Magyarország választott: Orbán Viktor elismerte vereségét és gratulált Magyar Péternek

Éjfél után néhány perccel Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is megszólalt a magyarországi választások eredményével kapcsolatban, bár sokat nem mondott.

„Rekordmagas részvétel mellett zajlott a magyarországi választás. A magyarok határon innen és túl nagy számban éltek a döntés jogával. Gratulálok a Tisza Pártnak és Magyar Péternek a győzelemhez!” – írta Kelemen, aki a kampányban többször is a Fideszt biztosította a támogatásáról, felszólalt a magyarországi kormánypárt debreceni kampányrendezvényén is.

Kelemen Hunor hosszasan kivárt mielőtt megszólalt volna, már Nicușor Dan államfő, Dominic Fritz, az USR elnöke is nyilvánosan kifejezte örömét, de az RMDSZ elnök még mindig hallgatott. Többen már egy szombati posztja alatt kezdték követelni, hogy gratuláljon a Tisza Pártnak és Magyar Péternek. Sőt, az Expert Forum elnökéhez csatlakozva többen is lemondásra szólították fel Kelement.

Az európai vezetők és Nicușor Dan után Volodimir Zelenszkij is gratulált Magyar Péternek a kiemelkedő győzelmükhöz. Üzenetében hangsúlyozta: különösen fontosnak tartja, hogy a politikában a konstruktív hozzáállás kerüljön előtérbe.

Az ukrán elnök kiemelte, hogy Ukrajna továbbra is a jó szomszédi kapcsolatok erősítésére törekszik Európa minden országával, így Magyarországgal is kész elmélyíteni az együttműködést. Úgy fogalmazott, Európa és az európai nemzetek megerősödése közös érdek, amelyhez elengedhetetlen a stabilitás és az együttműködés iránti igény.

Zelenszkij egyúttal jelezte: Ukrajna nyitott a találkozókra és a közös, építő jellegű munkára, amely mindkét ország javát szolgálhatja, és hozzájárulhat a béke, a biztonság és a stabilitás megteremtéséhez Európában.

„Tisztelt Honfitársaim! Magyarok! Megcsináltuk! A Tisza és Magyarország megnyerte ezt a választást. Nem kicsit, hanem nagyon. Sőt, nagyon-nagyon. Közösen leváltottuk az Orbán-rendszert, közösen felszabadítottuk Magyarországot” – mondta Magyar Péter, aki megköszönte az eredményt a hallgatóságnak.

„A győzelmünk nemcsak a Holdról, hanem minden magyar ablakból látszik. Legyen az akár a legkisebb vályogházon, vagy akár egy sokemeletes panelházban, egy nagyvárosban, vagy vidéken, minden magyar ablakból látszik” – folytatta Magyar.A Tisza Párt elnöke kiemelte, hogy a demokratikus Magyarország történetében ennyien még soha nem szavaztak, és ilyen erős felhatalmazást még soha semmilyen párt nem kapott, mint a Tisza. Mint mondta, körülbelül 3,3 millió szavazattal kaptak történelmi felhatalmazást a kormányzásra.

Magyar 1848-hoz és 1956-hoz hasonlította és kegyelmi pillanatnak nevezte 2026. április 12-ét. Mint mondta, ez a nap azok győzelme is legyen, akik nem a Tiszára szavaztak, legyen „minden magyar ember fényes és csodálatos győzelme”.

„Magyarország olyan ország akar lenni, amely nem vazallusa senkinek, ahol a teljesítmény számít, ahol mindenki lehet magyar polgár, amelyben a polgárai számíthatnak a kormányukra, ahol mindenkinek jár a megfelelő egészségügy és a minőségi oktatás. Olyan ország, ahol senkit nem bélyegeznek meg azért, mert mást gondol, mint a többség. Senkit nem bélyegeznek meg azért, mert mást szeret, mint a többség, mert másban hisz, mint a többség. Olyan ország, ahol nem számít, hogy ki kinek az ismerőse, hanem az, hogy ki milyen ember, ahol nyugodtan lehet gyermeket vállalni és családot alapítani” – mondta Magyar.Magyar felszólította a kormányt, hogy mától ügyvezető kormányként járjon el, és semmilyen olyan döntést ne hozzon, ami megköti a következő kormány, a Tisza-kormány kezét. Majd felszólította a köztársasági elnököt, hogy haladéktalanul kérje fel, mint a győztes párt listavezetőjét kormányzásra, „azt követően pedig távozzon a hivatalából annyi méltósággal, amennyi még maradt neki.” Magyar ezután több tisztségviselőt felsorolt, akiknek szerinte le kellene mondaniuk.

A beszéd további részletei a Telex tudósításában olvashatók.

Minden eddiginél magasabb részvétel mellett zárult a 2026-os országgyűlési választás: a szavazásra jogosultak 77,8 százaléka, vagyis több mint 5,8 millió ember adta le a voksát, ami közel 10 százalékponttal haladja meg a 2022-es adatot, és az 1990 utáni választások legmagasabb részvételi aránya. Különösen Budapesten volt erős a részvétel, ahol meghaladta a 80 százalékot, de a megyei jogú városokban és a nagyobb településeken is 77–79 százalék körül alakult.

Az eddigi eredmények alapján a Tisza Párt a szavazatok több mint felét megszerezve fölényes győzelmet aratott, és várhatóan 138 mandátummal alakíthat kormányt. A Fidesz kevesebb mint 40 százalékot ért el, ami körülbelül 54 parlamenti helyet jelent, míg a Mi Hazánk hét képviselővel jutott be az Országgyűlésbe. Más pártok nem lépték át a parlamenti küszöböt.

