- Megindult a háború második szakasza, jelentette be Benjámín Netanhaju izraeli miniszterelnök.
- A támadás heves bombázással kezdődött péntek este, az éjszaka folyamán az izraeli erők a Gázai övezet északi részére is bevonultak már.
- Herci Halevi izraeli vezérkari főnök szerint a szárazföldi műveletek elkerülhetetlenek az izraeliek céljainak megvalósításához.
- Ezek a célok a Hamász terrorszervezet felszámolása és a több mint 200 túsz kiszabadítása.
- A Gázai övezetben nem működnek a telekommunikációs vonalak, emiatt nagyon nehéz kideríteni, hogy pontosan mi történik a térségben.
- A kommunikációs kapcsolat megszakadása után az ENSZ sem tudott kapcsolatba lépni a Gázai övezetben lévő munkatársaival.
- Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerint Izraelnek azonnal fel kell hagynia a támadásokkal.
- Megindult Izrael gázai háborújának második szakasza, jelentette be előbb a hadsereg vezérkari főnöke, majd maga Benjámín Netanjahu izraeli miniszterelnök is.
- A Hamász október 7-i rajtaütése után az izraeli légierő és a tüzérség három hetes bombázással készítette elő a műveleteket. A bombázás péntek óta még hevesebbé vált.
- Az izraeli hadsereg alakulatai Gáza északi részén, a tengerparti sávban hatoltak be az övezetbe.
- A páncélos alakulatokat tüzérség és hadmérnökök támogatják.
- Netanjahu tévébeszédében hosszú háborúra készítette fel az izraelieket. A művelet célja a Hamász fogságába esett izraeli túszok kiszabadítása és a terrorszervezet felszámolása.
- Szombaton a BBC értesülései szerint bombázták a gázavárosi Al Sifa kórház környékét is.
- A kórház alatt Izrael szerint a Hamász épített ki bázist, erről beszélt két, fogságukba esett palesztin is, akik az izraeliek állítása szerint a Hamász katonái.
- Gázából rendkívül nehéz információkhoz jutni, a támadás megindulásával egyidőben megszakadt a területtel minden kommunikáció.
- Közben azért a diplomaták is dolgoznak, Katar szerint fogolycsere körvonalazódik a szárazföldi támadás ellenére is folytatódó egyeztetéseken.
- Izrael északi részén viszonylagos nyugalom volt, de azért a Hezbollah egyik rakétacsapására válaszul Izrael libanoni célpontot bombázott.
- Londonban és Isztambulban is palesztinpárti tüntetéseket tartottak, az utóbbin Recep Tayyip Erdoğan török elnök háborús bűnök elkövetésével vádolta Izraelt.
Erre válaszul Izrael hazarendelte diplomatáit Törökországból.
Izrael és a Hamász a harcok ellenére is folytatta Katar közvetítésével az egyeztetéseket, jelentette a Reuters egy, a tárgyalások részleteit ismerő forrásra hivatkozva. Beszámolójuk szerint ugyan a szárazföldi műveletek megindítása miatt a korábbinál is „sokkal lassabb tempóban”, de folytatódtak a megbeszélések. Katar amúgy már három hete közvetít a harcoló felek között, hol a Hamász, hol Izrael képviselőivel egyeztetve a Hamász fogságába esett izraeli túszok szabadon bocsátásáról, valamint a tűzszünetről. A tárgyalásoknak voltak már eredményei, a múlt héten két amerikai állampolgárságú túszt, egy anyát és a lányát az ő közbenjárásukra engedett szabadon a Hamász, írja a Reuters.
A Haárec a katari külügyi szóvivőre, Madzsíd al-Anszarira hivatkozva ennél konkrétabb értesülésekről tudósított. Anszari állítása szerint valamilyen fogolycsere-megállapodás körvonalazódik a tárgyalásokon, melyeken Netanjahu izraeli miniszterelnök megüzente, hogy a szárazföldi műveletek megindítása ellenére is hajlandó tárgyalni a foglyok szabadon engedéséről. Anszari szerint a Hamász is jelezte, hogy kész a fogolycserére.
