Új szankciókkal készült az EU, Mikolajivot tíz rakétatalálat érte

Megérkeztek Ukrajnába az első, nagy hatótávolságú M270-es típusú rakétasorozatvető rendszerek – jelentette be Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Twitteren. Reznyikov köszönetet mondott Ukrajna partnereinek, és hozzátette hogy „az ellenségnek nem lesz kegyelem”.

A brit kormány június elején jelentette be, hogy M270 rakétasorozatvetőket küldenek Ukrajnába. Ezek a rakétarendszerek akár 80 kilométer távolságból is képesek célba találni. Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy az M270-hez hasonló hatótávolságú amerikai HIMARS rakétarendszerekkel már több mint harminc orosz katonai logisztikai létesítményt semmisített meg.

Ahogy korábban írtuk, a britektől és amerikaiaktól kapott rakétavetők valóban alkalmasak lehetnek a tüzérségi párbajok megvívására, hiszen igen mozgékonyak, ráadásul olyan GPS-irányítású rakétákat lőnek ki, melyek 80 kilométeres távolságból is lehetővé teszik a pontos célzást – ezzel messze az orosz tarackok lőtávolságán kívülről, néhány próbálkozásból lehet megsemmisíteni az ütegeket.

Ugyanakkor az tüzérségi fölény kialakítására alkalmas fegyverekből az USA és Nagy-Britannia egyelőre csak néhány darabot küldött, és ennyi fegyvertől nem lehet csodát várni. Ezek a fegyverek ráadásul automatikusan az orosz támadások első számú célpontjává fognak válni – ne felejtsük, Oroszország még mindig rengeteg precíziós fegyvert tud bevetni, akár messze az ukrán hátországban.

(MTI, Guardian)

Oroszország a rakétái közel 70 százalékával szándékosan békés, civil célpontokat támad – írja Olekszandr Motuzjank, az ukrán védelmi minisztérium szóvivőjének közleménye alapján a Guardian.

„A tegnapi alattomos, bűnös rakétatámadás egy békés ukrajnai város központja ellen újabb ténye az Ukrajna elleni, teljesen bizonyított orosz népirtásnak. Ez az ukránok mint nemzet kiirtása, ez egy kísérlet az ukránok szellemének és ellenállásának megtörésére”

– mondta a szóvivő.

Csütörtökön az oroszok robotrepülőgépes csapást mértek Vinnicjára, egy lakóépületet és egy kulturális központot találtak el. A frontvonaltól messze eső városban legalább 23 ember halt bele a támadásba, köztük egy négyéves kislány. Oroszország azt állítja, hogy egy titkos katonai találkozó résztvevőit semmisítették meg.

A minisztérium szóvivője szerint a támadások mindössze 30 százaléka indul katonai célpontok ellen, ezért szerinte Oroszországot terrorista állammá kéne nyilvánítani.

A minisztérium állítását független forrásból nem igazán lehet leellenőrizni.

Négy év szabadságvesztésre ítélték Oroszországban Andrej Pivovarov demokráciapárti aktivistát és jogászt – írja a Guardian. A 40 éves Pivovarov vezette a Nyílt Oroszország nevű ellenzéki csoportot, míg a szervezet 2021 novemberében be nem jelentette, hogy kormányzati nyomás miatt beszüntetik működésüket.

Az aktivistát 2021 júniusában szedték le a hatóságok egy Varsóba tartó repülőgépről a szentpétervári reptéren, azóta letartóztatásban van. A bíróság most kijelentette, hogy átnézték a bizonyítékokat, és arra jutottak, hogy Pivovarov bűnös. A négy év börtön mellett nyolc évre a közügyektől is eltiltották.

A férfi a bírósági tárgyaláson azt mondta, hogy a változás igenis Oroszország felé tart, és inkább előbb, mint utóbb meg is fog érkezni.

„Még ha most el is tapossák és bebörtönzik azokat, akik a jövőt képviselik, tudom, hogy a fejlődést nem lehet megállítani, a pozitív irányú változások elkerülhetetlenek, és nincsenek messze”

– mondta.

Az Európai Unió és Ukrajna megállapodást írt alá arról, hogy utóbbi hozzáférést kap az egészségügy területén nyújtott uniós finanszírozáshoz. Az ukrán egészségügyi hatóságok mostantól teljes mértékben és ugyanazokkal a feltételekkel használhatják ki az uniós program keretében rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségeket, mint az uniós tagállamok, illetve Norvégia és Izland.

