Hamenei fiát nevezték ki az új iráni legfelsőbb vezetőnek

Izraeli katonák vesztették életüket Dél-Libanonban a Hezbollah rajtaütésében. Az Izraeli Védelmi Erők tájékoztatása szerint az egyik áldozat, Maher Hatar őrmester a 91. „Galilea” hadosztály utászegységének nehézgépkezelője volt, a másik áldozat nevét még nem hozták nyilvánosságra.

A hadosztály egyik Puma pszh-ja elakadt az izraeli határ közelében, ahhoz küldtek segítségül egy másik Pumát és két D9 páncélozott bulldózert. Ez utóbbiak egyikét találta el feltehetően egy tankelhárító rakéta, vagy egy aknavető lövedéke. (Times of Israel)

Hat sérültje van egy Tel-Avivot ért iráni rakétacsapásnak, egy negyvenes férfit súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba, jelentette a Times of Israel a Magen David Adom mentőszolgálatra hivatkozva. A támadás után helyszínre érkező mentőalakulatok állítása szerint a rakéta kazettás töltettel volt felszerelve. A kazettás töltetek – melyek használatát nemzetközi egyezmény tiltja, bár ehhez az Egyesült Államok, Izrael és Irán sem csatlakozott –, lényegében apró bombák tömkelegét tartalmazzák. A céljuk, hogy nagy területen pusztítsanak. Elsődlegesen a katonai terminológiában élőerőnek nevezett emberek elleni fegyver, de a töltet jellegétől függően hatékonyan lehet bevetni páncélos hadoszlopok ellen is.

Az Axios értesülései szerint Izrael és az Egyesült Államok egy olyan különleges műveletről egyeztetett, aminek a célja Irán dúsítotturán-készleteinek biztosítása. Donald Trump amerikai elnök korábban annak megakadályozását nevezte háborúja egyik céljának, hogy Irán a jövőben atomfegyvert fejleszthessen. A dúsítotturán-készletek ellenőrzése kulcsfontosságú ennek eléréséhez.

A 60 százalékos dúsítottságú, vagyis atomtöltet előállítására jelenleg még alkalmatlan uránkészleteket bombabiztos földalatti bunkerekben halmozták fel, vagyis biztosításukhoz minden bizonnyal szárazföldi erőket kéne bevetni, akiknek erősen védett létesítményekbe kéne beverekedniük magukat. Ahogy Marco Rubio fogalmazott keddi kongresszusi meghallgatásán, „valakiknek oda kell menniük, és meg kell szerezniük”.

Ez sem triviális, ahogy egy amerikai tisztviselő az Axiosnak mondta, „az első kérdés, hogy egyáltalán hol tárolják? A második, hogy hogyan férünk hozzá, a harmadik, pedig hogy hogyan szerezzük meg fölötte az ellenőrzést”. A készletek biztosítása ráadásul csak az első lépés. Az Axios értesülései szerint második lépésként két lehetőséget mérlegelnek: vagy elszállítják Iránból a készleteket, vagy szakértők segítségével helyben hígítják fel a dúsított uránt.

Bár Izrael és az Egyesült Államok tavaly nyáron a 12 napos háborúban megsemmisítette az iráni atomcentrifugákat, és a hírszerzési értesülések alapján semmi sem utal rá, hogy Irán újraindította volna atomprogramját, az amerikai és izraeli vélemények szerint a meglévő 450 kilós, 60 százalékos dúsítottságú készletekből hetek alatt 90 százalékos tisztaságú, fegyvergyártásra alkalmas uránt állíthatnának elő, 11 nukleáris töltetre elegendőt.

