Moszkvában találkozik Putyinnal az ENSZ-főtitkár, eltűnt az elsüllyedt orosz cirkáló legénységének 27 tagja

Szombat reggel folytatódik percről percre közvetítésünk az orosz-ukrán háborúról.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti beszédében megköszönte a brit kormánynak, hogy újból megnyitják kijevi nagykövetségüket. Zelenszkij szerint szimbolikus jelentősége van a döntésnek. Az Egyesült Királyság lehet a 21. ország, amelyik visszahelyezi külképviseletét az ukrán fővárosba.

„Ez azt mutatja, hogy nem mi vagyunk az egyetlenek, akik hisznek az élet győzelmében a halál felett.”

Rusztam Minnyekajev orosz vezérőrnagy korábbi kijelentésére is kitért az ukrán elnök, miszerint Oroszország azért akarja az ellenőrzése alá vonni Ukrajna déli részét, hogy kijárása legyen a Dnyeszter menti oroszbarát szakadár területhez. A tábornok arról is beszélt, hogy Moldovában elnyomják az orosz ajkú lakosságot. Ukrajna megtámadását nagyon hasonló érvelés előzte meg.

Zelenszkij szerint maga Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt az oroszul beszélőkre, mivel az országban nincs szólásszabadság, nem szabad másképpen gondolkodni, az emberi élet értéktelen. Akkora a szegénység, hogy inkább háborúba mennek az emberek, hogy az ukránoktól lophassanak, mondta az elnök.

Mindez azt bizonyítja, hogy az Ukrajna elleni invázió csak a kezdet, más országokat is el akarnak foglalni az oroszok. „Az az ország kockáztatja a legnagyobbat, amelyik semleges akar maradni, nehogy ő legyen a következő, mert mindent el fog veszíteni.”

Zelenszkij azoknak az országoknak is köszönetet mondott, akik fegyverekkel látják el Ukrajnát. „Hálás vagyok minden szövetségesünknek, akik végre meghallgattak minket, és biztosítják számunkra azt, amit kértünk. Mert biztosak vagyunk abban, hogy ezek a fegyverek több ezer ember életét menthetik meg. És képesek leszünk megmutatni a megszállóknak, hogy közeledik a nap, amikor kénytelenek lesznek elhagyni Ukrajnát.”

Zelenszkij azt mondta, hogy az orosz megszállás alól felszabadított területeken visszatér az élet a normális kerékvágásba. Több mint 180 települést aknamentesítettek, 500 településen zajlanak „humanitárius műveletek”: újraindul az oktatás, az egészségügyi ellátás és a pénzügyi szolgáltatás ezeken a helyeken.

A közlekedési infrastruktúra helyreállítása „meglehetősen gyors tempóban” zajlik. 183 településen működik újra benzinkút és 90 helyen állították vissza az áramellátást. „Ukrajna visszatérése a városokba az élet visszatérését jelenti. Úgy vélem, ugyanez fog történni az ország déli és keleti részén. Mindenhol, ahol az oroszok pusztítást és halált hoztak.”

Moldova bekérette Oroszország chisinaui nagykövetét, tiltakozásul Rusztam Minnyekajev orosz vezérőrnagy kijelentése miatt. A tábornok korábban arról beszélt, hogy Moszkva azért akarja az ellenőrzése alá vonni Ukrajna déli részét, hogy kijárása legyen a Dnyeszter menti oroszbarát szakadár területhez.

Úgy fogalmazott, hogy az orosz hadseregnek az Ukrajna elleni háború második szakaszában teljes ellenőrzése alá kell vonnia a Donyec-medencét és Dél-Ukrajnát. A Donyec-medence feletti ellenőrzéssel Oroszország szárazföldi folyosót hoz létre a Krím felé, amely érinti az ukrán hadsereg létfontosságú létesítményeit is. A Dél-Ukrajna feletti ellenőrzés pedig kijáratot biztosítana az orosz fegyveres erők számára a moldovai Dnyeszter-mentéhez, ahol a tábornok szerint elnyomják az orosz ajkú lakosságot. Hasonló érvelés előzte meg Ukrajna megtámadását.

A moldovai külügyminisztérium felszólította Moszkvát, hogy tartsa tiszteletben „területi szuverenitását” és „semlegességét”.

Újabb tömegsírt fedeztek fel Mariupol közelében, jelentette be a mariupoli polgármester tanácsadója, Petro Andrjuscsenko műholdfelvételekre hivatkozva. A várostól 5-6 kilométerre fekvő Vinohradne falu határában fedezték fel a sírokat. Andrjuscsenko szerint ez is azt bizonyítja, hogy az oroszok begyűjtötték a város utcáin heverő holttesteket, és elásták vagy elégették őket.