Az uniós egészségügyi program támogatja a harcok miatt keletkezett károk enyhítését, és finanszírozhat olyan ukrán köz- és magánprojekteket, amelyek Ukrajna háború utáni újjáépítését segítik. A program teljes költségvetése a 2021 és 2027 közötti időszakra 5,3 milliárd euró. A megállapodás visszamenőlegesen, 2022. január 1-jétől lép hatályba.

(MTI)

A NASA és a Roszkoszmosz, azaz az amerikai és az orosz űrkutatási hivatal megállapodást írt alá a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) induló vegyes legénységű járatokról, lehetővé téve, hogy a két nemzet űrhajósai egymás űrhajóival jussanak fel.

A Roszkoszmosz Telegram-oldalán pénteken közölte, hogy az előző nap aláírt egyezség egyaránt szolgálja Oroszország és az Egyesült Államok érdekeit, illetve elősegíti az együttműködést az ISS-program keretében és a békés célú űrkutatási projektek hatékony megvalósítása érdekében.

„A megállapodás célja, hogy rendkívüli helyzet esetén, amennyiben egy orosz vagy amerikai űrhajó indulása elmarad, illetve jelentősen késik, biztosítva legyen az ISS fedélzetén legalább egy NASA- és egy Roszkoszmosz-űrhajós az orosz, illetve az amerikai modulok üzemeltetése érdekében” – írta Telegram-oldalán a Roszkoszmosz.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken váltotta le Dmitrij Rogozint, a Roszkoszmosz eddigi elnökét, aki a háború kitörése és az Oroszország elleni szankciók bevezetése óta többször is nyilvános szópárbajba keveredett nyugati szereplőkkel, és a szankciók miatt az ISS lezuhanásával is fenyegetőzött. Helyére a 65 éves, katonai háttérrel rendelkező Jurij Boriszov eddigi miniszterelnök-helyettest nevezte ki. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a nap folyamán újságírói kérdésre felelve kijelentette, hogy Rogozin a megfelelő időben új megbízatást kap, munkájában nem volt semmilyen kivetni való.

(MTI)

Importtilalmat javasol az orosz aranyra az Európai Bizottság, illetve kezdeményezte a kettős felhasználású technológiára vonatkozó exportellenőrzés megerősítését és az uniós eszközbefagyasztásra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség szigorítását is.

A bizottság közleménye szerint az új szankciós csomag azt is megerősíti, hogy az uniós szankciók semmilyen módon ne irányuljanak a harmadik országok és Oroszország közötti mezőgazdasági termékek kereskedelmére, illetve tisztázza egyes pénzügyi és gazdasági szankciók pontos hatályát.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az orosz offenzíva töretlenül folytatódik Ukrajna ellen, ezért van szükség a szankciók hatékonyabb, szigorúbb végrehajtására. Hozzátette, hogy a bizottság azt is javasolja, hogy a szankciókat 2023 januárjáig hosszabbítsák meg.

Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint „az EU-szankciói kemények és kemény hatást gyakorolnak”. Bejelentette, hogy a testület további, a Kremlhez közel álló személyeket javasol felvenni az uniós szankciós listára.

A bizottság javaslatát a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.

(MTI)

Meghalt Paul Urey, egy brit segélymunkás, akit még áprilisban fogtak el Donyecki Népköztársaság (DNR) nevű szakadár régió katonái Zaporizzsjánál – írja a Moscow Times. A 45 éves férfi és szintén brit társa, Dylan Healyt önkéntesként érkeztek Ukrajnába, hogy segítsenek a civil lakosságnak. A DNR azzal vádolta meg őket, hogy zsoldosok, amiért halálbüntetés is járhat.

A régió emberi jogi biztosa, Daria Morozova azt mondta, hogy Urey betegség és stressz miatt halt meg.

„Az első orvosi vizsgálat során Paul Urey-nál számos krónikus betegséget diagnosztizáltak, többek között inzulint igénylő cukorbetegséget, légzőszervi elégtelenséget, veseelégtelenséget és számos szív- és érrendszeri betegséget. E diagnózisok és a stressz miatt július 10-én meghalt”

– mondta Marozova.

Urey édesanyja, Linda már korábban is felvetette, hogy a fiának egészségügyi problémái vannak. Azt mondta, hogy a fia azért ment Ukrajnába, hogy segítsen az orosz invázió miatt kialakult humanitárius válság kezelésében.

