Erdélyből a Barabás-fivérek, Nagy Elek és Balázs Attila is bekerült a Forbes top 50-be, mellettük ott van a NER-ből kilógó Bige László is

Átrendeződött az élboly: megjelent a Forbes 50 leggazdagabb magyart bemutató listája, amelynek összvagyona idén meghaladta a kilencezer milliárd forintot – több mint kétszerese a magyar egészségügy éves költségvetésének. Az első helyen továbbra is Mészáros Lőrinc áll, miközben a dobogón helycsere történt Csányi Sándor és Veres Tibor között. A lista közepén több erdélyi milliárdost is találunk: a kolozsvári születésű Nagy Eleket és a gyergyóremetei Balázs Attilát. Vagyonuk a Forbes szerint tízszer kisebb, mint a lista élbolyáé (sőt, szinte hússzor kisebb, mint az 1749 milliárdos vagyonú Mészáros Lőrincé), de épp elég nagy ahhoz, hogy a NER középszintű, mégis megkerülhetetlen oligarchái közé sorolják őket. De vannak még erdélyiek a listán, például a nagyváradi születésű Bige László, aki a 36. helyen végzett, és a Hell energiaitalt gyártó, Marosvásárhelyről származó Barabás-fivérek, akiket a 38. helyre sorolt a lap.

Cikkünkben főként Nagy Elekre és Balázs Attilára koncentrálunk, akik két különböző generációhoz tartoznak, más szocializáció és más kötődések jellemzik őket, de a pályaív kísértetiesen hasonló: mindketten az Orbán-rendszer környezetében gazdagodtak meg, és ma a NER meghatározó vállalkozói közé tartoznak, közös nevezőjük a politikai lojalitás és a közpénzekhez való hozzáférés. Ezzel szemben a nagyváradi születésű Bige László, a friss Forbes-lista szerint 92,8 milliárdra tehető vagyona, évek óta a rendszer kritikusaként jelenik meg, és sokkal inkább a NER-ellenes oligarcha szerepét játssza. A Barabás-fivérek pedig annyira kerülik a sajtónyilvánosságot, hogy gyakorlatilag a Forbes-tól a Magyar Narancsig mindenkit bepereltek, aki róluk írt, ráadásul erdélyiségüket sem hangsúlyozzák túlzottan: még a róluk szóló Wikipédia-cikkben is a miskolci Barabás-családként szerepelnek.

A kolozsvári születésű Nagy Elek a kilencvenes évek privatizációs aranykorában, a Vegyépszer autópálya-üzleteivel vált „Orbán első oligarchájává”, majd bukás után is visszakapaszkodott a Forbes-listára. A nála negyedszázaddal fiatalabb Balázs Attila már a NER kiteljesedése idején építette fel a Bayer Constructot, ma Tiborcz István üzlettársa és a székelyföldi Felcsútnak csúfolt gyergyóremetei birodalom ura. Vagyonuk szinte hajszálra azonos – 80 milliárd forint körül –, és mindketten mecénásként is építik a hírnevüket: Nagy Elek az irodalom, Balázs a sport mecénása lett. Egyikük az apja, Méhes György kultuszát ápolja kolozsvári kávéházakkal és irodalmi díjakkal, másikuk a hokiban és a helyi ipari parkban látja a jövőt.

Nagy Elek: a Fidesz első generációs oligarchája és az erdélyi irodalom mecénása

A kolozsvári születésű Nagy Elek neve egyszerre kötődik a Vegyépszer milliárdos autópálya-üzleteihez, a Főtaxihoz és a BÁV-hoz, valamint a gyalui várkastélyhoz és az erdélyi magyar irodalmi élethez. Orbán Viktor első számú oligarchájaként indult, majd csődbe vitte útépítő birodalmát, de vagyonát újra felépítette, és jutott belőle bőven az erdélyi irodalmi mecenatúrára is, amiből az apja, Méhes György kultuszát építette fel, de homokszem csúszott a gépezetbe, amikor fény derült az egykori író besúgó-múltjára.

45. hely, 82,3 milliárd forint – ennyi most Nagy Elek becsült vagyona a Forbes szerint. Bár az évek során lejjebb csúszott a rangsorban, vagyonát folyamatosan gyarapította, újra és újra átpozicionálva magát a gazdasági elitben.

