Kreml-szóvivő: Számolniuk kell a kockázatokkal azoknak, akik az oroszok nélkül is folytatják a gabonaszállítást

2023. július 18. – 09:50

frissítve

Kreml-szóvivő: Számolniuk kell a kockázatokkal azoknak, akik az oroszok nélkül is folytatják a gabonaszállítást
Egy orosz hadihajó az Oroszországot a Krím félszigettel összekötő kercsi híd mellett a támadás után 2023. július 17-én – Fotó: Stringer / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök keddi bejelentése alapján két év alatt újjáépítené az ukrán kormány a Nova Kahovka-i gátat, amelyet nagy valószínűséggel az oroszok robbantottak fel június elején. Smihal közlése szerint az újjáépítésére jóváhagyott projektben két év alatt építenék újra a vízerőművet, a tervezéssel, illetve az elfoglalt területek visszaszerzése után megkezdhető építkezéssel együtt. Az egészet a gazdasági minisztérium fogja majd össze, az állami tulajdonú Ukrhidroenerhóval közösen.

A tervezetet az Ukrhidroenerho is közzétette, de azt érdemes megemlíteni, hogy a vállalat korábban egészen más forgatókönyvet vázolt fel.

Az előzetes becsléseik szerint egy minimum ötéves, egymilliárd eurós projektről van szó. Az agrárminisztérium ennél is konzervatívabb volt, ők korábban azt írták, legalább hét évbe fog telni a vízerőmű helyreállítása. Szerintük az építkezés mellett két-három év el fog menni arra is, hogy újra megtöltsék vízzel a tározót, és a csatornák és az öntözőrendszerek megjavítására is szükség lesz majd.

(Ukrainska Pravda)

Az orosz parlament legalább öt évvel – a legmagasabb rangú tisztek esetében 70 éves korig meghosszabbította a katonai rendfokozattal rendelkező tartalékosok szolgálati idejének felső korhatárát, írja a Guardian.

Tavaly szeptemberben Oroszország bejelentette a részleges mozgósítást, 300 ezer volt katonát hívott be az ukrajnai háború miatt. A sorkatonai szolgálat korhatárát már korábban megemelték 27-ről 30-ra.

Most azok a férfiak, akik szolgálatukat további kötelezettségvállalás nélkül fejezték be, rendfokozatok alapján meghatározott kategóriák szerint 40, 50 vagy 55 éves korukig ismét behívhatók. A korhatárt minden esetben öt évvel emelték meg. A legmagasabb rendfokozatokkal rendelkezők esetében ez azt jelenti, hogy a korhatárt kitolták 70 évre, más főtisztek esetében 65, az alacsonyabb rendfokozatoknál 60, illetve 55 éves korban határozták meg.

A szabályozás 2024. január elsejével lép életbe, írja az MTI.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szokásos esti bejelentkezésében vetette fel, hogy az oroszok nélkül, az ENSZ és a törökök közreműködésével folytatnák a fekete-tengeri gabonamegállapodást, és mint mondta, már levelet is küldött Erdoğannak és António Guterresnek ezzel kapcsolatban. Dmitrij Peszkov erre reagált kedden azzal, hogy azoknak, akik nélkülük is folytatják a gabonaszállítást, számolniuk kell a kockázatokkal is, hiszen a szállítmányok egy háborús övezeten haladnak át.

Peszkov azt is hozzátette, hogy nem tudják, mely országok hajlandóak a kockázatok ellenére is fenntartani a szállítást, ahogy azt sem, hogy meddig tolerálnák ezeket. A szóvivő az ENSZ-t és Guterrest nem hibáztatta a megállapodás megszakításáért, mint mondta, nagyra értékelik a közbenjárásukat. Az európai országok viszont szerinte nem tartották magukat ahhoz, amit vállaltak. Peszkov azt is elmondta, hogy Putyin nem tervez tárgyalni Erdoğannal a megállapodásról, Szergej Lavrov külügyminiszter viszont már beszélt a lehetőségekről a török kollégájával.

(Interfax / President of Ukraine)

Kedden közzétett bírósági dokumentumok alapján Cyril Ramaphosa, a Dél-afrikai Köztársaság elnöke továbbra sem szeretné letartóztatni az orosz elnököt a BRICS-országok vezetőinek augusztusban esedékes, johannesburgi találkozóján. A legnagyobb ellenzéki párt most bíróságon kötelezné arra a dél-afrikai vezetést, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) működését megalapozó Római Statútum részes államaként tartóztassa le Putyint, ha az országba látogat, Ramaphosa viszont, mint kiderült, nemzetbiztonsági okból nem szeretné megtenni ezt.

Szerinte Oroszország egyértelművé tette, hogy az elnökének letartóztatását hadüzenetnek venné, az pedig alkotmányellenes lenne, ha megkockáztatnák a háborút az oroszokkal.

