Izraeli tisztségviselők szerint pénteknél hamarabb egy túsz sem szabadul

Köszönjük, hogy nálunk követték az izraeli-palesztin háború 47. napjának eseményeit! Csütörtökön újra indul majd a hírfolyamunk.

Az izraeli Nemzetbiztonsági Tanács vezetője bejelentette, hogy pénteknél hamarabb egy túsz sem szabadul – írja a BBC. A szerdai hírek még arról szóltak, hogy leghamarabb csütörtökön elkezdődhet a fogolycsere.

„A túszok szabadon bocsátásáról szóló tárgyalások folyamatosan haladnak”

– tette hozzá.

A megállapodás értelmében a Hamász szabadon enged majd 50 izraeli nőt és gyereket, cserébe Izrael 150 palesztin nőt és gyereket enged ki a börtönökből, és több humanitárius segélyt engednek be Gázába.

Szerda este sajtótájékoztatót tartott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter és Benni Ganc ellenzéki vezető, az izraeli háborús kabinet tagja. Netanjahu azt mondta, a háború kezdete óta folyamatosan a túszokra és családjaikra gondol, és ígéretet tett arra, hogy mindannyiukat haza fogják hozni.

„A négynapos tűzszüneti megállapodást a Hamászra gyakorolt hatalmas katonai nyomás és az izraeli kormány diplomáciai erőfeszítései révén sikerült elérni”

– mondta Netanjahu.

A megállapodás része lesz, hogy a Vöröskereszt meglátogatja a túszokat, és gyógyszereket visz nekik. Netanjahu azt mondta, arra számít, hogy néhány anyát és gyermeket szabadon engednek.

Az izraeli kormányfő kijelentette, hogy a tűzszünet alatt az Izraeli Védelmi Erők (IDF) felkészülnek a háború folytatására. „A háború folytatódik” – ismételte meg kétszer is Netanjahu. „Győzelemre állunk, és addig fogunk harcolni, amíg el nem érjük az abszolút győzelmet” – tette hozzá. Azt is mondta, hogy a tegnapi megbeszélések során megnyugtatták, hogy az izraeli katonák biztonsága garantált lesz az ideiglenes tűzszünet alatt.

Netanjahu megismételte, hogy a háború célja a túszok kiszabadítása és a Hamász felszámolása. Azt mondta, Izrael minden lehetőséget kihasznál arra, hogy a túszokat biztonságban hazavigyék. A túszok szabadon bocsátásának feltételeiről szólva azt mondta, hogy gyilkosokat nem engednek ki izraeli börtönökből. „Voltak különböző dolgok, amelyeket egyszerűen meg kellett tennünk” – tette hozzá az izraeli kormányfő, aki arról is beszélt, hogy a munkája során néha „rendkívül nehéz” döntéseket kell hoznia.

Joáv Gallant azt mondta, az IDF nagyon keményen harcol a Gázai övezetben, a védelmi miniszter szerint „lassan, de biztosan” lebontják a Hamász katonai kereteit. Gallant azt mondta, azt javasolta az izraeli parlamentnek, hogy az IDF még mélyebben hatoljon be a Gázai övezetbe, hogy megmutassák a Hamásznak az izraeli hadsereg erejét, és hogy túszokat mentsenek ki. Őszintén reméli, hogy a túszszabadítási megállapodást valóban végre fogják hajtani, és reméli, hogy a tárgyalások eredménye a következő napokban látható lesz.

(BBC, Sky News)

Az arab országok diplomáciai vezetői sem látják tisztán, mi is lesz Gázával a háború után. Pontosabban nem csak hogy tisztán nem látják, „válaszok helyett inkább csak kérdéseik vannak” – derül ki a BBC szerdai tudósításából. Az biztos, hogy kevesen hullatnának könnyeket a Hamászért – azok az országok pedig nyilván nem, melyek odahaza maguk is üldözik a Muszlim Testvériség alszervezeteit – és mindenki kategorikusan elutasítja azt, hogy rész vegyen Gáza háború utáni kormányzásában.

Azonban amellett, hogy az arab vezetők többsége ragaszkodik a háború azonnali lezárásához és palesztin kérdés kétállami alapon történő rendezéséhez, világosan látják a konstrukció útjában álló akadályokat: Izrael aknamunkáját, a „pusztasággá változó” Gázában fortyogó „gyászt és haragot”. A Washingtonban kiterjedt diplomata- és lobbihálózatokat működtető Öböl-országok ráadásul tudják, hogy 2024 elnökválasztási év az Egyesült Államokban, amikor esélytelen nagyratörő tervekre vagy hozzájárulásra számítani a mindent az újrázáshoz igazító amerikai elnöktől.