Csütörtökön egy másik Mariupol melletti faluban, Manhusban azonosítottak egy tömegsírt, amiben Vadim Bojcsenko polgármester becslése szerint akár 9 ezer halott is lehet. Az amerikai Maxar Technologies cég által közzétett műholdfelvételek igazolni látszanak a polgármester állításait.

(Sky News)

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint a napokban elsüllyedt Moszkva cirkáló legénységének egyik tagja meghalt, 27 főt pedig eltűntként tartanak nyilván. A legénység másik 396 tagját kimenekítették. Az orosz hadiflotta egyik legfontosabb hajója múlt héten süllyedt el a Fekete-tengeren.

Az ukránok 14 kimentett orosz tengerészről tudtak, az oroszok viszont sokáig tartották magukat ahhoz, hogy mindenkit evakuáltak a fedélzetről, se sérültekről, se halálos áldozatokról nem tettek említést. Olyan hírek is érkeztek, hogy a családokat csak napokkal később értesítették a hajón szolgáló hozzátartozójuk haláláról.

Múlt héten a Kreml is elismerte a Moszkva elvesztését, ám mind a hajóban keletkezett kár, mind az elsüllyedés oka vitatott, lévén az ukrán és orosz fél homlokegyenest ellenkezőt állít. Az ukránok szerint egy (vagy több) Neptun-rakéta becsapódása okozta a hajó vesztét, az oroszok szerint tűz ütött ki, majd vontatás közben, viharban süllyedt el a hajó, csakhogy a környéken legfeljebb egy kisebb eső volt, nem vihar. A hajó elvesztésének beismerése után az orosz védelmi minisztérium fotókat tett közzé a Moszkva legénységéről.

A hajó elsüllyedése komoly veszteséget jelent az orosz hadsereg számára, mivel nem csak szimbolikus, hanem stratégiai jelentőséggel is bírt.

A Moszkva a háború korai szakaszában a Kígyó-szigetet védő katonáknak köszönhetően került be a hírekbe. Ez volt az a hadihajó ugyanis, amelyet a szigetet védő katonák „elküldtek a faszba”.

Recep Tayyip Erdoğan szeretné tárgyalóasztalhoz ültetni Putyint és Zelenszkijt Isztambulban, ezért a következő 48 órában mindkét ország vezetőjével telefonon beszél majd. A török elnök szerint nem úgy mennek a tárgyalások, mint várták, de idővel javulni fog a helyzet, reméli, hogy az orosz és az ukrán fél is elfogadja a meghívást. (CNN)

Olaf Scholz német kancellár a Der Spiegelnek adott interjúban arról beszélt, hogy Németország világháborús múltját figyelembe véve nagy jelentősége volt annak, mikor bejelentette, hogy Berlin fegyverekkel látja el Ukrajnát. Scholz elutasította azokat a bírálatokat, amelyek szerint pártja, az SPD álláspontja túlságosan kedvező Oroszországgal kapcsolatban.

A nehézfegyverzetet illetően Scholz úgy vélte, „hideg fejjel kell gondolkozni”, hiszen Németország „felelősséget visel Európa békéjéért és biztonságáért”. Noha kritikusai azt gondolják, hogy fél nehézfegyverzetet küldeni, ő úgy foglalt állást: ez „nem félelem kérdése, hanem politikai felelősségvállalásé”. Scholz azt mondta, hogy szerinte az orosz gázhasználat bojkottálása nem vetne véget a háborúnak, ha pedig az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal

„gazdasági érvek mentén lehetne tárgyalni, akkor Putyin el sem kezdte volna a háborút”.

Japán és Oroszország 77 éve vitatkozik a Kuril-szigeteken, emiatt nem született meg a második világháborút lezáró békeegyezmény a két ország között. Japán most, az orosz–ukrán háború kellős közepén megerősítette igényét a szigetcsoport négy legdélebbi tagjára. A pénteken közzétett diplomáciai Kék Könyvében Japán 2003 óta először nevezte Oroszország által illegálisan elfoglalt területnek a szigeteket. Az irat úgy fogalmaz, hogy:

„olyan japán területekről van szó, amelyek felett Japán bír szuverenitással, de jelenleg illegálisan Oroszország ellenőrzése alatt állnak”.

A szigetek elsősorban a halakban gazdag tengeri területek és a rénium nevű ritka és drága ásványi anyag miatt értékesek. Egyik fél sem hajlandó lemondani a szigetekről, de nem igazán látszik a megoldás, főleg most. A Kuril-szigetek történetéről ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.