Azt még június elején jelentették be, hogy Putyint is meghívták a csúcstalálkozóra, és már akkor is érdekes kérdésnek tűnt, hogy a pártatlanság mellett kitarani igyekvő Dél-Afrika hogyan szeretné kimozogni az orosz elnök meghívását. Korábban is történt már olyan, hogy Dél-Afrika nem érvényesített egy nemzetközi elfogatóparancsot, a Szudánt 30 éven át irányító Omar el-Basírt nem tartoztatták le, amíg még elnök volt. Ekkor hiába hivatkoztak az államfői immunitásra, az ICC később kimondta, hogy elmulasztották a jogi kötelezettségüket. A Putyin ellen kiadott elfogatóparancsról korábban itt írtunk részletesen.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter török kollégájával, Hakan Fidannal tárgyalt az orosz gabona új útvonalakon történő exportjának lehetőségeiről – közölte kedden az orosz külügyminisztérium, írja a Guardian.

Oroszország hétfőn jelentette be, hogy nem hosszabbítja meg a fekete-tengeri gabonamegállapodást, amíg nem születik egyezség az orosz követelésekről. Ursula von der Leyen szerint ez cinikus lépés, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerint kegyetlenség, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy reagált: mindent meg kell tenni a gabonaüzlet fenntartásáért.

Oroszország szerint a nyugat nem teljesítette a párhuzamos megállapodásukat. Most olyan alternatív útvonalat akarnak keresni, „amelyek nem lennének kitéve Kijev és a nyugat szabotázsának”.

Egy 2016-os, brit szurkolók ünneplését bemutató videót is bevágott a hétfői, több civil áldozatot is követelő krími híd felrobbantásának híréhez a HírTV – írja a 444. A lap szerint a híradóban megjelent riportban (1:07-től) többek közt az hangzik el, hogy „felrobbant a Kercsi-híd, borzasztó az oroszok védelme – énekelték ünnepelve az ukránok egy kocsmában.” További részletek itt.

Kedd éjjel Oroszország dróntámadást indított a fekete-tengeri kikötőváros, Odessza ellen. Bár az ukrán légvédelem valamennyi drónt és robotrepülőgépet hatástalanította, az egyik Kalibr típusú cirkálórakéta darabjai egy magánházba csapódtak.

A megrongált épület belsejéről és a roncsokról a Reuters tett közzé képeket:

Fotó: Ukrán Fegyveres Erők / Reuters Fotó: Ukrán Fegyveres Erők / Reuters
Fotó: Ukrán Fegyveres Erők / Reuters

Az Egyesült Államok sajnálatosnak tartja, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a Fekete-tengeri Gabonakezdeményezésben – közölte az amerikai külügyminisztérium hétfőn.

A közleményben azzal vádolják az orosz kormányt, hogy fegyverként használja az élelmiszerhiány okozta károkat, amelyek sebezhető emberek millióit érintik az egész világon – írja az MTI.

Oroszország hétfőn értesítette Ukrajnát, Törökországot és az ENSZ-t, hogy nem hajlandó meghosszabbítani a fekete-tengeri gabonamegállapodást. A fekete-tengeri gabona exportjáról tavaly júliusban született megállapodás. Az alku értelmében három fekete-tengeri kikötőből biztonságos folyosókon keresztül lehet gabonát exportálni, a végrehajtását Törökország koordinálja. A megállapodást legutóbb május 17-én hosszabbították meg 60 nappal, az újabb hosszabbítás határideje hétfőn járt le.

Az amerikai kormányzati közlemény szerint a Fekete-tengeri Gabonakezdeményezés 2022 augusztusa óta 32 millió tonna ukrán gabona és élelmiszer exportját tette lehetővé, többi között az olyan, élelmiszer-bizonytalanság által leginkább sújtott térségekbe, mint Észak- Északkelet-Afrika, Jemen és Afganisztán. Az amerikai álláspont szerint az orosz fél által érvként használt állításokkal ellentétben a program kivitelezésében közreműködő ENSZ rekord mértékű élelmiszerexporthoz segítette hozzá Oroszországot.

Oroszország kihátrálását a megállapodásból Ursula von der Leyen, az EU Bizottságának elnöke cinikus lépésnek nevezte, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig hangsúlyozta, hogy mindent meg kell tenni a gabonaüzlet fenntartása érdekében.

Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete Oroszország „kegyetlenségének” minősítette a megállapodás felmondását. Linda Thomas-Greenfield szerint volt remény arra, hogy a megállapodást ismét meghosszabbítják, de „Oroszország újabb csapást mért a világ legkiszolgáltatottabbjaira”.

