Archívum

RSS

A nemzetépítő állam projektje Magyarországon: 1868-ban törvénycikk születik a nemzetiségi...

A nemzetiségiek számára széles körű anyanyelvhasználatot biztosító nemzetiségi törvényt a magyar kormányok nem tartották be, és az ország nemzetiségi politikáját egyre inkább a magyarosító...

Kihalt, de újraélesztették: a székely rovásírás útja az énlaki templomfelirattól a mai kopjafákig

1864-ben találta meg Orbán Balázs az udvarhelyszéki Énlaka kazettás mennyezetén a 17. századból származó rovásírásos emléket. A kutatók szerint a rovásírás a 19. századra már kihalt, a mai...

Császári rendeletre volt szükség a családnév meghonosodásához: I. Ferenc kétszer is törvénybe...

A családnév divatja Olaszországból indult el a 10. század környékén. Míg a nemesek és más kiváltságosok ragaszkodtak a családnevükhöz, a kisközösségekben a mai napig használatos ragadványnevek...

Egy globális diaszpóra Erdélyben: Apafi Mihály erdélyi fejedelem kiváltságban részesíti a...

Az örmények a 17. században érkeztek Erdélybe, és a 19. század közepéig már teljesen beolvadtak az erdélyi magyar társadalomba. Az asszimiláció azonban nem járt identitásvesztéssel, hanem egy...

Krími tatárok törnek be Erdélybe – Magyarország, Erdély és a Krími Kánság kapcsolata

Min a magyarok, mind a tatárok az Oszmán Birodalom vazallusai voltak, és a szultánok elsősorban saját érdekeik érvényesítésére használták fel őket egymás ellen vagy egymás támogatására.

A tordai országgyűlés vallásszabadságot hirdet -Vallásszabadság Magyarországon, Erdélyben és a...

A modern vallásszabadság létrejötte nem egyenes vonalú, folyamatos fejlődés eredménye, a kor történetét legalább annyira jellemzi a vallásüldözés, a mártíromság és a vallási migráció is.

Szapolyai János kezet csókol Szulejmán szultánnak – Erdély mint az Oszmán Birodalom adófizető állama

Érdekes módon alakult Erdély és a fényes porta közötti függőségi viszony a fejedelemség idejében: bár hivatalosan elismerték az oszmán fennhatóságot, az erdélyi fejedelmek jóval kevesebb adót...

Az erdélyi szászok és más betelepülők a középkori Magyarországon

A szász, azaz saxones elnevezés első ízben 1206-ban jelent meg, a magyar kancelláriai iratok szásznak neveztek mindenkit, aki megkapta a szász bányászok által kialkudott privilégiumokat, függetlenül...

Románok Erdélyben, Magyarországon és a Kárpátokon túl: II. András a kerci monostornak adományozza...

A középkori Magyar Királyságban a románok a székelyekhez és a szászokhoz hasonlóan a királyi népek közé tartoztak. Ez azt jelentette, hogy kenézeik vezetésével saját szokásjog szerint éltek,...

A magyarok előtűnnek a félhomályból. Megtelepedés a Kárpát-medencében

A 10. század hajnalán a magyarok híre már eljutott Európa nyugati részére is, de megjelenésüket korántsem övezte feltétlen lelkesedés. Ezt jól mutatja a kor egyik vezető politikusának és tudósának,...

Kövess minket Facebookon is!