Az ukrajnai háború tovább rontotta a két ország egyébként sem felhőtlen viszonyát. Moszkva március végén közölte, hogy nem folytatja a béketárgyalásokat Japánnal, miután a szigetország „nyíltan barátságtalan” álláspontot képvisel Oroszországgal szemben.

A háború miatt Japán szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, például megtiltották egyes műszaki berendezések és katonai célú eszközök exportját, áprilisban pedig leállították az orosz szén importját. A japán kormány ezenkívül személyes szankciókat vetett ki az orosz vezetők, köztük Vlagyimir Putyin elnökre, valamint orosz üzletemberekre.

Az ENSZ emberi jogi hivatala (OHCHR) szerint 2345 civil vesztette életét az ukrajnai háború kezdete és április 20. között, és további 2919 sérültről tudnak. Az esetek 92 százalékát az ukrán fennhatóság alatt lévő területeken regisztrálták, csupán 8 százalékuk történt a donyecki és luhanszki szakadár területeken. Az OHCHR szerint a valós számok jóval magasabbak lehetnek, a sérültek és a halálos áldozatok száma tovább nőhet, ahogy fény derül például a Mariupolban történt borzalmakra.

Az ENSZ emberi jogi szervezete szerint egyre több bizonyíték van arra, hogy az orosz katonák háborús bűnöket követtek el Ukrajnában.

Lakott területeket, kórházakat, iskolákat és egyéb civil létesítményeket bombáztak. Ugyanakkor az ukránok is használtak olyan fegyvereket, amelyek civilek halálát okozhatták a keleti területeken. Azt egyelőre nem tudták megerősíteni, hogy az oroszok népirtást követtek el Ukrajnában, ahogy állította többek között Andrzej Duda lengyel államfő és Joe Biden amerikai elnök.

A Kijevhez közeli Bucsában 50 civil halottat jegyzett fel az ENSZ, és több mint 300 további lehetséges civil áldozatról kaptak jelentést Csernyihiv, Harkiv és Szumi térségéből, ahonnan mostanra kivonultak az orosz erők. Vizsgálják az orosz katonák által elkövetett szexuális erőszakkal kapcsolatos vádakat is. (Reuters)

Az ENSZ közlése szerint António Guterres április 25-én találkozik Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A találkozó előtt Guterres munkamegbeszélést folytat Szergej Lavrov külügyminiszterrel. Az ENSZ-főtitkár az ukrajnai béke megteremtétéshez szükséges lépéseket szeretné megvitatni Putyinnal. A tervek szerint Guterres Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozni fog.

Az Interfax orosz hírügynökség szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arról beszélt pénteken egy sajtótájékoztatón, hogy nagyon lassan haladnak a tárgyalások Ukrajna és Oroszország között. Az ukrán delegáció megnyilatkozásaiból arra következtet, hogy nem is akarnak igazán tárgyalni. Azt is mondta Lavrov, hogy átadták az ukránoknak az írásos javaslataikat, de még nem kaptak választ rájuk. Erre mondta azt Zelenszkij, hogy sosem kapott ilyesmit.

Nem sokkal később a Kreml-szóvivő és az orosz főtárgyaló Vlagyimir Megyinszkij megerősítette, hogy az orosz és az ukrán delegáció több hosszú megbeszélést tartott pénteken.

A vizes sportokat tömörítő világszövetség, a FINA 9 hónapos eltiltással sújtotta Jevgenyij Rilov olimpiai bajnok orosz úszót, amiért a sportoló részt vett a moszkvai Luzsnyiki Stadionban rendezett háborúpárti rendezvényen márciusban, ahol beszédet mondott Vlagyimir Putyin orosz elnök is.

A 25 éves Rilov más sportolókkal együtt az Ukrajna elleni katonai műveletek szimbólumának számító Z betűvel az öltözékén jelent meg az eseményen. A 100 és 200 méteres hátúszás tokiói olimpia bajnokával korábban szerződést bontott az egyik szponzora, a Speedo. Az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke, Sztanyiszlav Pozdnyakov kínosnak és nevetségesnek nevezte, hogy Rilovot azért tiltották el, mert elment egy „koncertre”.