A brit védelmi minisztérium napi hírszerzési jelentésében azt írja, az elmúlt héten a front több szektorában is folytatódtak a harcok, és mindkét fél különböző területeken kisebb előretöréseket ért el.

Ukrajna továbbra is jelentős erőfeszítéseket tesz a jelenleg orosz megszállás alatt álló Bahmut körül, ahol az orosz erők valószínűleg törékenyek, de egyelőre tartják magukat – áll a jelentésben.

Északkeleten az orosz erők megpróbáltak nyugat felé nyomulni a Kreminnától nyugatra fekvő erdőkön keresztül.

Délebbre, a donyecki területen, különösen Avgyijivka környékén az orosz erők továbbra is próbálkoznak helyi támadásokkal, kevés sikerrel. Délen Ukrajna továbbra is legalább két tengelyen támad, de valószínűleg még nem sikerült áttörnie Oroszország elsődleges védelmi vonalait.

Herszonban Ukrajna egy kis hídfőállást tart fenn a Dnyeper (ukránul Dnyipro) folyó bal partján, a romos Antonivszkij híd közelében, ami további kihívást jelent az orosz parancsnokok számára, akik valószínűleg aggódnak délnyugati szárnyuk sebezhetősége miatt – írja a brit hírszerzés.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában szólalt fel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn New Yorkban.

A külügyminiszter arról beszélt, szomszédos államként Magyarország továbbra is kiáll a mihamarabbi ukrajnai béke mellett, és minden bírálat és támadás ellenére ekként fog tenni a jövőben is.

„Egy szomszédos ország, egy olyan nemzet képviselőjeként, amelynek tagjai áldozatául esnek ennek a háborúnak, továbbra is a mielőbbi béke mellett szeretnék érvelni, noha értem, hogy ez nem áll teljesen összhangban a fősodorbeli állásponttal. És továbbra is így fogunk tenni, akkor is, ha az álláspontunkért bírálni és támadni fognak bennünket” – jelentette ki.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának magas szintű ülésén New Yorkban 2023. július 17-én – Fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium / MTI
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának magas szintű ülésén New Yorkban 2023. július 17-én – Fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium / MTI

Szerinte a béketárgyalások esélyei napról napra romlanak, ahogy egyre több fegyver érkezik Ukrajnába. „Minél tovább tart a háború és minél több fegyver érkezik, annál több ember hal meg, annál súlyosabbá válik a pusztítás. Azt szeretnénk, ha a nemzetközi közösség több békét szállítana a szomszédságunkba, mint fegyvert” – mondta.

Szijjártó az élelmiszer-ellátás biztonságának fontosságára is kitért. Szerinte az ellátási zavarok nagyon könnyedén eredményezhetnek súlyos biztonsági kihívásokat, és globális kihatásokkal is járhatnak, például újabb migránshullámokban teljesülhetnek ki, amelyek a terrorfenyegetést is növelhetik.

Szerinte a globális biztonság az utóbbi nyolcvan évben most van a legrosszabb állapotban.

„Nyílt és szégyentelen utalások történnek nukleáris arzenálokra, kapacitásokra, és a harmadik világháború kitörésének esélye közelebb van, mint valaha” – mondta.

Beszélt arról is, hogy a világ szerinte sebes léptekkel száguld az ismételt blokkosodás irányába, márpedig ezzel Közép-Európának nagyon rossz emlékei, tapasztalatai vannak.

(Facebook, MTI)

Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!

Oroszország légicsapások sorozatát indította Ukrajna-szerte, többek között a déli kikötővárosok, Odessza és Mikolajiv ellen, néhány órával azután, hogy közölte, kilép az ENSZ által közvetített gabonamegállapodásból, amely lehetővé tette az ukrán termékek Fekete-tengeren keresztül történő exportját.

Mikolajiv polgármestere hétfőn késő este a Telegramon azt írta, a támadások során egy létesítményben tűz ütött ki. Kedd reggel további részleteket közölt az incidensről: a városban éjjel kettő előtt ért találat egy ipari létesítményt. 500 négyzetméteres területen keletkezett tűz, amit hajnali fél hatra sikerült eloltania a katasztrófavédelemnek.

Az odesszai légvédelmi rendszer is működésbe lépett, miután Oroszország dróntámadást indított a város ellen. „Oroszország az éjszaka folyamán több hullámban Sahed drónokkal és hat Kalibr típusú robotrepülőgéppel vette célba a fekete-tengeri kikötővárost, Odesszát. A légvédelem valamennyit hatástalanította” – közölte az ukrán Déli Parancsnokság

A rakéták és drónok törmelékei megsebesítettek egy idős férfit, valamint megrongáltak „kikötői infrastrukturális létesítményeket” és több magánházat is.