Az egyéni választókerületekben is elsöprő a különbség: a 106 körzetből 95-ben a Tisza jelöltje nyert, mindössze 11-ben győzött a Fidesz. A végleges mandátumarány még módosulhat a levélszavazatok és a külföldön leadott voksok összesítése után, de az eredmény iránya már nem kérdéses.

A rekordmagas részvétel és az eredmények együtt azt jelzik, hogy a választók tömegesen mozdultak meg, és a korábbi trendekkel szemben ezúttal nem a Fidesznek kedvezett a magas részvétel. Magyar Péter pártja alig két év alatt jutott el a politikai színtérre lépéstől a kormányalakítás küszöbéig, ami a rendszerváltás utáni magyar politikában példátlan fordulat.

Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke is gratulált Magyar Péternek.

„Franciaország üdvözli a demokratikus részvétel győzelmét, a magyar nép ragaszkodását az Európai Unió értékeihez, valamint Magyarország európai elkötelezettségét. Együtt lépjünk előre egy szuverénebb Európa felé, kontinensünk biztonságáért, versenyképességünkért és demokráciánkért” – írta Macron az X-en.

„Magyarország Európát választotta. Európa mindig Magyarországot választotta. Egy ország visszatér az európai útjára. Az Unió erősebbé válik” – írta Ursula von der Leyen.

„A magyar nép győzelmének az estéje a mai” – kommentálta a Tisza győzelmét Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke. Weber azt írja, gratulált Magyar Péternek, az EPP képviselőjének a győzelméhez. „Magyarország visszatért Európa szívébe” – zárta a posztját az X-en.

„Alig várom, hogy együtt dolgozhassunk. Egyesítsük erőinket egy erős, biztonságos és mindenekelőtt egységes Európa érdekében” – írta Friedrich Merz német kancellár az X-en.

Nicușor Dan, Románia elnöke gratulált Magyar Péternek és a Tisza Pártnak a választási győzelemhez. Az X-en megosztott üzenetében azt írta: a magyar emberek egyértelmű és erőteljes döntést hoztak.

Az elnök arra is kitért, hogy Románia és Magyarország szomszédos országokként, valamint az Európai Unió és a NATO tagjaiként közös értékek mentén működnek együtt. Már várja, hogy egy új fejezetet nyissanak a román–magyar kapcsolatokban, amely egyszerre épülhet a kölcsönös tiszteletre, a nyílt párbeszédre és az európai, illetve euroatlanti elköteleződésre. Dan üzenetét végül két nyelven zárta: „Felicitări! Gratulálok!”.

Nicușor Dan-t egyébként 2025 májusában választották meg Románia elnökének, és habár akkor Orbán Viktor tihanyi beszédében azt mondta, nem kíván beavatkozni a román belpolitikába, mégis idézte és egyetértéssel nyugtázta a másik elnökjelölt, George Simion kijelentéseit a „nemzetek Európájáról” és a keresztény értékek védelméről.

„Magyarország Európa. A közel 80%-os részvétel mindent elmond. A magyarok visszavették a demokráciájukat” – kommentálta az országgyűlési választások eredményeit Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a Facebook.

Temesvár polgármestere szerint 16 év után a magyarok úgy döntöttek, hogy visszafordítják országukat Európa felé, amelytől Orbán Viktor eltávolította. „A reményt választották a félelem helyett, amit az orosz típusú propaganda által kreált ellenségképpel tápláltak” – írta.

Az RMDSZ koalíciós partnerének elnöke szerint a mai választás megerősítette, „nincs ellentmondás aközött, hogy szereted a hazádat és a nemzetedet, és aközött, hogy egy erős Európát szeretnél”.

Fritz külön üzent a romániai magyar „barátainak” is. Szerinte, ami vasárnap Magyarországon történik, az „minden olyan magyar győzelme, aki demokratikus, prosperáló és európai Magyarországot akar”.

„Isten hozott újra itthon” – zárta posztját Fritz.

Dominic Fritz az első romániai politikai vezető, aki reagált a magyarországi választásokra.

Fájdalmasnak nevezte a választási eredményt Orbán Viktor a Fidesz eredményváróján, és megerősítette, hogy gratulált Magyar Péternek a Tisza választási győzelméhez. A miniszterelnök köszönetet mondott munkatársainak és közölte, 2,5 millió szavazatot sikerült összegyűjteni.

Orbán külön megköszönte a határon túlról érkező „elsöprő támogatást”. „Üzenjünk a határon túlra, hogy ránk továbbra is számíthatnak” – mondta.

„Ellenzékből is a hazánkat és a magyar nemzetet fogjuk szolgálni. A kormányzás súlya nem nyomja a vállunkat, ezért az a feladatunk, hogy a közösségeinket megerősítsük” – mondta még Orbán. „Mi nem adjuk fel, soha, soha, soha” – tette hozzá.

A sebek gyógyítása után újraindul a munka, amelyben mind a 2,5 millió szavazóra számítanak, mondta Orbán. „Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok” – zárta beszédét.

Az első választási eredmények nyilvánosságra kerülése után – amelyek szerint a Tisza Párt jelentős előnnyel vezet – éles hangvételű bejegyzésben bírálta Kelemen Hunort Sorin Ioniță, az Expert Forum (EFOR) bukaresti agytröszt elnöke.