A férfi májusban megjelent egy orosz műsorban. A Moscow Times szerint akkor azt mondta, hogy azért ment Ukrajnába, mert nem hitte el, amiket a brit média mondott az orosz invázióról. Linda erre azt mondta, hogy ismeri a fiát, a válasz nem volt őszinte. Szerinte kényszerítették, hogy ezt mondja.

Az „Orosz Föderációra jelentett biztonsági fenyegetése” miatt nemkívánatos entitásokká minősítette az orosz főügyészség a Bellingcat és az Insider nevű oknyomozó oldalakat, ami egyfelől azt jelenti, hogy nem működhetnek Oroszország területén, másfelől pedig orosz állampolgárok nem működhetnek együtt velük. Egyébként a két oldal eddig is szerepelt már az orosz hatóságok politikai szempontok szerint összeállított „külföldi ügynökök”-listáján.

A 2014-ben, egy brit újságíró által alapított, a nyílt forrásokon – például műholdas térképek, közösségi médiás bejegyzések, fotók elemzésén – alapuló tényfeltáró újságírás egyik úttörőjének számító Bellingcathez több fontos, Oroszországot kellemetlenül érintő leleplezés is fűződik a Malaysian Airlines utasszállítójának lelövésétől kezdve az Alexej Navalnijt megmérgező ügynökök azonosításán át a 2022-es invázióban elkövetett orosz háborús bűnök bizonyítékainak feltárásáig. A Bellingcat a Telex egyik nemzetközi partnere, a portál több cikkének magyar fordítása is nálunk jelent meg először.

Az invázió megindítása után még feszesebbé váló orosz médiacenzúráról és állami propagandáról itt írtunk részletesen.

Egy nappal a Vinnicját ért, minimum 23 halálos áldozatot és 70 sérültet eredményező robotrepülőgépes csapást követően az orosz védelmi minisztérium péntek délelőtt előállt a maga hivatalos verziójával:

Eszerint a „tengerről indított” Kalibr nagy találati pontossággal rendelkező robotrepülőgépek egy tiszti szállást találtak el, melyben éppen az ukrán légierő képviselői folytattak megbeszélést– közelebbről nem tisztázott – külföldiekkel az Ukrajnának szállítandó repülőgép- és fegyverszállítmányokról, illetve az ukrán repülőállomány korszerűsítéséről.

A precíziós csapás eredményeképp a találkozó résztvevőit elpusztítottuk.

Az ukrán légierőnek valóban Vinnijcábanvan a parancsnoki központja, melyet márciusban súlyos támadás ért, és a város melletti repülőteret is teljesen megsemmisítették. Azonban a rendelkezésünkre álló információk – köztük rengeteg képi bizonyíték és beszámoló – alapján a Vinnijcát csütörtökön eltaláló két robotrepülőgép (két másikat sikerült leszednie az ukrán légvédelemnek) egyike sem a parancsnoki központba csapódott.

(Reuters)

A New York Times magyar idő szerint pénteken megjelent összeállításban mutatja be, hogy mekkora különbségek vannak az Ukrajna mellett kiálló nyugati államok tényleges támogatásai között. Miközben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Lengyelország valóban komoly katonai segítséget biztosít Ukrajnának, addig Németország tényleges segítsége messze elmarad a vállalásaitól (valószínűleg Franciaország is, de a hézagos francia adatközlések miatt ezt nem lehet biztosan állítani). Ulrich Speck német külpolitikai elemző a lapnak nyilatkozva ezt a jelenséget azzal magyarázza, hogy a kontinentális hatalmak nem akarják sarokba szorítani Oroszországot,

Úgy tűnik, az az alapelv valósul meg, nem szabad hagyni, hogy Oroszország győzzön, de azt sem, hogy vereséget szenvedjen (…) Összességében a Nyugat épp elegendő fegyvert biztosít Ukrajnának a túléléshez, de ahhoz már kevés a támogatás, hogy Kijev visszaszerezze az erőszakkal elcsatolt területeit.

