Tartják magukat az ukránok Szeverodonyecknél, olajembargóban állapodott meg az Európai Unió

Hétfőn órákon át tartó tárgyalást követően az Európai Unió 27 tagállami vezetőjének Brüsszelben sikerült részmegállapodásra jutnia az Oroszország elleni szankciók hatodik köréről. Charles Michel, a csúcstalálkozónak intézményi keretet biztosító Európai Tanács elnöke éjfél után jelentette be a tárgyalások sikerét; szerinte a büntetőintézkedés az Európai Unióba irányuló orosz olajexport kétharmadát érinti, francia illetékesek szerint az év végéig az orosz olajimport 90 százaléka el fog tűnni.

A magyar kormány meggyőzésére a szankciós tervezetbe bekerült az a kitétel, hogy az embargó alól mentesül a csővezetéken keresztül érkező orosz kőolaj, sőt, Magyarország biztosítékot kapott arra, hogy „az ellátás hirtelen megszakadása esetén az ellátás biztonságát vészhelyzeti megoldásokkal oldják meg”. Orbán Viktor éjszakai posztjában azt közölte: „Megszületett a megállapodás. Magyarország mentesül az olajembargó alól!”

Az Európai Tanács ülésén ezen kívül Ukrajnának megszavaztak egy 9 milliárd eurós pénzügyi segélyt az ország helyreállításának finanszírozására. Részletesen a csúcs megállapodásairól itt olvashat.

Összefoglaljuk a 96. nap legfontosabb eseményeit:

• Hétfő reggel behatoltak a napok óta ostromlott kelet-ukrajnai Szeverodonyeckbe az oroszok. A folyamatos bombázás miatt a város gáz-, víz- és áramellátás nélkül maradt. Az ukránok viszont tartják az állásaikat.
• A harcok által okozott áramkimaradások miatt 115 bányász rekedt a föld alatt Kelet-Ukrajnában.
• Halálos sebet kapott egy orosz gránát repeszétől egy francia újságíró: civileket evakuáltak Szeverodonyeckből, amikor tüzet nyitottak az oroszok az autóbuszra. Frédéric Leclerc-Imhoffról Emmanuel Macron francia elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megemlékezett.
• Robbanás rázta meg reggel az orosz kézen lévő dél-ukrajnai Melitopolt is. Autóbomba robbant a város központjában, az orosz erők és a városból elmenekült ukrán polgármester szerint is partizánakció történhetett.
• Az oroszok szerint lebombáztak egy hajógyárat Mikolajivnál – az ukrán kézen lévő kikötőváros igen közel fekszik az orosz fronthoz. Szintén orosz forrásból érkezett olyan hír, miszerint az ukránok légi támadás alá vehették a nyolc éve orosz kézen lévő Donyeck városát.
• Erdoğan török elnök arról beszélt Vlagyimir Putyinnal, hogy lépéseket kell tenni a „bizalomépítés” jegyében, és a lehető leghamarabb meg kell teremteni a békét Oroszország és Ukrajna között. Putyin a beszélgetésen azt mondta a Kreml szerint, hogy Oroszország „kész megkönnyíteni az ukrán gabona exportját”.
• Míg Ukrajna nem tudja eljuttatni a saját gabonáját, az oroszok által elfoglalt területekről már folyamatosan szállítják a gabonát Oroszországba.
• Nem szállít több gázt Hollandia felé keddtől a Gazprom.
• Joe Biden amerikai elnök szerint nem küldenek olyan rakétarendszert Ukrajnának, amivel Oroszországot is elérhetik. Washington emellett tovább puhítaná Törökországot is a svéd és a finn NATO-csatlakozás érdekében.
• Halálbüntetést is kaphatnak a mariupoli acélgyár orosz fogságba esett ukrán védői, állítják a donyecki szakadárok.
• Hosszú távú vízumot kaphatnak az orosz ellenzékiek és a Kremllel szemben kritikus újságírók is Németországban.
• Volodimir Zelenszkij az EU-csúcson arról beszélt, Európának erőt kell mutatnia, mert „Oroszország csak az erőből ért”. Ehhez pedig szerinte olajembargóra van szükség.
• Orbán újabb és újabb követeléseket fogalmazott meg az olajembargóval kapcsolatban, éjjel viszont arról érkezett hír, hogy részlegesen, de elfogadták az orosz olaj EU-importjának tilalmát.

Mégsem lesz népszavazás júliusban Dél-Oszétiában arról, hogy csatlakozzanak-e Oroszországhoz, írja a Sky News. Május 13-án hirdették ki a jogilag Grúziához tartozó oroszbarát szakadár kvázi-államban, hogy referendumot írnak ki az Orosz Föderációhoz való csatlakozásról.

Hivatalosan azért „függesztették fel” a július 17-ére kitűzött népszavazás megtartását, mert „nem zárultak le a konzultációk Moszkvával”.

A Dél-Oszétiai Köztársaságot Oroszország a 2008-as grúziai invázió után ismerte el független államnak, rajta kívül még négy ENSZ-tagállam – Nicaragua, Venezuela, Nauru (egy óceániai mikroállam) és Szíria – ismeri el a terület önállóságát. 2008 óta Oroszország rengeteg támogatást küldött a területre, orosz állampolgárságot ajánlott fel az ott élőknek, és több ezer katonát állomásoztat a régióban.

Volodimir Zelenszkij is részvétét fejezte ki a hétfőn Szeverodonyeckben meghalt francia újságíró, Frédéric Leclerc-Imhoff családjának, írja a CNN: „Ő volt a 32. újságíró, akit megöltek a háború során, és továbbra is rendkívül nehéz a helyzet” – mondta hétfő éjjeli beszédében az ukrán elnök.

Korábban beszámoltunk arról, hogy halálos sebet kapott egy orosz gránát repeszétől egy francia újságíró: a Szeverodonyeckben harcoló orosz erők egy civileket szállító járművet támadtak meg. A gránátjaik repeszei áthatoltak a menekülők buszának páncélzatán, az evakuálásról beszámoló francia újságíró, Frédéric Leclerc-Imhoff pedig halálos nyaki sebet kapott.

Emmanuel Macron francia elnök is megemlékezett az Ukrajnában meghalt újságíróról, Frédéric Leclerc-Imhoffról. Twitter-üzenetében kiemelte: „Akik a nehézségek ellenére továbbra is tájékoztatnak bennünket a harctérről, azokat biztosítani szeretném arról, hogy Franciaországtól minden támogatást feltétlenül megkapnak.”

Recep Tayyip Erdoğan török elnök külpolitikai főtanácsadójával, Ibrahim Kalinnal egyeztetett hétfőn Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, írja a Sky News. Az egyeztetés fő témája a két skandináv ország, Svédország és Finnország tervezett NATO-csatlakozása volt, az eseményről pedig a török elnök hivatala közleményt is kiadott.

Ebben az szerepel, hogy Kalin szerint a két országnak „át kell ültetnie a szövetség értékeit és elveit a biztonság és a terrorizmus elleni küzdelem tekintetében”. A közlemény hozzátette: „Svédország és Finnország számára elengedhetetlen, hogy konkrét lépéseket tegyenek a Törökország nemzetbiztonságát fenyegető terrorista szervezetekkel kapcsolatban.” Ankara ugyanis hivatalosan a Kurd Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezet miatt emelt aggályt a svéd és a finn csatlakozás ellen – igaz, ahogy arról írtunk korábban, a vétónak több más oka is lehet.

A Fehér Ház közleménye szerint az Egyesült Államok továbbra is erősen támogatja a két ország csatlakozását, és remélik, hogy Svédország és Finnország közvetlen egyeztetései Törökországgal sikerrel járnak majd, írja a CNN.

A hétfői nap végén is összeállítottuk az elmúlt 24 óra szerintünk legfontosabb képeit: Szeverodonyeck felett szinte fekete az ég, de Liszicsanszk is lángokban áll. Míg keleten sokan az evakuálásra várnak, Kijev környékén kíváncsian szemlélik az ukránok az oroszok által összehordott hadiszemetet. Az Antiochiai Szent Kézigránát után szentté avatták az ukrán fővárosban a Javellin páncéltörő rakétát is. A háború valóságába pedig belefért egy gyengéd pillanat is a szolgálaton kívül. Képes összefoglalónkat itt nézheti meg.

Az Ukrajna elleni háborúban Európát és az európai egységet is megtámadta Oroszország – erről beszélt az Európai Tanácsnak adott videóüzenetében Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint „Európának erőt kell mutatnia, mert Oroszország csak az erőből ért”.

„Csak az orosz állam felelős a történtekért. De meggyőződésem, hogy mindannyiunk számára nyilvánvaló, hogy folytatnunk kell a szankciós politikát ezzel az agresszióval szemben. Ez létfontosságú a számunkra, és nagy segítséget is jelentene.”

– mondta Zelenszkij. Szerinte csak az európai egység jelenthet megoldást, ennek érdekében pedig felszólította a tagállamokat a hatodik szankciócsomag elfogadására, kiemelve az olajembargót.

„Oroszországnak éreznie kell, milyen árat fizet az Ukrajna és Európa egésze elleni támadásáért. Nekünk pedig függetlenítenünk kell magunkat az orosz energia fegyverétől – legalább az olaj tekintetében.”

Az ukrán elnök beszédéről bővebben itt olvashat.

Hosszú távú vízumot biztosítanának a Németországba menekülő orosz ellenzékieknek, jogvédőknek és üldöztetett újságíróknak, írja a német belügyminisztérium közleménye alapján az MTI.

Nemrég a Spiegel számolt be arról, hogy tömegével érkeztek ellenzékiek és rendszerkritikus újságírók Oroszországból a németekhez február 24. óta – a hetilap egyenesen azt vetette fel kérdésként, „ellen-Moszkva lehet-e Berlinből”.

Az elmúlt hetekben dilemmát okozott az, miként járjon el velük a szövetségi kormány, a hivatalosan kiadott, 90 napra szóló vízumok időkerete ugyanis sokaknál a végéhez ért.

A belügyminisztérium hétfői közleménye szerint mostantól három hónapnál hosszabb időre adhatnak ki vízumot az üldöztetett oroszoknak – így a „külföldi ügynökként” bejegyzett szervezetek munkatársainak, a demokratikus ellenzék tagjainak, a civil társadalom képviselőinek és a családtagjaiknak is.

A minisztérium szóvivője hozzátette: egyelőre nem lehet megbecsülni, hányan lehetnek jogosultak a különleges vízumra, de minden egyes esetben hitelesen kell igazolni azt, hogy üldözi őket tevékenységükért az orosz állam, írja a Deutsche Welle.

Vlagyimir Putyin tanácsadója volt az orosz elnök elődjének, Borisz Jelcinnek a veje – de csak áprilisig, írja a Sky News. Valentin Jumasev az előző hónapban mondott fel a posztjáról, amiért ugyan fizetést nem kapott, és nem játszott jelentős szerepet a döntéshozatalban sem, de ő volt az egyik utolsó kapocs, ami még Putyint összekötötte a Jelcin-érával.

Jumasev már Jelcin elnöksége alatt a Kreml tanácsadójaként dolgozott, majd 1997 márciusa és 1998 decembere között az elnöki hivatal vezetője volt. Míg első házasságából született lánya, Polina az egyik leggazdagabb orosz oligarcha, Oleg Gyeripaszka neje lett, addig második házasságával Jelcin lányát, Tatjana Jelcinát vette feleségül.

Autóba telepített bomba robbant az orosz kézen lévő dél-ukrajnai Melitopol központjában, írja a Sky News. Korábban beszámoltunk arról, hogy Oroszország szerint „ukrán szabotőrök” voltak az elkövetők, de nem szolgáltattak semmilyen bizonyítékot ennek alátámasztására. Úgy tudni, három ember sérült meg a robbanás miatt.

A robbanásról beszámolt Melitopol ukrán fennhatóságú területre kimenekített polgármestere, Ivan Fedorov is, hozzátéve, hogy az eset az oroszok által kinevezett helyi vezetés egyik épületének közelében történt.

Fedorov szerint lehetséges, hogy a robbantást helyi ellenállók követték el, hiszen a lakosság jó része nem ért egyet az orosz megszállással.

Korábban Rácz András Oroszország-szakértő is beszélt a Telexnek arról, hogy az utcai tüntetéseket egyre inkább erőszakos partizánakciók váltják fel a megszállt dél- és kelet-ukrajnai területeken: „Robbantottak már fel kollaboráns polgármestert, és lőttek agyon oroszbarát blogger-influenszert is. Mindezek mellett egyre több a támadás az orosz katonai szállítmányok és a vasúti infrastruktúra ellen” – mondta Rácz. A szakértővel készült helyzetelemzésünket az ukrajnai háború aktuális állásáról itt olvashatja.

Ukrajnának „elege van” az Európai Unióval való együttműködés „különleges megoldásaiból”, és valódi tagságra törekedne – erről beszélt a Guardian szerint hétfőn Dmitro Kuleba. Az ukrán külügyminiszter francia kollégáját, Catherine Colonnát látta vendégül Kijevben, megbeszélésük után pedig azt mondta:

„Egyértelműen, jogilag is meg kell erősítenünk azt, hogy Ukrajna az európai integrációs projekt része – ezt pedig meg lehetne erősíteni a tagjelölti státusz megadásával.”

Hasonlóan fogalmazott az Európai Parlament elnöke is a hétfői EU-csúcs során: Roberta Metsola szerint „valódi perspektívát és reményt” adhatna Ukrajnának a tagjelölti státusz – igaz, ezt „nem adhatják meg egyik napról a másikra”.

„Ukrajnának most reményre és perspektívára van szüksége, különben rákényszerítjük Kijevet, hogy más partnert keressen”

– idézte Metsola nyilatkozatát az MTI.

Bár korábban több uniós tagállam is úgy nyilatkozott, hogy támogatnák Ukrajna gyorsított felvételét az Európai Unióba, azóta már nyilvánvaló lett mindenki számára, hogy gyorsított út nem létezik. Sőt, egyelőre a tagjelölti státuszt sem kapta meg Ukrajna – az ország uniós perspektíváiról itt írtunk bővebben.

Emmanuel Macron francia elnök is megemlékezett az Ukrajnában meghalt újságíróról, Frédéric Leclerc-Imhoffról:

„Ukrajnába utazott, hogy megmutassa a háború valóságát. Halálos találat érte egy humanitárius buszjáraton, amin civilekkel együtt menekült az oroszok bombái elől”

– írta Twitteren a francia államfő. „Osztozom a család, a rokonok és a kollégák gyászában Frédéric Leclerc-Imhoff halála miatt, és részvétemet szeretném nekik kifejezni. Akik pedig a nehézségek ellenére továbbra is tájékoztatnak bennünket a harctérről, azokat biztosítani szeretném arról, hogy Franciaországtól minden támogatást feltétlenül megkapnak.”

Leclerc-Imhoff munkahelye, a BFM TV hírtelevízió egy fényképet is megosztott a Szeverodonyeck közelében meghalt újságíróról:

Ahogy arról beszámoltunk, egy civileket szállító járművet támadtak meg az oroszok: a gránátjaik repeszei áthatoltak a menekülők buszának páncélzatán, az evakuálásról beszámoló francia újságíró, Frédéric Leclerc-Imhoff pedig halálos nyaki sebet kapott.

Halálbüntetés várhat a mariupoli Azovsztal acélgyár ukrán védőire, akik most jórészt az oroszbarát szakadár állam, a Donyecki Népköztársaság (DNR) erői kezében vannak, írja az AFP jelentése alapján a Guardian.

Orosz tisztviselők egyenesen terrorizmussal vádolják az Azov-ezred katonáit is magában foglaló ukrán védőket. Korábban pedig beszámoltunk arról, hogy az ukrán hadifoglyokat a szeparatisták törvényszéke állíthatja bíróság elé – ezt most megerősítette a szakadár kvázi-állam igazságügyi minisztere is:

„A bíróságon döntenek majd róluk. Ilyen bűntettekért a legmagasabb büntetést szabjuk ki a DNR-ben – a halálbüntetést. Minden hadifogoly a DNR területén van”

– mondta Jurij Szirovatko, hozzátéve, hogy közel 2300 katonát vittek el az Azovsztal területéről.

Bár a mariupoli acélgyár védői nyolcvan napig kitartottak, most úgy tűnik, hősiességük lehet a vesztük is: „Ezek az emberek katonai értelemben teljesen egyértelműen hősök” – mondta róluk a Telexnek Rácz András történész, aki szerint viszont „Oroszország nem akarna hősöket átadni Ukrajnának”. Mivel a Donyecki Népköztársasághoz hasonló szakadár entitások „nemzetközi jogi értelemben tökéletes fekete lyukak”, Rácz szerint „Oroszország ki tudja szervezni a kegyetlenkedéseket az általa fenntartott szeparatistáknak”, ez pedig akár az Azovsztal védőinek kivégzését is jelentheti.

Részletesen a mariupoli védők helyzetéről és az ukrajnai háború aktuális állásáról itt olvashat.

Oroszország kész megkönnyíteni az ukrán gabona exportját – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a török elnökkel folytatott telefonbeszélgetésekor hétfőn a Kreml közleménye szerint. Bár korábban a Reuters úgy számolt be a beszélgetésről, hogy nem esett szó a két államfő között élelmiszer-biztonsági kérdésekről, a Sky News jelentése szerint a Kreml ezt megcáfolta.

Putyin azt mondta, kész együttműködni Törökországgal abban, hogy akadálytalanul hagyhassák el a gabonaszállítmányok az ukrán kikötőket. Hozzátette, Oroszország jelentős mennyiségű műtrágyát és élelmiszert is exportálna, ha feloldanák az országgal szembeni szankciókat.

A Kreml szerint Putyin és Recep Tayyip Erdoğan török elnök megbeszélésén „nagy hangsúlyt kapott a Fekete- és az Azovi-tengeren való hajózás biztosítása és a vizeken lévő aknaveszély felszámolása”.

Oroszország és Ukrajna adja a világ búzakészleteinek közel egyharmadát, emellett Oroszország a világ egyik legfontosabb műtrágyaexportőre, Ukrajna pedig a kukorica és a napraforgóolaj egyik fő exportőre. Ezért az orosz–ukrán háború önmagában is erős hatást gyakorol az élelmiszerek világpiaci árára, ehhez jött hozzá még az is, hogy az oroszok az utóbbi időben blokkolni kezdték az ukránok tengeri gabonaszállítását.

Lezárult a Chelsea FC eladása, írja az angol futballklub hétfői közleménye alapján a Sky News. Ahogy arról írtunk korábban, Roman Abramovics orosz oligarcha a klubot egy amerikai üzletember, Todd Boehly vezette konzorciumnak adta el.

Az egyezség még május elején született meg, az üzletet pedig a múlt héten hagyta jóvá a brit kormány. London ugyanis biztosítottnak látta, hogy az 5,2 milliárd eurós üzletből származó bevételt humanitárius célokra és a háború áldozatainak támogatására fordítják majd Ukrajnában.

Bár az átszámítva több mint kétezer milliárd forintos összegből Abramovics egy fillért sem kap majd, a Vlagyimir Putyinhoz közel álló oligarcha örült annak, hogy sikerrel zárult az eladási folyamat.

Leállítja Hollandia felé a gázszállítást a Gazprom keddtől, írja a Guardian. A GasTerra holland állami gázkereskedő ugyanis nem volt hajlandó rubelben fizetni az oroszoknak az Fd.nl üzleti lap cikke szerint.

A Guardian tudósítója szerint Hollandia gázellátásának 15 százaléka érkezik Oroszországból.

Moszkva eddig Lengyelország, Bulgária és Finnország felé zárta el a gázcsapokat, de egyre több nyugat-európai ország dolgozik azon, hogy megszabaduljon az orosz energiaforrásoktól – erről itt írtunk bővebben.

Törökország kész szerepet vállalni egy „megfigyelői mechanizmusban” Oroszország, Ukrajna és az ENSZ között – mondta a török elnök az orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során, írja a Guardian.

Recep Tayyip Erdoğan arról beszélt Vlagyimir Putyinnal, hogy lépéseket kell tenni a „bizalomépítés” jegyében, és a lehető leghamarabb meg kell teremteni a békét Oroszország és Ukrajna között.

Bár a múlt héten egy magas rangú török tisztviselő arról beszélt a Reutersnek, hogy Törökország a Boszporuszon keresztül nyitna folyosót az ukrán gabonaszállítmányoknak, a hírügynökség szerint a két elnök hétfői megbeszélésén nem kerültek szóba élelmezési kérdések.

Frissítés 18:09-kor: A Kreml is beszámolt a két elnök megbeszéléséről, eszerint Putyin jelezte Erdoğannak: Oroszország kész megkönnyíteni az ukrán gabona exportját.

Hétfőn és kedden Brüsszelben találkozik az Európai Unió 27 tagállamának vezetője, hogy egyezségre jusson az Oroszország elleni szankciók újabb köréről. Orbán Viktor az embargós javaslat azon részével egyetért, amely mentesíti a csővezetéken keresztül érkező orosz kőolajat az embargó alól. A magyar kormányfő azonban új követeléssel is előállt: garanciát vár Magyarország számára arra, hogy ha valami történik az Ukrajnán áthaladó kőolajvezetékkel, Magyarország akkor is hozzáfér a tengeri olajszállítmányokhoz. Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője közben egy német hírtelevíziónak adott interjúban azt mondta: ha Magyarország nem hajlandó csatlakozni a közösségi döntéshez, akkor az Európai Unió tagországainak a közösségi szint helyett a kormányközi együttműködés keretében kell bevezetniük embargót az orosz kőolajra. Részletek ebben a cikkünkben>>>

Az Egyesült Államok nem fog olyan nagy hatótávolságú rakétarendszereket küldeni Ukrajnának, amelyek elérhetik Oroszországot – jelentette ki Joe Biden. Az amerikai elnök azokra a hírekre reagált ezzel, amelyek szerint a Fehér Ház olyan fegyverrendszereket is szállítana Ukrajnának, amelyek több száz kilométeres hatótávolságúak, sokkal messzebbre lehet lőni velük, mint a mostani ukrán fegyverek bármelyikével. A Biden-kormányzat korábban is kifejezte már: tart attól, hogy ezeket a fegyvereket Ukrajna nem védekező, hanem támadó feladatokra használná. (Sky News)

Meghalt egy francia újságíró Szeverodonyecknél, miután találat ért egy civileket szállító járművet, írja a Guardian. Az orosz csapatoknak hétfőn sikerült behatolniuk a város külső kerületeibe. Szerhij Gajdaj, Luhanszk tartományi kormányzójának közleménye szerint egy páncélozott evakuáló járművük 10 embert akart felvenni a területről, amikor ellenséges tűz alá került. A gránátok repeszei áthatoltak az autó páncélzatán, és az evakuálásról anyagot készítő francia újságíró halálos nyaki sebet kapott.

Az oroszok két irányból, Novoajdar és Sztarobilszk felől tudtak behatolni Szeverodonyeck városába, és egy körülbelül 100 méteres sávot ellenőriznek. Sokkal mélyebbre nem tudtak előrenyomulni, az ukránok tartják állásaikat – derül ki Roman Vlaszenkó, a 100 ezres város kerületi közigazgatási vezetőjének szavaiból, aki a Radio Liberty ukrán szolgálatának nyilatkozott. Vlaszenko azt is elmondta, hogy a közeli Liszicsanszkban orosz offenzívák zajlanak, de állítása szerint ezek egyelőre a vidékre korlátozódnak. A Liszicsanszk-Bahmut autópálya az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt áll, de az orosz csapatok folyamatosan lövik. (BBC)

Az orosz TASZSZ hírügynökség jelentése szerint az oroszok által elfoglalt és ellenőrzött Herszon régiójából Oroszországba szállítják a tavaly learatott gabonát. Az oroszok által felállított helyi vezetés szerint napraforgómagot is exportálni fognak Oroszországba.

Ukrajna korábban azzal vádolta az oroszokat, hogy a megszállt területekről lopják az ukrán gabonát. Mindeközben az elakadó és elmaradozó szállítmányok világszerte komoly élelmiszerválságot okozhatnak, hiszen Ukrajna kulcsszereplő a globális élelmezési rendszerben. Ennek esélyeiről és következményeiről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

(Sky News)

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetőire hivatkozva azt állítja, hogy az ukrán hadsereg légi támadás alá vette Donyeck városát, és többek között két iskolát és egy tornacsarnokot is lőttek. A szakadárállam védelmi központjának közleménye szerint a támadásban 5 ember meghalt (köztük egy tinédzser is), és további 16-an megsérültek.

Az állításokat független források nem erősítették meg. Oroszország, illetve a befolyásuk alatt álló szakadárállamok korábban is vádolták már civilek elleni támadással az ukrán hadsereget, egyelőre bizonyíték nélkül. A civilek elleni orosz támadásokat, mint a bucsai mészárlás, azonban Oroszország rendre tagadja.

Bár nagy figyelmet kapott korábban, hogy Németország hosszú hagyományt megtörve fegyverszállításra szánta el magát Ukrajna megsegítésének érdekében, egyelőre a megvalósult fegyverszállítmányok jelentősen elmaradnak az ígéretektől – állítja a Welt am Sonntag a lap birtokába jutott dokumentumok alapján.

A lap szerint Németország március 25. óta csak két fegyverszállítmányt küldött Ukrajnának, és ezek is az ígértnél jóval kevésbé jelentős tételeket tartalmaztak: 4600 páncéltörő aknát, géppuskaalkatrészeket, rádiókat, kézigránátokat és más robbanószereket. A német kormány április végén hosszú hezitálás után jóváhagyta nehézfegyverek, köztük harckocsik Ukrajnába küldését, ebből egyelőre semmi nem valósult meg: a beígért ötven Gepard önjáró légvédelmi gépágyú és hét Panzerhaubitze 2000 önjáró tarack első darabjai csak júliusban érkezhetnek meg.

Mindez éles ellentétben áll Olaf Scholz német kancellár retorikájával, amelyben rendre határozott támogatásáról biztosítja Ukrajnát, de számos másik NATO-tagállam gyakorlatával is, amelyek a németnél jóval jelentősebb fegyvertámogatást biztosítottak eddig Ukrajnának. Szombaton Andrzej Duda lengyel elnök is kritizálta Németországot, mert a korábbi ígéret ellenére nem látta el Lengyelországot harckocsikkal, cserébe azokért a szovjet gyártmányú harckocsikért, amelyeket a lengyelek átadtak Ukrajnának.

A német kormány biztonsági okokra és minősített adatokra hivatkozva nem kommentálta az állításokat.

Arról, hogy hogyan alakítja át a német külpolitikát az orosz–ukrán háború, és hogyan birkózik meg a német kormány az ezzel járó kihívásokkal, ebben a cikkben írtunk részletesebben.

(Times, Telegraph)

Az orosz védelmi minisztérium napi jelentése szerint a tüzérségük lebombázott egy hangárt a dél-ukrajnai Mikolajivban található Okean Hajógyárban, a támadásban állításuk szerint járművek és felszerelések is megsemmisültek.

A jelentés állításait független forrás egyelőre nem erősítette meg.

(Sky News)

A harcok által okozott áramkimaradások miatt 115 bányász rekedt a föld alatt a kelet-ukrajnai Donyecki területen a régió kormányzója, Pavlo Kirilenko szerint. közülük 112-en a centralnajai, hárman pedig a toreckajai bányában vannak. Kirilenko azt mondta, már dolgoznak a kimenekítésükön.

A kormányzó szerint Bahmut és Kramatorszk is áram nélkül maradt a harcok miatt, és korábban a Luhanszki területen fekvő Szeverodonyeckből is hasonló hírek érkeztek.

(Sky News)

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség egy nagy robbanásról adott ki jelentést az orosz ellenőrzés alatt álló dél-ukrajnai Melitopol városában.

„Ma reggel 7:40 körül erős robbanás hallatszott a város központjában. A házak ablakai és falai megremegtek. A város központja fekete füsttel telt meg” – idézték Vlagyimir Rogovot, az oroszok által felállított helyi katonai tanács tagját. A RIA egy helyi forrásra hivatkozva azt írja, hogy egy autó robbant fel a városháza egyik épülete mellett, és a gyanú szerint egy ukrán szabotázscsoport követte el a támadást.

Arról Rácz András Oroszország-szakértő is beszélt az ukrajnai helyzetet összefoglaló vasárnapi cikkünkben, hogy az oroszok által elfoglalt területeken ukrán szabotázsakciók nehezítik az orosz hatalom konszolidációját. De vajon miért számolna be ilyesmiről az orosz érdekek szempontjából kellemetlen történéseket jellemzően elhallgató orosz propaganda? A válasz kiderül Rogov további szavaiból:

„Az ilyen támadások nem fognak abbamaradni, amíg az UGIL (Ivano-Frankivszk és Lvov Ukrán Állam) terrorszervezet létezik. A Zelenszkij-rezsim gyűlöli a békés életet Melitopolban és más felszabadított területeken. A demilitarizációt és a nácitlanítást a végsőkig el kell végezni az egész poszt-ukrán térségben!”

(Guardian)

A napok óta ostromlott kelet-ukrajnai városba hétfő reggel hatoltak be az oroszok, és a folyamatos bombázás miatt a gáz-, a víz- és az áramellátás is erősen akadozik.

„Három, négy, öt órán keresztül lőnek, majd előrenyomulnak. Akik támadnak, azokat megölik, aztán újra elkezdődik a lövöldözés, majd újabb támadás. És ez addig tart, amíg valahol át nem tudják törni az állásainkat” – mondta Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület kormányzója.

„Az idő most elég meleg. És Szeverodonyeck külvárosában mindenütt ez a tartós hullabűz terjeng, mert [az oroszok] nem viszik el a holttesteket”

– tette hozzá.

(Sky News)

„Magyarország egyértelműen elítéli az orosz agressziót és Ukrajna fegyveres megtámadását. Követeljük minden háborús bűn kivizsgálását, és megfelelő büntetést kérünk azokra, akik ezeket az emberiség elleni barbár tetteket elkövették”

– mondta Novák Katalin köztársasági elnök egy vasárnap esti adománygyűjtő műsorban bejátszott videón a a jelenleg működő egyetlen ukrán tévécsatornán. A videót hétfő reggel osztotta meg a Facebook-oldalán:

Bár a magyar kormány tagjai is el szokták mondani a kötelező köröket Ukrajna megtámadásának elítéléséről, jellemzően nem ez, hanem a békepártiság és a háborúból való kimaradás hangsúlyozása, a magyar ellenzék háborúpártisággal vádolása, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kritizálása, illetve az Oroszország elleni uniós szankciók helyességének brüsszelezéssel tarkított vitatása szokott a háborús narratíva hangsúlyos eleme lenni. Jó példa erre a kettős kommunikációra, amikor Orbán Viktor miniszterelnök április elején azután tette egyértelművé, hogy elítéli a bucsai mészárlást, miután Jaroslaw Kaczyński, a vezető lengyel kormánypárt elnöke és Orbán régi szövetségese egy interjúban kritizálta őt, amiért szerinte nem volt hajlandó elítélni Oroszországot a történtek miatt.

A márciusban köztársasági elnökké választott Novák Katalin már a hivatalba lépése pillanatától látványosan más stratégiát követ. Szimbolikus lépés volt már az is, hogy az első elnöki útja Lengyelországba vezetett, ahol elítélte a putyini agressziót. A vasárnapi tévéműsorban pedig ukrán nemzeti színekbe öltözve jelentkezett be, és bár elsorolta a kormány számára fontos üzeneteket is a háborúval kapcsolatban – az MTI pedig természetesen ezeket emelte ki a beszámolójában –, a beszédét nem ezekkel, hanem a fenti idézettel nyitotta.

Novák a szűk egyperces beszédében elmondta még, hogy Magyarország eddig is és ezután is segít az Ukrajnából menekülőknek, és a béke fontosságával zárta az üzenetét:

„Magyarország és a magyar emberek az ártatlan áldozatok mellett állnak, csak a békére vágyunk; minél előbb, annál jobb.”

(MTI)

Az orosz csapatok behatoltak a kelet-ukrajnai Szeverodonyeck külvárosába. A város bombázásában két civil meghalt, és további öt megsérült – közölte a Luhanszki terület kormányzója, Szerhij Gajdaj.

A kormányzó szerint az oroszok délkelet és északkelet felől is bejutottak a városba. A szomszédos Liszicsanszk továbbra is ukrán ellenőrzés alatt áll, de a városba vezető utat is lövik az oroszok. Liszicsanszkból folyik a lakók evakuálása.

A régiót és mindkét várost napok óta intenzíven támadják az oroszok, Szeverodonyeck jelenleg a műveletek fő célpontja.

(Sky News)