubaiból visznek át Maszkatba.
Egy amerikai katona belehalt a sérüléseibe, így ő a hetedik amerikai áldozat az Irán elleni háborúban. A Centcom közölte, hogy a katona március 1-jén, a Szaúd-Arábiában állomásozó amerikai csapatok elleni támadásban sérült meg.
A katona személyazonosságát csak a hozzátartozók értesítése után 24 órával hozzák nyilvánosságra.
(BBC)
Az Izraeli Védelmi Erők szerint csapás érte az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) légierő-parancsnokságát, ami az ország légi műveleteinek fő irányítási és parancsnoki központjaként működött.
Az IDF hozzátette, hogy a központ kulcsszerepet játszott az Izrael és más térségbeli országok elleni rakétatámadások tervezésében.
(BBC)
Donald Trump vasárnap azt mondta, hogy az új iráni legfőbb vezető nem fogja sokáig húzni az ő jóváhagyása nélkül.
„Jóváhagyást kell kapnia tőlünk” – mondta Trump egy interjúban. „Ha nem kap jóváhagyást, nem fog sokáig megmaradni.”
Trump többször kijelentette, hogy részt akar venni Irán következő vezetőjének kiválasztásában. „Olyan elnököt akarunk választani, aki nem vezeti bele az országát egy háborúba” – mondta újságíróknak szombaton az Air Force One fedélzetén.
Trump korábban a CNN-nek azt mondta, nem zárja ki, hogy Iránban vallási vezető legyen hatalmon.
(CNN)
Hosszeinali Eskevari, az Irán új legfelsőbb vezetőjét megválasztó Szakértők gyűlésének egyik tagja egy, az iráni média által közölt videóban azt mondta: Hamenei neve tovább fog élni Irán vezetőjeként. Bár a végleges döntést még nem jelentették be, Eskevari azt mondta, már döntöttek, a szavazást megtartották, és nincs miért aggódni.
A Szakértők gyűlése korábban is azt mondta, hogy megvan Irán új legfelsőbb vezetője, de az iráni külügyminiszter szerint kérdéses, hogy egyáltalán össze tudtak-e ülni személyesen a tanácstagok. Eskevari kijelentéseiből arra lehet következtetni, hogy Hamenei második fia, Modzstaba Hamenei lesz a következő vezető. Az 56 éves férfi hivatalos szerepet eddig nem töltött be a rezsimben, de ismert, hogy szoros kapcsolatban áll az Iszlám Forradalmi Gárdával.
Donald Trump még csütörtökön azt mondta, hogy a fiatalabb Hamenei kinevezése apja utódjaként számára elfogadhatatlan lenne.
(CNN)
Nagy Nikoletta
Benjámin Netanjahu az X-en videóban szólt az irániakhoz, arra ösztönözte őket, hogy álljanak ki a rezsim ellen. Az izraeli miniszterelnök azt mondja, hogy Izrael célja Irán felszabadítása a zsarnokság igája alól.
Az IDF azt állítja, hogy öt magas rangú iráni parancsnokot öltek meg, amikor hajóról egy bejrúti hotelszobába lőttek az éjszaka folyamán. Az izraeli hadsereg szerint a parancsnokok az Iszlám Forradalmi Gárda libanoni és palesztin részlegében szolgáltak.
Irán szerint legalább 104 tengerész halt meg, és további 32 megsérült a múlt heti, IRIS Dena iráni hadihajó elleni amerikai támadásban. A hajót szerda hajnalban süllyesztette el az Egyesült Államok egyik tengeralattjárója.
A sérült tengerészeket Srí Lankára vitték kórházi kezelésre, közölte a Fars hírügynökség.
(CNN)
Nagy Nikoletta
Ciprusra látogat hétfőn Emmanuel Macron. A francia elnök ciprusi kollégájával, Nikosz Christodoulidesszel és a görög miniszterelnökkel, Kyriakos Mitsotakisszal találkozik majd Paphosban, hogy kifejezze a szolidaritását, és ismertesse a francia terveket Ciprus és a keleti Földközi-tenger biztonságának megerősítéséről.
