Kárpátalját rakétatalálat érte, a kijevi magyar nagykövetség szerint rágalom, hogy Magyarországnak szóltak az ukrajnai támadásról

Ezt a BBC írja a város polgármestere, a Reutersnek nyilatkozó Vadim Bojcsenko nyomán. Vasárnap számos civilt evakuáltak az acélműből – az ukrán csapatok utolsó támaszpontjából a stratégiai jelentőségű városban. Az ENSZ és a Vöröskereszt közölte, hogy reményeik szerint ma, kedden még több civilt evakuálnak. Bojcsenko szerint még mindig mintegy 100 ezer civil tartózkodik a hetek óta ostrom alatt álló Mariupolban.

Hétfőn erős, de alátámasztás vagy forrás nélküli megállapítást tett Olekszij Danilov, az ukrán Biztonsági és Védelmi Tanács (BVT) titkára egy tévés interjúban. Azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin előre elárulta a magyar vezetésnek, hogy az oroszok lerohanják Ukrajnát, a magyar kormány területeket akar szerezni Ukrajnától.

Az elhangzottakra Menczer Tamás külügyi államtitkár reagált Facebookon:

„Döntésünk világos: nem szállítunk fegyvereket az Ukrajnában zajló háborúba. Ezt a kérdést a magyar emberek április 3-án meglehetősen világosan eldöntötték. Értjük, hogy ennek a döntésnek az ukrán kormány nem örül, de ezen a döntésen akkor sem fogunk változtatni, ha durvábbnál durvább hazugságokat, nonszensz történeteket találnak ki nap mint nap.”

A Corriere della Sera napilapnak adott interjújában Ferenc pápa Magyarországot, pontosabban a magyar miniszterelnököt is érintette az orosz–ukrán háborús konfliktusról beszélve.

Ferenc pápa az oroszoknál a győzelem napját jelentő május 9-i dátum fontosságát hangsúlyozta, amikor arról beszélt, hogy az Orbán Viktorral való április 21-i találkozóján

Orbán elmondta neki, az oroszoknak van egy tervük, és hogy május 9-én véget fog érni a háború.

A katolikus egyház vezetője ugyanakkor elmondta, pesszimista a jövőt nézve, mert nem látja, hogy kellő akarat lenne a béke érdekében.

A pápa szavai érdekesek annak fényében, hogy hétfőn az ukrán biztonsági és védelmi tanács titkára azt mondta, Putyin előre szólt Magyarországnak az invázióról.

Az interjúban a pápa arról is beszélt, hogy nem tervez kijevi látogatást, ugyanakkor Vlagyimir Putyin orosz elnök sem reagált a megkeresésére, hogy találkozzanak, bár Moszkvába kész lenne elmenni a béke érdekében.

„A háború első napján felhívtam telefonon Zelenszkij ukrán elnököt. Putyint nem hívtam fel. Egyértelmű gesztust akartam tenni, hogy az egész világ lássa.

Aztán megkértem Parolin bíborost a háború huszadik napja után, hogy üzenje meg Putyinnak, hajlandó vagyok Moszkvába menni. Még nem kaptunk választ. Attól tartok, hogy Putyin nem tud és nem is akar most találkozni. De ennyi brutalitást hogyan nem lehet megállítani? Huszonöt évvel ezelőtt ugyanezt tapasztaltuk Ruandával.

Egyelőre nem megyek Kijevbe. Michael Czerny bíborost és Konrad Krajewski bíborost küldtem. De úgy érzem, hogy nem kell mennem. Először Moszkvába kell mennem, először Putyinnal kell találkoznom. De én is pap vagyok, mit tehetnék? Megtenném, amit tudok. Ha Putyin kinyitná az ajtót...”

A kelet-ukrajnai Donyeck régióban található, békeidőben nagyjából 17 ezres települést ért támadásban legalább három civil életét vesztette, jelentette a Reuters az ukrán elnöki hivatal alapján.

Közel 12 ezer ukrán embert szállítottak Oroszországba hétfőn az ukrán hatóságok részvétele nélkül, köztük 1847 gyerek is volt, közölte az orosz védelmi minisztérium. Az állítólagos evakuáció az oroszok által igényelt és megszállt keleti régiókban, Donyeckben és Luhanszkban történtek, írja a Sky News, amely azt is megjegyzi, hogy Oroszország szerint az embereket saját kérésükre evakuálták, míg Ukrajna azt állítja, hogy Moszkva a háború kezdete óta több ezer embert toloncolt erőszakkal Oroszországba.

Moszkva szerint február 24-e óta közel 1,1 millió embert evakuáltak Ukrajnából Oroszországba. Közülük nagyjából 200 ezer lehet a gyerek.

A brit védelmi hírszerzés megszokott napi jelentéséből két fontosabb állítás emelhető ma ki:

• A stratégiai tervezés és a műveleti végrehajtás terén elkövetett hibák miatt [az orosz haderő] nem tudta a számbeli erőt döntő előnyre váltani.
• Oroszország hadserege az ukrajnai invázió következtében mind anyagilag, mind koncepcionálisan jelentősen meggyengült.

Kedden pedig – virtuálisan bejelentkezve – Boris Johnson brit miniszterelnök is felszólal majd az ukrán parlamentben, ahol az ukrán ellenállást méltatja majd a brit második világháborús erőfeszítésekkel párhuzamba állítva. Johnson lesz az első fontosabb nyugati vezető, aki direkt beszél majd az ukrán parlamenthez a háború kitörése óta. Boris Johnson április elején személyesen is ellátogatott Kijevbe.