Az izraeli hadsereg péntekről szombatra virradóra kezdte meg szárazföldi műveleteit a Gázai övezet északi részén, ahol egyes jelentések szerint a tengerparti sávban két kilométeres mélységben hatolt be. A Sky News tudósítója szerint a támadás már csak a bevetett erők méretére tekintettel is eltér minden korábbi gázai katonai művelettől, de a csapatok nagy száma ellenére is minden bizonnyal elhúzódóbb lesz a korábbi betöréseknél. Erre utalt szombati nyilatkozatában Herci Haveli izraeli vezérkari főnök és maga Benjámín Netanjahu izraeli miniszterelnök is.
A szárazföldi műveletekről viszonylag keveset tudunk. Az izraeli hadsereg nem részletezi, hogy mi történik, Gázából meg megnehezíti a tudósítást, hogy a pénteken indult bombázásokkal egyidejűleg megszakadt a kommunikáció a területtel. Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivőjének legutóbbi, még szombat délelőtti jelentése szerint az izraeli erők egyelőre nem szenvedtek veszteségeket.
Hagari beszámolója szerint az izraeli hadsereg páncélosalakulatok és tüzérség mellett hadmérnökalakulatokat is harcba dobott – az ő feladatuk lehet a kiterjedt alagúthálózatok felderítése és felszámolása. Hagari azt is állította, hogy az izraeli hadsereg a humanitárius segítségnyújtásról is gondoskodik. „Kiszélesítjük humanitárius erőfeszítéseinket, még több teherautót indítunk útnak vízzel és gyógyszerekkel. Azok a gázai polgárok, akik a védett, déli területekre mentek, meg fogják kapni a segítséget” – mondta.
Szombaton egész nap állandó volt a rakétázás Gázából is. A BBC összefoglalója szerint néhány rakéta be is csapódott, például a dél-izraeli Askelón városában, ahol egy rakéta a hajnali órákban a tengerparton csapódott be. A támadásban senki se sérült meg.
Szombat délután Tel-Avivban és a környező településeken is megszólalt a légóriadó, a Ynet beszámolója szerint egy rakéta Tel-Aviv egyik elővárosában, Kirjat Onóban egy parkolóba csapódott. A lap jelentése szerint Holonban egy ötvenes éveiben járó férfi füstmérgezést szenvedett a rakéták becsapódása után, Tel-Avivban pedig két, óvóhelyre igyekvő polgár szenvedett sérüléseket.
Az izraeli védelmi minisztérium épülete előtt gyűltek össze békepárti izraeliek, akik transzparenseiken azonnali tűzszünetet és a Hamász fogságába esett túszok hazahozatalát követelik. „A háborúban nincsenek nyertesek” – áll egyikük transzparensén a Guardian beszámolója szerint.
Herci Haveli vezérkari főnök után Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök is megerősítette, hogy szombaton megindult hadműveletekkel megkezdődött a háború második szakasza. Tévébeszédében a Gázai övezetet „a gonosz fellegvárának” nevezte, a műveletek céljaként pedig a Hamász megsemmisítését és a túszok hazahozatalát jelölte meg.
„Hosszú háború lesz, de győzni fogunk” – mondta Netanjahu.
A miniszterelnök Recep Tayyip Erdoğan kijelentésére reagálva visszautasította, hogy Izraelt háborús bűncselekmények elkövetésével vádolják. „Ha bárki azt hiszi, hogy a katonáinkat háborús bűncselekményekkel vádolhatja, az képmutató. A miénk a világ legerkölcsösebb hadserege” – mondta a BBC szerint. Szerinte a hadsereg minden óvintézkedést megtesz a polgári lakosság védelméért, ellenben a Hamásszal, amely „élő pajzsként” használja a civileket.
Arról, hogy hány palesztin áldozata volt eddig a háborúnak, elfogulatlan forrásból nincsenek adatok, a Hamász ellenőrzése alatt álló gázai egészségügyi minisztérium állítása szerint ezidáig több mint 7600-an haltak meg a harcokban Gázában.