A nyugati külpolitika „angolszász” dominanciája miatt évtizedek óta berzenkedő Franciaország elnöke, Emmanuel Macron többször is kijelentette, hogy nem szabad „megalázni” Oroszországot, és aggodalmát fejezte ki azon felerősödő „angolszász” hangok miatt, melyek Oroszország tartós meggyengítését szorgalmazzák. A New York Times által megszólaltatott elemzők szerint Franciaország és (sokkal csendesebben) Németország egyfelől meg akarja akadályozni az orosz offenzíva sikerét, mert attól tart, hogy ha Putyin győzelmet arat, akkor célba veszi a Baltikumot vagy Moldáviát is. Másfelől azonban a német és francia diplomácia úgy kalkulál, hogy ha Oroszországot komoly katonai vereség fenyegeti Ukrajnában, akkor az szintén az eszkaláció valószínűségét növeli, mivel a sarokba szorított Putyin nem fog megalázó engedményeket tenni, hanem magasabb szintre emeli a hadviselést.

Miután csütörtökön Mikolajivben két oktatási intézményt, egy közlekedési infrastrukturális létesítményt és egy szállodát is rakétatalálat ért, a regionális kormányzó pénteken újabb támadásról számolt be. Vitalij Kim a Twitteren tett bejelentése szerint a Makarov Tengernagy Hajómérnöki Egyetem épületébe 5, a Mikolajivi Nemzeti Egyetem épületébe pedig 5 rakéta csapódott be; összesen négy ember sérült meg, őket kórházban ápolják. A rakéták letarolták a Nemzeti Egyetem felső két szintjét, az épületet a tanév kezdetéig nem is tudják helyrehozni. A kormányzó posztjához mellékelt egy biztonsági kamerás felvételt is, melyen a Makarov Tengernagy Hajómérnöki Egyetem épületében történt robbanások látszódnak:

A kormányzó arra szólította fel a demokratikus országok egyetemeit, hogy álljanak ki az ukrán oktatási intézmények mellett, és „nevezzék Oroszországot annak, ami: egy terrorista állam”.

Oroszország mélyen az ukrán hátországban, civil célpontok ellen végrehajtott rakétacsapásainak nyilvánvaló célja a harcokban közvetlenül nem érintett ukrán lakosság biztonságérzetének megingatása. A kremencsuki vagy vinnicjai támadások által megalapozott félelem kiváló táptalajául szolgál a közösségi médián végigsöprő pánikkeltő posztoknak. A nyugat-ukrajnai Lviv regionális kormányzója, Makszim Kozickij például pénteken arról számolt be, hogy egy megalapozatlannak bizonyult légiriadó után a Telegramon és a Facebookon robbanásokról beszámoló posztok terjedtek el. Kozickij ezért arra kérte a lakosságot, hogy a nyugalom megőrzése és a valódi fenyegetések kiszűrése érdekében

Mindenki gondolkozzon el azon, milyen forrásokból szerzi be információit.

A kormányzó beszámolója szerint egyébként folyamatosan érkezek az egyelőre biztonságos régióba Kelet-Ukrajnából: csütörtökön 172 ember érkezett az evakuáció céljára használt vasúti szerelvényeken, miközben 842-en indultak el a lengyelországi Przemyśl felé.

(Guardian)

Annak ellenére, hogy Szeverodonyeck és Liszicsanszk bevétele után az orosz erők műveleti szünetet tartanak, azonban az Institute for the Study of War elemzőintézet magyar idő szerint péntek hajnalban publikált jelentése alapján a Szlovjanszk-Sziverszk-Bahmut-kiszögellés ellen jelenleg is folynak kisebb szárazföldi műveletek, melyek – a szakadatlan légi- és tüzérségi csapások mellett – egy nagyobb offenzívát vetítenek előre.

A brit védelmi minisztérium napi jelentésében az áll, hogy az orosz támogatással harcoló luhanszki szeparatista erők saját jelentéseik szerint már elérték Sziverszk első házait.

A háború aktuális helyzetét, a harcok alakulását befolyásoló tényezőket és a közvetlen kilátásokat ebben a cikkben elemezte részletesen Rácz András Oroszország-szakértő.

Az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI-vel pénteken közölt adatai szerint csütörtökön az ukrán-magyar határszakaszon 7445 ember lépett be Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6225-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek. 68 menekült – köztük 22 gyermek – vonattal érkezett Budapestre. A beléptetettek közül a rendőrség 295 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Az ukrajnai háború kitörése óta a kormányzat adatai szerint 1,3 millió menekült érkezett Magyarországra, azonban közülük alig több, mint 24 ezren kértek menedékes státuszt.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az UNHCR csütörtöki adatai szerint jelenleg több mint 5,6 millió ukrajnai menekültet tartanak nyilván Európa-szerte. A háború kitörése óta közel 8,8 millióan menekültek el Ukrajnából, de több mint hárommillióan már visszatértek az országba, azonban a szervezet felmérése szerint a menekültek mintegy kétharmada arra számít, hogy a befogadó országukban maradnak, amíg Ukrajnában nem javul a biztonsági helyzet.