Ami a 300 millió fontos – 375 millió dolláros – segélyt illeti, abban elektronikai hadviseléshez szükséges felszereléseket és egy légvédelmi radarrendszert küldenek majd többek között, az eddigi mintegy 200 millió fontnyi támogatáson felül. Nagy-Britannia több mint 5000 páncéltörő rakétát és öt légvédelmi rendszert, valamint egyéb lőszereket és robbanóanyagokat küldött Ukrajnának Oroszország február 24-i inváziója óta.

Az ORFK szokásos napi adatközlése szerint

• az ukrán-magyar határszakaszon 4664-en érkeztek,
• a román-magyar határon pedig 5510-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából jöttek.

A beléptetettek közül a rendőrség 504 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. A rendőrség közleménye megjegyzi továbbá, hogy hétfőn 466-an érkeztek vonattal Budapestre, köztük 232 volt gyerek.

A Mariupolban található Azovsztal acélgyárban menedéket kereső civilek és ukrán katonák „megállás nélküli” bombázással néznek szembe, miközben fogytán vannak az alapvető készleteik, az ukrán hatóságok pedig versenyt futnak az idővel és az oroszokkal a bent levők kimentéséért. Erről az üzemben megbúvó Azov ezred egyik parancsnokhelyettese, Szvjatoszlav Palamar beszélt a CNN-nek.

„A csapások (megállás nélkül) folynak, tüzérség, légi bombázás és sorozatvető is volt. Az üzemben még mindig vannak civilek, az ellenség mégis folytatja ezt a bombázást” – mondta. Az élelmiszerkészletre térve elmondta: „Nem tudom biztosan megmondani, hogy hány napra elegendő maradt, de biztosíthatom önöket, hogy spórolunk vele – nagyon félünk víz, élelmiszer és különösen lőszer nélkül.” Hozzátette, hogy az ezred megosztja a civilekkel, amijük van.

„Ha (a legrosszabb) bekövetkezik, és elfogy az élelmünk, madarat fogunk fogni, és mindent megteszünk, csak hogy kitartsunk”

– mondta.

Vasárnap mintegy 100 civilt evakuáltak az erőműből, de a hétfőre tervezett további evakuálásra nem került sor. Eközben a hangulat odabent borús, az ezred kevés víz- és élelmiszerkészletről számolt be.

Hivatalosan is háborús formát ölthet a Vlagyimir Putyin orosz elnök által eddig csak különleges katonai műveletként emlegetett ukrajnai invázió, legalábbis a CNN arról ír, hogy amerikai és nyugati tisztviselők úgy számolnak, május 9-én, vagyis a győzelem napján hadat üzenhet Putyin Ukrajnának.

Nyugati tisztviselők régóta úgy vélik, hogy Putyin kihasználja ennek a napnak a szimbolikus jelentőségét és propagandaértékét, hogy bejelentse az ukrajnai katonai eredményt, az ellenségeskedések jelentős fokozását – vagy mindkettőt. Az utóbbi napokban viszont arra hajlanak, hogy inkább az utóbbira készülhet Putyin.

A legfrissebb jelentések alapján úgy véljük, hogy Oroszország megpróbálja majd magához csatolni a "Donyecki Népköztársaságot" és a "Luhanszki Népköztársaságot". A jelentések szerint Oroszország azt tervezi, hogy valamikor május közepén népszavazást szervez a csatlakozásról" – idézi a Guardian Michael Carpentert, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben dolgozó amerikai nagykövetet. Carpenter hozzátette, hogy az oroszok egy harmadik területen, Herszonban is hasonlóra készülhetnek – ezt a régiót nemrég vonták irányításuk alá.

Erről Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője beszélt Panamavárosban tett látogatása során. Az Európai Bizottság a héten jelentheti be az Oroszország (és Belarusz) elleni szankciók hatodik körét, amibe akár az orosz olajimport embargója is bekerülhet, hogy jelentős pénzforrástól vágják el Moszkvát, a kérdés ugyanakkor továbbra is eléggé vitatott az EU-n belül.

Ha a tegnapi háborús hírekre kíváncsi, itt megtalálja a hétfői percről percre közvetítésünket.

• Az ukrán biztonsági tanács titkára szerint Putyin előre elárulta a magyar vezetésnek, hogy az oroszok lerohanják Ukrajnát.
• Zelenszkij szerint fel kell készülni, hogy hamarosan blokkolni kell majd minden export-import műveletet Oroszországgal.
• A Harkivban visszafoglalt falvakban is sok az utcán hagyott halott, négyet Z alakba rendeztek.
• Rakétatámadás érte Odesszát, egy lakóépületet és egy templomot ért találat. Legalább egy gyerek meghalt, egy másik pedig kórházba került.
• Két világháborút túlélt az egyik gimnázium Luhanszknál, de a legutóbbi ágyúzás romba döntötte az épületet.
• Németország megérezné az olajembargót, de ez növelheti majd az energiahatékonyságot, Kovács Zoltán szerint Magyarország még évekig nem tud leválni az orosz energiahordozókról.
• Visszatért Kijevbe a magyar nagykövetség, már 29 külképviselet működik újra a fővárosban.