Az izraeli hadsereg pénteken közzétett egy ábrát, amely szerint a gázavárosi Al Sifa kórház alatt összetett földalatti bunkerrendszert épített ki a Hamász. Szombaton aztán egy videót is közzétettek, melyen állításuk szerint a Hamász két, izraeli fogságba esett tagja is megerősíti ezt az értesülésüket.
Az egyik foglyot a Hamász egyik elit alakulatának tagjaként jellemezték, ő arról beszélt, hogy a kórházban „van egy nagy pince”, amit búvóhelyként használnak. A Guardian megjegyzése szerint az izraeli hadsereg pénteken összetett bunkerrendszerről beszélt, míg a fogoly elmondása alapján inkább csak egy egyszerű pincéről van szó.
A lap azt is megjegyezte, hogy bár független forrásokból lehetetlen megerősíteni Izrael a kórházakra vonatkozó állításait, arra azért akad bizonyíték, hogy a Hamász a múltban már használt fedezékként civil intézményeket, így kórházakat is. Ugyanakkor szerintük az is egyértelmű, hogy az Al Sifa kórház főépületei most és a 2014-es konfliktus során is elsősorban a polgári áldozatokat ellátó kórházként üzemeltek, vagyis azok védett polgári létesítménynek minősülnek.
Mindazonáltal az izraeli hadsereg többször is hangsúlyozta, hogy a Hamász „irányítási központokat és búvóhelyeket” alakított ki a gázai kórházakban. Az Al Sifa kórházat név szerint is említette. A BBC szombaton a környéken élők beszámolói alapján arról írt, hogy a kórház környékén az izraeliek utakat bombáztak.
Recep Tayyip Erdoğan, Törökország elnöke szombaton egy isztambuli, palesztinbarát nagygyűlésen Izraelt megszállónak minősítette, és azt is közölte, hogy a Hamász nem terrorszervezet. Eli Cohen izraeli külügyminiszter válaszul bejelentette, hogy „Törökország megnyilvánulásaira tekintettel” minden izraeli diplomatát hazarendelt Törökországból, jelentette a Guardian.
„A fogságunkban levő nagy számú ellenséges túsz szabadulásának ára, hogy minden palesztin rab kiszabaduljon a(z izraeli) börtönökből” – idézte az AFP Abu Obeidát, a terrorszervezet szóvivőjét. A Times of Israel jelentése szerint a Hamász és más gázai terrorcsoportok összesen mintegy 230 túszt tartanak fova, akiket a 2023. október 7-i rajtaütés során ejtettek foglyul Izraelben.
Obeida a várható izraeli invázióra utalva azt mondta, hogy a palesztinok „várják” az izraelieket, és „súlyos vereséget” mérnek majd rájuk, ami egyben a cionizmusnak is véget vet.
Három rakétát lőttek ki Libanonból Izrael északi részére, Stula környékére szombaton, jelentette az izraeli hadsereg tájékoztatása alapján a Times of Israel. Az izraeli hadsereg megtorlásként a Hamásznál veszélyesebb ellenfél, a Hezbollah egyik harcálását bombázta, a csapásról videót is közzétettek.
Herci Halevi vezérkari főnök a BBC-ben szemlézett négy perces videóüzenetében azt mondta, csapataik jelenleg is műveleteket folytatnak a Gázai Övezetben, ezeket „precíz és súlyos bombázással” támogatják. A műveletekben Izrael „legjobb katonái és parancsnokai” vesznek részt, a műveletek célja pedig „a Hamász terrorszervezet parancsnokainak kiiktatása”.
Halevi szerint az izraeli haderő céljainak eléréséhez elkerülhetetlenek a szárazföldi műveletek. „Nincs más mód az ellenség felderítésére és elpusztítására, mint hogy erővel behatoljunk a területre” – mondta.
A Hamasz túszainak kiszabadítását, akikből a BBC szerint 229 lehet, Halevi kiemelt feladatnak nevezte, és nyilatkozatát magabiztosan azzal zárta, hogy „győzni fogunk”,
A BBC értesülései szerint Bait Lahiában az Indonéz Kórházat érte találat a péntekról szombatra virradó éjszakai heves bombázásokban. A környékbeliektől úgy tudják, hogy az izraeliek bombázták Gázavárosban a Shifa kórházhoz közeli utakat is. A BBC helyszíni tudósítója szerint péntek estétől mostanáig mintegy húsz légicsapás érte Hán Júniszt az övezet déli részén. Északon, a tengerparthoz közeli részen az izraeli páncélosok 2 kilométer mélyen hatoltak be a területre.
