Irán 10 forgatókönyvet készített elő egy izraeli támadás esetére

Megszólaltak a légvédelmi szirénák Izrael középső részén, a Reuters szerint az Izraeli Védelmi Erők (IDF) Libanonból azonosított rakétákat. Korábban Jemenből és Gázából érkező lövedékek miatt is szóltak a szirénák.

Az izraeli légierő X-en közzétett posztjában arról ír, hogy az öt rakéta Libanonból indult, néhányat a légierő ártalmatlanított, a többi lakott területen kívülre esett.

Az izraeli N12 News egyik riportere X-en videót is tett közzé a szirénákról és a rakétákról, és azt írja, hogy az IDF Libanonból érzékelt kilövéseket, de a részleteket még vizsgálják.

(The Guardian)

Az iráni állami média szerint az iráni hadsereg 10 válaszforgatókönyvet hozott létre arra az esetre, ha Izrael beváltja a fenyegetéseit, és megtámadja az országot.

Izrael megfogadta: megtorolja azt, hogy Irán csaknem 200 rakétát lőtt ki a múlt héten az országra. Irán szerint ezek a támadások a Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah, a Hamász politikai vezetője, Iszmail Hanije és Abbász Nilforoushan iráni tábornok meggyilkolására adott válaszcsapások voltak.

„Irán válasza nem feltétlenül az izraeliek fellépésével azonos szintű, de lehet, hogy keményebb, és más célpontokra irányul, ami fokozhatja a válaszlépések hatékonyságát” – mondták iráni katonai források a Tasnim hírügynökségnek.

(Sky News)

Újabb izraeli csapásokról számoltak be Bejrút déli részén hétfő este. A libanoni állami média arról szerint két csapás érte a város déli elővárosait, füst szállt fel a terület felett.

Mindez nem sokkal azután történt, hogy az izraeli hadsereg új evakuálási figyelmeztetést adott ki a libanoni főváros déli elővárosaiban élő civileknek, hogy hagyjanak el bizonyos épületeket.

(The Guardian)

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) újabb figyelmeztetést adott ki a civileknek, hogy a várható izraeli légicsapások előtt azonnal hagyják el a területet Bejrút déli elővárosainak egyes épületei közelében. Az IDF arab szóvivője, Avichay Adraee X-en tette közzé, hogy a Burj al-Barajneh és a Hadath negyed egyes épületeire támadást fognak mérni, és figyelmeztette a lakosokat, hogy legalább 500 méteres távolságra maradjanak a létesítményektől.

„Ön a Hezbollah létesítményei és érdekeltségei közelében tartózkodik, és az IDF a közeljövőben fellép ezek ellen” – olvasható a posztban. „Az ön és családtagjai biztonsága érdekében azonnal hagyja el ezeket és a szomszédos épületeket, és legalább 500 méter távolságra távolodjon el tőlük.”

A jemeni húszik magukra vállalják a felelősséget az Izrael középső területére lőtt rakétákért. A csoport megerősítette, hogy a mai napon két rakétát lőtt ki Izrael középső részére.

Az izraeli hadsereg korábban bejelentette, hogy elfogott egy Jemenből érkező rakétát. A húszik azt mondták, hogy több drónt is indítottak izraeli Jaffa és Elat kikötővárosai felé.

Az Irán által támogatott húszi lázadók Jemen egy részét kormányozzák. Az elmúlt évben gyakran támadták Izraelt a gázai palesztinokkal való szolidaritás jegyében.

(Sky News)

A Gázában raboskodó 101 izraeli túszra hívta fel a figyelmet hétfői szolidaritási akciójában a Kidma Egyesület, a közreműködőkkel összesen 1000 óriás sárga masnit helyeztek el a főváros hat pontján. Izraelben ugyanis a sárga szín a túszok jelképének számít. A szervezet közleményében azt írja, az október 7-re, a tavalyi terrortámadások első évfordulójára szervezett megmozdulást több budapesti önkormányzat is támogatta.

A masnik a következő egy hétben kint maradnak

• az újlipótvárosi Szent István parkban,
• a budai Mechwart-ligetben,
• a ferencvárosi Nehru parkban,
• a Józsefvárosban a Szabó Ervin Könyvtár körül,
• a belvárosi Vörösmarthy téren,
• valamint Teréz- és Erzsébetváros határán, a Városligeti fasoron.