Megerősítette a norvég rendőrség az Egyesült Államok oslói nagykövetségének védelmét, miután az éjjel robbanás történt az épület közelében. A robbanás a konzuli részlegnél történt, egy ajtó biztonsági üvege megrepedt. „Teljesen normális a történeteket a jelen biztonsági helyzet kontextusában értelmezni, vagyis hogy szándékosan az amerikai nagykövetséget célzó támadás volt” – értékelte a történteket Frode Larsen rendőrségi szóvivő a sajtótájékoztatóján. Az Egyesült Államok még nem kommentálta a történteket. (BBC)

„Minden helyzetre készen állunk” – írta a CNN-nek eljuttatott közleményében a Kurdisztáni Szabad Élet Pártja (PJAK). Bár Donald Trump szombati nyilatkozata alapján nem kívánja bevonni az iráni kurdokat egy szárazföldi offenzívába, a csoport szerint „az a fontos, hogy az iráni kurd pártok erősebbek, mint valaha”. Állításuk szerint már most politikai befolyást szereztek Iránban, és fegyvereseik is vannak az országban. „Végső soron az irániak és a kurdok határozzák majd meg saját sorsukat” – írták közleményükben, amiben Trump megszólalásáról annyit jegyeztek meg, hogy „minden alkalommal más nyilatkozatokat tesz”.

A CNN több kurd csoportot is megkeresett Trump nyilatkozata után, de egyelőre csak a PJAK válaszolt. Az iraki kurdisztán regionális kormányától nem is várható válasz, közölte a hírtelevízióval egy vezető iraki kurd tisztviselő, aki szintén arra hivatkozott, hogy Trump véleménye „óránként” változik.

A háború kezdete óta 1929-en szorultak kórházi ellátásra Izraelben, közülük még 122-en vannak kórházban vagy sürgősségi osztályon, jelentette az izraeli egészségügyi minisztérium tájékoztatása alapján a Guardian. Az elmúlt 24 órában 157-en szorultak orvosi ellátásra.

A Húzisztán tartományt képviselő klerikus, Mószen Hejdári szerint „Szakértők gyűlése a legalkalmasabb jelöltet támogatta”, akinek a nevét „a Nagy Sátán is emlegette”. A „Nagy Sátán” az iráni hivatalos zsargonban az Egyesült Államok gúnyneve. Donald Trump elnök, amikor azt követelte, hogy beleszólása legyen Irán új vezetőjének kiválasztásába, külön is megemlítette, hogy Modzstaba Hameneit elfogadhatatlannak tartja a szerepre, mert „pehelysúlyú”, írja a Times of Israel.

Az 56 éves Modzstaba ritkán szerepelt a nyilvánosság előtt, azonban amikor 2019-ben az Egyesült Államok szankciók alá vonta személyét és gazdasági érdekeltségeit, akkor kiderült, hogy amerikai titkosszolgálati értékelések szerint óriási befolyást gyakorolt apjára, és gyakorlatilag ő vette át a betegeskedő Hameneitől az Iráni Forradalmi Gárda valamint a Baszídzs félkatonai szervezet feletti ellenőrzést. A másik esélyesnek Ali Láridzsánit, a néhai Ali Hamenei személyi titkárát tartották. Bővebben>>

„Lezajlott a szavazás a legfelsőbb vezetőről, és meg is választottuk az új vezetőt” – nyilatkozta az iráni Mehr hírügynökségnek Ahmad Alamolhoda, az Irán tényleges vezetőjét megválasztó vallásos testület, a Szakértők gyűlésének tagja. Azt viszont egyelőre nem árulta el, hogy ki lesz a háború első napján, az első izraeli csapásokban likvidált Ali Hamenei ajatollah utódja. Mint mondta, a nevét később fogják csak bejelenteni.

A titkolózás érthető, Izrael már előre azzal fenyegetett, hogy akárki is lesz Irán új legfelsőbb vezetője, őt is levadásszák.

A legfelsőbb vezető, mint hatalmi poszt eredete az iszlám síita irányzatának „tévedhetetlen imám” nevű koncepciójára vezethető vissza, mely szerint Mohamed kvázi-megváltóként érkező utóda, a Mahdí eljöveteléig a közösség vallási vezetőjének a világi ügyek felett is felügyeletet kell gyakorolnia. Bár Iránban több alkotmányosan elismert hatalmi központ létezik, ezek végső soron mind alá vannak rendelve a legfelsőbb vezetői iránymutatásának. Ugyan van választott elnöki poszt, csak olyan megszűrt jelöltek indulhattak, akiket a legfelsőbb vezető köre megfelelőnek ítélt, és az elnök befolyása is meglehetősen korlátozott. Az egyes jelöltek is csak a rendszer keretein belül voltak ultrakonzervatívnak, mérsékeltnek, esetleg reformistának tekinthetők.