„Túl sok civilt, köztük gyerekeket öltek meg, ami ellentétes a nemzetközi humanitárius joggal”- írta Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a Gázában kialakult helyzetről.
„Gáza teljes sötétségben és elszigeteltségben van, miközben folytatódnak a heves bombázások. Az UNRWA (ENSZ Palesztin Menekülteket Segítő Ügynöksége)
a gázai emberek kétségbeejtő helyzetére figyelmeztet, akik áram, élelmiszer és víz nélkül maradtak. Túl sok civil, köztük gyerekek is meghaltak. Ez ellenkezik a nemzetközi humanitárius joggal” – írta Borrell X-en.
A főképviselő arról is írt, hogy elítélnek minden, civilek elleni támadást, beleértve az „Izrael elleni folyamatos, válogatás nélküli rakétatámadásokat”. Hozzátette: „Kérjük a túszok azonnali, feltétel nélküli szabadon bocsátását”.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök egy isztambuli palesztinbarát nagygyűlésen arról beszélt, hogy Izrael megszálló, illetve megismételte álláspontját, miszerint a Hamász nem terrorszervezet.
„Megismétlem azon állításom, hogy a Hamász nem terrorszervezet. Izrael ezen nagyon megsértődött. Izrael egy megszálló, Erdoğan pedig világosan beszél erről, mert Törökország nem tartozik nektek semmivel sem” – mondta a török elnök a palesztinpárti tüntetésen, több százezer támogatója előtt.
A TRT World beszámolója szerint a török elnök megköszönte mindenkinek, aki szolidaritást vállal a palesztinokkal, illetve arról beszélt, hogy „megszakad a szívük” a Gázában történtek miatt. Erdoğan szombaton azt írta X-oldalán, hogy Izraelnek fel kell hagynia az „őrültséggel” és be kell fejeznie a gázai támadásokat. Ebben a bejegyzésében szólította fel arra az embereket, hogy vegyenek részt a Palesztinát támogató tüntetésen az isztambuli Atatürk repülőtéren.
(Guardian, TRT World)
Több ezren vettek részt szombat délután egy palesztinpárti tüntetésen Londonban – írja a BBC. A tiltakozók azt követelik a brit kormánytól, hogy azonnali tűzszünetre szólítsa fel Izraelt. A brit kormány jelenlegi álláspontja az, hogy tűzszünetre nincs szükség, csak a támadások ideiglenes leállítására, amíg a humanitárius segélyek eljutnak a Gázában élőkhöz.
A tüntetők molinóin olyan feliratok voltak, mint
- Gáza: fejezzétek be a mészárlást!
- Szabad Palesztinát, legyen vége az izraeli megszállásnak!
- A folyótól a tengerig, Palesztina szabad lesz.
- Fejezzék be az apartheidet és a népirtást Palesztinában!
A palesztinpárti tüntetők szerint Izraelnek nem szabadna bombáznia Gázát, és a konfliktus megoldása egy önálló, független palesztin állam létrehozása lenne. A nyugati államoktól azt követelték, hogy ne szállítsanak több fegyvert Izraelnek.
Egy hete százezren tüntettek Londonban a palesztinok mellett és az izraeli bombázások ellen. Az ilyen tüntetéseken rendszeresen előfordul, hogy a támadások leállítását követelő békés demonstrálók között szélsőséges iszlamista, antiszemita szólamok is megjelennek. Az egy héttel ezelőtti tüntetésen néhányan a dzsihád szót kántálták.
Nemmel szavazott Magyarország az ENSZ Közgyűlésében pénteken arra a határozatra, ami azonnali humanitárius tűzszünetre szólította fel a harcoló feleket a gázai háborúban. A határozat elfogadásához a tagállamok kétharmadának támogatása volt szükséges. Azt végül 120 állam támogatta, 14 ellenezte, 45 pedig tartózkodott.