Cipruson már állomásoznak francia harci eszközök egy néhány nappal ezelőtti, a szigetet ért dróntámadás miatt: a Charles de Gaulle repülőgép-hordozót, egy francia fregattot és légvédelmi egységeket vezényeltek oda.
Franciaország hangsúlyozta, hogy a térségben elfoglalt álláspontja kizárólag védelmi jellegű.
Nagy Nikoletta
Az Izraeli Védelmi Erők szóvivője, Effie Deffrin azt mondta, hogy az IDF eddig körülbelül 3400 támadást hajtott végre, és több mint 150 iráni védelmi rendszert iktatott ki. A szóvivő szerint Izrael nagyjából 7500 lövedéket dobott le Iránra.
Hozzátette, hogy Izrael most a következő fázisába lépett a műveleteknek, és a rezsim „kulcsfontosságú gyártóhelyeire” is kiterjeszti a támadásokat.
(BBC)
Irán hadserege arra figyelmeztetett, hogy a térség olajlétesítményeit fogja megcélozni, ha Izrael folytatja az energiainfrastruktúra elleni támadásokat.
„Az iszlám országok kormányainak haladéktalanul figyelmeztetniük kell a bűnös Amerikát és a kegyetlen cionista rezsimet az ilyen gyáva, embertelen tettekre” – mondta Ebrahim Zolfaghari, Irán központi katonai parancsnokságának szóvivője az állami televízióban.
„Ellenkező esetben hasonló intézkedéseket hajtunk végre a térségben, és ha el tudjátok viselni a hordónkénti olaj árát 200 dollár felett, folytassátok ezt a játékot” – tette hozzá.
Az IDF most megerősítette Israel Katz védelmi miniszter korábbi állításait, miszerint izraeli katonák megöltek egy magas rangú iráni tábornokot, Abolghasem Babaeiant, aki Irán legfőbb vezetőjének katonai titkára volt. Babaeiant a múlt héten nevezték ki, annak ellenére, hogy a legfőbb vezetői poszt még betöltetlen Ali Hamenei halála miatt.
Az Izraeli Védelmi Erők szerint Babaeiant szombaton Teheránban ölték meg, és valós idejű, friss hírszerzési információk alapján találták meg.
A katonai közlés szerint, Babaeian nemcsak a legfőbb vezető katonai hivatalának vezetője lett volna, hanem a Khatam-al Anbiya Központi Parancsnokság főnöke is, ami tulajdonképpen Irán katonai vészhelyzeti parancsnoksága.
Két ember meghalt és 12-en megsérültek, miután vasárnap lakóházra esett egy lövedék Szaúd-Arábia Al-Kharj városában. A szaúdi polgári védelem szerint az elhunytak indiai és bangladesi állampolgárok voltak.
Az Iráni Forradalmi Gárda korábban azt mondta, hogy radarrendszereket céloz több helyszínen, többek között Al-Kharjban is.
Donald Trump nem zárja ki, hogy amerikai csapatokat küldjenek Iránba azért, hogy megszerezzék azt a dúsított uránt, amit az ország reaktor-üzemanyag előállítására használ, de nukleáris fegyverekhez is alkalmas. „Minden elképzelhető. Minden” – mondta.
Az amerikai elnök azt is hozzátette, hogy Irán új legfőbb vezetőjének jóváhagyást kell kapnia az USA-tól.
„Biztosítani akarjuk, hogy ne kelljen visszamennünk minden tíz évben, amikor nincs egy olyan elnök, mint én, aki ezt nem hagyná” – mondta.
(BBC)
Nagy Nikoletta
Légicsapáshullámot indított az Iránhoz tartozó infrastruktúra ellen az izraeli légierő, jelentette be az Izraeli Védelmi Erők (IDF). A támadások Teheránban és Irán más területein is zajlanak.
A kuvaiti külügyminisztérium szerint az országot eddig 234 rakétával és 422 drónnal támadták. „Az agresszió több civil áldozatot is követelt” – írták az X-en, példának felhozva egy kislányt, két kuvaiti katonát és két határőrt.