Az erről szóló cikkünket itt találja.

Biztonsági kockázatokra hivatkozva sem az Air France, sem a fapados légitársasága, a Transavia nem indít járatokat Tel-Avivba és Bejrútba.

A Tel-Avivba tartó járatokat október 15-ig, a Bejrútba tartókat pedig október 26-ig függesztik fel, közölte az Air France-KLM csoport. Hozzátették, hogy a járatok újraindítása az éppen aktuális helyzetértékeléstől függ majd.

(The Guardian)

Több százan gyűltek össze Tel-Avivban az október 7-i terrortámadás áldozataira emlékezve. A Hayarkon parkban szigorú biztonsági intézkedések mellett zajlik az esemény, amire csak azoknak a családtagjai vagy barátai léphetnek be, akiket megöltek vagy elraboltak a tavalyi támadás során.

A megemlékezés eredetileg nyilvános lett volna, de ezeket a terveket elvetették, és az izraeli biztonsági hatóságok a múlt heti iráni támadást követően 2000 főre korlátozták a résztvevők számát.

Az összejövetel egyperces néma csenddel kezdődött, majd az áldozatok családtagjai és barátai mondanak beszédeket.

(CNN)

Az izraeli hadsereg közölte, hogy részben enyhít az észak-izraeli területek lakóira vonatkozó korlátozásokon. Ezeket azután vezették be, hogy a Hezbollah az elmúlt hetekben fokozta a támadásokat a határ izraeli részein is.

A katonaság bejelentése szerint a tevékenységi skálát a korlátozottról a részlegesre változtatják, vagyis oktatási tevékenységeket már például lehet tartani, ha a helyszín közelében van óvóhely vagy más biztonságos létesítmény. A többi biztonsági iránymutatás változatlan marad.

(The Guardian)

Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke kijelentette, hogy soha nem fogja támogatni az izraeli fegyvereladások leállítását. „Azt, hogy megtiltsák az Izraelnek történő védelmi célú fegyverértékesítést, az egy évvel ezelőtti október 7-i történések után nem tudnám elfogadni” – mondta, hozzátéve, hogy az iráni támadásokra való tekintettel sem támogatna ilyesmit.

Starmer Brendan O'Harának, a Skót Nemzeti Párt képviselőjének válaszolt, aki azt mondta, hogy bár üdvözli a miniszterelnök tűzszünetre való felhívását, szerinte többet is tehetne ennek érdekében. „Miért engedélyezi továbbra is az Izraelbe irányuló fegyvereladások 90 százlékát, amikor rengeteg bizonyíték van arra, hogy az Egyesült Királyságból érkező fegyvereket használják a katasztrófa meghosszabbítására?” – kérdezte.

Szeptemberben harmincféle fegyver izraeli exportját függesztette fel a brit kormány, miután a júliusban megválasztott munkáspárti kormány egy vizsgálat során arra jutott, hogy egyértelmű kockázata van annak, hogy ezeket súlyos humanitárius jogsértésekhez használhatják fel. A felfüggesztések a 350 meglévő engedély egytizedét érintik, és nem terjednek ki az F-35-ös vadászgépek alkatrészeire, kivéve ha azokat egy kizárólag Izrael által használt gépekben használják.

(The Guardian)

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken találkozik Maszúd Pezeskian iráni elnökkel, hogy megvitassák a közel-keleti helyzetet – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökségre hivatkozva a CNN. A két államfő Türkmenisztánban találkozik majd.

Jurij Usakov, Putyin tanácsadója azt mondta: a találkozó rendkívül fontos mind a kétoldalú kapcsolatok megvitatása, mind a közel-keleti helyzet súlyosbodása miatt.

Az izraeli hadsereg arról számolt be, hogy hétfőn elfogtak egy Jemenből érkező és Izraelbe tartó rakétát. A feltételezett rakéta miatt korábban szirénák indultak be Izraelben, köztük Tel-Avivban is. Az Irán által támogatott jemeni huszik egyelőre nem kommentálták a rakétát.