A kolozsvári születésű építész a rendszerváltás után gyorsan feltűnt a privatizációk és állami megrendelések világában. Legnagyobb dobása a Vegyépszer volt, amely az első Orbán-kormány idején az autópályaépítések egyik kedvezményezettjeként milliárdos szerződésekhez jutott. Nem véletlen, hogy a sajtó sokáig „Orbán első oligarchájaként” emlegette.

A sztori klasszikus NER-tanmese lett: a második Orbán-kormány idején a cégnek a líbiai projektje bedőlt, a válság elsodorta a cég finanszírozását, és közben a politikai széljárás is megváltozott, a Közgép felfutásával a Vegyépszer kiesett a pixisből. A 40 milliárdos adósságot görgető vállalat csődvédelmet kért, a hitelezőknek viszont szinte semmi nem jutott vissza – sokszor csak 0,1 százalék. A legnagyobb gyanút az keltette, hogy miközben milliárdok tűntek el a líbiai projektben és az iratok állítólag „megsemmisültek”, a Nagy Elekhez tartozó más cégek – Főtaxi, BÁV – sértetlenül megmaradtak.

Nagy Elek a bukás után újraépítette magát: ma a Főtaxi félmilliárdos állami szerződésekkel szállít minisztériumi dolgozókat és közmédiásokat, leányvállalata pedig az Uber hazai visszatérésének partnere. A BÁV a zálogház- és műtárgypiac meghatározó szereplője.

Politikai kapcsolatai sem szakadtak meg: 2024-ben átvette a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetését, és idén nyáron az Orbán Viktor által gründolt Digitális Polgári Körben bukkant fel Rákay Philip és Dopeman társaságában.

Nagy Elek így ma is ott van a leggazdagabb magyarok között – a NER első generációs üzletembere, aki bukás után is talpra tudott állni, és megőrizte helyét a bizalmi körben.

Ami az erdélyi gyökereket illeti, Nagy Elek Kolozsváron nőtt fel, középiskolai osztálytársa volt Tőkés László, gyerekkori barátja Szőcs Géza. Vagyonának jelentős részét az elmúlt évtizedekben az erdélyi kulturális élet mecenatúrájára fordította. A gyalui várkastélyt 2014-ben vásárolta meg, majd alapítványának adományozta; uniós és magyar forrásokból felújíttatta, és ma Erdély egyik legnagyobb kulturális központjaként működteti. Kolozsváron két kávéházat – a Rhédeyt és a Bulgakovot – tart fenn, utóbbi fontos irodalmi központtá vált, innen indult útjára az Orbán János Dénes köré szerveződő irodalmi kör is, az Előretolt Helyőrség mozgalom, majd a NER irodalmi branddé vált „Kárpát-medencei Tehetséggondozó”. A Bulgakov így nemcsak kávéház volt, hanem a kilencvenes–kétezres években egy olyan műhely, ahol gazdasági háttér, politikai kapcsolatok és irodalmi ambíciók találkoztak, és ahol az erdélyi irodalom új generációja Nagy Elek pénzén keresztül került be a magyarországi hatalmi körforgásba.

Nagy Elek mecénási tevékenysége szorosan összefonódik családi örökségével. Apja, a Méhes György néven íróvá vált Nagy Elek életművét külön alapítvány gondozza: díjak, ösztöndíjak és rendezvények sorát finanszírozza. Csakhogy Méhesről az Átlátszó Erdély tárta fel, hogy évtizedeken át a Securitate besúgója volt – a botrány nyomán indult el 2025-ben az a kutatási program, amely az erdélyi magyar irodalom és a kommunista titkosszolgálat viszonyát vizsgálja. Ezt éppen a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány kezdeményezte, ami sokak szerint inkább a reputációmentésről, mintsem a múltfeltárásról szól.

Az erdélyi irodalmi közeg közben alig szólalt meg: sokan függnek Nagy Elek támogatásától, így a hallgatás erősebbnek bizonyult a nyilvános szembenézésnél. A pénz, a politika és az irodalom itt látványosan ér össze, és teszi Nagy Elektől szinte leválaszthatatlanná az erdélyi magyar irodalmi életet.