Ioniță és az általa vezetett szervezet rendszeresen foglalkozik a romániai politikai folyamatokkal és az RMDSZ szerepével: az elmúlt időszakban többek között a választási integritás kérdéseit, a kampányokban megjelenő dezinformációt, valamint az RMDSZ és a Fidesz közötti szoros kapcsolatot is kritikus szemmel elemezték. Korábban a kormányzati működést is bírálták, különösen a reformok elmaradása és az uniós források felhasználása kapcsán.

A mostani bejegyzésében Ioniță azt írta, hogy szerinte Kelemen Hunornak le kellene mondania az RMDSZ éléről és vissza kellene vonulnia a politikából. Úgy fogalmazott, hogy a Fidesz „vak” támogatása már a második súlyos politikai kudarc rövid időn belül, a 2025-ös romániai elnökválasztáson támogatott Crin Antonescu-jelöltség után, amit „két országban elkövetett két nagy politikai baklövésként” értelmezett.

A szakértő szerint az RMDSZ ugyan demográfiai okokból továbbra is a romániai magyar közösség parlamenti képviseletének meghatározó szereplője marad, de nem mindegy, milyen vezetéssel. A posztban úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi irányvonal problémás, mert Kelemen Hunor szerinte „egyszerre kötött alkut a budapesti, általa anti-európainak nevezett politikai erőkkel, és alkalmazkodott a román állam hatalmi struktúráihoz”.

Ioniță azt is írta, hogy Markó Béla korábbi elnökségéhez képest Kelemen Hunor időszaka szerinte „a szövetség balkanizálódását” hozta, és bírálta azt is, hogy az RMDSZ részt vett olyan politikai alkukban, amelyek a romániai hatalmi elit érdekeit szolgálták. A bejegyzés szerint a magyarországi politikai változások fényében az RMDSZ különösen nehéz helyzetbe kerülhet, és szerinte nem elfogadható érv az, hogy nincs alternatíva a szövetséggel szemben Erdélyben.

A szakértő úgy zárta gondolatait, hogy más politikai pártok esetében hasonló kudarcok után legalább formálisan megtörtént a vezetők leváltása, és szerinte az RMDSZ esetében is ez lenne a minimális elvárható lépés.

„Az imént Orbán Viktor miniszterelnök úr telefonon gratulált a győzelmünkhöz” – írta Facebook-oldalára Magyar Péter. A Tisza elnöke nem sokkal korábban azt is posztolta, hogy „Köszönjük Magyarország!”.

„Szeretnék gratulálni a magyar népnek, Magyarországról és Erdélyből egyaránt, a mai döntésükért” – írta Facebook-oldalára vasárnap este Nicu Ștefănuță, az Európai Parlament alelnöke.

„Szükségünk van Magyarországra Európában, és az Európai Unió a magyar nép mellett fog állni. Isten segítse, hogy az új kormányzás jó legyen ennek az országnak, amely több mint ezer éven át Európa őrzője volt. Sok örömet és jólétet kívánok minden magyarnak, bárhol élne” – írta.

Nicu Ștefănuță korábban hivatalos levélben fordult a Nemzeti Választási Iroda vezetéséhez, jelezve, hogy kifogásolja a levélszavazás lebonyolítását a szavazólapok ellenőrizetlen kézbesítése, a választói névjegyzékek pontatlanságai, valamint a politikai kötődésű szervezetek – köztük az RMDSZ – részvétele miatt.

Március közepén éles szóváltás alakult ki Orbán Viktor és Ștefănuță között, miután az EP-alelnök az Európai Parlamentben arról beszélt: „semmi sem tart örökké”, és arra biztatta a magyar választókat, hogy vegyenek részt a választásokon és szavazzanak a változásra. A Transtelexnek adott interjújában élesen bírálta a magyar kormányt.

Tíz európai városban készült exit poll felmérés a szavazás napján, a kutatást a Németországban bejegyzett Magyar Vándor – külföldön élő magyarok egyesülete szervezte. A civil kezdeményezésű kutatásban összesen 3905 válaszadó vett részt, és fontos megjegyezni, hogy ezek az emberek önkéntesen és anonim módon osztották meg, kire adták le voksukat, tehát a felmérés nem minősül reprezentatívnak.

Az egyéni jelöltekre leadott szavazatok alapján toronymagasan vezet a Tisza, a válaszadók 88 százaléka támogatta jelöltjeiket. A Fidesz–KDNP 7 százalékot ért el, a Mi Hazánk és a nem szavazók aránya pedig egyaránt 2 százalék körül alakult.

Hasonló a helyzet a listás szavazatoknál is, azonban itt valamivel nagyobb a különbség: a Tisza 90 százalékos támogatottságot ért el, míg a Fidesz–KDNP 7, a Mi Hazánk pedig 2 százalékot kapott.

A korcsoportok szerinti bontás egyértelmű generációs különbségeket mutat. A legfiatalabb, 18–29 éves korosztályban kiemelkedően magas, 94 százalékos a Tisza támogatottsága az egyéni jelöltek esetében. A 30–39 éveseknél ez 92, a 40–49 éveseknél 87 százalék. Az idősebb korosztályokban fokozatos csökkenés figyelhető meg: az 50–64 évesek körében 79, míg a 65 év felettieknél 70 százalék szavazott a párt jelöltjeire. Ezzel párhuzamosan a Fidesz–KDNP támogatottsága az életkor előrehaladtával növekszik: a középkorúaknál már 15, az idősebbeknél pedig 24 százalék körül alakul.