A BBC azt írja, hogy a határozat a humanitárius tűzszüneten és a segélyek beengedésén felül az illegálisan fogva tartott civilek azonnali és feltétel nélküli szabadon engedésére is felszólít. A Hamász fegyveresei 225 embert túszul ejthettek Izraelben, akiket aztán a Gázai övezetbe hurcoltak. A magyar kormány négy magyar állampolgárságú vagy származású túszról, köztük két gyerekről tud.
A határozat ezen kívül felszólítja Izraelt, hogy vonják vissza az utasításukat, amelynek értelmében a Gázai övezet északi részéről a délire küldték át a civil lakosságot. Arra is felszólította „a megszálló államot”, hogy fejezze be a civil és polgári objektumok támadását.
A Közgyűlés azután szavazott a határozatról, hogy a Biztonsági Tanács az elmúlt két hétben négyszer is döntésképtelennek bizonyult. Csak a Biztonsági Tanács határozatai a jogilag kötelező érvényűek, viszont azokat a vétójog miatt nehézkesebb is elfogadni. A Közgyűlésben nincs vétójog, és a határozatok nem is kötelező érvényűek, de a globális álláspontok indikátoraiként politikai súlyuk van.
„Tegnap este megremegett a föld Gázában” – mondta Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter szombaton, miközben arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus „új szakaszba lépett”. „A hadművelet addig folytatódik, amíg az izraeli erők új parancsot nem kapnak” – tette hozzá.
Az izraeli védelmi miniszter műveleti helyzetértékelést tartott magas rangú katonai tisztviselőkkel. A megbeszélés középpontjában a katonai műveletek, a túszhelyzet és a humanitárius aggodalmak álltak. „Tegnap este befejeztünk egy szakaszt a háborúban. Továbbra is erősek és pontosak leszünk, és levadászunk minden terroristát” – mondta Gallant.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Izrael gázai bombázása olyan katasztrófát okozhat, amely „évtizedekig, ha nem évszázadokig” is eltarthat. „Miközben elítéljük a terrorizmust, kategorikusan nem értünk egyet azzal, hogy a terrorizmusra a nemzetközi humanitárius jog normáinak megsértésével lehet válaszolni, beleértve a megkülönböztetés nélküli erőszak alkalmazását olyan célpontok ellen, ahol ismert, hogy civilek tartózkodnak, beleértve az elrabolt túszokat is” – mondta Lavrov a BelTA belarusz állami hírügynökségnek adott interjúban.
„Ha Gázát elpusztítják és kétmillió lakost elűznek, ahogyan azt egyes izraeli és külföldi politikusok javasolják, az évtizedekre, ha nem évszázadokra szóló katasztrófát fog okozni”
– tette hozzá az orosz külügyminiszter.
Az izraeli hadsereg ismét felhívást intézett a gázai lakosokhoz, hogy a közelgő izraeli hadművelet előtt ürítsék ki az övezet északi részét. Daniel Hagari, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője felszólította a gázai lakosokat, hogy vonuljanak az övezet déli részére. „Ez nem puszta elővigyázatosság, ez egy sürgős kérés a gázai civilek biztonságáért” – mondta.
„A Gáza északi részébe való visszaköltözés akkor lesz lehetséges, ha az intenzív ellenségeskedések véget érnek” – mondta. A szóvivő szerint a Hamász veszélybe sodorja a civileket azzal, hogy erőit iskolákban, mecsetekben és kórházakban helyezi el. „A közelgő IDF-művelet célja, hogy precízen és intenzíven semlegesítse a Hamász fenyegetését” – tette hozzá.
(Sky News)
Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter kijelentette, hogy vasárnap találkozik a Hamász által a Gázai övezetben fogva tartott túszok családjaival, miután az izraeli hadsereg egyre fokozódó hadműveletekbe kezdett Gázában.
Gallant nyilatkozata azután hangzott el, hogy a Gázai övezetben fogva tartott 229 megerősített túsz hozzátartozói találkozót követeltek Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, a védelmi miniszterrel és a háborús kabinet tagjaival.