Balázs Attila, a székelyföldi Felcsút építője

A Forbes 2025-ös listáján a 48. helyen szerepel: Balázs Attila, az 50 éves erdélyi milliárdos vagyonát 74,3 milliárd forintra becsülik. Cégbirodalma, a Bayer Construct 20 milliárd forintos nyereséget termelt, olyan számokat produkálva, amilyeneket eddig csak a NER nagy építőiparosai – Mészáros Lőrinc, Szíjj László vagy Garancsi István – tudtak. Balázs ma már két budapesti, összesen 4200 lakásos lakópark építésére készül, de közben szülőfaluja, Gyergyóremete körül is birodalmat épített: tejporgyár, magánrepülőtér, luxusszálloda és egy hokiaréna – amely miatt sokan a székelyföldi Felcsútnak nevezik a települést.

Balázs Attila története a klasszikus NER-karrierek erdélyi változata. 1975-ben született Gyergyóremetén, és ugyanúgy indult, mint sok ezer székely fiatal a kilencvenes években: fölült a Budapestre tartó vonatra, hogy segédmunkásként keresse a kenyerét. Egy interjúban elmesélte, hogy ipari alpinizmust tanult, és alig másfél év alatt már ő vezette azt a céget, ahol korábban alkalmazott volt. „A két tulajdonos látta, hogy milyen erővel megyek előre, azt mondták, visszalépünk, itt a cég, vigye el” – emlékezett vissza. Ez volt az első lépés. 2003-ban megalapította első saját vállalkozását, amelyből azóta több mint ezer embert foglalkoztató cégcsoport nőtt ki: a Bayer Construct.

Balázs cége az elmúlt másfél évtizedben a magyar építőipar egyik állandó szereplője lett. A Bayer Construct rendre alvállalkozóként tűnt fel a legnagyobb állami beruházásoknál: a Puskás Aréna, az MTK Stadion és a Ludovika Campus építésénél is ott voltak, de közreműködtek az Agora Budapest és az Etele Pláza kivitelezésében is. Balázs neve a botrányos balatonfűzfői lőporgyár kapcsán is előkerült, ahol költségvetési csalás miatt indult bírósági eljárás.

Az építőipar mellett a luxusingatlanok világában is terjeszkedett: megszerezte a francia hátterű Barnes-márka hazai használati jogát, így Magyarországon ő képviseli a nemzetközi luxusingatlan-birodalmat. Nemzetközi kapcsolatait erősítette az Aréna Pláza-projekt és a Gresham Palota felújítása során, ahol szintén francia partnerekkel dolgozott együtt.

Balázs Attila politikai és üzleti kapcsolatai az utóbbi években váltak igazán nyilvánvalóvá. Szoros szálak fűzik Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz: 2020 elején közösen vásárolták meg a balatonfüredi kikötőt üzemeltető Solum-Investet, majd pár hónappal később a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programból egymilliárd forint állami támogatást kaptak a fejlesztésre. Ez volt az a pont, amikor Balázs neve végleg bekerült a NER nagyvállalkozói közé. Azóta több projektben is feltűnt a Tiborcz-kör közelében, és cégcsoportja ma már a legnagyobbak között emlegetett.

Miközben Magyarországon egyre több közbeszerzéshez jutott, Balázs a szülőföldjén is látványos építkezésekbe kezdett. A Pro Economica Alapítványon keresztül milliárdos nagyságrendű magyar közpénz érkezett a cégcsoportjához. Ebből ipari parkot, tejporgyárat, hűtőházat, gyümölcs- és gombafeldolgozót húztak fel Gyergyóremetén. De a milliárdos magánrepülőteret is építtetett Gyergyóremetére, és egy ötcsillagos luxusszálloda is készülőben van, bár az átadási határidőt régen túllépték.

A helyi közéletet pedig végképp felpezsdítette a hokiaréna, amelyet Balázs finanszírozott, és amelyből a Gyergyói Hoki Klub új otthona lett. A kritikusok szerint ez lett a „székelyföldi Felcsút”: nem futballstadion, hanem jégcsarnok, de ugyanazzal a politikai és gazdasági hátországgal.