Rilov még márciusban jelentette be, hogy bojkottálni fogja a budapesti úszó-világbajnokságot, hogy kifejezze szolidaritását a más versenyektől eltiltott orosz sportolókkal. Nem sokkal később a FINA bejelentette, hogy kitiltja a vb-ről az orosz és a belarusz versenyzőket, vagyis Rilov bojkottja tulajdonképpen okafogyottá vált. (Reuters)

Csernobilba utazik jövő héten a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője. A szervezet közleménye szerint a Rafael Grossi által vezetett misszió azért utazik az ukrajnai atomerőműhöz, hogy „fokozzák egy esetleges nukleáris baleset megelőzésének érdekében tett erőfeszítéseket”. Különböző berendezéseket szállítanak a helyszínre, illetve radiológiai és egyéb vizsgálatokat végeznek majd. Visszavonulásukig az orosz erők öt héten át tartották ellenőrzésük alatt az erőművet. (Guardian)

Oroszország hajlandó szabad elvonulást biztosítani a mariupoli Azovsztal acélgyárat védő ukrán katonáknak, amennyiben leteszik a fegyvert. „Ismételten kijelentjük, hogy Oroszország bármikor kész tűzszünetet tartani a civilek evakuálásának érdekében” – idézi a BBC az orosz védelmi minisztérium közlését. A tűzszünet azzal venné kezdetét, hogy az ukrán katonák felmutatják a fehér zászlót.

Ukrán részről még nem érkezett válasz az oroszok ajánlatára. A New York Timesnak azt mondta az egyik ukrán katona, hogy fegyverrel a kezükben fognak meghalni. Ukrán adatok szerint körülbelül 120 ezer civil maradt Mariupolban, köztük ezren az acélműben. (BBC)

Az orosz–ukrán háború és az ezzel együtt járó energiaembargó a német GDP akár kétszázalékos csökkenését okozhatja az idén, és hosszú időre magas szinten fagyaszthatja be az inflációs rátát

– ismerteti az MTI a német jegybank rendszeres havi gazdasági jelentésének pénteken publikált áprilisi kiadását. Azonban érdemes megjegyezni, hogy egyfelől a 2 százalékos recesszió a legkedvezőtlenebb forgatókönyvben szerepel, másfelől pedig a Bundesbank a jelentés módszertani ismertetésében arra int, hogy

a mostani modellszámítások a háború előrejelezhetetlen hossza, illetve a nyersanyagellátásra és az ellátási láncolatokra gyakorolt hatásának ismeretlen mértéke miatt nagy bizonytalanságot hordoznak magukban, ezért a jelzett értékek jelentős mértékben eltérhetnek a megadottól.

A jelentés megállapítja, hogy Németország különösen ki van téve az orosz energiaszállításoknak (az országban felhasznált gáz fele jön Oroszországból), ezért egy importtilalom súlyos következményekkel járna. Mivel rövid távon aligha lenne lehetséges az orosz földgázt teljes mértékben máshonnan származó importtal pótolni – a szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter, Robert Habeck szerint mintegy öt évbe telik az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítése – , különösen a gázellátásban alakulhat ki ellátási hiány.

A német jegybank szerint az ukrajnai háború következményei már most gyengítik az euróövezetben a gazdasági kilábalás üzemét a koronavírus-járvány okozta válságból. A világjárvány első évében, 2020-ban, a német bruttó hazai termék 4,6 százalékkal esett vissza, tavasszal azonban már 2,9 százalékkal nőtt a GDP.

A Bundesbank az idei első negyedévben a német gazdasági teljesítmény stagnálására számít. Az ukrajnai háború kezdete előtt ugyanis az iparban már kezdtek oldódni a fennakadások az alapanyag-ellátásban, és az építőipar teljesítményének is jót tett az enyhe tél. Az ukrajnai háború hatása a Bundesbank megítélése szerint kezdetben még korlátozott volt, amely valószínűleg a világjárvány megfékezésére tett intézkedések enyhítésével hozható összefüggésbe. Azonban éves szinten az Európai Központi Bank (EKB) márciusban kiadott prognózisához képest akár öt százalékkal is csökkenthetik a GDP-növekedést. A külkereskedelmi forgalom csökkenése és az ellátási láncokban ismét megjelenő zavarok, az energiaárak drasztikus emelkedése és a bizonytalanság ezzel együtt járó növekedése már kezdi éreztetni hatását az üzleti és a fogyasztói hangulatindexeken.

Franciaország MILAN típusú páncéltörő rakétákat és Caesar típusú önjáró lövegeket szállít Ukrajnának

– jelentette be Emmanuel Macron francia elnök pénteken. Arról április közepe óta lehetett tudni, hogy Franciaország 100 millió euró értékben adományozott felszerelést Ukrajnának, de a szállítmány összetételét nem részletezte a kormányzat. A francia elnöki hivatal szerint a lövegek a napokban érkezhetnek meg Ukrajnába. Szombattól mintegy negyven ukrán katonát képeznek ki Franciaországban a fegyverek használatára. A francia hadsereg 76, tehergépkocsi alvázára szerelhető Caesar tarackkal rendelkezik, a fegyver a 155 milliméteres lövedékeket 40 kilométerre képes kilőni.

