Az arab országoknak fogalmuk sincs, mihez kezdjenek a gázai helyzettel

Az arab országok diplomáciai vezetői sem látják tisztán, mi is lesz Gázával a háború után. Pontosabban nem csak hogy tisztán nem látják, „válaszok helyett inkább csak kérdéseik vannak” – derül ki a BBC szerdai tudósításából. Az biztos, hogy kevesen hullatnának könnyeket a Hamászért – azok az országok pedig nyilván nem, melyek odahaza maguk is üldözik a Muszlim Testvériség alszervezeteit – és mindenki kategorikusan elutasítja azt, hogy rész vegyen Gáza háború utáni kormányzásában.

Azonban amellett, hogy az arab vezetők többsége ragaszkodik a háború azonnali lezárásához és palesztin kérdés kétállami alapon történő rendezéséhez, világosan látják a konstrukció útjában álló akadályokat: Izrael aknamunkáját, a „pusztasággá változó” Gázában fortyogó „gyászt és haragot”. A Washingtonban kiterjedt diplomata- és lobbihálózatokat működtető Öböl-országok ráadásul tudják, hogy 2024 elnökválasztási év az Egyesült Államokban, amikor esélytelen nagyratörő tervekre vagy hozzájárulásra számítani a mindent az újrázáshoz igazító amerikai elnöktől.