Balázs Attila környezetében politikai kapcsolatok is kiépültek. Az RMDSZ 2019-ben Hargita Megyéért Díjjal tüntette ki, méltatva „példamutató közösségi szerepvállalását”. Csakhogy a beruházások előmozdításában kulcsszerepet játszó helyi politikus, Barti Tihamér – az RMDSZ gyergyói elnöke, Hargita Megye Tanácsának alelnöke – idén korrupciós ügybe bukott bele, és több forrás szerint gyakorlatilag Balázs „kijáróembereként” működött a térségben. Barti bukása rávilágított arra, hogy a gyergyói „NER-miniállam” gazdasági és politikai összefonódásai mennyire szorosak.

Barabás Ernő és Zsolt: Marosvásárhelyről a globális piacra

A Hell energiaital-birodalom története az idősebb Barabás Ernő vállalkozásával kezdődött, aki 1992-ben költözött át családjával Marosvásárhelyről Magyarországra. A család az édességkereskedelemből indult, majd néhány év alatt létrehozta a ma már világszerte ismert Hell márkát. A sajtó ma többnyire „miskolci Barabás családként” hivatkozik rájuk – ők maguk sem gyakran emlegetik az erdélyi gyökereket.

A testvérpár, Barabás Ernő és Zsolt az energiaital-üzletet építette fel nemzetközi márkává: a Hell Energy ma a világ harmadik legnagyobb energiaital-gyártója, jelenleg több mint ötven országban forgalmazzák a termékeit. A cég zászlóshajója, a Hell Energy Magyarország Kft. 2024-ben 196 milliárd forintos árbevételt és közel 20 milliárdos profitot ért el.

A Forbes listáján a testvérek 88,4 milliárd forintos becsült vagyonnal a 38. helyen állnak. A cégcsoport az elmúlt másfél évtizedben több tízmilliárd forintnyi állami és uniós támogatást nyert el, valamint kedvezményes hitelt kapott különböző gazdaságfejlesztési programokból. A becslések szerint 2020 őszéig a Barabás családhoz köthető cégekhez mintegy 46,3 milliárd forint közpénz érkezett, 2021-ben pedig újabb 7,1 milliárd forint támogatást kaptak egyedi kormánydöntés alapján a szikszói alumíniumdoboz-gyár fejlesztésére, a külgazdasági és külügyminisztériumtól.

A vállalat emellett részt vett a Magyar Nemzeti Bank kötvényprogramjaiban is, amelyek további több tízmilliárd forint finanszírozást biztosítottak a cégcsoportnak. A Forbes 2025-ös listája szerint a Hell Group Holding 2024-ben 1,3 milliárd forint állami támogatást hívott le különböző fejlesztésekre.

A Barabás-fivérek nyilvánosan ritkán szerepelnek, a sajtóval több peres ügyük is volt – köztük a Forbes-szal –, miközben a Hell-csoport dinamikusan terjeszkedik és továbbra is a „magyar siker” narratíváját építi.

Bige László, a műtrágyakirály

A Forbes-listán a 36. helyre sorolt üzletember, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa. Családját a kommunizmus alatt Erdélyben megfosztották vagyonától, a rokonok egy része emigrált, ő pedig 26 évesen költözött Magyarországra. Egy kamion bútorral indult Nagyváradról, majd apró üzletekből – használt nercbundák, autógumik, gyümölcs – építette fel első vagyonát. Később megszerezte a Tiszamenti Vegyiműveket és a Nitrogénműveket, és húsz év alatt a második leggazdagabb magyar lett.

Bige pályáját mindig kísérték a konfliktusok. Korábban üzleti szövetségben állt Csányi Sándorral, de látványosan összekaptak, saját fia is beperelte. 2021-ben vesztegetéssel és okirathamisítással vádolták meg, az ügyészség börtönbüntetést és több mint százmillió forint elkobzását indítványozta. Bige mindvégig ártatlannak vallotta magát, és 2024 februárjában a bíróság jogerősen felmentette.

Miközben Nagy Elek és Balázs Attila a NER kegyeltjeiként erősödtek meg, Bige az elmúlt években inkább szembement a kormány gazdaságpolitikájával: nyíltan kritizálta az extraprofitadót, és többször beszélt arról, hogy üzleti ellenfelei politikai hátszéllel próbálják ellehetetleníteni. Ez különbözteti meg leginkább a másik két erdélyi milliárdostól – nem lett része a hatalom gazdasági hátországának, hanem annak ellenlábasaként szerepel a Forbes-listán.