A német–francia fejlesztésű MILAN a világ egyik legnépszerűbb páncélelhárító fegyvere; a hetvenes évek óta több százezer példány készült belőle, és világszerte 50 haderő rendszeresítette – bár pont a francia hadsereg mostanában cseréli le a korszerűbb MMP típusra. A MILAN hátránya az orosz–ukrán háború egyik kultikus fegyverévé vált amerikai Javelinnel (és az MMP-vel) szemben, hogy nem rendelkezik ún. „top attack” képességgel, azaz a rakéta nem fut be olyan röppályát, melynek végén a megcélzott harckocsi legkevésbé védett pontján, a tetőpáncélzaton csapódik be.

A NATO több tagja mondott igent Ukrajna azon kérésére, hogy nehézfegyvereket szállítsanak, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Csehország és Hollandia. Az Egyesült Államok csütörtökön további 800 millió dollár segélyt jelentett be Ukrajnának, beleértve 72 tarackágyút, a hozzájuk tartozó járműveket és 144 000 lőszert. Németország azt ígérte, hogy ha valamely ország az ukránok által is használt szovjet típusú fegyverrel látja el Kijevet, német felszerelést kap cserébe.

(via MTI)

Ukrajna hivatalosan is „víz alatti nemzeti kulturális emlékhely” minősítésben részesítette a Fekete-tenger fenekének azon részét, ahol az orosz Moszkva rakétás cirkáló roncsa pihen. Ahogy azt részletesen rekonstruáltuk, múlt csütörtökön valószínűleg ukrán hajó elleni rakéta találatát követően súlyosan megsérült, majd elsüllyedt az orosz Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója. A cirkáló sztenderd legénysége 510 fős volt, közülük néhány tucatnyi tengerész veszíthette életét, de Moszkva (mármint nem a hajó, hanem az orosz kormányzat) nem törte össze magát, hogy minél előbb értesítse a hozzátartozókat.

Az emlékhelyi besorolás kapcsán persze rögtön adódik a kérdés: Hol is található a Moszkva hullámsírja? A cirkálót az ukrán hatóságok szerint a legnagyobb – és eddig alig támadott – ukrán kikötőtől, Odesszától 110-120 kilométerre délre érte találat április 13-án, ezután az orosz flotta megpróbálkozott a cirkáló vontatásával, de sikertelenül.

Az ukrán kormány meg úgy általában az ukrán nép a háború kezdete óta óriási kreatív energiákat mozgatott meg annak érdekében, hogy védelmi erőfeszítéseit a globális közvélemény ne pusztán támogatandónak, hanem menőnek is tartsa. Ezért kapott hivatalos postai bélyeget a Kígyó-szigetet védő egység, saját népdalt a török Bayraktar TB2-es drón, plüssfigurát az amerikai Javelin vállról indítható páncélelhárító rakéta és ikonikussá vált olívazöld katonai pólót Volodomir Zelenszkij elnök.

Ukrán adatok szerint körülbelül 120 ezer civil maradt Mariupolban, köztük ezren a gigantikus Azovstal acélműben. A gyár utolsó védői szerint az üzem épületeit lerombolták, a civilek pedig a pincékben rekedtek, ahonnan csak nehezen lehet kijönni. A New York Times-nak sikerült elérnie egy, az utolsó mariupoli ellenállási fészekben harcoló ukrán katonát. A 25 éves Leonyid Kuznyecov törzsőrmester elmondta, hogy két méterrel a föld alá ásott betonfedezékekben próbálják átvészelni az ágyútüzet és rakétacsapásokat, melyekre ők már csak kézifegyverekkel tudnak válaszolni. Legalább 500 ukrán sérült hever az acélműben, és az élelmiszerrel meg vízzel ellentétben teljesen kifogytak az orvosi eszközökből.

A legkisebb sérülés is végzetessé válhat, ugyanis már gézünk sincs.

Egyedül internet van, ami az Elon Musk által biztosított Starlink műholdaknak köszönhető; a New York Times riportere is Telegramon keresztül tudta elérni Kuznyecovot. A katona szerint kizárólag a külső segítségben bízhatnak, ha nem érkezik hamarosan egy felmentő sereg (márpedig erre semmi esély), akkor „nem jutunk ki élve az üzemből, fegyverrel kezünkben fogunk meghalni”. Szerinte a védők legfeljebb 1-2 napig tarthatnak már csak ki; az orosz vonalak alig 20 méterre az állásaitól kezdődnek.

A mariupoli lakost 23 éves felesége és egyéves kisfia várja haza. Felesége szerint férje nem fogja megadni magát, mert nem akarja életét az orosz és csecsen katonák jóindulatára bízni.