Az elmúlt 24 órában dróntámadások után két tűzeset is volt az országban, az egyik egy kormányzati épületnél, a másik a nemzetközi repülőtéren.
(BBC)
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szerint senki sem tudja, ki lesz az ország új legfőbb vezetője. Korábban az Irán tényleges vezetőjét megválasztó vallásos testület, a Szakértők gyűlésének tagja, Ahmad Alamolhoda azt mondta: lezajlott a szavazás a legfelsőbb vezetőről, és meg is választották. Kérdéses viszont, hogy a gyűlés össze tudott-e gyűlni személyesen.
Aragcsi szerint rengeteg pletyka kering ezzel kapcsolatban, de a korábbi hírekkel ellentétben ő azt mondta: meg kell várni, amíg a gyűlés megtörténik, és szavaz a legfőbb vezetőről. A külügyminiszter szerint amíg ez a gyűlés össze nem ül, az ideiglenes vezetői tanács irányít. Egyes megfigyelők szerint az új vezetőt csak a gyűlés személyes összeülését követően lehet kinevezni.
Aragcsi azt is mondta, hogy senki nem avatkozhat bele a belügyeikbe, Irán pedig nem fogadná el Trump feltétel nélküli megadásra vonatkozó követelését sem.
Ragaszkodott hozzá, hogy Irán nem a szomszédos országokat támadja, hanem az Egyesült Államok létesítményeit és objektumait a perzsa-öbölbeli arab országokban.
(CNN)
Az Egyesült Államok nem tervezi, hogy Irán olajiparát vagy más energiainfrastruktúráját támadja, mondta Chris Wright energiapolitikai miniszter. Izrael ugyanezt már nem mondhatja el magáról.
„Nem tervezzük célba venni Irán olaj- vagy földgáziparát, vagy bármely energiával kapcsolatos iparágát” – mondta Wright. „Ezek izraeli csapások.”
Irán külügyminisztériumának szóvivője, Esmaeil Baghaei szerint az iráni energiainfrastruktúra elleni csapásokkal a konfliktus veszélyes új szakaszába lépett, és a támadások háborús bűncselekményeknek minősülnek.
„Az üzemanyagraktárak támadásával veszélyes és mérgező anyagok jutnak a levegőbe, mérgezik a civileket, pusztítják a környezetet, és tömegesen veszélyeztetik az emberek életét” – írta X-en.
Az izraeli katonai szóvivő, Nadav Shoshani a sajtónak azt mondta, hogy a raktárakat Irán háborús erőfeszítések támogatására használta, például ballisztikus rakéták hajtóanyagának előállítására és tárolására. Szerinte ezek jogos katonai célpontok.
(CNN, The Guardian)
A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt azt mondta: az iráni háború miatti üzemanyagár-emelkedés rövid távú zavar a hosszú távú haszon érdekében. Azt is mondta, hogy véget akarnak vetni az energia szabad áramlását korlátozó intézkedéseknek a Közel-Keleten és a Hormuzi-szorosban.
„Látunk egy enyhe emelkedést az olaj- és gázárakban, de végső soron az engedetlen iráni rezsim felszámolása jó lesz az olajipar számára, és az árak újra csökkenni fognak” – mondta.
(CNN)
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) azt mondja, a legutóbbi légicsapások során eltalálta az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) űr- és műholdas parancsnokságának központját. Az IDF szerint a létesítmény fogadó-, adatátviteli és kutatóközpontként szolgált az Iráni Űrügynökség számára, ami a rezsim katonai struktúráinak része.
A központban kutatóintézmények, valamint a Khayyam műhold irányítási és vezérlési rendszere is működött. A műholdat Irán 2022 augusztusában bocsátotta fel. Az IDF szerint a Forradalmi Gárda ezt a műholdat „terrorista tevékenységek előmozdítására, valamint Izrael és a térség országainak megfigyelésére” használta.
A központ mellett az IDF szerint 50 lőszertároló bunkert, a Baszídzs félkatonai szervezet egyik bázisát, a belbiztonsági erők főhadiszállását és az IRGC szárazföldi erőinek egyik létesítményét is eltalálták.