Az éjjel olajlétesítményeket bombázott az izraeli és az amerikai légierő a városban és a környékén. Iráni tájékoztatás szerint négy nagy olajtárolót is lebombáztak, a lángok sűrű fekete füstbe borították a fővárost. A füsttel a légkörbe jutott olajrészecskék csapadékként kicsapódva fekete esővel áztatják Teheránt, írja a Times of Israel.

A CNN a hivatalos IRNA és a félhivatalos Farsz iráni hírügynökségekre hivatkozó jelentése szerint az éjszakai bombázás Teherán üzemanyag-ellátásában is fennakadásokat okoz. A támadások ötödik célpontja egy olajtermékeket elosztó központ volt. Mohamed Szadeh Motamedián, Teherán kormányzója arra kérte a város lakóit, hogy „menedzseljék üzemanyagfogyasztásukat”. Közben azt is állította, hogy „nincs üzemanyaghiány”, de azt is, hogy „folyamatban van a probléma megoldása”.

A Farsz jelentése szerint az olajlétesítményekben keletkezett tüzeket jelenleg képtelenség megfékezni. A Teheránhoz közeli Sahranban is találat ért egy olajtárolót, arról azt mondták, hogy „még nem sikerült eloltani a tüzet, de várakozásaink szerint ahogy csökken az üzemanyagmennyiség, a következő napokban a tüzet is el tudjuk oltani”.

„Jelenleg valójában a libanoni frontot kell figyelnünk” – jelentette ki a Guardiannak Konsztantinosz Kombosz ciprusi külügyminiszter, elsőként megerősítve, hogy a brit hadsereg ciprusi támaszpontját támadó drónokat nem Iránból, hanem Libanonból indították. Libanon a Hezbollah, az iránnal szövetséges siíta milícia, egyben az iráni Forradalmi Gárda elit Kudsz alakulatának is bázisa. Kombosz azért azt sem zárta ki, hogy a jövőben Iránból „északkeleti irányból” is érkezhet támadás. „Nagyon óvatosnak kell lennünk, biztosítanunk kell, hogy minden lehetséges fenyegetésre készen állunk” – mondta. A brit támaszpont elleni támadás után európai hadseregek sora küldött légvédelmi rendszereket Ciprusra.

Az izraeli hadsereg célpontja lesz Irán a háború első napján meggyilkolt legfelsőbb vezetőjének utódja, figyelmeztetett az izraeli hadsereg. Irán első számú vezetőjét a 88 főpapból álló szakértők testülete választja, egyik tagjuk vasárnapi nyilatkozata szerint már többség alakult ki egy jelölt mögött. Az izraeli hadsereg azzal is fenyegetett, hogy magát a szakértők testületét is támadni fogja. „A zsarnok Hamenei kiiktatása után az iráni terrorrezsim új legfelsőbb vezetőt keres. Izrael állam hosszú karja őt is üldözni fogja” – írta közleményében az izraeli hadsereg. (CNN)

Kínában politikai nagyhét van, ülésezik a parlament és a párt központi bizottsága, ennek apropóján tartott sajtótájékoztatót Vang Ji kínai külügyminiszter, aki szemmel láthatóan igyekezett nagyon mérsékelt bírálatot megfogalmazni az Egyesült Államokkal szemben. Miközben tavaly ilyenkor még kétarcúsággal vádolta az Egyesült Államokat, most óvatosan csak arra figyelmeztetett, hogy a rezsimváltást célzó törekvéseknek nem lesz tömegtámogatottsága. De inkább a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatot hangsúlyozta a két ország között, már csak azért is, mert a várakozások szerint Donald Trump hamarosan Kínába látogathat. Bővebben>>

„Imádom Olaszországot, ő pedig szerintem nagy vezér. Mindig segíteni akar. Kiváló vezető, a barátom” – méltatta Donald Trump Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt, aki Trump szerint készen áll támogatni az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúját, írja a Guardian a Corriere della Serára hivatkozva. Trump szombaton sokkal kevesebb lelkesedést mutatott Keir Starmer brit miniszterelnök iránt, „nincs szükségünk azokra, akik csak akkor csatlakoznak a háborúhoz, amikor már megnyertük”, írta neki. Olaszország és Nagy-Britannia között két releváns különbség van ebben az esetben:

• Starmer baloldali, Meloni Trump ideológiai köreihez tartozó szuverenista-jobboldali
• Nagy-Britannia már a háború első napján bekapcsolódott az öböl menti országok védelmébe, az olasz haditengerészet egyik hadihajója meg csak most készül elindulni Ciprushoz, ahol amúgy a brit hadsereg támaszpontját érte iráni dróntámadás.

A Ben Gurion Nemzetközi Reptér újranyitásával az Izraelben rekedt turisták is könnyebben hagyhatják el az országot. Egyelőre az izraeli légitársaságok, az El Al, az Israir és az Arkia járatai közlekednek bizonyos megkötésekkel. A repülőkön legfeljebb száz utas ülhet a légitársaságtól és a járattól függően, de az utasok már csomagot is vihetnek magukkal. A repteret szerdán nyitották meg az érkező forgalom előtt, hogy segítsék a külföldön rekedt izraeliek hazahozatalát. Az izraeli légteret a háború első napján, február 28-án zárták le. (Times of Israel)

„Néhány akadályt” még le kell küzdeniük, de a többség már egyetért abban, hogy ki lehet Ali Hamenei ajatollah, Irán a háború első napján, múlt szombaton az első izraeli légicsapásokban meggyilkolt legfelsőbb vezetőjének utódja, közölte vasárnap Mohamadmehdi Mirbakeri ajatollah, a Szakértők gyűlésének tagja a Mer iráni hírügynökséggel. Ez a 88 vallási vezetőből hivatott testület hivatott dönteni arról, hogy ki legyen az élethosszig regnáló legfelsőbb vezető, a teokratikus felépítésű irán valódi első embere.

A legfelsőbb vezető, mint hatalmi poszt eredete az iszlám síita irányzatának „tévedhetetlen imám” nevű koncepciójára vezethető vissza, mely szerint Mohamed kvázi-megváltóként érkező utóda, a Mahdí eljöveteléig a közösség vallási vezetőjének a világi ügyek felett is felügyeletet kell gyakorolnia. Bár Iránban több alkotmányosan elismert hatalmi központ létezik, ezek végső soron mind alá vannak rendelve a legfelsőbb vezetői iránymutatásának. Ugyan van választott elnöki poszt, csak olyan megszűrt jelöltek indulhattak, akiket a legfelsőbb vezető köre megfelelőnek ítélt, és az elnök befolyása is meglehetősen korlátozott. Az egyes jelöltek is csak a rendszer keretein belül voltak ultrakonzervatívnak, mérsékeltnek, esetleg reformistának tekinthetők. (The Guardian)

„Az éjjel négy olajtárolót és egy késztermékszállító-központot ért találat Teheránban és Alborzban az ellenséges repülők támadásában” – közölte az iráni állami tévével Keramat Vejszkarami, az állami Nemzeti Iráni Olajtermék-elosztási Vállalat vezérigazgatója. Tájékoztatása szerint a légicsapásokban négy munkatársuk halt meg. A közösségi médiában terjedő felvételeken hatalmas lángokat látni a légicsapások után. (Times of Israel)

Ha ellenségeik egy szomszédos országot használnak fel arra, hogy inváziót indítsanak Irán ellen, „kénytelenek leszünk reagálni. Válaszcsapásunk nem jelenti, hogy bármilyen vitánk lenne azzal az országgal, vagy ártani akarnánk a népüknek. Szükségszerűségből fogunk reagálni” – mondta Maszúd Pezeskián iráni elnök az állami tévében sugárzott beszédében. Pezeskián szombaton elnézést kért a szomszédos öböl menti országokat ért iráni csapásokért, komoly felháborodást keltve Iránban, ami után magyarázkodásra is szorult. Azt állította, hogy szavait „félreértelmezte az ellenség, hogy megosztottságot teremtsen szomszédainkkal”. (The Guardian)

