Moldovát destabilizáló orosz tervet tárt fel egy nemzetközi oknyomozó együttműködés

Oroszpárti tüntetők támogatása, megmozdulásaik megszervezése, földgázellátás megvonásával való fenyegetőzés, az ortodox egyházon keresztüli meggyőzés – néhány lehetséges eszköz azok közül, amelyekkel Oroszország rövid és hosszabb távon távol akarta tartani Moldovát a nyugathoz való közeledéstől. A hárommilliós posztszovjet országot destabilizáló projektről egy nemzetközi összefogásban zajló oknyomozás számolt be a közelmúltban – írta a BBC.

A néhány oldalas terv 2021-ben születhetett az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) berkeiben.

A tengertől elzárt – alig kétszáz méteres szakaszon a Dunával határos –, Magyarorszag területének harmadát kitevő Moldova Európa egyik legszegényebb, periférián fekvő országa, ám a Szovjetunió felbomlása után mégis volt megkülönböztetett stratégiai jelentősége Moszkva számára, és ez a jelentőség az Ukrajna ellen tavaly indított orosz katonai invázió óta növekedett. (Az országon át már tavaly márciusban jelentős menekülthullám haladt át Ukrajnából Európa nyugati fele irányában.)

Moldovától harminc éve elkülönülten létezik az el nem ismert, szakadár Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság, amely rövid, véres polgárháború után, orosz támogatással jött létre, és tartja Moszkva-barát irányvonalát. Ezen a területen jelentős, a hidegháború idején felhalmozott lőszerkészletet őriz mintegy 1500 orosz katona. Számuk önmagában nem jelentős, de jelenlétük mégis aggasztotta Moldova vezetését, amikor az Ukrajna elleni invázió alatt több-kevesebb nyíltsággal Moszkva közölte, hogy Dél-Ukrajna megszállásán keresztül közvetlen szárazföldi összeköttetést tervez létrehozni a szakadár Dnyeszter Menti Köztársasággal.

A terv Ukrajna katonai ellenállása nyomán kudarcba fulladt, az aggodalom azonban, hogy Oroszország más eszközzel próbálja meg destabilizálni Moldovát, megmaradt.

Különösen azután, hogy az elnöki széket a korábbi, inkább Moszkvához közeledő Igor Dodon után Maia Sandu vette át, aki ismét az euroatlanti integrációra helyezte a hangsúlyt.

Az elmúlt hetekben azt az aggodalmat erősítették azok az oroszpárti tüntetések, amelyek mögött Ilan Șor üzletember és róla elnevezett pártja állt. Șor orosz üzleti kapcsolatai miatt a háború az Ukrajna elleni háború elmúlt egy évében szankciós listára is került.

A tüntetéseknek azonban megvan a szociális bázisuk, hiszen az energiaárak emelkedése súlyosan érintette az alacsony kereseteket biztosító ország lakosságát.

Az Egyesült Államok ezt ellensúlyozandó anyagi támogatást ígért a legrászorulóbbaknak. A brit külügy pedig arról biztosította Moldovát – és figyelmeztette Moszkvát –, hogy az ország területi integritása védelmet élvez.