Az Amerikai Központi Parancsnokság figyelmeztetést adott ki az iráni civileknek, ebben azt állítja: Irán veszélybe sodorja őket azzal, hogy sűrűn lakott polgári területekről indít drónokat és rakétákat. Emiatt ezek a helyek potenciálisan katonai célponttá válhatnak, írják.
„Ez a veszélyes döntés minden iráni civil életét kockára teszi, mert a nemzetközi jog szerint a katonai célra használt helyszínek elveszítik védett státuszukat, és legitim katonai célponttá válhatnak” – áll a közleményben.
A figyelmeztetés konkrétan Dezful, Eszfahán és Siráz városát nevezte meg, mint olyan helyszíneket, ahonnan Irán civil területről indított drón- vagy rakétatámadást.
A CNN-nek nyilatkozó, meg nem nevezett amerikai tisztviselő szerint a figyelmeztetés nem azt jelenti, hogy az amerikai hadsereg a megnevezett helyszínek elleni csapásra készül, viszont nem tudja garantálni a civilek biztonságát sem azoknak a létesítményeknek a közelében, amiket katonai célokra használnak.
„Az amerikai erők határozottan arra kérik az iráni civileket, hogy maradjanak otthon” – áll a közleményben. „Az iráni rezsim tudatosan veszélyezteti ártatlan emberek életét.”
(CNN)
Nagy Nikoletta
Megérkezett a német FGS Nordrhein-Westfalen hadihajó a limassoli kikötőbe, ahol csatlakozott az egyre növekvő számú nemzetközi katonai flottához. A hajókat azután vezérelték Ciprusra, hogy a héten dróntámadás történt a RAF Akrotiri brit légibázis közelében.
A német hajó mellett ott van még a francia FS Languedoc, az olasz ITS Federico Martinengo és a spanyol Cristóbal Colón (F105) fregatt.
Görögország F–16-os vadászgépeket és két fregattot küldött a szigetre, az Egyesült Királyság pedig helikoptereket telepített, és tervezi, hogy odaküldi a HMS Dragon rombolót.
(BBC)
Bár nem akar bevonódni „semmilyen konfliktusba vagy eszkalációba”, az Egyesült Arab Emírségek „a brutális és indokolatlan iráni agresszióra” válaszul a nemzetközi jog és az ENSZ alapokmánya alapján járó önvédelem jogának megfelelően fenntartja magának a jogot, hogy „bármilyen szükséges lépést megtegyen szuverenitása, nemzetbiztonsága és területi integritása védelmében”, és hogy garantálni tudja polgárai és lakói biztonságát, írja friss közleményében az emírségek külügyminisztériuma. Nem sokkal korábban az ország védelmi minisztériuma jelentette be, hogy válaszlépéseket tesznek az iráni rakéta- és drónfenyegetésekkel szemben. (Via The Guardian)
„Az amerikaiakat tekintjük fő ellenségünknek ebben a háborúban, őket priorizáljuk, ha büntetni kell” – közölte Ali Mohamad Naeini, az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) szóvivője az iráni állami tévében sugárzott üzenetében. „Támadó képességeink, drónjaink és rakétáink kb. 60 százalékát az Egyesült Államok támaszpontjai és stratégiai érdekeltségei ellen vetjük be a térségben, 40 százalékát vetjük be az izraeli rezsim ellen” – mondta. Szerinte Iránnak elég ballisztikus és cirkálórakétája, illetve drónja van egy hosszú háborúhoz, „nincs ok aggodalomra”.
Azt állította, hogy az iráni légvédelem eddig 74 izraeli és hat amerikai drónt lőtt le, utóbbiak közt „három hatalmas, nagyon fejlett MQ-9-est”. Ez utóbbi a Reaper, az amerikai hadsereg első számú támadó drónja, az elmúlt évtizedek terrorellenes háborújának fő csapásmérő eszköze, aminek darabja a becslések szerint 34 millió dollárba, úgy 11,5 milliárd forintba kerül. (CNN)
Rád is szükségünk van!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatás