Kárpátalját rakétatalálat érte, a kijevi magyar nagykövetség szerint rágalom, hogy Magyarországnak szóltak az ukrajnai támadásról

2022. május 3. – 07:34

frissítve

Kárpátalját rakétatalálat érte, a kijevi magyar nagykövetség szerint rágalom, hogy Magyarországnak szóltak az ukrajnai támadásról
Mariupolból kimenekített civilek Zaporizzsjában – Fotó: Stringer / Anadolu Agency via AFP

Másolás

Vágólapra másolva
  • A háború kitörése óta először lőtték Kárpátalját. Egy infrastrukturális létesítményt találtak el, sérültekről vagy áldozatokról nincs hír.
  • A nyugat-ukrajnai Lvivben robbanások voltak, a város egy része áram nélkül maradt. A donyecki régióban történt bombázásban tízen meghaltak és 15-en megsérültek.
  • Ferenc pápa egy interjúban arról beszélt, Orbán Viktor az április 21-i találkozójukon elmondta, május 9-én vége lesz a háborúnak. A budapesti ukrán nagykövet válaszokat vár a magyar kormánytól az ügyben.
  • A kelet-ukrajnai frontról küldött videóban mondott köszöntetet az MTA-nak a díjnyertes kárpátaljai magyar matematikus. Traski Viktor, az Ungvári Nemzeti Egyetem kutatója önként jelentkezett, hogy az ukrán hadseregben harcoljon.
  • Az ukrán parlament előtt mondott beszédében Boris Johnson brit miniszterelnök bejelentette, hogy újabb 300 millió fontnyi harci eszközzel segítik az ukrán erőket.
  • A háború kitörése óta először érte rakétatámadás Kárpátalját. Egy elektromos alállomást és egy vasútállomást ért találat a Volóci járásban, sérültekről vagy áldozatokról nincs hír.
  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök komoly sikernek tartja, hogy 156 civilt sikerült kimenekíteni a mariupoli Azovsztal acélgyárból, ahol még mindig sokan bujkálhatnak.
  • A nyugat-ukrajnai Lvivben robbanások voltak, a város egy része áram nélkül maradt, köztük egészségügyi intézmények. A donyecki régióban történt bombázásban tízen meghaltak és 15-en megsérültek.
  • A kijevi magyar nagykövetség szerint alaptalan rágalom, hogy Putyin előre szólt Magyarországnak az ukrajnai támadásról, mint azt állította egy ukrán tisztviselő.
  • Ferenc pápa egy interjúban arról beszélt, Orbán Viktor az április 21-i találkozójukon elmondta, május 9-én vége lesz a háborúnak. A budapesti ukrán nagykövet válaszokat vár a magyar kormánytól az ügyben.
  • A kelet-ukrajnai frontról küldött videóban mondott köszöntetet az MTA-nak a díjnyertes kárpátaljai magyar matematikus. Traski Viktor, az Ungvári Nemzeti Egyetem kutatója önként jelentkezett, hogy az ukrán hadseregben harcoljon.
  • A virtuálisan az ukrán parlament előtt mondott beszédében Boris Johnson brit miniszterelnök bejelentette, hogy újabb 300 millió fontnyi harci eszközzel segítik az ukrán erőket.
  • A V4-országok közül egyedül Magyarországra érkezik a lengyel kormány plakátkampánya az orosz háborús bűnökről.
  • az Európai Bizottság az orosz olajnak kitett függősége miatt felmentést adhat Magyarországnak és Szlovákiának egy esetleges orosz olajembargó alól.
  • Moszkva szerint Izrael a neonácik mellé állt Ukrajnában, és már a NATO felé igyekvő Svédország is náci.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szokásos esti beszédében azt mondta, hogy 156 embert sikerült kimenekíteni a mariupoli Azovsztal acélgyárból. (Az ENSZ 101 civilről beszélt korábban.) Az elnök szerint hosszas előkészítést és sok tárgyalást igényelt a civilek evakuálása, de meglett az eredménye. A kimenekített civilek nagyrészt nők és gyerekek, akik közel két hónapot töltöttek a bunkerekben. A gyerekek között van olyan is, aki mindössze 6 hónapos, mondta Zelenszkij.

Hozzátette: az oroszok megszegik a tűzszüneti megállapodásokat.

„Folytatják az acélgyár elleni támadásokat, megpróbálják lerohanni a komplexumot. Sokszor mondták nekem, hogy senkit nem lehet megmenteni. Hogy lehetetlen. És ma 156 ember van Zaporizzsjában. Ez még nem győzelem, de mégis eredmény. És hiszem, hogy van esély arra, hogy másokat is megmentsünk.”

Szerinte az oroszok idegesen reagáltak a sikerükre. A városok bombázásával csak a tehetetlenségüket próbálják palástolni, mert tudják, hogy Ukrajnát képtelenek legyőzni. Itt felsorolta, hány ukrán várost bombáztak kedden. Zelenszkij szerint minden egyes hasonló támadással Oroszország messzebb került a civilizációtól.

Megemlékezett a 17 halálos áldozattal járó közúti balesetről is, ami Kijev és Csap között történt. Egy busz, egy gépkocsi és egy üzemanyag-szállító teherautó ütközött össze. A balesetnek nincs köze a háborúhoz.

Zelenszkij beszédében köszönetet mondott a brit kormánynak a 300 millió fontnyi harci eszközért, amivel Ukrajnát támogatják majd.

Az ENSZ közlése szerint 101 civilt sikerült kimenekíteni a mariupoli Azovsztal acélgyárból. Vannak köztük nők, férfiak, gyerekek és idősek. A konvojhoz 58-an csatlakoztak a Mariupolhoz közeli Manhush nevű településen. Végül 127-en érkeztek meg Zaporizzsjába kedden, többen úgy döntöttek útközben, hogy másfelé veszik az irányt.

Azok közül, akiket az acélgyárból mentettek ki, 30-an úgy döntöttek, hogy inkább Mariupolban maradnak, és megkeresik a hozzátartozóikat. „Ezek az emberek Mariupolban éltek és dolgoztak, nehéz lett volna számukra úgy elmenni, hogy nem tudják, mi lett a szeretteikkel” – mondta Osnat Lubrani, az ENSZ ukrajnai koordinátora.

A túlélők pokoli élményekről számoltak be nekik, hetekig folyamatos halálfélelemben és borzalmas körülmények között éltek. Megtippelni sem tudja, hogy még hányan bujkálhatnak a gyár alatt húzódó pincerendszerben, sokan nem mernek vagy nem tudnak előjönni.

Egy Elina nevű nő a CNN-nek arról beszélt, hogy közel két hónapig bujkált a családjával a föld alatt. Levesen, konzerveken és teán éltek. Amikor az oroszok bombázták a gyárat, a bunker teljesen beleremegett, szinte ugrált. Tudomása szerint amikor ő eljött onnan, még 42 civil tartózkodott a bunkerben. A családjának három lakása volt, mind elpusztult a város ostroma során, leégtek.

„Túlélte a holodomort, a deportálást, az első és a második világháborút, még a nácik sem tudták elpusztítani Mariupolt. De jöttek az oroszok, és lerombolták.”

Egy Szergej nevű férfi szintén hónapokat töltött a bunkerben. Főleg arra panaszkodott, hogy a pincékben állott volt a levegő, amit csak tetézett a nedvesség. A háború elején még 36 óvóhely volt a gyár területén, de mostanra csak pár maradt az állandó bombázás miatt. Elmondása szerint a bunker két szintje súlyosan sérült katonákkal volt tele.

Lviv polgármestere, Andrij Szadovji újabb részleteket közölt a kora esti robbanásokról. Három elektromos alállomást ért rakétatalálat, ami több helyen áramkimaradást okozott, egészségügyi intézmények is maradtak áram nélkül.

Az egyik eltalált állomásnál tűz ütött ki. A támadásban ketten sérültek meg. A polgármester szerint a lakossági infrastruktúrában is komoly károkat okoztak a robbanások: betörtek a házak ablakai, akadozott a vízellátás.

Az ukrán vasúttársaság szerint összesen hat vasútállomást ért orosz rakétatámadás Közép- és Nyugat-Ukrajnában kedden. Senki nem sérült meg a támadásokban, azonban az infrastruktúrában komoly kár keletkezett.

A Kárpatalja.ma információ szerint egy elektromos alállomást és egy vasútállomást ért találat a kárpátaljai Volócon. A helyszínen tűz van, a hatóságok közlése szerint dolgoznak az elhárításán. Sérültekről vagy halálos áldozatokról továbbra sincs hír.

A Kijevtől 20 kilométerre található Irpiny polgármestere, Olekszandr Markusin kedden azt mondta, hogy az oroszok visszavonulása óta 290 civil holttestét találták meg. 185 személy holttestét sikerült azonosítani ez idáig. Nagyrészt férfiakról van szó, halálukat repeszek és lövedékek okozták. Öt személyt egy toronyház udvarán és egy gyermekfejlesztő központ közelében lőttek agyon.

(CNN)

Orosz rakéta talált el egy infrastrukturális létesítményt Kárpátalja egyik hegyvidéki járásában – közölte Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója. Helyi idő szerint este fél 8 előtt szólaltak meg a légvédelmi szirénák, nem sokkal később csapódott be a rakéta a létesítménybe.

A hatóságok jelenleg próbálják kideríteni, vannak-e sérültek vagy áldozatok.

Ez volt az első alkalom a háború alatt, hogy ezt a régiót is célba vették az oroszok.

A hatóságok arra kérnek mindenkit, hogy ne osszanak meg képeket vagy videókat a helyszínről. A Kárpatalja.ma Vitalij Glagola újságíró értesülései alapján arról ír, hogy a Volóci járásba csapódott be egy rakéta, de jelenleg nem tudni sérültekről.

A lap információi szerint egy elektromos alállomást és egy vasútállomást ért találat, a helyszínen tűz van.

(444)

A Politico szerint a kijevi magyar nagykövetség felháborodását fejezte ki, amiért Olekszij Danilov, az ukrán Biztonsági és Védelmi Tanács (BVT) titkára hétfőn azt állította, hogy Vlagyimir Putyin előre szólt Magyarországnak az ukrajnai invázióról.

Olekszij Danilov nyilatkozata „olyan vádakat tartalmaz, amelyek hamisak és alaptalanok, és gyűlöletet szítanak a magyarok és Magyarország ellen a háborútól szenvedő ukrán nép között” – közölte a nagykövetség kedden.

„Határozottan visszautasítjuk és elítéljük a Magyarországgal szemben megfogalmazott rágalmakat. Felszólítjuk Danilov urat, hogy vonja vissza kijelentéseit”

Danilov arról is beszélt a tévéinterjúban, hogy a magyar kormány területeket akart szerezni Ukrajnától, azonban állításait semmivel sem támasztotta alá. Úgy fogalmazott: „valamiért azt gondolták, hogy megszerezhetik az országunk egy részét. Ez soha nem fog megtörténni. Majd meglátjuk, milyen következmények sújtják azt az országot a háború után”

Erre reagálva a magyar nagykövetség azt is közölte: magyarázatot várnak az ukrán vezetéstől arra vonatkozóan, „hogyan képzelik el kétoldalú és jószomszédi kapcsolataink jövőbeni alakítását”, tekintettel arra, hogy nem ez volt az első eset, hogy az ukrán vezetés egyes képviselői így beszélnek Magyarországról, amely többször bizonyította támogatását és szolidaritását Ukrajnával.

Korábban Menczer Tamás külügyi államtitkár mindössze annyival intézte el Danilov mondatait, hogy „nem szállítunk fegyvereket az Ukrajnában zajló háborúba.”

Helyi idő szerint 8 óra körül négy robbanást lehetett hallani a nyugat-ukrajnai Lviv városában. A CNN helyszíni stábja szerint az egyik robbanás a városközponthoz közel történt. Lviv polgármestere, Andrij Szadovji azt írta a Twitteren, hogy a város egy részén nincs áram. A bejegyzés szerint két áramelosztót ért találat.

Az ukrán vasútra hivatkozva azt írja a CNN, hogy vasúti létesítményeket ért támadás, emiatt egyes vonatok késnek.

Találkozót kért a magyar kormánytól Ferenc pápa kijelentése miatt az ukrán nagykövet, Ljubov Nepop, írja az Azonnali. A pápa arról beszélt egy interjúban, hogy Orbán Viktor azt mondta neki az április 21-i találkozójukon, hogy az oroszoknak van egy tervük, és hogy május 9-én véget fog érni a háború.

„Tudjuk, hogy sokszor a partnereinknek több információja van, mint nekünk, és nagyon fontos lenne, hogy mi is megkapjuk őket, hiszen fontos lehet a háború befejezéséhez, hogy tudjunk hasonló tervekről” – válaszolta az ukrán nagykövet arra a kérdésre, hogy hozzájuk is jutott-e el hasonló információ. Nepop még nem kapott visszajelzést a találkozóról.

Hétfőn az ukrán biztonsági és védelmi tanács titkára azt mondta, Putyin előre szólt Magyarországnak az invázióról. A nagykövetnek erről sincs információja, emiatt is szeretne találkozni a magyar kormány képviselőivel. A teljes cikket itt olvashatja.

Pavlo Kirilenko, Donyeck régió kormányzója késő délután jelentette be, hogy tízre nőtt a donyecki régiót ért támadás halálos áldozatainak száma. Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy a halálos áldozatok mellett 15-en sérültek meg a kelet-ukrajnai Avgyiivkában található vegyi üzem bombázása során.

„Az oroszok pontosan tudták, hová kell lőni – a munkások pont befejezték a munkát, és a buszra vártak” – írta.

Az oroszok eddig rendre tagadták, hogy civil célpontokat támadnának, holott rengeteg példa volt erre a háború kitörése óta. (Sky News)

Emmanuel Macron több mint két órát beszélt telefonon Vlagyimir Putyinnal kedden. Az Élysée-palota közleménye szerint a francia elnök figyelmeztette Putyint az ukrajnai háború következményeire, és felszólította a „pusztító agresszió” befejezésére. Macron „mélységes aggodalmát fejezte ki Mariupol és a donbászi régió helyzete miatt”.

Ugyancsak felszólította Oroszországot, hogy tegye lehetővé az Azovsztal acélgyár további evakuálását. A hétvégén körülbelül 100 embert sikerült kimenekíteni a területről, de még lehetnek civilek a hatalmas üzem alatti pincékben. Orosz és ukrán források szerint a civilek evakuálása után kiújultak a harcok az üzemnél. A gyárat védő Azov-ezred egy tisztje azt mondta a CNN-nek, az oroszok harckocsikkal rohamozzák a város egyetlen ukrán kézen lévő területét.

A Kreml szerint Putyin beszámolt Macronnak „a Donbász védelmét szolgáló különleges művelet” előrehaladásáról és a „nacionalisták által fogva tartott” civilek evakuálásáról az Azovsztal üzemből.

Putyin arról is beszélt, hogy a Nyugat „figyelmen kívül hagyja az ukrán háborús bűnöket.” Azt is mondta, hogy a nyugati országoknak fel kell hagyniuk az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítmányokkal. Putyin szerint az ukrán vezetés nem veszi komolyan a konfliktus lezárását célzó tárgyalásokat.

Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy a kijevi hatóságok „felkészületlensége” ellenére Moszkva továbbra is nyitott a párbeszédre. A Kreml közleménye szerint Macron a globális élelmiszerellátás problémáját is szóba hozta a beszélgetésen, mire Putyin azzal felelt, hogy a helyzetet bonyolítják a nyugati országok által bevezetett pénzügyi szankciók. (CNN, BBC)

Traski Viktor, az Ungvári Nemzeti Egyetem kutatója és oktatója az MTA Arany János Fiatal Kutatói Díját nyerte el. Azért nem tudott ott lenni a keddi díjátadón, mert az ukrán hadseregben harcol a fronton. A videóüzenetben, amelyben Traski a kutatási témáját ismerteti, távoli robbanások is hallatszódnak.

A következő három napban Budapesten lehet majd találkozni az autókon kifeszített plakátokkal.

Az összesen 19 európai országban futó kampány célja egyrészt az orosz háborús bűnök tudatosítása a lakosság körében, másrészt azoknak a politikusoknak a meggyőzése, akik alig várják, hogy a háború végeztével újra üzletelhessenek Oroszországgal, mondta Sebastian Kęciek rendkívüli és meghatalmazott nagykövet.

A plakátkampányról itt, a megbomlott visegrádi egységről pedig itt írunk bővebben.

Orosz és ukrán forrásokra hivatkozva azt írja a CNN, hogy az üzem alatt rekedt civilek evakuálása után újrakezdődtek a harcok a mariupoli Azovsztal gyárnál.

A gyárat védő Azov-ezred egy tisztje azt mondta a CNN-nek, az oroszok harckocsikkal rohamozzák a város egyetlen ukrán kézen lévő területét. Korábbi értesülések szerint az orosz hadsereg egész éjjel lőtte az üzemet, ahol vélhetően még mindig több száz civil tartózkodik.

A RIA Novoszty orosz hírügynökség szerint az ukrán katonák „kihasználták” a hétvégi tűzszünetet, és „lövőállásokat vettek fel”.

Az Azovi-tengeri kikötőváros stratégiai jelentőségéről itt írtunk bővebben.

Elért Zaporizzsjába a mariupoli Azovsztal gyárból evakuált civilek első csoportja, írja a Guardian. A hétvége során kimenekítettek több mint százan vannak, ezt a Nemzetközi Vöröskereszt osztotta meg Twitteren.

Hétvégén a háború során először nyílt humanitárius folyosó az Azovsztal acélgyár bunkerrendszerében ragadt civileknek. Ez azután történt, hogy Antonio Guterres ENSZ-főtitkár kedden Moszkvában bejelentette, a szervezet „készen áll arra, hogy teljes mértékben mozgósítsa emberi és logisztikai erőforrásait, hogy segítsen életeket menteni Mariupolban”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szokásos beszédében hétfő este azt mondta, Oroszország naponta tesz olyan dolgokat, amelyek egyszerűen minden józan észt nélkülöznek. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentésével kezdte, miszerint Zelenszkij zsidó, mégsem utasítják el a náci elemeket Ukrajnában, és ehhez hozzátette, hogy Hitler is részben zsidó volt. Zelenszkij azt mondta, nincsenek szavak arra, hogy az orosz külügyminiszter a zsidó népre hárítja a nácik által elkövetett bűncselekmények bűnét.

Az orosz hadsereg újabb odesszai rakétacsapásáról is beszélt, azt mondta, leromboltak egy kollégiumot, megöltek egy 14 éves fiút, egy 17 éves lányt pedig repeszsérülés ért. „Miben fenyegették az orosz államot ezek a gyerekek és az a kollégium?” – tette fel a kérdést. Kitért a luhanszki iskolára is, ami két világháborút túlélt, de az orosz inváziót már nem. Nézze meg a teljes beszédet magyar felirattal itt:

Köszönjük a fordításban nyújtott segítséget az espellnek!

Friedrich Merz, a legnagyobb német ellenzéki párt vezetője Ukrajnába utazott, írja az AP-re hivatkozva a Guardian. Az AP értesülései szerint Merz irpinyi látogatása után Kijevbe megy, ahol vezető ukrán politikusokkal találkozik. Zelenszkijjel viszont várhatóan nem fog tárgyalni.

Friedrich Merz CDU-elnök az ukrajnai Irpinybe látogat 2022. május 3-án – Fotó: Valentyn Ogirenko / Reuters
Friedrich Merz CDU-elnök az ukrajnai Irpinybe látogat 2022. május 3-án – Fotó: Valentyn Ogirenko / Reuters

Merz látogatása abból a szempontból is különösen érdekes, hogy Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár több európai kormányfővel ellentétben még nem járt Zelenszkijnél. Hétfőn Scholz nyíltan elítélte Ukrajnát amiatt, hogy nem fogadták a német elnököt, mikor Kijevbe ment volna.

Németországot a háború kezdete óta több NATO-tagállamtól is érte bírálat, mondván, sem a fegyverszállítás terén, sem az Oroszország számára fő bevételi forrást jelentő energiahordozók importja ellen nem tesz eleget. A német külpolitika háború előtti pávatáncáról itt, az azóta beállt változásokról pedig itt írtunk bővebben.

Virtuálisan mondott beszédet Boris Johnson brit miniszterelnök az ukrán parlament előtt, ahol szimbolikus kijelentéseit és konkrét intézkedéseit is nagy üdvrivalgás fogadta. Egy ukrán képviselő egyenesen azt mondta, országa igazán szerencsés, hogy olyan barátai vannak, mint Nagy-Britannia.

Johnson beszédében többek között ezek hangzottak el:

  • Nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy „a történelem eme döntő pillanatában” szólhat az ukránokhoz, és tiszteleg a bátorságuk előtt, amit az orosz megszállók elleni harcban tanúsítanak.
  • A Nyugat nagy hibát követett el 2014-ben, hogy nem segített Ukrajnának, mikor Oroszország annektálta a Krím-félszigetet. Azt mondta, nem ismerték fel elég hamar, „mi is történik valójában”, később pedig nem vezették be azokat a szankciókat Putyinnal szemben, amiket be kellett volna.
  • Putyin a támadással saját katasztrófájának ágyazott meg. Ellenállásukkal pedig az ukránok nemcsak a „21. század legnagyobb fegyveres hőstettét” hajtották végre, hanem leleplezték az orosz diktátor „történelmi ostobaságát”.
  • Ezt szerinte az ukrán utcákon heverő orosz tankok roncsai is bizonyítják, amik ezzel együtt az autokrácia veszélyeire is felhívják a figyelmet.
  • Nagy-Britannia folytatja a fegyverszállításokat. Egy 300 millió fontos (136 milliárd forintos) segélycsomag keretében küldenek Ukrajnába többek között légvédelmi és hadihajók ellen bevethető rakétákat, páncélozott járműveket, drónokat és éjjellátó készülékeket is.

(BBC)

Egyre súlyosabb szinteket ér el az orosz propagandakampány, amiben lényegében kivétel nélkül mindenkit lenáciznak, akik nem az ő oldalukra állnak, hanem Ukrajna mellé, ha pedig még segítik is őket, az már minősített tényező. A különböző okokról – például arról, hogy Észtország attól lett náci, hogy eltávolítottak egy szovjet emlékművet Tallinnból – itt közöltünk korábban egy hosszabb gyűjtést.

Ezek után az orosz kormánypárti Vzgljad (Взгляд) újságban kedden az orosz külügyminisztérium azzal rontott neki a Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavait bíráló Jair Lapid izraeli külügyminiszternek, hogy a neonáci mozgalmat támogatják Ukrajnában. Lavrov azzal akasztotta ki Izraelt (érthető módon), hogy miközben Volodimir Zelenszkijt Hitlerhez hasonlította, közölte, Hitlerben is „volt zsidó vér.”

Eközben Moszkvában plakátkampányban próbálják bizonygatni, hogy a NATO-ba igyekvő Svédország is nagy náci. A plakátokon három személyt emeltek ki:

  • Astrid Lindgren írónőt, akinek legismertebb karaktere Harisnyás Pippi;
  • Ingmar Bergman világhírű filmrendezőt,
  • illetve Ingvar Kampradot, az IKEA alapítóját.

A plakáton Lindgrentől szerepel egy idézet – kontextusból kiragadva –, amiben arról ír, még a németek is jobbak lennének, mint hogy Oroszország szállja meg országát, és inkább mondaná hogy „Heil Hitler” mint hogy az oroszok uralkodjanak rajtuk. Lindgren egyébként elkötelezetten küzdött a náci eszmék ellen, Hitlert úgy írta le, mint „népe nemezise és kulturális rombolója”.

Bergmant egy, a memoárjából kiragadott erősen szerkesztett idézettel próbálják nácinak beállítani, amiben arról ír, hogy 16 évesen részt vett egy Hitler-gyűlésen, amikor vendégdiákként Németországban volt, és a születésnapjára egy Hitler-képet kapott ajándékba, amit az ágya fölé helyezett ki. „Soha nem láttam még ilyesmit, mint a hatalmas energia kitörése – írta Bergman a gyűlésen való részvételéről. – Kiabáltam, mint mindenki más, kinyújtottam a karomat, mint mindenki más, üvöltöttem, mint mindenki más, és imádtam, mint mindenki más.”

A könyvben viszont azt is leírja, hogy amikor először látta a képeket a koncentrációs táborokról, nem akarta elhinni, amit lát. „Amikor a koncentrációs táborokból származó bizonyítékok ténylegesen lecsaptak rám, az elmém először nem tudta elfogadni azt, amit a szemem érzékelt. Mint oly sokan mások, én is azt mondtam, hogy a képek előre megrendezett propagandahazugságok. Amikor az igazság végül legyőzte ellenállásomat, elhatalmasodott rajtam a kétségbeesés, és az amúgy is súlyos teherként érzett önmegvetésem a tűréshatáron túlra gyorsult” – idézte Bergmant az orosz állításokat a valósággal összevető Local svéd kiadása.

A náci ifjúsági mozgalmakért lelkesedő Kampartól annyit emeltek ki, hogy „náci voltam! Csodáltam Hitlert!”. Kampar azonban később élete legnagyobb hibájaként írta le ezt, a fasiszta kötődését viszont valóban nem tagadta meg.