Bizarr felvételt osztott meg Rob Lee a Foreign Policy Research Institute Oroszország-szakértője, melyen egy orosz drón egy szívószálas műanyag poharat pottyant egy hevenyészve összetákolt ukrán védelmi állásra, a pohár azonban egy kisebb gránátot rejt, mely pont a fedezékben robban.

A bizarr jelenség mögött az a gyakorlat állhat, hogy a drón egy ki nem biztosított kézigránátot dob le, melynek biztosítószegét az elrepedő-összegyűrődő műanyag burkolat távolítja el, és az így élesített gránát azonnal detonál.

Megkezdődött az indonéziai Baliban a világ vezető gazdasági hatalmait tömörítő G20-ak csúcstalálkozója, melyen Chrystia Freeland kanadai pénzügyminiszter azonnal nekiszegezte az orosz delegációnak, hogy személyesen is felelősnek tartja őket az orosz háborús bűnökért:

Nem csak a tábornokok követhetnek el háborús bűnöket, hanem azok a technokraták is, akik lehetővé teszik a hadviselést.

A kanadai politikus az ülésen elmondott nyitóbeszédében leszögezte, hogy a háború jelenti a legnagyobb fenyegetést a globális gazdaságra, és ezzel – még ha más hangsúlyokkal is – a házigazda is egyetértett. Sri Mulyani Indrawati indonéz pénzügyminiszter ugyanis arra figyelmeztette a kétnapos találkozóra megjelent pénzügyminisztereket és jegybankelnököket, hogy „katasztrofális” következményei lesznek annak, ha nem tudják megállítani az energia- és élelmiszerárak meredek emelkedését, és a megoldás csak összefogással lehetséges.

(Reuters)

23-ra nőtt a Vinnicjában lakóépületeket és egy kulturális központot ért csütörtöki támadás halálos áldozatainak száma, és még 39 embert keresnek a romok alatt. A rendőrség péntek reggeli közleménye szerint a halottak közül csak hatot sikerült azonosítani, és igen magas a sebesültek száma. A 66 kórházban ápolt ember közül 5 kritikus állapotban van, 34-en pedig súlyos sérüléseket szenvedtek.

Az azonosított áldozatok között van a négyéves Liza Dmitrijeva, akinek utolsó óráit édesanyja posztjaiból tökéletesen lehet azonosítani. Anya és lánya csütörtök délelőtt indultak el babakocsival sétálni a frontvonaltól messze eső, Kijevtől is 300 kilométerre délnyugatra található 370 ezres város egyik forgalmas terére, és épp a Premehoj téren található nagy kulturális központ előtt jártak, amikor az épületbe becsapódott a Fekete-tengeren járőröző orosz tengeralattjáróról indított egyik robotrepülő. A robbanásban Liza életét vesztette, anyja lába pedig leszakadt, őt jelenleg kórházban ápolják. A detonációt követően a helyszínre siető mentőalakulatok által készített képeken már csak a felborult rózsaszín-fekete babakocsi látható:

A becsapódás előtt néhány perccel készült videó:

Oroszország egyelőre hivatalosan nem adott magyarázatot arra, hogyan találhattak el a precíziós csapásokra használt Kalibr robotrepülőkkel ennyire nyilvánvalóan nem katonai célpontokat, de nem hivatalos propagandacsatornákon már elkezdődött annak terjesztése, hogy az épületekben ukrán „nácikat” szállásoltak el.

(Guardian)

• A lett parlament betiltotta az orosz gázimportot.
• 22-re emelkedett a közép-ukrajnai Vinnicja városát ért orosz légicsapás áldozatainak száma.
• Támadás érte a dél-ukrajnai kikötővárost, Mikolajivot.
• Az ukránok közlése szerint már 44 települést foglaltak vissza Herszon megyében.
• A HIMARS rakétarendszerre panaszkodott az orosz külügyi szóvivő.
• Ukrajna megszakítja diplomáciai kapcsolatait Észak-Koreával.

Az előző napi, csütörtöki tudósításunkat itt olvashatja.