Van egy híres történelmi legenda az ókor mesésen gazdag uralkodójáról, Krőzus lüd királyról (Lüdia a mai Törökország területén működő egykori kis-ázsiai állam). A becsvágyó és hódító királyt végül Kurus perzsa király győzte le, akinek hadserege meghódította Szarleiszt, a lüd fővárost, a katonák pedig nagy harácsolásba kezdtek.

Azt nem lehet tudni, hogy győztes és legyőzött valóban kedélyesen diskuráltak-e, mindenesetre Krőzus állítólag ezt dörmögte a bajsza alatt és a szakálla felett:

„Kurus ne hagyd, hogy a katonáid feldúlják Szarleiszt és fosztogassanak, hiszen legyőztél, itt már minden a tiéd, így immár nem engem lopnak meg, hanem téged.”

A világ szörnyülködve figyeli a mariupoli ostromot, amely során eddig egyedül az Azovsztal acélgyár jelentett menedéket az ukrán civileknek és harcosoknak. Talán Vlagyimir Putyin is úgy gondolkodik, hogy amennyiben az értékes ipari kapacitást lerombolja, azt már önmagától veszi el.

Pénteken mindenesetre a moszkvai patriarchátus alá tartozó ukrán ortodox egyház feje, Onufrij metropolita felajánlotta, hogy húsvéti körmenetet szervez az ostromlott Mariupolba a sebesült civilek és katonák evakuálására.

A felvonulás a Zaporizzsja régióban található Orihivből a mariupoli Azovsztal gyárhoz indulna, hogy sürgősségi segélyt nyújtson.

„Ez a körmenet a sebesült katonák evakuálásában és a holttestek kiemelésében is segíthet”

– mondta Onufrij (az ortodoxok április 24-én ünneplik húsvétot).

Aki az ukrán ortodox egyházak viszonyaiban szívesen elmerülne, itt olvasható egy, még az Indexben írt cikkünk a témáról.

A tervezett körmenet előtt két nappal, az Azovsztal több kilométernyi földalatti alagútjaiban még mindig sok ukrán rejtőzik, a világ pedig aggódva figyeli, hogy lesz-e vérengzés és pusztítás nélküli megoldás a helyzetre.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz-ukrán háború kitörése óta 17 690 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált, írja at MTI. A kérelmek elbírálása folyamatos, eddig 6725 fő esetében született elismerő döntés.

A Főigazgatóság ezen a héten elindította a „Menedekes” elnevezésű ingyenes mobil applikációját, a menedékes kérelmet a felületen keresztül közvetlenül kitölthetik és azt előzetesen megküldhetik a kérelmezők a menekültügyi hatóság részére.

A fővárosban az Ukrajnából menekülők továbbra is a külön ügyfélfogadási renddel működő Harmat utca 131. szám alatt található ügyfélszolgálati irodán nyújthatják be kérelmeiket, a korábbiaktól eltérően hétfőtől-szombatig.

Oroszország azt tervezte, hogy a megszállt területekről elhurcolt ukránokkal új nagyvárosokat építtet Szibériában – mondta Olekszij Danilov, az ukrán Biztonsági és Védelmi Tanács titkára az Ukrajinszka Pravdának adott interjújában.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter „Szibéria új városairól” címmel jelentetett meg egy cikket még 2021. szeptember 6-án – írja az Ukrinform. Akkor kevesen figyeltek fel rá, „de mi azért odafigyelünk az ilyesmire” – mondta az interjúban Danilov, aki szerint Sojgu terve szerint három, négy vagy öt, egyenként 300 ezer és egymillió fő közötti lakosú nagyváros építését végeztették volna el az ukránokkal.

„Sojgu azt írta a cikkében, hogy a FÁK-országok állampolgárai fogják ezeket felépíteni. Ha a FÁK-országokat megnézzük, akkor a mi nemzetünkön kívül ki másnak kellett volna ebben részt vennie? A többi országnak se kapacitása, se elégséges létszámú lakossága nincs ekkora projektek megvalósításához” – mondta Danilov.

Boris Johnson miniszterelnök elismerte, hogy „reális lehetőség” van arra, hogy az orosz erők nyerjék meg az Ukrajna ellen indított háborút, ahogy arra is, hogy a háború a jövő év végéig elhúzódjon.

„Putyinnak hatalmas hadserege van. Nagyon nehéz politikai pozícióban van, mert katasztrofális baklövést követett el. Az egyetlen lehetősége most az, hogy továbbra is megpróbálja folytatni a tüzérség által vezetett döbbenetes darálást” – mondta.

„Most nagyon közel van ahhoz, hogy Mariupolban bebiztosítson magának egy szárazföldi hidat. Attól tartok, hogy ebben a szakaszban a helyzet kiszámíthatatlan. Ebben reálisnak kell lennünk” – tette hozzá.

