Moszkvában találkozik Putyinnal az ENSZ-főtitkár, eltűnt az elsüllyedt orosz cirkáló legénységének 27 tagja

2022. április 22. – 08:07

frissítve

Moszkvában találkozik Putyinnal az ENSZ-főtitkár, eltűnt az elsüllyedt orosz cirkáló legénységének 27 tagja
Szétlőtt tank Mariupolban – Fotó: Chingis Kondarov / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva
  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti beszédében megköszönte a briteknek, hogy újból megnyitják kijevi nagykövetségüket.
  • Az ENSZ emberi jogi hivatala szerint közel 2400 civil vesztette életét a háború kezdete óta, 90 százalékuk ukrán területeken halt meg.
  • A Moszkva nevű hadihajó legénységének egyik tagja meghalt, 27 másik embert nem találnak. A cirkáló múlt héten süllyedt el.
  • Kilenc hónapos eltiltást kapott Jevgenyij Rilov olimpia bajnok orosz úszó, amiért részt vett Putyin háborúpárti gyűlésén márciusban.
  • A háború kellős közepén Japán bejelentette igényét az oroszok ellenőrzése alatt álló Kuril-szigetekre.
  • A Világbank szerint 60 milliárd dollárra rúghat az Ukrajna infrastruktúrájában keletkezett kár. Németország 37 millió euró segélyt ad Ukrajnának az ország újjáépítésére.
  • Az ukrán Azovstal acélgyár utolsó védői szerint az üzem szinte összes épülete megsemmisült, az itt menedéket kereső civilek pedig a romok alatt rekedtek.

Pénteken nem nyílnak meg a humanitárius folyosók – mondta el Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.

„Az útvonalak veszélyei miatt április 22-én nem nyílnak meg a humanitárius folyosók. Üzenem mindazoknak, akik az evakuációra várnak: legyetek türelmesek, kérlek tartsatok ki!” – írta Telegramon Verescsuk.

A hét elején három egymást követő napon át nem nyíltak meg a menekülési útvonalak a civilek számára. Ugyanakkor négy, 80 embert szállító autóbusz csütörtökön elérte az ukrán Zaporizzsja városát, miután egy konvojban megszöktek Mariupolból.

(Guardian)

Mariupol polgármesterének állítása szerint az oroszok tömegsírokba temetik a halottakat a város közelében, ezt pedig a közelben készül műholdfelvételek is alátámasztják – írja a Guardian.

Oroszország a Mariupolban elkövetett „barbár” háborús bűneinek bizonyítékait rejtegeti – mondta a város polgármestere csütörtökön, miközben egy amerikai műholdképeket készítő cég olyan fényképeket tett közzé, amelyek ezt látszólag alátámasztják.

Vadim Bojcsenko polgármester elmondása szerint az orosz teherautók holttesteket szedtek össze a kikötőváros utcáiról, és a közeli Manhus faluba szállították őket, ahol a település régi temetője melletti mezőn kiásott tömegsírba dobták a halottakat.

„A megszállók rejtegetik a bizonyítékokat a bűneikről. A temető egy benzinkút közelében található, egy körút bal oldalán. Az oroszok hatalmas, 30 méter széles árkokat ástak. Beledobálják az embereket” – mondta Bojcsenko.

Tömegsíroknak tűnő sorminta Manhus falunál – Fotó: AFP PHOTO / SATELLITE IMAGE ©2022 MAXAR TECHNOLOGIES
Tömegsíroknak tűnő sorminta Manhus falunál – Fotó: AFP PHOTO / SATELLITE IMAGE ©2022 MAXAR TECHNOLOGIES

A sírokban akár 9000 halott is lehet – közölte Mariupol városi tanácsa csütörtökön a Telegram üzenetküldő alkalmazásban.

A polgármester becslése szerint több mint 20 000 mariupoli lakost öltek meg azóta, hogy az orosz erők Vlagyimir Putyin inváziójának első napjaiban megtámadták a várost. Elmondta, hogy a legtöbb holttestet eltávolították, néhányat pedig mobil krematóriumokba helyeztek el.

Később csütörtökön az amerikai Maxar Technologies cég képeket tett közzé a helyszínről, amelyeken tömegsírnak látszó nyomokat lehet látni. A helyszínt az elmúlt hetekben több mint 200 új sírral bővítették, mondta a Maxar.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta csütörtök esti videóüzenetében Oroszországot, hogy a részben megszállt Herszon és Zaporizzsja függetlenségéről tartott népszavazásokat el akarja csalni.