Oroszország hétfőn jelentette be, hogy nem hosszabbítja meg a fekete-tengeti gabonamegállapodást, amíg nem születik egyezség az orosz követeléseket illetően. Pár órával később már fenyegető hangvételű üzenetben figyelmeztetett, hogy a hajók már nincsenek biztonságban a Fekete-tengeren.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő este azt is közölte, hogy védelmi minisztériuma a Krímet Dél-Oroszországgal összekötő közúti hidat megrongáló robbantásra reagálva válaszlépéseket készít elő. „Oroszország válaszlépéseket fog tenni a krími híd elleni terrortámadásra” – mondta.

Nem csak az oroszok indítottak dróntámadásokat, az orosz légvédelem és az elektronikus elhárító rendszerek is dolgoztak Krímben kedden a kora reggeli órákban. „Tizenhét ukrán UAV-t semmisítettek meg a légvédelmi rendszerek. További tizenegy UAV-t hatástalanított az elektronikus hadviselés, amik anélkül, hogy elérték volna a célpontot, lezuhantak” – idézte a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség az orosz védelmi minisztériumot.

(Guardian)

Részben helyreállt a közúti forgalom a krími hídon – közölte az orosz miniszterelnök-helyettes hétfő este.

„A gépjárműforgalom a legkülső jobb oldali sávban, fordított üzemmódban újraindult” – írta a Telegramon. Orosz hírügynökségek jelentése szerint a vasúti forgalmat viszont kedd reggel ismét felfüggesztették a rossz időjárási körülmények miatt.

Hétfő reggel „vészhelyzet” miatt állították le a forgalmat az Oroszországot a Krím félszigettel összekötő kercsi hídon. Oroszország később azt állította, ukrán dróntámadás érte a hidat, de Ukrajna nem ismerte el a felelősséget a támadásért. Az incidensben egy autó súlyosan megrongálódott, a benne utazó két felnőtt meghalt, 14 éves lányukat súlyos sérülésekkel szállították kórházba.

A híd krími oldalán hétfőn több kilométeres dugó alakult ki, miután több mint 50 ezer, Krímben tartózkodó orosz turista próbálta meg autóval elhagyni a területet.

Várható, hogy engedélyezik Ukrajnában a kettős állampolgárságot – mondta el Marija Mezenceva, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pártjának képviselője az Ukrinformnak.

Mint mondta, az Európai Bizottság fontos követelményként határozta meg a nemzetiségek helyzetének rendezését. Az egyik akadály ebben a tekintetben az, hogy Ukrajnában nem lehet kettős állampolgársággal rendelkezni.

„Úgy gondolom, hogy a kettős állampolgárságról szóló törvénytervezetet el fogják fogadni a parlamentben, mert ez igazságos. (…) Csatlakozni fogunk az EU-hoz, és ott teljesen megengedett, hogy több útlevéllel rendelkezzünk” – mondta.

Mezenceva elmondása szerint az ukrán kormány tisztában van vele, hogy vannak olyan ukrán állampolgárok, akik más ország útlevelével is rendelkeznek – ilyenek például a kárpátaljai magyar állampolgárok –, és azon vannak, hogy elismerjék az ő státuszukat is.

Olga Sztefaniscsina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes, valamint a kulturális és információs politikai minisztérium jelenleg aktívan dolgozik a kettős állampolgárság ukrajnai engedélyezésének kérdésén.

  • Hétfőn kora reggel „vészhelyzet” miatt leállították a forgalmat a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő kercsi hídon.
  • Az orosz hatóságok később közölték, hogy ukrán dróntámadás rongálta meg a hidat. Ukrajna nem vállalt felelősséget a támadásért, sőt, az ukrán Déli Parancsnokságszóvivője azt nyilatkozta, az oroszok robbanthattak a hídon.
  • Az incidensben egy autó megrongálódott. A benne utazó két felnőtt meghalt, a kislányukat súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
  • Vlagyimir Putyin közölte, hogy védelmi minisztériuma „válaszlépéseket” készít elő a kercsi híd robbantása után.
  • Oroszország bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg a fekete-tengeri gabonamegállapodást, amíg nem születik egyezség az orosz követeléseket illetően.
  • Ursula von der Leyen szerint ez cinikus lépés, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerint kegyetlenség, Volodimir Zelenszkij azt mondta: mindent meg kell tenni a gabonaüzlet fenntartásáért.
  • Svédország kormánya hétfőn bejelentette, hogy körülbelül 195 milliárd forintnak megfelelő összegű támogatást ajánl fel Ukrajna újjáépítésére és az uniós tagsághoz vezető reformok elősegítésére.
  • Oroszország szerint a hajók már nincsenek biztonságban a Fekete-tengeren.

A hétfői történéseket ide kattintva találja meg.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!