Az indiai Újdelhiben tartott sajtótájékoztatón Johnson azt mondta, hogy az ukránok hihetetlen hősiességről tettek tanúbizonyságot a háború közepette, és katonai felsőbbrendűséget ide vagy oda, Putyin nem lesz képes „meghódítani az ukrán nép szellemét”.

A miniszterelnök azt is elmondta, hogy az Egyesült Királyság több tüzérséget küld az ukrán erőknek, és megerősítette, hogy a brit kormány nagykövetsége a jövő hónapban újra megnyílik az ukrán fővárosban.

(BBC, Sky News)

Az Egyesült Királyság a jövő héten tervezi újranyitni kijevi nagykövetségét – jelentette be Boris Johnson.

Kétnapos indiai látogatása során tartott sajtótájékoztatóján Johnson elítélte a Vlagyimir Putyin erői által elkövetett „barbarizmust”, és azt mondta, hogy az Egyesült Királyság több lőfegyvert fog küldeni Ukrajnának.

(Guardian)

Az Anheuser-Busch InBev pénteken közölte, hogy eladja az AB InBev Efes orosz vegyesvállalatban lévő részesedését. Ez 1,1 milliárd dolláros értékvesztést eredményez az első negyedéves eredményében.

A világ legnagyobb, belgiumi székhelyű sörgyára a rivális Carlsberg és a Heineken hasonló lépései után jelentette be lépését. Márciusban az AB InBev (BUD) már felfüggesztette a Budweiser márka oroszországi értékesítését, követve más nagy sörgyártók példáját.

Az AB InBev számos országban bevezette a Csernigivszkét, Ukrajna legkedveltebb sörmárkáját, köztük az Egyesült Királyságban és Németországban, Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Dániában, Ausztriában, Lengyelországban, Olaszországban, Kolumbiában és Brazíliában, sőt további országokban is tervezik azt. Minden ebből származó nyereséget humanitárius segélyekre fordítják, és azt is vállalták, hogy ilyen célra legalább 5 millió dollárt fordítanak.

A cég továbbra is gondoskodik alkalmazottairól azok családjairól, tanácsadással, lakhatási és a pénzügyi támogatással, valamint adományukat juttat el a segélyszervezetnek is, élelmiszert, takarókat, orvosi felszereléseket és 3 millió kanna ivóvizet biztosítva az Ukrajnai sürgősségi ellátásban.

Legalább egy ember meghalt és ketten megsérültek, miután péntek reggel lezuhant egy Antonov repülőgép Ukrajna délkeleti részén, Zaporizzsja régióban – közölték a helyi hatóságok.

Helyi idő szerint reggel 7 órakor a Melitupoltól 60 kilométerre északra fekvő Mihajlivka közelében lezuhant egy An–26-os, az eddigi információk alapján ukrán repülőgép – közölte a Zaporizzsjai Területi Katonai Igazgatóság hivatalos Telegram-csatornáján.

A gépen tartózkodó személyzet létszáma és a szerencsétlenség oka még nem tisztázott, előzetes és egyelőre meg nem erősített információk szerint a gép egy villanyoszlopnak ütközött, és kigyulladt a hajtóműve. A katasztrófavédelem a helyszínre vonult.

(CNN)

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa (HRMMU) ma megerősítette, hogy az Ukrajnában lévő munkatársai 50 civil „törvénytelen meggyilkolását” dokumentálták Bucsában a háborús bűnökkel kapcsolatos nyomozások részeként.

Michelle Bachelet elmondta, hogy Bucsában szinte minden lakos beszélt az ENSZ emberi jogi tisztviselőinek arról, hogy rokonát, szomszédját kivégezték. Az ENSZ-hez több mint 300 vád érkezett civilek meggyilkolásával kapcsolatban Kijev, Csernyihiv, Harkov és Szumi régiókból, amelyek februárban és március elején mind az orosz fegyveres erők ellenőrzése alatt álltak.

„Tudjuk, hogy sokkal többet kell tenni annak érdekében, hogy feltárjuk, mi történt, és azt is tudjuk, hogy Bucsa nem egy elszigetelt eset” – mondta Bachelet.

Az ENSZ-főkapitány elmondta, hogy egyre több olyan megkeresést kapnak, amelyben orosz katonákat vádolnak nők, férfiak és gyerekek ellen elkövetett szexuális erőszakkal. A bejelentések alapján a civilek fogva tartása is „széles körben elterjedt gyakorlattá vált”.