Miközben a világ figyelme elsősorban Gázára összpontosul, nem szabad elfelejteni, hogy a háborúnak több, alacsonyabb hőfokon izzó mellékhadszíntere van, ezeken a frontokon szerdán is folytak harci cselekmények. Lássuk csak:

• A síita Hezbollah szokása szerint néhány rakétát átlőtt a libanoni határon, lövedékei azonban nem okoztak érdemi károkat. Az október 7-e óta követett forgatókönyv szerint az izraeli hadsereg tüzérségi tűzzel válaszolt, harckocsijai pedig kilőttek néhány lövedéket egy ellenséges megfigyelőállásra. Emberveszteségekről egyik oldalról sem érkezett hír.

• Az izraeli légierő gépei a Szíriától elcsatolt Golán-fennsík fölül két rakétát indítottak egy közelebbről meg nem nevezett szíriai célpont ellen. A szír állami média szerint az egyik rakétát sikerült elfognia a viszonylag korszerű légvédelemnek, a másik „anyagi kárt okozott”, de hogy miben, azt nem tudni.
• Az Egyesült Államok az elmúlt napokban két légicsapást is végrehajtott Iránhoz lojális milíciák bázisai ellen. Az USA eddig a kényes politikai helyzet miatt vonakodott az amerikai bázisok elleni – egyébként komoly kárt rendszerint nem okozó – támadások Irakban történő megtorlásától.
• Az 1967 óta az izraeli gyarmatosító törekvések (szemérmesebben: „telepesmozgalom”) fókuszában álló Ciszjordániában hat palesztin vesztette életét egy nagyszabású izraeli rajtaütésben. Tulkarm településen és környékén szerda kora reggel az izraeli katonák házról házra jártak, és több foglyot is ejtettek. A rajtaütés pontos okát, az áldozatok kilétét egyelőre nem ismerni.

A Hamász egyik Katarban élő tisztségviselője, Moussza Abu Marzúk a szintén katari al-Dzsazírának azt mondta, hogy csütörtök délelőtt 10-kor életbe lép az izraeli kormányzat által szerdán elfogadott fegyverszünet. Ahogy arról beszámoltunk, a katari közvetítéssel nyélbe ütött megállapodás értelmében a terrorszervezet négy nap alatt legalább 50 túszt – nőket és gyerekeket – enged szabadon, és ezalatt szünetet tartanak a harcokban. Ha a folyamat olajozottan zajlik, akkor Izrael nem zárja ki a fegyverszünet meghosszabbítását; azonban minden egyes napért 10 újabb fogoly elengedését szabta feltételül. A Hamász a fegyverszünet mellett elérte 150, izraeli börtönökben fogva tartott palesztin nőt és kiskorú szabadon bocsátását.

Abu Marzúk szerint a Hamász a külföldi állampolgársággal rendelkezőket fogja elsőként elengedni, azonban szavaiból nem derült ki, hogy ez a kategória magába foglalja-e a kettős állampolgárokat is. Izrael korábban azt állította, hogy az összes szabadon engedett fogoly izraeli állampolgár lesz, vagy izraeli tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek.

Ahogy arról részletesen írtuk, a Hamász megsemmisítésére irányuló offenzíva egyik legfontosabb frontja a Gázai-övezetet behálózó alagútrendszer, melynek 10-20 méter mélyen fekvő részei egyszerre szolgálnak a légelhárítás nélküli terrorszervezet felvonulási útvonalaiként, raktáraiként és parancsnoki központjaiként. az izraeli szárazföldi offenzíva hátráltatásában is nagy szerepet szántak az előrenyomuló páncélosok hátába kerülve, titkos kijáratokból előpattanó egységek rajtaütéseinek. Nem véletlen, hogy az izraeli hadsereg nagy gondot fordított az alagutak felderítésére, kijárataik berobbantására.

Az IDF szerdai adatai szerint az izraeli erők október vége óta összesen 400 lejáratot robbantottak be. A föld mélyébe vezető kútszerű járatok gondosan kibetonozott, álcázott fedlappal ellátott kijáratait sokszor kórházakba, iskolákba, mecsetekbe helyezték el.