(CNN)

A CNN beszámolója szerint robbanást lehetett hallani egy izraeli csapást követően a bejrúti repülőtér közelében, a várostól délre. A reptér a Dahiyeh negyedben található, ezen a részen van Izrael szerint a Hezbollah egyik fontos támaszpontja is. A CNN szerint a repülők ennek ellenére felszálltak a reptérről.

Az izraeli hadsereg hétfő délután arról számolt be, hogy Libanonból csak ezen a napon nagyjából 135 rakétát lőttek ki Észak-Izraelre. Izraelben eközben szirénák szólaltak meg, az IDF még vizsgálja az esetet, de állítólag Jemen felől indítottak egy rakétát az ország felé.

(Times of Israel, CNN)

Benjamin Netanjahu egy hétfői zárt ülésen izraeli sajtóértesülések szerint azt javasolta, hogy a Hamász és a Hezbollah ellen folytatott háborút nevezzék át „a feltámadás háborújának”. A hadművelet eddig hivatalosan a „Vaskardok” nevet viselte.

Az október 7-i mészárlás egyéves évfordulójának alkalmából tartott rendkívüli kabinetülést az izraeli kormány. Netanjahu ezen állítólag arról beszélt, hogy a mostani „Izrael legfontosabb háborúja”, amely biztosítja „Izrael jövőjét és garantálja annak biztonságát”. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy Izrael akkor fejezi majd be a háborút, ha „minden célját elérte”, felszámolta a Hamászt és hazahozta a túszokat.

Netanjahu szerint Izrael most azért harcol, hogy többet ne ismétlődhessen az meg, ami tavaly október 7-én történt. A kabinetgyűlésen gyertyát is gyújtottak az áldozatokra emlékezve, majd egy perc néma csend következett.

(Times of Israel)

Jichák Hercog izraeli elnök október 7-e alkalmából felszólította a világot Izrael támogatására a harcokban. Az elnök hétfőn egy megemlékezésen mondott beszédet, ahol azt mondta, hogy a tavalyi mészárlás

„Az emberiség sebhelye. Egy sebhely a Föld arcán”

Hercog a 2023-as Nova zenei fesztivál helyszínén tartott megemlékezést. A Hamász fegyveresei egy évvel ezelőtt rohanták le a fesztivált és a dél-izraeli településeket, több mint ezer embert öltek meg a mészárlásban. „A világnak meg kell értenie, hogy ahhoz, hogy béke legyen, támogatnia kell Izraelt az ellenségeivel szembeni harcokban” – mondta Hercog, aki szerint Izrael a „szabad világ csatáját vívja”.

(Yahoo)

A libanoni sajtóforrások szerint Izrael nemrég fokozta a dél-Libanonra mért támadásokat, beszámolóik szerint izraeli csapások értek „több mint harminc települést Türosz körzetében”. A libanoni média szerint Bejrút déli részét, Dahiyeht is érték izraeli találatok – ez az a körzet, amelyet Izrael a Hezbollah egyik fő központjának tart.

Az izraeli hadsereg megerősítette a bejrúti támadásokat. A Times of Israel arról számolt be, hogy az IDF szerint a csapások célzottak voltak, további részletekkel pedig később szolgálnak majd. A BBC Türoszban lévő tudósítója szerint egy találat érte a város lakott területét is.

(ToI, BBC)

Benjámin Netanjahu egy, a Hamász október 7-i áldozatainak felállított jeruzsálemi emlékműnél beszélt arról az évfordulón, hogy elkötelezett a túszok hazahozatala mellett. Az izraeli miniszterelnök megemlékezett a Hamász elleni harcokban elesett izraeli katonákról is.

Netanjahu arról is beszélt, hogy ma Izrael és a világ több pontján emlékeznek meg az elesettekre és a túszokra. A miniszterelnök gyertyát gyújtott, majd arról beszélt, hogy egy éve ilyenkor az ország „szörnyű mészárláson ment keresztül, de mi, a nép, oroszlán módjára felálltunk belőle”.

(BBC)

Recep Tayyip Erdoğan arról írt közösségi oldalán, hogy „Izrael meg fog fizetni a gázai népirtásért”. A török elnök Hitlerhez hasonlította az izraeli miniszterelnököt, Benjamin Netanjahut, hozzátéve, hogy szerinte „nem lesz béke”, ha nem számoltatják el Izraelt.

