Követúton Perzsiában: a kolozsvári Kakas István volt az Európán túli világ magyar felfedezésének...
Magyar utazók, kalandorok, követek jutottak el már a 17. században nemcsak Ázsiába de Amerikába is, és Európa-szerte nagy érdeklődés övezte a személyes tapasztalatok alapján megírt útirajzaikat,...
Magyar zarándokok a középkorban: Lászai János erdélyi kanonok 1483-ban vágott neki a jeruzsálemi...
A kalandos szentföldi zarándoklatról egyik útitársának köszönhetően részletes napló maradt fent, amiből a pontos útvonal és a több hónapos utazás legfontosabb eseményei rekonstruálhatók.
A nyugat-európai hadjáratokkal a magyarok közvetlen és erős hatást gyakoroltak Európa sorsára és...
A kalandozó hadjáratok pusztítása nem vetette vissza Nyugat-Európa fejlődését, a szándék elsősorban gazdasági és politikai célok megvalósítása, mint például a zsákmányszerzés, adók kikényszerítése...
Az időszámításunk előtt 6000 évvel ideérkező közösségek forradalmi változást hoztak a...
Ezek a közösségek olyan tudást hoztak magukkal, amely gyökeresen átalakította a helyi életmódot és elindította a térség neolitizációját.
A nemzetépítő állam projektje Magyarországon: 1868-ban törvénycikk születik a nemzetiségi...
A nemzetiségiek számára széles körű anyanyelvhasználatot biztosító nemzetiségi törvényt a magyar kormányok nem tartották be, és az ország nemzetiségi politikáját egyre inkább a magyarosító...
Kihalt, de újraélesztették: a székely rovásírás útja az énlaki templomfelirattól a mai kopjafákig
1864-ben találta meg Orbán Balázs az udvarhelyszéki Énlaka kazettás mennyezetén a 17. századból származó rovásírásos emléket. A kutatók szerint a rovásírás a 19. századra már kihalt, a mai...
Császári rendeletre volt szükség a családnév meghonosodásához: I. Ferenc kétszer is törvénybe...
A családnév divatja Olaszországból indult el a 10. század környékén. Míg a nemesek és más kiváltságosok ragaszkodtak a családnevükhöz, a kisközösségekben a mai napig használatos ragadványnevek...
Egy globális diaszpóra Erdélyben: Apafi Mihály erdélyi fejedelem kiváltságban részesíti a...
Az örmények a 17. században érkeztek Erdélybe, és a 19. század közepéig már teljesen beolvadtak az erdélyi magyar társadalomba. Az asszimiláció azonban nem járt identitásvesztéssel, hanem egy...
Krími tatárok törnek be Erdélybe – Magyarország, Erdély és a Krími Kánság kapcsolata
Min a magyarok, mind a tatárok az Oszmán Birodalom vazallusai voltak, és a szultánok elsősorban saját érdekeik érvényesítésére használták fel őket egymás ellen vagy egymás támogatására.
A tordai országgyűlés vallásszabadságot hirdet -Vallásszabadság Magyarországon, Erdélyben és a...
A modern vallásszabadság létrejötte nem egyenes vonalú, folyamatos fejlődés eredménye, a kor történetét legalább annyira jellemzi a vallásüldözés, a mártíromság és a vallási migráció is.
Kövess minket Facebookon is!