Ferenc pápa szerdán olyan izraeli családokkal találkozott, akiknek hozzátartozóit a Hamász október 7-én túszul ejtette, majd olyan palesztinokkal beszélt, akiknek hozzátartozói a szétbombázott Gázai övezetben rekedtek. A katolikus államfő a találkozókat követően a Szent Péter téren tartott audienciáján kifejtette: Izrael és a Hamász konfliktusa túljutott már azon, hogy háborúnak lehessen nevezni, „terrorizmussá” vált, melytől mindkét fél szenved.

(BBC)

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) arab nyelvű csatornáin arra sürgeti Gázaváros két kerülete, Dzsabalija és Sedzsaija kerületeinek lakóit, hogy haladéktalanul induljanak el a délután négyig fenntartott evakuációs korridoron a Gázai övezet déli területén kialakított evakuációs zóna felé. Az IDF az október végén indított szárazföldi offenzíva előkészítéseként kezdte noszogatni az eleve nem túl nagy, mintegy 40 kilométer hosszú és legnagyobb részén 6-7 kilométer övezet északi részének lakóit, hogy húzódjanak a Gáza-váditól délre található „biztonságos” területre – melyet egyébként azóta is folyamatosan bombáznak.

A két negyed politikai és katonai értelemben is a Hamász legfontosabb katonai bázisának számít. Az IDF katonái jelenleg Dzsabalija megtisztításáért harcolnak, és ha az ottani hadműveletekkel végeztek, akkor Dzsabalija kerül sorra.

Megszakította az együttműködést Susan Sarandonnal a hollywoodi ügynökség, a UTA, miután az amerikai színésznő a közelmúltban egy New York-i palesztinbarát tüntetésen ellentmondásos megjegyzéseket tett – írja a Deadline.

Az Oscar-díjas színésznő több palesztinpárti gyűlésen is részt vett. Az egyiken a beszédében azt mondta: „Sokan félnek mostanában attól, hogy zsidók, ők most ízelítőt kapnak abból, milyen érzés muszlimnak lenni ebben az országban”.

„Az emberek kérdeznek, az emberek felállnak, az emberek képezik magukat, az emberek kilépnek a gyerekkoruk óta tartó agymosásból. Legyetek erősek, legyetek türelmesek, legyetek tiszták, és álljatok ki mindenki mellett, akinek van bátorsága kimondani a véleményét” – mondta, és köszönetet mondott „a zsidó közösségnek, amely kiállt mellettünk”.

Sarandon az X-en a Pink Floyd gitárosától, Roger Waterstől is továbbosztott egy palesztinbarát bejegyzést. Waterst évek óta érik kritikák az antiszemita megjegyzései miatt, de mindig visszautasította a vádakat.

Az izraeli igazságügyi minisztérium közzétett egy 300 fős listát azokról a palesztin rabokról, akik szabadulhatnak a túszalku részeként. Az első jelentések szerint a megállapodás értelmében 150 palesztin rabot engedhetnek majd el izraeli börtönökből, de csak nőket és kiskorúakat, és csak akkor, ha nem gyilkosságért ítélték el őket.

A közzétett lista alapján viszont a fogvatartottak többsége – a 300-ból 274 – férfi. A 14 és 59 év közötti férfiak többsége 17 vagy 18 éves.

A listán szerepelnek a fogvatartottak bűncselekményei is. Ezek közé tartozik a gyilkossági kísérlet, a bombadobás, a robbanó- vagy gyújtótárgy készítése, az ellenséges szervezettel való kapcsolatfelvétel, a súlyos testi sértés és a nacionalista indíttatású gyújtogatás, de olyan kisebb bűncselekmények is, mint a kődobálás.

Kedden a Human Rights Watch a BBC-nek azt mondta, becslésük szerint közel 7000 palesztin van izraeli fogságban, köztük 200 nő és körülbelül 60 kiskorú.

Egy izraeli, terrortámadások áldozataival foglalkozó szervezet már bejelentette, hogy helyi idő szerint délelőtt tízkor fellebbezést nyújt be az izraeli legfelsőbb bírósághoz a túsz- és tűzszüneti megállapodás ellen, amennyiben nem hozza nyilvánosságra a kormány a foglyok listáját, akiket az alku részeként szabadon akar engedni.

(BBC, Guardian)

Az izraeli katonai rádió szerda reggeli jelentése szerint csütörtök reggel érkezhetnek Izraelbe az első túszok a Hamász fogságából. Ahogy arról korábban beszámoltunk, azért csak akkor, mert az izraeli törvények szerint a következő huszonnégy órában lehetőséget kapnak az ország polgárai arra, hogy a bíróságnál fellebbezzenek a megállapodás ellen.