A felmérést tíz külföldi helyszínen készítették. Nagy-Britanniában Londonban, Manchesterben és Edinburgh-ben kérdezték meg a szavazókat, míg Németországban négy városban voltak jelen az önkéntesek: Münchenben, Stuttgartban, Berlinben és Nürnbergben. Emellett Hágában, Bernben és Párizsban is megkérdezték az urnákhoz érkezőket.

Bakai Ádám, az egyesület alelnöke úgy nyilatkozott a Magyar Hangnak, hogy a kérdezőbiztosok a külképviseletek közelében végezték a munkát. A kérdéssort az egyesület szociológus tagjai állították össze, az adatfelvétel pedig vasárnap (magyar idő szerint) reggel 9 és 10 óra között indult, és körülbelül délután 4-ig tartott. A válaszadás minden esetben önkéntes és anonim: aki nem kívánta megosztani, hogy kire szavazott, annak válaszát nem rögzítették.

Az exit poll eredetileg csupán három városra korlátozódott volna, de a jelentkező önkéntesek nagy száma miatt végül jelentősen kibővítették a programot, így az szinte az összes fontosabb külföldi szavazási helyszínt lefedi. A szervezők hangsúlyozzák: minden résztvevő egységes civil keretek között dolgozik, és a projekt során aláírt megállapodás garantálja a pártpolitikai semlegességet, az adatvédelmet, valamint a válaszadók nyugalmát.

„Láttuk a friss kutatásokat, a részvételi adatok és a hozzánk beérkező információk alapján optimisták vagyunk” – mondta Magyar Péter a Tisza Párt eredményváróján a Telex közvetítése szerint. Magyar szerint ugyanakkor nem felmérést kell nyerni, hanem választásokat. Szerinte több dolgot jelent a magas részvétel, például azt, hogy a magyarok nagy része átérezte, hogy mennyire fontos a mostani választás.

„Ez a demokrácia ünnepe lett, lesz” – mondta Magyar.

A Tisza Párt vezetője beszédében megköszönte annak a több mint 50 ezer önkéntesnek, aki vasárnap szavazatszámlálóként vagy külső megfigyelőként segítette őket. Magyar arról is beszélt, hogy több ezer bejelentés érkezett hozzájuk választási csalásokról, vannak ezek között súlyosok és kevésbé súlyosak is, és meg fogják tenni a szükséges lépéseket ezekben.

„Egy ilyen pártnak, amely várhatóan nagy arányú győzelmet arat egy ilyen igazságtalan és egyenlőtlen feltételeket biztosító rendszerben is, annak semmilyen érdeke nem fűződik ahhoz, hogy bármilyen erőszakos cselekményt végrehajtson. Azt kérem a szimpatizánsainktól és minden magyar embertől, hogy mindenki legyen békés és derűs. Várjuk meg az eredményeket, és ha olyan, amilyeneket elképzeltünk, akkor csapjunk egy nagy magyar karnevált” – reagált beszédé végén Magyar az olyan Fidesz-közeli felvetésekre, ami szerint erőszakos cselekményre készülnek.

A választást megelőző utolsó hét kiegyenlített politikai versenyt és mérsékelt kormánypárti előnyt mutat a kormányközeli Alapjogokért Központ friss, országosan reprezentatív felmérése szerint. A kutatás szerint a biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz–KDNP-t 44,5 százalékon, míg a Tisza Párt támogatottsága 42 százalékon állt. A kisebb pártok közül a Mi Hazánk 7 százalékot ért el, a Demokratikus Koalíció 4 százalékon, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pedig 2,5 százalékon szerepelt.

Az Alapjogokért Központ szerint az idősoros adatok azt mutatják, hogy a kormánypártok támogatottsága 2025 októberétől kezdve fokozatosan erősödött: a 47 százalékos szintről hónapról hónapra emelkedve márciusra elérte az 50 százalékot, majd a választás előtti napokban 44,5 százalékra „korrigált”. Ezzel párhuzamosan a Tisza Párt népszerűsége stabilan, 40–42 százalék között mozgott az elmúlt hónapokban, és az utolsó mérésben is ezen a szinten maradt.

A kutatás a várható választási kimenetelre is becslést adott: magas részvétel mellett a 106 egyéni választókerületből 64-ben jobboldali győzelem valószínű, ami ismét kormánypárti többséget eredményezhet, írják bejegyzésükben.

„Az első szó az a köszöneté, hiszen az a rendkívüli részvétel, amelyet láthattunk, megtapasztalhattunk, az azt mutatja, hogy a magyar demokrácia rendkívül erős” – idézte a Telex Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető minisztert, aki a Fidesz és a KDNP urnazárás után kezdődő sajtótájékoztatóján beszélt. Gulyás szerint a magas részvétel részben a Fidesz-KDNP mozgósításával magyarázható.

A miniszter szerint „összességében ez a választás megfelelő keret volt a demokratikus véleménynyilvánításhoz”. „Azt reméljük, hogy a kormánypártok újra felhatalmazást kapnak a következő négy évre is kormányzásra” – mondta. Hozzátette, abban bíznak, hogy meglesz a Fidesz-KDNP-nek a választás megnyeréséhez és a kormányalakításhoz szükséges 100 parlamenti mandátum.

Nacsa Lőrinc, a KDNP frakcióvezető-helyettese és frakciószóvivője is megköszönte mindenkinek a szavazatokat és arról beszélt, hogy „egy nagyon magas részvétel mindig erős üzenet a demokrácia számára”. A politikus ugyanakkor azt mondta, az elmúlt 2 napban 1500 bejelentés érkezett hozzájuk az ellenfeleik lehetséges választási csalásairól.

A levélszavazatok számának alakulásáról is szó esett a Miközöd választási élő műsorában. Toró Tibor politológus, a Sapientia EMTE oktatója a műsorban arról beszélt, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján lényeges növekedés látszik a levélszavazatok számában, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a következő napokban még újabb levélszavazatok érkeznek majd be a külképviseletekről. Jelenleg majdnem 300 ezer levélszavazat érkezett be, amiből kb. 230 ezer érvényes, ha ez így marad, akkor a tavalyihoz hasonló lesz az érvényes levélszavazatok aránya, de fontos megvárni a végeredményt, emelte ki a szakember.

Toró arra hívta fel a figyelmet, hogy jelentősen nőtt azoknak a levélszavazatoknak a száma, amelyeket nem külképviseletekhez juttattak el, hanem közvetlenül a Nemzeti Választási Irodához, azaz postázták őket, és ezek valószínűleg a nyugati diaszpórából jöttek. A nyugati diaszpórából érkező levélszavazatok számának növekedése pedig inkább a Tiszának kedvezhet, mondta.

Toró Tibor a Transtelexnek adott korábbi interjújában azt mondta, arra számít, hogy a határon túli szavazatok többsége most is a Fidesznek megy majd, de a Tisza támogatottsága magasabb lesz, mint az ellenzék támogatottsága az elmúlt választásokon.

A Tisza Párt 55,5 százalékot, a Fidesz 37,9 százalékot szerezhet a listás szavazáson, derül ki a HVG megrendelésére, az utóbbi öt napban készült Median felméréséből. A közvélemény-kutató mérése szerint más párt nem éri el az 5 százalékos bejutási küszöböt. A Mi Hazánknak 3,9 százalékos, a DK-nak 1,4 százalékos, míg a MKKP-nak 1,3 százalékos listás szavazatarányt vetítenek előre.

A Median mandátumbecslése szerint – szemben a 21 Kutatóközpontéval – a Tisza Párt kétharmados többséget szerezhet a parlamentben. Úgy kalkuláltak, hogy 131-139 mandátumot szerezhet az ellenzéki párt, a Fidesz-KDNP frakciónak pedig 59-67 mandátumot vetítenek előre.

A keddtől szombatig 2286 felnőtt magyar állampolgár megkérdezésével készült felmérésé hibahatára ±2,2 százalék. Azt írják, hogy a minta pontosan tükrözi a magyarországi felnőtt népesség életkor, nem, lakóhely és végzettség szerinti összetételét.

A Závecz Research kutatása, amit az ATV megrendelésére készítettek azt mutatja, hogy egy körülbelül 80 százalékos részvétel mellett jelentős előnyre tehet szert a Tisza Párt a Fidesz–KDNP-vel szemben.

A becslések alapján a listás szavazatok 54 százalékát szerezheti meg a Tisza Párt, míg a Fidesz–KDNP 40 százalékon végezne. A Mi Hazánk Mozgalom 4 százalékos eredményt érhet el, míg a Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt egyaránt 1-1 százalékon maradnának, így mindhárom párt a parlamenti küszöb alatt teljesítene.

Mandátumokra lefordítva ez azt jelenti, hogy a Tisza Párt 127 és 133 közötti képviselői helyet szerezhet, ami a felső határon éppen eléri a kétharmados többséghez szükséges 133 mandátumot. A Fidesz–KDNP ezzel szemben 66–70 mandátumra számíthat. Az egyetlen roma nemzetiségi képviselői helyet szintén betöltenék.

A támogatottságot abszolút számokban vizsgálva a kutatás szerint a Tisza Pártnak 3,2 millió szavazója van belföldön, míg a Fidesz tábora körülbelül 2,5 millió főre tehető. A Mi Hazánk Mozgalom nagyjából 300 ezer, a Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pedig egyaránt körülbelül 150–150 ezer támogatót tudhat maga mögött.

A választói várakozások is érdekes képet mutatnak: a megkérdezettek 44 százaléka Tisza-győzelemre számít, míg 36 százalékuk a Fidesz sikerét valószínűsíti, 20 százalék pedig bizonytalan. A pártszavazók körében erős a saját oldalba vetett hit: a Fidesz-szavazók 88 százaléka, míg a Tisza támogatói 86 százaléka saját pártja győzelmét várja.

A kutatás egy úgynevezett „tapasztalt közhangulat” mutatót is vizsgált, amely azt méri, hogy a válaszadók saját ismeretségi körükben milyen politikai preferenciákat érzékelnek. Az eredmények szerint 33 százalékuk inkább Tisza-szavazókat lát maga körül, 25 százalékuk inkább fideszeseket, míg 26 százalék fele-fele arányról számolt be. Ez arra utal, hogy a Tisza támogatottsága a mindennapi társas kapcsolatok szintjén is erőteljesebben érzékelhető, ami magas részvétel esetén különösen kedvező lehet a párt számára, jegyzi meg az ATV.

A kutatást április 7–9. között végezték ezer fős, országosan reprezentatív mintán.

Vasárnap este hét órakor hivatalosan befejeződött a szavazás Magyarország 3154 településén és a 23 budapesti kerületben kialakított 10 047 szavazókörben az országgyűlési választáson. Azok a szavazni akarók, akik már a sorban állnak, még leadhatják a voksukat. A szavazókörök bezárása után a szavazatszámláló bizottságok hozzákezdhetnek a voksok szétválogatásához és összeszámlálásához, írta az MTI.

Lesz azonban 106 szavazókör, ahol nem bontják fel vasárnap este az urnákat: ezek „megvárják” a külképviseleteken, illetve a más magyarországi településeken az átjelentkezők által leadott szavazatokat. Az „utazó” voksokat a választás utáni szombaton keverik bele ennek a 106 szavazókörnek az urnáiba.

Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a jegyzőkönyvek alapján összesíti a szavazatokat, és megállapítja a választás eredményét, legkésőbb jövő szombaton. A választás országos listás eredményét a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg.

A Tisza Párt a szavazatok 55 százalékára, a Fidesz pedig 38 százalékára számíthat a vasárnapi választáson, derül ki a 21 Kutatóközpont exkluzív kutatásából, amely a Telex megbízásából készült. A választás előtti utolsó napokban mért 17 százalékos különbség nagyobb, mint amit a 21 Kutatóközpont bármikor korábban jelezett. A március végén készült felmérésükben 16 százalék volt a különbség.

A kutatás szerint a Mi Hazánk 5 százalékot, a Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 1-1 százalékot kaphat.

Ez az eredmény azt jelenti, hogy 80 százalékot megközelítő részvétel esetén a Tisza Pártnak közel 3 200 000, a Fidesznek pedig nagyságrendileg 2 300 000 belföldi (magyarországi lakcímmel rendelkező) szavazója lenne. A hárommillió feletti szavazatszám abszolút rekord lenne a magyar választástörténetben.

A mérés eredményei alapján a 21 Kutatóközpont mandátumkalkulációt is végzett, eszerint nagyon magabiztos, de még mindig nem kétharmados Tisza-győzelmet jelentenének jelen pillanatban. A Tisza 132, a Fidesz (a nemzetiségi képviselővel együtt) 62, a Mi Hazánk pedig 5 mandátumra számíthatna a kalkulátor becslése szerint, azonban a konkrét számok nagyságrendet (becslést) jelölnek, nem pedig precíz mérési eredményt. Ráadásul ebben az esetben is sok választókerület minimális különbségen billegne.

A 21 Kutatóközpont felmérésben a választókat április 8. és 11., azaz szerda és szombat között keresték meg sms-es hibrid módszerrel, melyben a 65 év felettieket telefonon kérdezték meg. A mérés a belföldi, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok preferenciáit mérte fel. Tehát benne vannak az átjelentkezettek, és a külképviseleten szavazók is, de nincsenek benne a levélszavazók (az erdélyi és vajdasági magyaroknak nincs is egyéni választókerületi szavazati joguk).

A legutóbbi EP-választásokon 21 Kutatóközpont hasonló módszerrel végzett felmérése a ±3 százalékos hibahatáron belül volt a végeredményhez képest.

A választásra jogosultak 77,80 százaléka, azaz 5,856 millió állampolgár adta le a szavazatát este fél 7-ig. A 2002-es abszolút rekord már két órával urnazárás előtt, 17 óráig megdőlt, addig a választásra jogosultak több mint 74 százaléka, 5,5 millió ember szavazott.

A legaktívabb választókerületek a fővárosban és Pest vármegyében vannak, a legalacsonyabb részvételt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében lévő választókerületekből jelezték. A folyamatosan frissített, összesített adatok itt követhetőek.

Több jelzés érkezett a Társaság a Szabadságjogokérthoz (TASZ), miszerint a Nyugat-Európában feladott levélszavazatok indokolatlanul hosszú ideig parkolnak a Magyar Postánál. Döbrentey Dániel, a TASZ jogásza egy konkrét esetről is beszámolt a Hvg-nak. Azt mondta, egy levélszavazat már rég visszaérkezett Magyarországra, de egy hete áll Vecsésen, a Posta logisztikai központjában, és nem mozdul onnan.

Ez azért lehet gond, mert a törvény szerint a levélszavazatoknak a szavazás napján este 7 óráig be kell érkezniük az NVI-hez. Ha nem érkeznek be, hiába adták fel őket időben, érvénytelennek számítanak, és nincs jogorvoslati lehetőség sem. Döbrentey szerint büntetőjogi felelősséget is felvet, ha szándékosan késlekednek a levelek célba juttatásával.

Az RMDSZ egyébként épp ezzel kampányolt a levélszavazatok begyűjtése kapcsán, hogy ne bízzák a szavazók a postára a levélcsomagot, hanem adják oda aktivistáiknak. Igaz, ők a Román Postáról állították, hogy megbízhatatlan. Az NVI adatait elnézve, valóban, a levélcsomagok nagyrészét nem postai úton küldték vissza, hanem a külképviseletekhez juttatták el. Április 11-ig közel 294 ezer levélszavazatot adtak le, ebből csak 50 ezer az, amit közvetlenül, postai úton juttattak vissza az NVI-hez.

A Political Capital szerint nemcsak a belföldi, de a külföldi számok is rekordot fognak dönteni, viszont valószínű, hogy idén nem lesz a levélszavazatoknak lényegesen nagyobb súlya, mint korábban volt. A levélszavazatok 2014-ben 1, 2018-ban 0, 2022-ben 2 mandátumot hoztak a Fidesznek. Orbán Viktor a kampány utolsó napjaiban is üzent a határon túli magyaroknak, hogy menejenek el szavazni, a debreceni nagygyűlésen pedig Kelemen Hunor is fellépett, hogy az erdélyi magyarok támogatásáról biztosítsa a Fidesz elnökét.

Erdélyi fiatalokat szállítottak román rendszámú kisbuszokkal Gárdonyba, feltehetően azért, hogy Tessely Zoltán fideszes jelölt mellett kampányoljanak, írja a Telex egy Facebookra feltöltött videóra hivatkozva. A pár perces felvételen látszik, hogy egy kisbusz meg van állva az út szélén, a videó készítője pedig megkérdezte a sofőrtől, hogy mi járatban vannak arrafelé. A férfi azt válaszolta, Erdélyből hoznak fiatalokat, hogy segítsenek Tessely Zoltán, Fejér megye 3. számú választókerületének képviselőjének kampányában.

„Besegítünk, mint erdélyi magyarok” – magyarázta a sofőr. A videó készítője azt is megkérdezte a férfitől, hogy tudja-e, a magyarok többsége már nem akar semmit a Fidesztől. „Nem tudjuk, mi eljöttünk, mint magyarok, hogy lássuk mi lesz” – hangzott a válasz. Végül arra kérte a román kisbusz sofőrjét a volán mögött videózó, hogy ne kampányoljanak Tessely mellett, „mert ez a legnagyobb kár, amit a magyar embereknek okozhatnak, legyen szíves ezt a fiataloknak is továbbítani.”

A Facebook-poszt készítője azt írta a videó mellé, hogy „sajnos amúgy akár le is szavazhatnak majd ott ezek a honfitársaink, ha bejelentkeznek abba a gárdonyi félkész lakásba, ahol a helyiek szerint elszállásolták őket”. A bejegyzést tovább osztotta Bagó Zoltán kalocsai polgármester is, aki szerint Kalocsán is vannak „fizetett aktivisták”.

74,23 százalék a részvételi arány magyarországi idő szerint 17 óráig, ez 5  587  935 leadott szavazatot jelent. Az előző, 15 órás adat 66,01 százalék volt. 2022-ben 17 órakor 62,9 százalékon állt a részvételi arány, míg az eddigi részvételi rekordot jelentő 2002-es választáson (második fordulóban) 17 óra 30 perckor 67,87 százalékos volt, írja a Telex. Az abszolút választási részvételi rekord 73,5 százalék volt 2002-ben, tehát már 17 óráig magasabb arányban vettek részt, mint akkor.

A legaktívabb választókerületek a fővárosban és Pest vármegyében vannak, a legalacsonyabb részvételt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében lévő választókerületekből jelezték. A folyamatosan frissített, összesített adatok itt követhetőek.

A nap végére gyakorlatilag lefutott a csíkszeredai szavazás: eltűntek a korábbi sorok, a választók döntő többsége már leadta a voksát – derül ki a Külképviseleti Választási Iroda (KÜVI) helyi vezetőjének értékeléséből. Fodor Tamás a Transtelexnek azt mondta, több mint 2200 választó már átvette a szavazólapokat és szavazott, ami 85–90 százalékos részvételt vetít előre.

Ez nagyjából megfelel a négy évvel ezelőtti szintnek, azzal a különbséggel, hogy mintegy 500-zal többen jelentkeztek át a csíkszeredai körzetbe, mint 2022-ben – így a részvétel a magyarországi arányokhoz képest továbbra is kiemelkedően magas.

„Aki el akart jönni szavazni, az nagy valószínűséggel már megérkezett” – fogalmazott Fodor. A nap közben kialakuló sorok szerinte nem voltak kezelhetetlenek, a lebonyolítás végig kontroll alatt maradt.

A KÜVI vezetője a hangulatot „lelkesnek, türelmesnek és udvariasnak” írta le, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a választók kivárták a sorukat, segítették egymást az eligazodásban, és a nagyobb forgalom ellenére sem alakultak ki konfliktusok vagy feszültségek. Hozzátette: nem merült fel olyan helyzet, amely a szavazás tisztaságát befolyásolhatta volna – nem volt kampánytevékenység, befolyásolási kísérlet vagy szabálytalanság a helyszínen.

Szerinte a választók felkészültebben érkeztek, mint korábban: tudták, milyen iratokra van szükség, és a szavazás menete sem okozott fennakadást.

A szavazókör este 19 óráig nyitva marad, de a részvétel érdemi része már lezárult.

Eközben a levélszavazatok leadása párhuzamosan, a csíkszeredai főkonzulátuson zajlik. A voksok elszállítása és feldolgozása a tervek szerint a holnapi nap folyamán, munkaidőben megtörténik.

A magyar választás napján nemcsak belföldön, hanem világszerte hosszú sorok alakultak ki a külképviseletek előtt: a Telex több városból is arról számolt be, hogy sokan órákat várnak, hogy leadhassák a szavazatukat. Milánóban például Krasznahorkai László is sorban állt, és beszámolója szerint közel két órát kellett várnia, míg Krusovszky Dénes Oszakából posztolt a szavazásról. A közösségi médiát közben elárasztották a különböző városokból érkező képek, amelyek jól mutatják, mekkora a részvételi kedv a külföldön élő magyarok körében.

A londoni nagykövetségnél különösen élénk a hangulat: Kuzman Kinga, a Transtelex nagybányai származású olvasója arról írt, hogy már a környező mellékutcákban is magyar szó hallatszik. Beszámolója szerint a várakozás közben spontán közösségi élmények alakulnak ki: a nagykövetet is „elköszöntötték”, egy kukára helyezett narancshalom pedig afféle jelképpé vált, amellyel sokan fotózkodnak – egészen addig, amíg valaki el nem nyomja benne a cigarettáját, majd fütyörészve továbbáll. A közelben eredményváró rendezvény is készül, ők viszont inkább Cambridge-ben, egy kocsmában gyűlnek majd össze.