  • Ferenc pápa egy interjúban arról beszélt, Orbán Viktor az április 21-i találkozójukon elmondta neki, az oroszok konkrét tervvel rendelkeznek, és május 9-re vége lesz a háborúnak. A katolikus egyházfő azt is elmondta, nem tervez Kijevbe utazni, Putyinnal viszont találkozna a béke érdekében.
  • A orosz olajimport embargója is bekerülhet az Európai Unió hatodik szankciós csomagjába. Ez alól Magyarország és Szlovákia is felmentést kaphat – utóbbi hivatalosan már kérte is. Eközben Moszkva rendeletbe foglalt egy újabb viszontszankciós kört: a főleg exporttilalmi rendelkezés kidolgozására és a szankcionált személyek listázására 10 napjuk van.
  • Oroszország Donyeck és Luhanszk annektálását tervezi látszatválasztásokkal – vélik amerikai tisztviselők, de Moszkva hasonlóra készülhet Herszonban is, ahol már most is a rubel a hivatalos pénznem. A Donyecket ért éjszakai támadásokban legalább kilenc ember meghalt.
  • Az orosz külügyminisztérium folytatta diplomáciai támadását Izrael ellen, mondván, hogy Jair Lapid külügyminiszter „történelemellenes kijelentései” nagyrészt „magyarázatot adnak a jelenlegi izraeli kormánynak a kijevi neonáci rezsim támogatására”. Izrael válaszul a háború kitörése óta először fontolóra vette, hogy (védelmi) fegyvereket szállítsanak Ukrajnának.
  • Orosz rakétacsapás érte a délnyugat-ukrajnai Odessza fekete-tengeri kikötővárost, ahol meghalt egy 14-15 éves fiú több más civillel együtt. Az orosz közlés szerint precíziós rakétával támadták a város repülőterét, ahol nyugati fegyverszállítmányokat és Bayraktar TB2-es drónokat halmoztak fel.
  • Boris Johnson brit miniszterelnök virtuális beszédben szól az ukrán parlamenthez röviddel aztán, hogy 300 millió fontos újabb katonai segélyt ígért Ukrajnának.

Korábban még csak a Vuhledart ért orosz támadás három áldozatáról lehetett tudni, a Sky News szerint viszont Avgyiivkában és Limanban is találtak halottakat.

A Guardian arról ír, hogy az Európai Bizottság az orosz olajnak kitett függősége miatt felmentést adhat Magyarországnak és Szlovákiának egy esetleges orosz olajembargó alól. Ez az Európai Unió hatodik, Oroszországot érintő szankciós csomagjába kerülhet be, aminek szövegét kedden véglegesítenék. A magyar és szlovák kivétel lehetőségéről két EU-s tisztviselő beszélt a lapnak.

A szlovák gazdasági minisztérium ezt külön kérvényezte is.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2021-es kimutatása szerint Magyarország az importált olaj (és olajszármazékok) 58 százalékát intézte Oroszországból, Szlovákia esetében ez a szám még magasabb, 96 százalék.

Pikó András VIII. kerületi polgármester közölt Facebook-oldalán képet arról, hogy valaki(k) ukrán zászlót helyeztek el Mikszáth Kálmán szobrán az író nevét viselő téren. Mint Pikó írja, a „Józsefváros egyik legfontosabb köztéri szobrát” öltöztették ukrán nemzeti színekbe a sajtószabadság napján, így „Több értelemben is szimbolikus ez a kép.”

Pikó hozzáteszi, „koré, amelyben őszintén hittek abban, hogy a »sajtótörvénynek elég lenne egy paragrafus: hazudni nem szabad...«”

Vlagyimir Putyin újabb rendeletet írt alá gazdasági szankciókról, válaszul „egyes külföldi államok és nemzetközi szervezetek barátságtalan cselekedeteire”. A kemény szankciókat orosz cégek és a Kremlhez kötődő személyek ellen vezették be Moszkva február végén kezdődött ukrajnai inváziója miatt.

A rendelet szerint Oroszország megtiltja a termékek és nyersanyagok exportját az általa szankciókkal sújtott személyek és szervezetek számára. A rendelet emellett megtiltja az orosz szankciók által sújtott külföldi személyekkel és vállalatokkal való tranzakciókat, és lehetővé teszi, hogy az orosz partnerek ne teljesítsék a velük szembeni kötelezettségeiket.

A rendelet értelmében az orosz kormánynak 10 napja van arra, hogy összeállítsa a szankciókkal sújtandó külföldi személyek és vállalatok listáját, valamint „további kritériumokat” határozzon meg számos olyan ügyletre vonatkozóan, amelyekre korlátozások vonatkozhatnak.

Lassan haladnak a buszok a zaporizzsjai evakuációs központ felé a BBC helyi tudósítója szerint. Laura Bicker arról ír, hogy a buszok több száz kilométert tesznek meg a Moszkva által támogatott szeparatisták által tartott területen keresztül.

Eközben csak korlátozott információ érkezik a konvoj haladásáról, így nem világos, hogy az átjutott-e már az ukrán ellenőrzés alatt álló területre, vagy sem, de arra számítanak, hogy a buszok a következő néhány órában megérkeznek Zaporizzsjába.