A négynapos fegyverszünet alatt összesen ötven gyereket, anyát és idős nőt engednek szabadon, akikért cserébe szabadon engednek izraeli börtönökből 150 olyan palesztin nőt és fiatalkorút, akiket nem gyilkossággal vádoltak meg.

Az izraeli katonai rádió szerint a megállapodás értelmében a fegyverszünet idején a Hamásznak meg kell próbálnia további nőket és gyerekeket felkutatni, akikről eddig azt állította, hogy nem ismeri fogva tartásuk helyét. A negyedik napon jelenti be, hogy megtalálta-e őket.

Izrael szerint a Hamász és az Iszlám Dzsihád 195 izraeli állampolgárt tart fogva, köztük 40 gyereket és 58 nőt, vagyis összesen 98 ember szabadulhat ki az egyezmény alapján. Izraeli becslések szerint közülük 75 tartózkodási helyét ismeri a Hamász, vagy meg tudja találni őket. Tíz gyereket az Iszlám Dzsihád és más csoportok őriznek. (A többi fogvatartott külföldi állampolgár lehet, azt továbbra sem lehet tudni, hogy az ő szabadon bocsátásuk részét képezheti-e az alkunak.)

Izrael átadta a Hamásznak a 98 névből álló névsort. Egyelőre nem tudják, hogy kik fognak kiszabadulni.

A megállapodás részeként a Hamász engedélyezi a Vöröskereszt látogatását az elraboltaknál, és gyógyszert vihet nekik.

Az elengedett túszok először a Nemzetközi Vöröskereszthez, majd a hadsereghez kerülnek, ahol felkészülnek fogadásukra.

(MTI)

Joe Biden amerikai elnök az X-en azt írta, „rendkívül örül” annak, hogy létrejött a megállapodás, és így a „hetekig tartó fogságot és kimondhatatlan megpróbáltatásokat” elszenvedett túszok közül néhányan újraegyesülhetnek családjukkal. Az amerikai elnök megköszönte Katar és Egyiptom vezetőinek a megállapodás elérésében tanúsított „vezetést és partnerséget”, és hozzátette, nagyra értékeli Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök „elkötelezettségét” a harcok szüneteltetésének támogatása mellett.

Biden azt írta, „a mai megállapodás újabb amerikai túszokat hoz haza”.

Bár a túszok pontos kilétéről és állampolgárságáról egyelőre nem közöltek részleteket, az izraeli média szerint egyelőre csak az izraeli állampolgárokra vonatkozik a megállapodás. Amerikai kormányzati források viszont már kedden arról beszéltek, hogy az első ötven szabadon bocsátott túsz között amerikaiak is lesznek.

A túszalku megkötésében aktívan közreműködött az Egyesült Államok. Nem véletlenül: jelenleg tíz amerikai állampolgárt tartanak nyilván eltűntként Gázában, ők feltehetően fogságban vannak. Az amerikai kormány egyik magas rangú tisztviselője szerint az alku első szakaszában közülük hármat szabadon engedhetnek, köztük egy Abigail nevű kislányt, aki pénteken lesz négy éves, és akinek mindkét szülőjét meggyilkolták az október 7-i támadásban.

(BBC, X)

A Times of Israel beszámolója szerint bár a túszok szabadon engedéséről és a négynapos fegyverszünetről szóló megállapodást szerdán kora reggel megkötötték, legkorábban csak csütörtökön léphet életbe. Az izraeli törvények értelmében ugyanis a kabinet szavazását követően 24 órán keresztül petíciót lehet benyújtani a megállapodás ellen.

A lap forrásai szerint viszont nem valószínű, hogy bárki blokkolná a túszok szabadon bocsátását, ezért jó esély van arra, hogy a megállapodás a 24 óra leteltével életbe lép.

Bár részleteket egyelőre nem közöltek, várhatóan 12-13 fős csoportokban engedhetik majd el a túszokat. Az izraeli média szerint a túszalku értelmében 30 gyereket, 8 anyát és 12 nőt engednek majd szabadon Gázában, de Izrael szerint további 30 túsz (nő és gyerek) hollétéről is tudomása lehet a Hamásznak, a fegyverszünetet tehát meg is hosszabbítják, amennyiben az ő szabadon bocsátásukról is sikerül megegyezni.

A Hamász állítása szerint a 240 izraeli túsz közül csak 210-et, köztük 40 gyereket tartanak fogva, a többi túsz az Iszlám Dzsihád nevű terrorszervezetnél van.