„Eddig végzett munkánk egy részletes rémtörténet a civilek ellen elkövetett jogsértésekről. Mindenekelőtt véget kell vetni ennek az értelmetlen háborúnak. De mivel a harcok nem mutatják az enyhülés jelét, létfontosságú, hogy a konfliktusban részt vevő valamennyi fél egyértelmű utasításokat adjon a katonáinak, hogy szigorúan tartsák tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot és a nemzetközi emberi jogi törvényeket” – tette hozzá Bachelet.

(Sky News)

Ferenc pápa lemondta az orosz ortodox egyház fejével tervezett találkozóját – írja a Sky News.

Április elején merült fel, hogy a 85 éves pápa június 14-én találkozik Jeruzsálemben Kirill pátriárkával. Ferenc pápa azonban most azt mondta egy argentin lapnak, hogy sajnos a tervet „fel kellett függeszteni”, mert a vatikáni diplomaták szerint egy ilyen találkozó „jelenleg sok zavart okozhat.”

A döntés valószínűleg azzal is összefügg, hogy Kirill pátriárka támogatja Moszkva ukrajnai invázióját. A pátriárka kijelentette, hogy Oroszország „olyan harcba kezdett, amelynek nem fizikai, hanem metafizikai jelentősége van”. Az orosz ortodox egyház vezetője Putyin inváziójának egyik legjelentősebb támogatója lett, az pedig ukrajnai ortodox papok azzal vádolják, hogy „megáldja a háborút.”

A júniusi találkozó csak a második alkalom lett volna, hogy a két egyházi vezető látja egymást. 2016-ban, az 1054-es nagy egyházszakadás óta Kubában történt meg először, hogy egy pápa és az orosz ortodox egyház egyik vezetője találkozzon egymással.

Az Interfax hírügynökség jelentése szerint az orosz központi katonai körzet parancsnokhelyettese azt mondta, hogy a hadművelet második szakaszaként azt tervezi, hogy teljes mértékben átveszi az ellenőrzést Donbasz és Dél-Ukrajna felett.

A parancsnok-helyettes azt is megemlítette, hogy Oroszország szárazföldi folyosó kialakítását tervezi az Oroszország által 2014-ben annektált Krím és Donbasz között.

Emellett arról is beszélt, hogy Ukrajna déli részének ellenőrzésével átjáró nyílna a Moldovától elszakadt Dnyeszter Menti Köztársaság felé. A Dnyeszter Menti Köztársaság a 90-es években vívta ki függetlenségét orosz segítséggel, de hivatalosan Moldovához tartozik, és egyetlen ENSZ-tagország sem ismeri el önállóságát.

(Guardian)

Mariupol polgármestere új felhívást adott ki a dél-ukrajnai város „teljes kiürítésére” – írja a Guardian.

„Csak egy dologra van szükségünk: a lakosság teljes evakuálására. Körülbelül 100 ezer ember maradt Mariupolban” – mondta el a Vadim Bojcsenko polgármester a nemzeti televízióban.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint az elmúlt napokban a menekülni vágyók csupán töredékének sikerült elhagynia a várost, és még legalább 50 ezer ember ki akar jutni Mariupolból.

Az ukrán harcosok csaknem két hónapig harcoltak az orosz csapatok ellen a kikötővárosban, de az oroszok mostanra jelentős túlerőben vannak, és körbevették a helyi ellenállás utolsó bástyáját, az Azovsztal acélgyárat.

Irina Verescsuk, Ukrajna miniszterelnök-helyettese szerint 50 ezren ragadtak az oroszok által elfoglalt Mariupolban – írja a Sky News.

„Legalább 50 ezer ember el akarja hagyni Mariupolt” – mondta.

Irina Verescsuk elmondta, hogy az ostromlott városból tegnap menekülni vágyóknak csak a töredéke jutott ki. Arra számítottak ugyanis, hogy legalább 5 ezer ember hagyja el a várost, de ehelyett csak 79-nek sikerült.

A brit védelmi minisztérium szerint az oroszok kénytelenek hazavinni az elromlott eszközeiket javításra – írja a Sky News.

A minisztérium legfrissebb jelentésében azt írja, hogy a Kreml próbálja felrázni a kimerült erőit, de most már ott tart, hogy a lerobbant eszközöket visszaküldi javításra Oroszországba.

Emellett a minisztérium szerint Vlagyimir Putyin döntése, hogy az ukrán ellenállás megfékezésének érdekében blokád alá vonják a mariupoli acélgyárat arra utal, hogy máshol tehermentesíteni akarják az orosz fegyveres erőket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap azt mondta, hogy körülbelül 120 ezer ember maradt csapdában Mariupolban, köztük 1000 civil az Azovstal acélműben. A gyár utolsó védői szerint az üzem épületeit lerombolták, a civilek pedig a pincékben rekedtek, ahonnan csak nehezen lehet kijönni.