A buszokon mintegy 100 olyan nő és gyermek van, akik több mint 60 napot töltöttek az Azovsztal acélgyár alatti labirintusszerű alagutakban. A gyárat úgy építették, hogy ellenálljon egy nukleáris robbanásnak, és amikor kitört a háború, sok civil használta menedékként az üzem hatalmas föld alatti kamráit. Ezt használja az ukrán harcosok egy csoportja, az Azov ezred is, akik az utolsó harcot vívják a helyszínen, még akkor is, amikor a körülöttük lévő város hetekig tartó orosz bombázások után elesett.

Moszkva azt állítja, hogy Onyx nagy pontosságú rakétákkal csapást mért egy katonai repülőtérre a déli kikötőváros, Odessza közelében. A területet a Nyugat által Ukrajnának adományozott fegyverek szállítására használták az orosz védelmi minisztérium szerint.

„A pilóta nélküli Bayraktar TB2 típusú drónokat, valamint amerikai és európai országokból származó rakétafegyvereket és lőszereket tartalmazó hangárokat semmisítettek meg” – tette hozzá a közlemény.

Hétfőn Odessza kormányzója, Makszim Marcsenko megerősítette, hogy rakétacsapás érte a fekete-tengeri kikötőt, amely halálos áldozatokat – köztük egy 15 éves fiatalt – és sérülteket követelt.

A háború kezdete óta, beleértve a sérülteket és eltűnteket is, ezeket az adatokat viszont sem az orosz fél, sem nyugati hírszerzések nem erősítették meg. A keddi jelentés szerint hétfőn 14 tankot semmisítettek meg, ezzel 1062 tanknál jár az oroszok (nem hivatalos vesztesége). Emellett többek között 2567 páncélos szállítót, 194 repülőt és 155 helikoptert vesztettek.

Egyelőre ugyan csak szimbolikus szinten, de várhatóan Izrael is beszáll az Ukrajnát katonai eszközökkel segítő országok sorába azután, hogy az orosz-ukrán háború február 24-i kitörése óta több kijevi és nyugati kérést is elhárítottak a témában. Az ok? Oroszországnak sikerült a különböző nyilatkozatokkal felhergelnie az izraeli vezetést.

A Haaretz cikkét szemléző The Times of Israel arról ír, hogy az ország sem támadó, sem fejlett védelmi fegyvereket nem fog küldeni Ukrajnába, így a Vaskupola névre hallgató rakétaelhárító rendszert sem, de megpróbál olyan felszereléseket találni, amelyeket anélkül adományozhat, hogy válságot idézne elő Moszkvával.

Az izraeli fejlemény közvetlenül azután jön, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Hitlerhez hasonlította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hozzátéve, hogy Adolf Hitlerben is „zsidó vér volt”. Lavrov nyilatkozatát Jair Lapid izraeli külügyminiszter „megbocsáthatatlannak és botrányosnak, szörnyű történelmi tévedésnek” nevezte, de Izrael szerte elítélték azt.

Eközben az orosz külügyminisztérium Twitteren tovább folytatta az Izrael elleni verbális támadást. „Figyelemmel kísértük az izraeli külügyminisztérium vezetőjének, Jair Lapidnak a történelemellenes kijelentéseit, amelyek nagyrészt megmagyarázzák a jelenlegi izraeli kormánynak a kijevi neonáci rezsim támogatására irányuló irányvonalát” – írták, valamint belinkeltek egy 900 szóból álló esszét, amit a külügyminisztérium jegyez az ukrajnai antiszemitizmus bizonyítékáról, és egy történelemleckéről, amely szerintük bizonyíték arra, hogy a zsidók a holokausztot megelőzően együttműködtek a nácikkal.

Az ukrán fegyveres erők – nyugati, független forrás által meg nem erősített – közlése szerint az elmúlt nap folyamán 12 orosz támadást vertek vissza Luhanszk és Donyeck térségében, és hét támadó drónt is lelőttek. Az ukrán jelentés kitér arra is, hogy vannak arra utaló jelek, hogy az orosz hadsereg távolabbi készletekből tölti fel a fronton elszenvedett veszteségeit, az információik szerint április 27. és május 2. között 17 harckocsit és 60 BMP-1-es gyalogsági harcjárművet vontak ki a tárolókból a Voronyezsi terület Bohucsar városában, amelyeket a keleti frontra vezényeltek.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!