Zelenszkij arra szólította fel az orosz megszállás alatt lévő területek lakóit, hogy ne adjanak meg személyes adatokat, például az útlevélszámukat az orosz erőknek.

„Arra kérem Ukrajna déli régióinak – Herszon és Zaporizzsija régiók – lakosait, hogy legyenek nagyon óvatosak azzal kapcsolatban, hogy milyen információkat adnak a betolakodóknak. Ha megkérnek, hogy tölts ki néhány kérdőívet, add meg valahol az útlevéladataidat, akkor tudnod kell, hogy ez nem fog rajtad sokat segíteni” – mondta.

Zelenszkij figyelmeztetést is adott az általa nem elismert Herszoni Népköztársaságnak is, hogy „a terveik nem jól fognak elsülni.”

„Ha valaki új annektálást akar, az csak újabb erőteljes szankciókat vonhat maga után Oroszország ellen. Olyan szegénnyé teszi ezzel Oroszországot, amilyen az 1917-es polgárháború óta nem volt. Szóval jobb, ha most a békét keressük” – mondta.

(Guardian)

A mariupoli ostromlott Azovsztal acélgyár nagy része megsemmisült a föld felett, és civilek rekedtek az összedőlt épületek alatt – állítja a város egyik utolsó védője.

Az Azovsztal acélgyárat, az ukrán ellenállás utolsó fellegvárát folyamatosan támadják, Kijev pedig azzal vádolja az orosz erőket, hogy bunkerromboló bombákat használnak, miközben civilek százai húzódnak meg a gyár alatt.

Az ukrán tárgyalócsoport vezetője, Mihajlo Podoljak, Zelenszkij elnök fő tanácsadója korábban azzal vádolta a világ vezetőit, hogy „vér tapad a kezükhöz”, a világ pedig „az interneten figyeli a gyerekek meggyilkolását, és hallgat”.

Szvjatoszlav Palamar, az ukrán Azov ezred parancsnokhelyettese a BBC-nek adott interjújában megismételte a korábbi állításokat. Azt mondta, hogy oroszok hadihajókról lőtték az acélgyárat, és bunkerbombákat dobtak rá.

Elmondása szerint a civilek külön vannak, a fegyveresektől odébb. Minden pincehelyiségben 80-100 ember tartózkodik. Nem tudni, hogy összesen hány civil rekedt odalent, mivel néhány épület megsemmisült, és az ukrán katonák nem tudták elérni őket az ágyúzások miatt. Egyes bunkerek bejáratait nehéz betonlapok zárták el, amelyeket csak gépek tudtak mozgatni.

„Azokkal a civilekkel tartjuk a kapcsolatot, akik elérhető helyen tartózkodnak. Tudjuk, hogy három hónapos kisgyerekek is vannak ott” – mondta Palamar.

„Ez volt a mi rögtönzött kórházunk... Nehézbombákat dobnak az Azovsztal acélműre, és most nagyon sokan vannak a romok alatt... Azovsztalt lebombázták, és szinte teljesen megsemmisítették. Szedegetjük ki az embereket a romok közül” – mondta egy rádiónak nyilatkozva a parancsnokhelyettes.

„52 napos blokád és heves harcok után fogynak a gyógyszerek. És akkor még az elesett katonáink temetetlen holttestét is itt tartjuk, akiket méltósággal kell eltemetnünk, Ukrajna által ellenőrzött területeken” – mondta.

Palamar azt kérte, hogy biztosítsák a civilek biztonságos kijutását az acélműből, és felszólított egy harmadik országot vagy nemzetközi szervezetet, hogy lépjen fel a biztonságukért.

Palamar ugyanakkor azt mondta, szó sem lehet megadásról.

„Ami a civilek biztonságos kiútjáért cserébe történő megadást illeti, remélem, mindannyian tudjuk, kikkel van dolgunk. Határozottan tudjuk, hogy az Orosz Föderáció minden garanciája, nyilatkozata semmit sem ér”

– mondta.