Erdoğan visszatérően hangoztatja Izrael felelősségét a gázai háborúban, Törökország elítélte azokat az országokat is, amelyek támogatják Izraelt. A Hamász terrorszervezet fegyveresei egy éve, október 7-én törtek be Izraelbe, ahol több mint ezer embert megöltek, számost túszt hurcolva magukkal Gázába. Izrael erre válaszul indította el támadásait a Hamásszal szemben: a török elnök ennek ellenére ezen a napon nem a mészárlásra, hanem, mint írja, „arra a több tízezer emberre emlékezek meg, akiket a gyilkos izraeli kormány mészárolt le október 7-e óta”.

Libanon egészségügyi minisztériuma szerint legalább nyolc tűzoltó meghalt egy izraeli légitámadásban, amely egy tűzoltóállomást vett célba a dél-libanoni Baraachit városában – írja a Guardian és a BBC.

A libanoni egészségügyi minisztérium szerint az épület súlyosan megrongálódott. A tűzoltóállomáson 10-en tartózkodtak a támadáskor, eddig nyolc ember holttestét emelték ki a romok alól. Izrael nem kommentálta a támadást.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) több mint két tucat dél-libanoni településen arra kéri a civileket, azonnal hagyják el otthonaikat, és induljanak el az Awali folyótól északra. Az IDF azt közölte, tájékoztatni fogják a civileket, ha már biztonságos a visszatérés – írja a The Times of Israel. Az elmúlt napokban a hadsereg több tucat dél-libanoni településen szólított fel evakuálásra.

Észak-Gázában is nagy az elkeseredettség, amiért megint menekülni kell. Izrael az évforduló előtti napokban újabb offenzívát indított Gázában, ezúttal az övezet északi részén, Dzsabaliánál, mert közlésük szerint arról kaptak információkat, hogy a Hamász arrafelé kezdte magát újjászervezni. AZ IDF szombat éjszakától kezdődően légicsapásokat hajtott végre északon.

A Dzsabaliában lakó civileknek azt mondták, menjenek át Hán-Júniszban található al-Mavaszi humanitárius övezetbe, a CNN helyi tudósítása szerint azonban sokan nem bíznak benne, hogy ez garantálni fogja a biztonságukat a múltbeli izraeli csapások miatt kijelölt zónákban.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az október 7-i évfordulóra emlékezve meglátogatta a római zsinagógát. Meloni azt mondta, elítéli az egy év alatt kialakult „lappangó és burjánzó antiszemitizmust”.

Az olasz miniszterelnök külön kitért a hétvégén Olaszországban tartott palesztinbarát tüntetésekre. Rómában szombaton lépett életbe a biztonsági készültség, miután harmincezer embert vártak egy palesztinbarát tüntetésre, amit a hatóságok betiltottak. A hivatalos tiltás ellenére mintegy ötezren gyűltek össze a római Ostiense téren, a Palesztina mellett tüntetők összecsaptak az olasz rendőrökkel. Rómában és több más olaszországi városban január elseje óta már több mint ötvenszer vonultak utcára palesztinbarát tüntetők.

Meloni szerint Izraelnek joga van ahhoz, hogy határain belül biztonságban éljen, de sajnálatát fejezte ki a Gázai övezetben okozott pusztítás miatt. Szerinte a gázai palesztinok kétszer is áldozatok lettek: először a Hamász használta fel őket emberi pajzsként, aztán Izrael támadta őket.

Olaszország továbbra is az azonnali tűzszünetért, az izraeli túszok szabadon engedéséért és az izraeli-libanoni határ stabilizálásáért fog dolgozni.

(Times of Israel)

Joe Biden amerikai elnök és Kamala Harris alelnök közleményt adott ki a háború egyéves évfordulóján. Szerintük az izraeliek és a palesztinok egyaránt megérdemlik, hogy biztonságban, méltóságban és békében éljenek.

Harris és Biden is diplomáciai megoldást sürgetett, mindkét politikus megismételte, hogy az Egyesült Államok támogatja Izraelt abban, hogy megvédje magát Iránnal szemben.