Kuzman Kinga történetét korábbi cikkünkben mutattunk be: egyike azoknak a magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyi magyaroknak, akik külföldön élnek, de mégis fontosnak tartják, hogy részt vegyenek a választáson. Közülük sokan munkavállalás miatt költöztek ki, és bár a politikai döntések következményeit nem közvetlenül élik meg, a kötődésük, a családi és kulturális kapcsolataik miatt továbbra is érintettnek érzik magukat.

Számukra a szavazás gyakran nem pusztán politikai állásfoglalás, hanem személyes döntés is: van, aki felelősségként, van, aki lehetőségként tekint rá, és olyan is akad, aki éppen a távolság miatt nem él vele. A londonihoz hasonló hosszú sorok azt mutatják, hogy sokan még a többórás várakozást is vállalják, mert fontosnak tartják, hogy hallassák a hangjukat.

„Fehérbe öltöztem, mert számomra ünnep ez a nap, ünnepre várok” – mondta az Artisjus-, Libri- és Baumgarten-díjas író, Tompa Andrea a Facebook-oldalán közzétett videóban. Szavazásra buzdított, és arra is utalt, hogy öltözékében a fekete kiegészítő azt jelzi: „az még hátravan, hogy elgyászoljuk, ami történt”. Hozzátette, nem akarja elhagyni az országot, és nem szeretne „elkészülni” innen.

Tompa Andrea az utóbbi időben a közéleti kérdésekben is egyre aktívabban szólal meg. Nemrég például személyesen kérte minden Fidesz-szavazó olvasóját, hogy nézze meg a Szabó Bence századossal készült interjút, majd „beszélje meg magával, családjával, barátaival”, és ugyanazzal a figyelemmel mérlegelje az elhangzottakat, mintha irodalmi szöveget olvasna.

Korábbi interjúnkban, amely az október 23-i Nemzeti Menet idején készült vele, arról beszélt, hogy ma már nem elég a véleményt a négy fal között tartani: szerinte az állampolgári felelősség része az is, hogy az ember nyilvánosan is vállalja az álláspontját. Akkor úgy fogalmazott, ha választani kell a hatalom által szervezett és egy attól független esemény között, számára egyértelmű, melyikhez csatlakozik – és ez egyben annak a kifejezése is, hogy „elegünk van ebből a rendszerből”.

66,01 százalék a részvételi arány magyarországi idő szerint 15 óráig, ez 4  968  713 leadott szavazatot jelent. Az előző, 13 órás adat 54,14 százalék volt. 2022-ben 15 órakor 52,8 százalékon állt a részvételi arány, míg az eddigi részvételi rekordot jelentő 2002-es választáson (második fordulóban) 53,59 százalékos volt, írja a Telex.

A legaktívabb választókerületek a fővárosban és Pest vármegyében vannak, a legalacsonyabb részvételt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében lévő választókerületekből jelezték. A folyamatosan frissített, összesített adatok itt követhetőek.

Délután négyre látványosan visszaesett a forgalom a csíkszeredai Sapientia EMTE épületében berendezett szavazókörben: a korábbi hosszú sorok eltűntek, a helyszínen már csak szórványosan érkeznek a választók. Szavazni még 19 óráig lehet.

Fodor Tamás, a Külképviseleti Választási Iroda (KÜVI) vezetője a Transtelexnek elmondta, ennek egyszerű oka van: a bejelentkezett választók jelentős része már leadta szavazatát. A magyarországi állandó lakcímmel rendelkező, személyes részvételre jogosult választók közül eddig több mint kétezren voksoltak a csíkszeredai helyszínen.

A nap korábbi szakaszában még egészen más kép fogadta az érkezőket: a déli órákban 20–30 méteres sorok alakultak ki, a szavazókör pedig a megnövekedett forgalom miatt infrastruktúrájában is terheltté vált.

Csíkszeredában összesen 2689 olyan választót vártak, akik magyarországi lakcímmel rendelkeznek, és átjelentkezéssel személyesen szavazhatnak. A személyes szavazás mellett a levélszavazás is kiemelkedő számokat mutat: az elmúlt hetekben több mint 140 ezer szavazatot adtak le a csíkszeredai külképviseleten keresztül.

Az MTI kampányhajrá alatti hírkiadását vizsgálta meg a Telex, és kiderült, hogy az állami hírügynökség anyagaiban Orbán Viktor neve 11 nap alatt 354 hír szövegében szerepelt, míg Magyar Péteré mindössze 36-ban, ami tízszeres különbséget jelent.

A különbség még szembetűnőbb, ha csak a címeket nézzük: Magyar Péter neve ebben az időszakban csupán hat MTI-hír címében jelent meg. Ezek közül öt nem is saját megszólalás volt, hanem kormányzati vagy kormánypárti szereplők támadó kijelentéseit emelte címbe. A címek hangvétele így döntően negatív kontextusba helyezte az ellenzéki politikust, miközben saját álláspontja alig jutott el a hírügynökségi címek szintjére.

A médiabeli jelenlét aránytalanságát tovább erősíti, hogy Magyar Pétert a kampány során a köztelevízió egyetlen alkalommal sem hívta meg megszólalni. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a hírügynökségi megjelenések száma maradt el jelentősen, hanem a közmédia más felületein sem kapott érdemi megszólalási lehetőséget.