Irán még az iszlám forradalom előtt szerzett be az amerikai haditengerészet legendás vadászgépeiből, amelyek rendszeres résztvevői katonai parádéiknak. Az izraeli légierő az iszfahani reptér elleni támadásban semmisített meg „többet”, írja a Times of Israel katonai forrásaira hivatkozva. Az F-14-esek mellett a teheráni Mehrabad Nemzetközi Repülőtér elleni légicsapásban 16 további repülőt semmisítettek meg, ezeket a Forradalmi Gárda elitalakulata, a Kudsz kommandó használt. A repterek bombázásával Izrael célja a korlátlan légi fölény kivívása Irán fölött.

Akár hat hónapon át is képesek intenzív háborút vívni Izraellel és az Egyesült Államokkal, írta Ali Mohamad Naini, a Forradalmi Gárda szóvivője a félhivatalos iráni állami hírügynökségnek, a Farsznak megküldött közleményében, mely szerint „kétszáznál is több” amerikai és izraeli célpontot támadtak a térségben. (Times of Israel)

Mozgalmas éjszakával kezdődött Izrael és az Egyesült Államok Irán elleni háborújának kilencedik napja. Az éjjel:

• Irán négy hullámban támadta ballisztikus rakétákkal Izraelt, A Times of Israel a mentőszolgálatra és a hadseregre hivatkozó jelentései szerint károkról, áldozatokról sehonnan sem érkezett jelentés
• Kora reggel az izraeli légierő is újabb támadást indított, a hadsereg szűkszavú tájékoztatása szerint célpontjuk az iráni rezsim.
• Az izraeli erők a szomszédos Libanonban is aktívak voltak. Libanoni források szerint több csapás is érte az országot az éjjel. Az egyik célpontja egy bejrúti szálloda volt, ahol helyi források szerint négyen vesztették életüket. Az izraeli védelmi erők tájékoztatása szerint ez utóbbi csapásban az iráni Forradalmi Gárda elit Kudsz kommandójának egyik parancsnoka halt meg – a Kudsz kommandó felel a gárdán belül a koordinációért Irán proxierőivel, köztük a libanoni Hezbollahhal. (BBC)
• A Palesztin Hatóság egészségügyi minisztériumának tájékoztatása szerint ciszjordániai zsidó telepesek gyilkoltak meg Ramallah közelében Abu Falahban két palesztint, a 24 éves Taír Hamaelt és az 54 éves Fáresz Hamaelt. Az izraeli hadsereg a Times of Israel jelentése szerint egyelőre nem kommentálták a történteket.
• A kuvaiti hadsereg szerint több hullámban is drónokkal támadták az éjjel az országot. A célpontok között voltak a nemzetközi reptér közelében horgonyzó olajtankerek, egy toronyházat repesztalálat ért, kigyulladt, jelentette a BBC.
• Dubajban életét vesztette egy helyi lakos, akinek az autóját repesztalálat érte, amikor a légvédelem megsemmisített egy fenyegetést, jelentette szintén a BBC.

• Szombaton hajnalban 80-nál is több vadászbombázóval támadta Izrael Iránt, éjszaka Libanonban is csapásokat hajtottak végre.
• Irán elnöke bocsánatot kért a szomszédos országoktól a támadás miatt, és azt mondta, ha ők nem támadnak, Irán sem fog rájuk támadni.
• Ezután az iráni fegyveres erők azt állította, nem támadja a szomszédos országokat, de az ott lévő amerikai bázisokat és izraeli célpontokat igen.
• Donald Trump bejelentette, hogy Irán nagyon súlyos csapás fogja érni szombaton.
• Több iráni ajatollah is sürgeti a legfelsőbb vezető utódjának mielőbbi megválasztását, amire akár 24 órán belül is sor kerülhet.
• Dróntámadás érte a Dubaji Nemzetközi Repülőteret, ideiglenesen felfüggesztették a működését, de hamar újra is indult.
• Netanjahu szerint közel a döntő pillanat, megpróbálják felszabadítani Iránt.
• A légvédelmi rendszerek elfogták az amerikai nagykövetségre kilőtt rakétákat Bagdadban.