A Túszok és Eltűntek Családjainak Fóruma nyilatkozatot tett közzé, amelyben azt írták: „Ez az éjszaka volt a legrosszabb minden éjszaka közül. Szorongás, frusztráció és óriási düh, hogy a háborús kabinetből senki sem vette a fáradságot, hogy találkozzon az elraboltak családjaival, hogy elmagyarázzák nekik a dolgokat – hogy a szárazföldi művelet veszélyezteti-e a Gázában lévő 229 túsz biztonságát.”
(Guardian)
Az Izrael és a Hamász közötti háborúban legkevesebb 29 újságíró halt meg – közölte a Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) nevű szervezet. Közleményükben azt írták: „Adataink szerint a háború eddigi három hetében halt meg a legtöbb haditudósító azóta, hogy 1992-ben elkezdtük regisztrálni a világszerte ilyen körülmények között életüket vesztő kollégákat.”
Hozzátették, hogy fel kell szólalniuk az újságírók zaklatása, letartóztatása és az egyéb olyan intézkedések ellen, amelyekkel akadályozzák a munkájukat a palesztin területeken és Izraelben.
(MTI)
A Hamász azt közölte, hogy nyolc túszul ejtett, orosz állampolgársággal is rendelkező személyt keresnek a Gázai övezetben, akiket készek szabadon engedni Oroszország kérésére. Abu Marzouk, a Hamász egyik tisztviselője a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek azt mondta, hogy az orosz külügyminisztérium átadott nekik egy listát, amelyen nyolc név szerepel, akik mind kettős állampolgárok.
„Nagyon odafigyelünk erre a listára, és óvatosan fogjuk kezelni, mert Oroszországot a legközelebbi barátunknak tekintjük” – mondta Marzouk. „Most keressük ezeket az embereket. Nem könnyű, de keressük őket. Amint megtaláljuk, szabadon fogjuk engedni őket. A jelenlegi helyzetből adódó nehézségek ellenére is” – tette hozzá.
Marzouk tagja volt a Hamász delegációjának, amely az elmúlt napokban Moszkvába látogatott. Oroszország a heves izraeli bírálatokkal szemben megvédte döntését, hogy meghívta a Hamász küldöttségét, mondván, hogy a konfliktusban részt vevő valamennyi féllel fenn kell tartani a kapcsolatot.
(Sky News)
Az éjszakai izraeli bombázások elvágták a mobiltelefon- és internetkapcsolatot a Gázai övezetban, így az emberek – beleértve a kórházakat és a mentőket – nem tudtak kapcsolatba lépni egymással és a külvilággal. Azonban a Sky News egyik gázai munkatársának szombat reggel 7:30 körül sikerült egy hangüzenetet elküldenie, amelyben leírta az ottani helyzetet.
„Még azt sem tudtuk ellenőrizni, hogy a családunk Gázában túlélte-e az éjszakát, vagy bombázzák őket, mert elvágták a kommunikációt és a telefonvonalakat” – mondta. „Emiatt a mentők és a polgári védelem képtelen bármilyen hívást fogadni a bombázásokról, sérültekről vagy bármiről. Nem tudnak semmit, vakon dolgoznak. Nem tudják, hová menjenek, mit tegyenek.” Hozzátette, hogy amikor reggel világos lett, az emberek elindultak megkeresni egymást, a hozzátartozóikat.
(Sky News)
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem tud kapcsolatba lépni a gázai egészségügyi intézményekkel és a munkatársaikkal – írta az X-en Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója.
„Az intenzív bombázásokról szóló jelentések rendkívül aggasztóak. Ilyen körülmények között nem lehetséges a betegek evakuálása, és biztonságos menedéket sem lehet találni. Az áramszünet miatt a mentőautók sem tudják elérni a sérülteket. Még mindig nincs kapcsolatunk a munkatársainkkal és az egészségügyi létesítményekkel. Aggódom a biztonságuk miatt. A WHO felszólítja mindazokat, akiknek hatalmukban áll tűzszünetet szorgalmazni, hogy MOST cselekedjenek” – írta a WHO vezetője.
