Lezuhant drónok, rakéták, elsodródó tengeri aknák – így csap át a háború környező országokba is

Legfontosabb

2023. szeptember 24. – 21:05

Lezuhant drónok, rakéták, elsodródó tengeri aknák – így csap át a háború környező országokba is
Rendőrök, tűzoltók és tűzszerészek a kelet-lengyelországi Przewodówban, ahol egy eltévedt rakéta csapódott be, és megölt két embert 2022 novemberében – Fotó: Wojtek Radwanski, Damien Simonart / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A part menti sziklákon megsemmisített aknagránátos drón Bulgáriában, szeptember első heteiben legalább háromszor felfedezett drónmaradványok Romániában a Duna-part mellett. Már korábban is érkeztek hírek arról, hogy az orosz invázió 2022. február 24-i kezdete óta a háború átcsapott más országokba, elsősorban Moldovába, azonban szeptemberben megszaporodott az ilyen esetek száma.

Ez azzal is összefügg, hogy az oroszok a fekete-tengeri gabonamegállapodás rájuk eső részének felmondása óta nagy erőkkel támadják a Duna-deltában fekvő ukrajnai folyami kikötőket – ezek pedig mindössze pár száz méterre vannak a romániai területtől. A levegőből érkező robbanószerkezetek mellett pedig a Fekete-tengeren elsodródó tengeri aknák is folyamatos kockázatot jelentenek a környező országoknak.

Lezuhant drón Zágrábban, becsapódott rakéta Lengyelországban

Már tavaly március 11-én lezuhant meghibásodás miatt egy katonai felderítő drón Zágrábban. A drón a feltételezések szerint Ukrajnában szállt fel, Románia felől érkezett Magyarországra, majd a magyar légtéren keresztül eljutott Horvátországig. Szakértők szerint Tu-141-esekkel jelenleg egyedül Ukrajna rendelkezik. Az ukrán fél viszont tagadta, hogy az övék lett volna a lezuhant drón.

A horvát elnök szerint a drón több mint 40 percig repült Magyarország felett. A Magyar Honvédség észlelte is a drónt, melyet végig nyomon követett, de nem lőtték le, mert veszélytelennek tartották.

2022. november 15-én aztán először hullott rakéta NATO-tagállam területére. A lengyel–ukrán határhoz közeli Przewodówban történt becsapódásban ketten meghaltak. (A helyszínen készült riportunk itt olvashatja, videónkat itt nézheti meg.) Aznap Oroszország hatalmas pusztítást végzett Ukrajnában, sok olyan létesítményt lőttek rakétákkal, amelyek az energetikai szolgáltatásért felelősek.

Az orosz rakétacsapások miatt voltak, akik a lengyelországi becsapódást is orosz eszköznek, eszközöknek tulajdonították, de valójában egy Sz-300-as légvédelmi rendszerhez tartozó ukrán rakéta okozhatta a robbanást, miután kilőtték egy orosz rakéta ellen, de eltérült. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy nincs kétsége afelől, hogy nem ukrán rakétáról van szó, de Andrzej Duda lengyel elnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is arról beszélt, hogy valószínűleg egy ukrán légvédelmi rakéta okozhatta a lengyelországi robbanást. Duda kijelentette, hogy „tragikus” baleset történt.

Azóta eltelt tíz hónap, és egyre gyakoribbakká váltak az eltévedt rakéták, drónok, illetve az Ukrajna szomszédaira eső szilánkok és törmelékek. Azonban a hírek szerint a lengyel esettel szemben ezek nem okoztak haláleseteket.

A bolgár part menti sziklákon kellett megsemmisíteni a szerkezetet

A Bulgária partjainál felbukkanó drónról még nem állapították meg, hogy a levegőből eshetett-e le, vagy a Fekete-tenger sodorta át. Tyulenovo üdülőhely 70 kilométerre délre fekszik a román határtól, és a Krímmel szemközti fekete-tengeri partvidéken van, írta a Reuters.

A Tyulenovóban talált szerkezet és a megsemmisítés pillanata a megtalálás helyszínén – Fotó: Hotel Restaurant Tyulenovo / Reuters A Tyulenovóban talált szerkezet és a megsemmisítés pillanata a megtalálás helyszínén – Fotó: Hotel Restaurant Tyulenovo / Reuters
A Tyulenovóban talált szerkezet és a megsemmisítés pillanata a megtalálás helyszínén – Fotó: Hotel Restaurant Tyulenovo / Reuters

A drón a szemtanúk szerint nagyjából 3 vagy 3 és fél méter lehetett, és 82 milliméteres aknagránátot erősítettek rá. A szerkezetet a Tyulenovónál kikötött hajók melletti sziklákon találták meg vasárnap este. A rendőrség emiatt lezárta a területet, egy közeli szálloda közel harminc vendégének kellett elhagynia az épületet, és a helyi éttermek teraszaira sem engedték be az embereket.

A hadsereg tűzszerészei megvizsgálták a helyszínt, és arra a következtetésre jutottak, hogy a drónt nem lehetett volna máshová szállítani a még hozzáerősített robbanóanyaggal, jelezte a védelmi minisztérium. A tűzszerészek végül hétfőn ellenőrzött robbantással megsemmisítették a drónhoz rögzített szerkezetet.

Todor Tagarev védelmi miniszter nem adott részletesebb tájékoztatást arról, hogy honnan érkezett a drón, és hogyan jutott el a NATO-tag Bulgáriába. „Minden bizonnyal feltételezhetjük, hogy ez összefüggésben van azzal a háborúval, amelyet Oroszország indított Ukrajna ellen” – mondta újságíróknak.

„Ez a háború elkerülhetetlenül együtt jár a biztonságunkat fenyegető növekvő kockázatokkal”.

Drónból ez volt az első, de a tengeri aknák már régóta veszélyt jelentenek, az áramlatok Odesszától akár Isztambulig is elsodorhatnak egy elszabadult aknát. Bulgária január végén is felrobbantott egy YaM típusú szerkezetet szintén Tyulenovo közelében. A román, bolgár és török különleges búváregységek folyamatosan dolgoznak azon, hogy ártalmatlanítsák az ilyen elsodródó tengeri aknákat, amelyekből a januári esetig közel 40-et semmisítettek meg a Fekete-tenger nyugati partvidékén.

Románia egy hét alatt három drónt kapott a nyakába

A bolgár eset a legfrissebb, de az elmúlt hetekben Románia volt az, ahol a legtöbb eltérült drónt találták.

Csak ebben a hónapban három szerkezet maradványai kerültek elő a román határon belül szeptember 6-án, 9-én és 13-án.

Ez volt az első alkalom, hogy egy orosz drón egy NATO-tagországon belül zuhant le egy ukrán területet ért támadás során.

A drónok a Tulcea (Tulcsa) megyei Plauru település közelében tűntek fel az elmúlt hetekben. A kisváros épp a határ mentén fekszik, szemben vele, a romániai Duna-parttól mindössze 400 méterre pedig Izmajil ukrán város van, amit az oroszok aktívan rakétáznak és drónokkal is támadnak. Izmajilt azért támadják fokozottan az oroszok, mert az ukrán gabonatermékek fő exportútvonalává vált, miután Oroszország júliusban kilépett az ENSZ és Törökország által közvetített fekete-tengeri gabonamegállapodásból.

Az ukránok már szeptember 4-én azt állították, hogy az orosz drónok egy része Romániában zuhant le. A közösségi médiában és az ukrán hatóságok által közzétett videókon egy detonáció is látható volt. A román kormány azonban kategorikusan tagadta az első ilyen híreket. Pedig a Deutsche Welle szerint a helyiek már jó ideje panaszkodnak arra, hogy a drónok gyakran nagyon alacsonyan repülnek román terület felett, de a hatóságok nem vették komolyan a panaszaikat.

Egy férfi vizsgálja a feltehetőleg orosz drón robbanása által keletkezett krátert a romániai Plauru közelében, 2023. szeptember 7-én – Fotó: Ovidiu Micsik / Inquam Photos / Reuters
Egy férfi vizsgálja a feltehetőleg orosz drón robbanása által keletkezett krátert a romániai Plauru közelében, 2023. szeptember 7-én – Fotó: Ovidiu Micsik / Inquam Photos / Reuters

A kormány az újabb és újabb felbukkanó drónok után aztán elismerte, hogy egyes orosz támadások kevesebb mint egy kilométerre a román határtól történnek. Szeptember 6-án egy drón maradványait találták meg a Duna-deltában. A román honvédelmi minisztérium szóvivője akkor arról beszélt, hogy nem lehet egyből megállapítani, hogy az ukrán célpontok támadásában használt eszközről van-e szó. Hozzátette ugyanakkor, hogy már tárgyalnak a légtér megfigyelésének és védelmének megerősítéséről.

Szeptember 9-én újabb, az orosz hadsereg által használt drónhoz hasonló alkatrészdarabokat találtak Plauru közelében. A román haditengerészet egységei átkutatták a térségét, a területet lezárták, a roncsdarabokat vizsgálják, írta a Transtelex.

Szeptember 13-án újabb támadás érte az ukrajnai Reni és Izmajil kikötőit, megrongálva a gabonaszállítmányok tárolására használt raktárakat, olajtároló tartályokat és adminisztratív épületeket. Nem sokkal később megint dróndarabokat fedeztek fel Románia területein belül.

A szeptember 6-i és 9-i hírek után már az államfő és a védelmi minisztérium is egyértelműbb nyilatkozatokat adott ki. Klaus Iohannis arról beszélt, hogy megsértették Románia légterét, ami kockázatot jelent a térségben élő román állampolgárok biztonságára nézve. „A román védelmi erők továbbra is készültségben vannak, és folytatják azoknak a területeknek az átkutatását, amelyeknek közelében az orosz alakulatok támadásokat hajtanak végre a dunai ukrán kikötői infrastruktúra ellen” – olvasható a védelmi minisztérium közleményében. A tárca elítélte az orosz hadsereg civil létesítmények ellen intézett támadásait, amelyek háborús bűnöknek minősülnek.

Az államfő azt is elmondta, hogy telefonon beszélt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, aki teljes szolidaritásáról biztosította, és megnyugtatta, hogy a NATO teljes mértékben Románia mögött áll. Az Egyesült Államok nemrég úgy döntött, hogy F-16-os repülőgépekkel növeli romániai jelenlétét a légirendészeti missziójának részeként.

Moldova van leginkább kitéve az átcsapódó lövedékeknek

A háború azonban leginkább a nem NATO-tag Moldovába csap át időről időre, időről időre találnak ott rakétaroncsokat. 2022 telén minden hónapban újabb rakétákat találtak a moldáv hatóságok a határmenti területeken. Az északon fekvő Naslavceában több ház ablaka is betört, amikor átcsaptak a határon egy rakétacsapás törmelékei. Moldova külügyminisztere, Nicu Popescu pedig azért is bekérette már az orosz nagykövetet, mert három rakéta Moldova légterén átrepülve jutott ukrán területre.

2023 februárjában az ország rövid időre a légterét is lezárta, miután két orosz rakéta is megsértette azt. Bár ezt hamar feloldották, azóta is fokozott a készültség. És nem csak a hadsereg, már egyes kereskedelmi szereplők is óvatosabbak: a WizzAir például március közepétől nem indított járatokat Moldova fővárosába, Chișinăuba. „Jelenleg az ország légterében fokozott, de nem fenyegető kockázat áll fenn” – írták február végi közleményükben. A légitársaság ezzel együtt bejelentette, hogy bővíti járatait a romániai Iaşiba, ami csak néhány órányi autóútra van a moldáv fővárostól.

Moldova azért van különösen nehéz helyzetben, mert Bulgáriával, Romániával és Lengyelországgal szemben nem NATO-tag, és az utóbbi időben nőtt a Moszkva destabiliziációs kísérleteinek való kitettsége. Az ország éppen ezért igyekszik minél hamarabb bejutni az Európai Unióba, tavaly júniusban Ukrajnával együtt lett tagjelölt az ország. A lépéssel hivatalosan is elismerte az Európai Unió, hogy Moldova készen áll a csatlakozásra, de maga a tagság persze még messze van.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!