Netanjahu hivatala kedden azt mondta, a megállapodás része lesz az is, hogy a Vöröskereszt hozzáférést kap azokhoz, akik túszként Gázában maradnak. A Times of Israel információi szerint a megállapodás csak az izraeli állampolgárságú túszok szabadon bocsátásáról szól.

Bár egyelőre a túszok szabadon engedésének pontos módja sem ismert, az izraeli Miniszterelnöki Hivatal által kidolgozott eljárás szerint először a Vöröskeresztnek adja majd át a túszokat a Hamász, akik az IDF képviselőihez szállítják el őket. A túszokat ezután orvosi vizsgálatnak vetik alá, majd Izrael öt elszigetelt egészségügyi központjának egyikébe viszik őket, ahol találkozhatnak családjukkal. Ezután az egészségügyi és a védelmi hatóságok közösen határozzák meg, hogy a túszok közül legalább néhányat ki lehet-e hallgatni. Csak ezután engedik szabadon őket.

Izrael beleegyezett, hogy az izraeli túszokért cserébe palesztin nőket és kiskorúakat enged szabadon az izraeli börtönökből, és engedi őket visszatérni otthonaikba, főként Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben. Bár Izrael nem közölt konkrét számot, a Hamász a megállapodást üdvözlő nyilatkozatában 150 főről írt.

Az izraeli kormány szerdán jóváhagyott egy olyan megállapodást, amely a Hamász 50 túszának szabadon bocsátását biztosítja palesztin foglyokért cserébe, valamint fegyverszünetet a Gázai övezetben.

„A kormány jóváhagyta a megállapodás első szakaszának nagy vonalakban megfogalmazott tervezetét, amelynek értelmében négy nap alatt legalább 50 túszt – nőket és gyerekeket – engednek szabadon, és ezalatt szünetet tartanak a harcokban” – áll a túszalkuról szóló izraeli közleményben.

A megállapodásban olvasható az is, hogy az első ötven túsz szabadon bocsátása után „minden további 10 túsz szabadon bocsátása egy további nap szünetet fog eredményezni”. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az első négy nap alatt sikeresen végbemennek a túszcserék, akár meg is hosszabbodhat a fegyverszünet.

A Hamász is közleményt adott ki a megállapodásról, ebben azt írták, az 50 izraeli túszért cserébe 150, izraeli börtönökben fogva tartott palesztin nőt és kiskorút bocsátanak szabadon. A szervezet szerint Izrael ígéretet tett rá, hogy a harcok szüneteltetése alatt senkit sem fog megtámadni vagy letartóztatni Gázában.

Az alku a Hamász szerint lehetővé teszi továbbá, hogy humanitárius segélyt, orvosi ellátmányt és üzemanyagot szállító teherautók százai juthassanak be Gázába. Azt is közölték, hogy a négynapos szünet alatt a légi forgalom teljesen leáll Gáza déli részén, és napi hat órára, helyi idő szerint 10 és 16 óra között Gáza északi részén is.

A Hamász az október 7-i támadásai során mintegy 240 embert rabolt el Izraelből.

(BBC, MTI)

• 50 túszt engedhet el a Hamász, Netanjahu kabinetjének nagy része meg is szavazza a megállapodást.
• Az Orvosok Határok Nélkül három tagja és a WHO egyik munkatársa is meghalt Gázában.
• 108 ENSZ-dolgozó halt meg Gázában a konfliktus kezdete óta.
• Beengedik a Vörös Keresztet a Gázában raboskodó izraeli túszokhoz.
• Több mint 14 ezer palesztin halt meg a háború kezdete óta – állítja a Hamász-féle egészségügyi minisztérium.
• Netanjahu: Izrael addig folytatja a háborút, amíg el nem éri az összes célját.
• Lövöldöztek az észak-gázai Indonéz Kórházban.
• IDF: 250 célpontra mértünk csapást, amik mind a Hamászhoz tartoznak. A mentősök szerint támadás ért nyolc házat egy észak-gázai kórháznál.
• Az IDF azt állítja, hogy a Hezbollah létesítményeit támadja a libanoni határon.
• Az izraeli hadsereg vizsgálja, hogy tényleg az ő támadásaikban halt-e meg két libanoni újságíró.
• Az Európai Bizottság vizsgálata szerint nincs rá bizonyíték, hogy korábban a Hamászhoz kerültek volna a palesztinoknak küldött pénzek.

Jó reggelt! Ha a háború keddi híreire kíváncsi, itt megtalálja őket.