Biden azt írta, nem fognak leállni addig, amíg el nem érnek egy olyan tűzszüneti megállapodást Gázában, aminek keretében a túszok hazakerülhetnek, és Izrael biztonsága garantálva lesz.

„Már régen itt az ideje egy túsz- és tűzszüneti megállapodásnak, amely véget vet az ártatlan emberek szenvedésének. Én pedig mindig harcolni fogok azért, hogy a palesztin nép megvalósíthassa a méltósághoz, szabadsághoz, biztonsághoz és önrendelkezéshez való jogát” – írta Harris közleményében.

(CNN)

Németország támogatja Izraelt és a Hamász terroristái elleni harcot – erről Olaf Scholz német kancellár beszélt a háború egyéves évfordulóján.

„Önökkel együtt érezzük a borzalmat, a fájdalmat, a bizonytalanságot és a szomorúságot. Mellettetek állunk” – üzente Izraelnek, hozzátéve, hogy „a Hamász terroristái ellen harcolni kell”.

Scholz a Gázai övezetben élő palesztinok szenvedésére is felhívta a figyelmet. Szerinte az embereknek reményre van szükségük ahhoz, hogy kilépjenek a terrorból. Ezért tűzszünetet és a túszok kiszabadítását kérik. Még akkor is, ha szerinte a béke ma távolabbinak tűnik, mint valaha.

(Times of Israel)

Tavaly október 7. óta már legalább 41 909 palesztin halt meg és 97 303 megsebesült a Gázai övezetet ért izraeli csapásokban – közölte a Hamász által ellenőrzött gázai egészségügyi minisztérium hétfői közleményében.

A minisztérium szerint az elmúlt 24 órában 39-en vesztették életüket.

Izrael vitatja az áldozatok számát és a civilek magas arányát a Gázai övezetben végrehajtott katonai akciókkal kapcsolatban. Az IDF adatai szerint 2023 október 7. óta 728 izraeli katona halt meg, valamint 4576-an sebesült meg. Az IDF a Gázai övezetben 17 ezer Hamász-ügynököt és terroristát ölt meg.

(Guardian)

Tavaly október 7-én elrabolt és a mai napig Gázában fogva tartott izraeli túszok rokonai gyülekeztek reggel Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök házánál Jeruzsálemben.

A túszok családtagjai és támogatóik felszólítják a kormányfőt, hogy kössön végre olyan alkut, amelynek keretében az elrabolt emberek hazatérhetnek. Az eseménynek külön aktualitást ad, hogy szintén hétfőn derült ki: Idan Shtivi, akit a Hamász által a Supernova fesztiválról elrabolt túszok közt tartottak számon, valójában meghalt a támadások során, miközben másoknak próbált segíteni – közölte a Túszok és Eltűnt Családok Fóruma. A férfi testét nem találták meg a helyszínen, azt valószínűleg elvitték Gázába a terrorcselekmény elkövetői.

A Hamász az izraeli adatok szerint 251 embert rabolt el az október 7-i támadások során. A túszul ejtettek közül 117-et kiszabadítottak, 37 halálát megerősítették, 97-et eddig nem találtak meg, közülük Shtivi halála után 63-ről feltételezik, hogy még életben van.

(BBC)

Izrael hétfőn reggel közölte, hogy a Hamásznak a terrortámadás évfordulóján sikerült rakétákat lőnie a gázai határhoz közeli településekre, majd Tel-Aviv térségére is. Izrael szerint nagyobb légitámadás készült, de azt „légicsapások sorozatával nagyrészt meghiúsították”, csak néhány rakéta jutott át, két embert könnyebben megsebesítve. A hétfői rakétatűz az elmúlt hónapok legsúlyosabb ilyen jellegű támadása volt Izrael ellen Gázából, a Hamász minden bizonnyal az október 7-i támadásuk egyéves évfordulójára készült ezzel.