Drónok zuhantak pénteken két egyiptomi városra – erősítette meg Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök, aki minden nemzetet felszólított, hogy tartsák tiszteletben Egyiptom szuverenitását. „Egyiptom továbbra is pozitív szerepet fog játszani az Izrael és a Hamász közötti konfliktusban, és nem akarja, hogy a konfliktus regionálisan kiterjedjen” – mondta az egyiptomi elnök
Két egyiptomi biztonsági szolgálati forrás szerint pénteken „lövedékek” zuhantak le a Vörös-tenger partján fekvő Nuweiba város közelében. Az izraeli források szerint a drónokat a jemeni – Irán által támogatott – húszi gerillák lőtték ki Izraelre, azonban mindkét lövedék elvétette a célt.
(Sky News)
James Cleverly brit külügyminiszter szerint a teljes tűzszünetre való felhívás nem nagyon segít a közel-keleti helyzeten. A Sky Newsnak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a brit kormány következetesen „szünetekre” törekedett, hogy megkönnyítse a humanitárius segélyek bejuttatását, a túszok szabadon bocsátását és a brit állampolgárok evakuálását.
„Egyelőre semmit sem láttam vagy hallottam a Hamásztól, ami arra engedne következtetni, hogy a tűzszünetre vonatkozó felhívásokat kívánják vagy betartanák” – mondta. Hozzátette, hogy az Egyesült Királyság és néhány más nyugati ország a teljes tűzszünet helyett inkább „szünetekre” korlátozta a felhívását, mivel a teljes tűzszünet akadályozná Izrael önvédelemhez való jogát.
(Sky News)
Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerint Izraelnek fel kell hagynia az „őrültséggel” és be kell fejeznie a gázai támadásokat. A török elnök az X-en azt írta: „A Gáza elleni izraeli bombázások tegnap este felerősödtek, és ismét nők, gyerekek és ártatlan civilek ellen irányultak, és súlyosbították a jelenleg is tartó humanitárius válságot. Izraelnek azonnal fel kell hagynia ezzel az őrültséggel, és véget kell vetnie a támadásoknak”.
Erdoğan felszólította az embereket, hogy vegyenek részt a Palesztinát támogató tüntetésen az isztambuli Atatürk repülőtéren.
(AFP)
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közlése szerint a légvédelmük elfogott egy Libanonból kilőtt föld-levegő rakétát, amely egy izraeli katonai drónt célzott meg. Hozzátették, hogy az IDF pilóta nélküli légi járműve nem sérült meg, és viszonozzák a rakétatűz forrását.
Az észak-izraeli Tiberiasból készített felvételeken a légvédelmi rakéta füstcsíkja látható.
A libanoni Hezbollah az elmúlt hetekben többször is megkísérelt célba venni izraeli drónokat Észak-Izrael és Dél-Libanon felett.
Mivel sem internet, sem telefonos összeköttetés nincsen Gázában, emiatt nagyon nehéz kideríteni, hogy pontosan mi történik az övezetben – írta Jeremy Bowen, a BBC Dél-Izraelben tartózkodó tudósítója.
„Ma reggel például beszéltem az ENSZ-szel, akik műholdas telefonon keresztül tudtak csak kommunikálni a Gáza déli részén lévő fő irodájukkal. Mivel azonban nincs belső kommunikáció, nem tudnak kapcsolatba lépni a segélyezési műveleteikről gondoskodó területi irodákkal – amelyek jelenleg teljesen leálltak –, hogy megtudják, mi a helyzet.”
A BBC tudósítója szerint úgy tűnik, hogy szombat reggel az izraeli erők a Gázai övezet északi részére, Beit Hanounra koncentrálnak, és onnan egy kicsit délebbre nyomulnak.
Az elmúlt két éjszaka során voltak már harckocsikkal végrehajtott izraeli rajtaütések a Gázai övezetben, de azok után az izraeli erők kijöttek Gázából. Ami most biztosnak tűnik, hogy Izrael az elmúlt éjszaka során egy szélesebb akciót indított, és az IDF szóvivőjének szombat reggeli bejelentése alapján az erőik még mindig a terepen vannak.
(BBC)
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!