(Guardian)

A kijevi kávéházak ingyenes italokkal és desszertekkel kedveskednek az ukrán katonáknak. Olga Rudenko, a Kyiv Independent újságírója csütörtökön tett közzé egy posztot erről a Twitteren.

„Sok kijevi kávéházban rózsaszínű post-it cetlikkel jelzik, hogy vannak italok és desszertek, amelyeket a látogatók kedveskedésként kifizettek a katonai vagy területi védelem tagjainak, akik eljöhetnek, és ingyen kikérhetnek közülük bármit. Az emberek így mondanak köszönetet védelmezőiknek” – írja.

(Guardian)

Németország 37 millió eurót (kb. 13 milliárd forintot) biztosít Ukrajnának a háború utáni újjáépítésére – írja az Augsburger Allgemeine lap fejlesztési minisztériumi forrásokra hivatkozva.

Ebből mintegy 22,5 millió eurót fordítanának Ukrajna villamosenergia-hálózatának helyrehozatalára, és további 14,4 millió eurót különítenének el az orosz erők által lerombolt lakások újjáépítésére és orvosi felszerelésekre.

„A minisztérium egy vészhelyzeti programon keresztül csoportosított át erre forrást” – idézte a lap Svenja Schulze fejlesztési minisztert.

(Guardian)

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma kijelentette, hogy Kína továbbra is „papagájként ismételgeti” Oroszország biztonságpolitikai elképzeléseit az orosz-ukrán háborúval összefüggésben.

A külügyminisztérium szóvivője, Ned Price egy sajtótájékoztatón tette ezt a megjegyzést, amikor Hszi Csin-ping kínai vezető azon beszédéről kérdezték, amelyben az oroszok „oszthatatlan biztonság” koncepciójára, valamint az általa javasolt „globális biztonsági kezdeményezésre” hivatkozott .

Price megismételte, hogy Kínának súlyos következményekkel kell számolnia, ha anyagi támogatást nyújt Oroszország háborús erőfeszítéseihez, de egyelőre nem látják, hogy Peking ilyen jellegű segítséget adott volna Moszkvának.

Az Egyesült Államok továbbra is fenntartja azt a szabályokon alapuló nemzetközi rendszert, amelyet hasonló gondolkodású partnereivel az emberi jogok, a szuverenitás és az önrendelkezés tiszteletben tartása alapján épített ki – mondta Price. „Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy fenntartsuk azokat a rendszereket, amelyeket a világ egyes országai, köztük Oroszország és a Kínai Népköztársaság is támadnak (…)” – tette hozzá.

(Guardian)

A Fehér Ház korábban csütörtökön bejelentette, hogy az új fegyvercsomag részeként több mint 121 Phoenix Ghost Tactical drónt szállítanak Ukrajnának – írja a Guardian.

A Pentagon szerint az új fejlesztésű, Ghost névre keresztelt drónok kiválóan alkalmasak az ukrajnai Donbasz régióban zajló harcra. A területet a tisztviselők az Egyesült Államok Kansas állam sík terepéhez hasonlították, szerintük a drón meg fog felelni az ukránok helyi igényeinek.

A drónokat egyszeri támadására fejlesztették ki, használat után megsemmisülnek. Természetesen arra is használhatóak, hogy képeket küldjenek a megfigyelt terepről, de a fő hangsúly a támadáson van.

Az ukrán katonák egy kisebb csapata kiképzést is fog kapni, hogy tudják kezelni a fegyvert, de a drónok még nem érkeztek meg Ukrajnába.

David Malpass, a Világbank elnöke szerint az ukrán infrastruktúrában okozott fizikai kár eléri a 60 milliárd dollárt – Guardian.

Malpass a Világbank Ukrajna pénzügyi segítségnyújtásáról tartott konferenciáján elmondta, hogy ez még csak egy „szűkebben” becsült összeg, amely nem tartalmazza a háború növekvő gazdasági költségeit, amelyek terhelik Ukrajnát.

„Természetesen a háború még mindig tart, így ezek a költségek nőnek” – mondta Malpass.

Zelenszkij csütörtökön, a Világbank és az IMF vezetőihez intézett beszédében videókapcsolaton keresztül arról beszélt, hogy Ukrajnának havi 7 milliárd dollárra van szüksége ahhoz, hogy kompenzálni tudja a háborús veszteségeket a gazdaságában.

A csütörtöki percről percre folyamot itt olvashatja vissza.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!