Az IDF közlemény szerint a reggeli támadás nagyobb részét az utolsó pillanatban sikerült megakadályozniuk, amikor harci repülőgépeik csapást mértek a kilövési helyszínekre. Órákkal később Tel-Avivban és több külvárosában megszólaltak a légvédelmi szirénák, mert egy zsúfolt metróövezetet célozva öt rakétát lőttek ki. Ezekből legalább kettőnek sikerült is áttörnie Izrael légvédelmét, Holonban és a várostól keletre fekvő Kfar Habadban csapódtak be. A Times of Israel szerint két nő sérült meg könnyebben a támadásban.

Izrael az október 7-es évforduló előtti napokban újabb offenzívát indított Gázában, ezúttal az övezet északi részén, Dzsabaliánál, mert közlésük szerint arról kaptak információkat, hogy a Hamász arrafelé kezdte magát újjászervezni. AZ IDF szombat éjszakától kezdődően légicsapásokat hajtott végre északon „fegyverraktárak, földalatti infrastrukturális létesítmények, terrorista sejtek és további katonai infrastrukturális létesítmények” ellen.

A Dzsabaliában lakó civileknek azt mondták, menjenek át Hán-Júniszban található al-Mavaszi humanitárius övezetbe, a CNN helyi tudósítása szerint azonban a sokan nem bíznak benne, hogy ez garantálni fogja a biztonságukat a múltbeli izraeli csapások miatt a kijelölt zónákban.

„Nem tudom, hová menjek” – mondta egy idős férfi a CNN-nek, aki állítása szerint 20 rokonát próbálja megvédeni a bombázástól. „Mit csináltunk? Vannak gyerekeink, asszonyaink, vannak idősek. Hová menjünk mindannyian? Mit kellene tennünk? Öljük meg magunkat? Ellenállunk, nem hagyjuk el északot, még akkor sem, ha itt halok meg” – mondta a tévéstábnak.

Az izraeli offenzíva tavaly őszi kezdete óta a Gázai övezetben az ENSZ becslése szerint 1,9 millió embernek kellett elhagynia lakóhelyét. Soknak azóta rendszeresen helyet kell változtatniuk, sátrakba élnek. Vasárnap az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynöksége arra figyelmeztetett, hogy a szétbombázott övezet területe mára „emberi lakhatásra alkalmatlan hellyé vált” az ott végbement pusztítás, az éhezés és betegségek miatt.

(CNN)

A maga módján a Hezbollah is megemlékezett az október 7-i Hamász-támadások évfordulójára, kiadtak egy nyilatkozatot, amelyben azt írják: biztosak abban, hogy képesek lesznek „visszaverni az [izraeli] agressziót”. Ezen felül a libanoni székhelyi fegyveres szervezet megfogadta, hogy folytatja a harcot.

A Hezbollah friss közleményében „hősiesnek” nevezte a közel 1200 halálos áldozatot követelő október 7-i támadásokat, szerintük azoknak történelmi hatása lesz. A szervezet szerint Izraelt, amelynek nincs helye a térségben, el kell távolítani, bármeddig is tart ez a folyamat. A Hezbollah az USA-t és szövetségeseit is hibáztatja a Hamász október 7-i támadását követő gázai és libanoni erőszakért, szerintük az azóta ott történtekért ez a kör viseli a teljes felelősséget.

(BBC)

Újabb szárazföldi hadosztályt küldött Libanon területére az IDF, a közleményük szerint „lokalizált műveleteket” fognak végrehajtani.

A most beküldött 91. hadosztály közel egy éve tevékenykedik a Gázai övezetben és Izrael északi részén, és az AFP hírügynökség szerint ez már a harmadik hadosztály, amelyet Libanonba küldtek a szárazföldi offenzíva egy héttel ezelőtti kezdete óta.

(BBC)

Az IDF szerint reggel óta több mint 35 rakétát lőttek ki Libanonból Izrael északi területeire. 7 óra előtt 15 rakétát lőttek ki Karmiel térségére, ezek egy részét elfogták, a többi nyílt területen csapódott be. 9 óra előtt 20 rakétát lőttek ki Nyugat-Galileára, a rakéták közül legalább egy talált célba lakott területen, több autóban is kárt okozva.

Az IDF szerint a támadás során kilőtt rakéták többségét elfogták. 9 óra után további rakétákat lőttek ki Dovev térségére, az IDF szerint ezek mind nyílt terepen csapódtak be. Sérültekről nem érkezett jelentés.