A NER-kedvenc üzletember az általa építtetett székelyföldi reptéren fogadta az első Budapestről érkező utasszállító gépet

Leszállt az első utasszállító repülőgép Gyergyóremetén, tudtuk meg Barti Tihamér, az RMDSZ Gyergyó területi elnöke által posztolt Facebook-videóból. Aztán a Székelyhon részleteket is közölt a „történelmi pillanatról”: 2023. július 17-én 16 óra 11 perckor leszállt az első utasszállító gép a gyergyóremetei repülőtérre. Az Embraer 120ER típusú, 30 fő szállítására alkalmas repülőgép Budapestről érkezett. Az Aeroexpress légitársaság légi járműve Kolozsváron esett át a szokásos határellenőrzésen, hogy így összesen másfél óra után leszálljon itt – számoltak be az eseményről.

A másfél órás repülőút Budapest és Gyergyóremete között úgy alakul, hogy a fővárosból induló gépeknek először Kolozsváron, Aradon vagy Marosvásárhelyen le kell szállniuk a határellenőrzési kötelezettségek miatt, majd onnan repülnek tovább Gyergyóremetére. Ha Románia belép a schengeni övezetbe, akkor ez az ellenőrzés elmarad.

Amúgy a székelyföldi lehetséges repterek történetébe a gyergyóremetei lépett be legkésőbb, Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke már jóval korábban fontolgatta a csíkcsicsói repülőtér beüzemeltetését, illetve egy adott ponton 2015 táján Szász Jenő egy Székelyudvarhely közeli nemzetközi repülőtérről álmodozott, ez lett volna a Cekend-tetői reptér, amelyről a Transindex írt korábban. Egyelőre a két említett projektet sztornózták, és aztán megjelent a láthatáron a gyergyóremetei terv. A gyergyóremetei reptér hivatalos kódja az LRHR: az LR Románia légi közlekedési kódjelzése, a HR pedig Hargita megye nevének rövidítése. Ez akár utalásnak is tekinthető arra nézve, hogy az eddigi tervek közül ez az egyetlen Hargita megyei reptér, amely elkezdett működni.

A székelyföldi nagyközség készülő repülőteréről már többször cikkezett a sajtó, és a település polgármestere is úgy nyilatkozott, hogy a befektetés hozzá fog járulni Gyergyóremete gazdasági fellendüléséhez.

A sikertörténet mögött egy gyergyóremetei milliomos üzletember áll, aki az 57. helyen lépett be 2021-ben a leggazdagabb magyarok listájára. Balázs Attila, a Bayer Construct építőipari cégcsoport tulajdonosa, akinek vagyonát 27 milliárd forintra becsülték, és az Orbán-kormány kedvenc üzletemberei közé tartozik. Az ő kapcsolata a magyarországi Fidesz-kormánnyal nem titok, a Válaszonline, amely a NER új üstökösének nevezte Balázs Attilát, beszámolt arról is, hogy a gyergyóremetei vállalkozót szoros kapcsolatok fűzik Tiborcz Istvánhoz. A Bayer Construct Zrt. már évek óta építője nagyobb állami beruházásoknak, igaz, sohasem a közbeszerzés nyerteseként, hanem a győztes cégek alvállalkozójaként. A cégcsoport ilyen jellegű feladatai között volt a Puskás Aréna, az MTK Stadion vagy a Ludovika Campus felépítése is.

De mint arról a 24.hu, majd a hvg360 is beszámolt, a cégcsoport érdekeltségébe tartozó vállalkozások a vissza nem térítendő állami támogatások terén is jól állnak. Az elmúlt években összesen több milliárd forintnyi közpénz áramlott hozzájuk, beleértve a külföldi érdekeltségeiket is.

Az Átlátszó Erdély segítségével a Magyar Hang nézett utána az Erdélyben működő, 100 milliárd forint magyar közpénzből finanszírozott Pro Economica Alapítvány támogatottjainak. Kiderült, közöttük szerepelnek Balázs Attilához és a Bayer Constructhoz köthető cégek is, melyek egy 8,7 milliárd forintos támogatási program keretéből 4,5 milliárdot, azaz a keret több mint felét kapták meg egy székelyföldi tejfeldolgozó- és tejporgyár létesítésére. A szállodaépítő programról, amelynek egyik kedvezményezettje Balázs László, Balázs Attila testvére itt írt az Átlátszó Erdély.

Egy liofilizáló üzemet is terveztek a községbe, és a befektetések a magánrepülőtérrel és egy szálloda építésével folytatódtak. A tejfeldolgozó termelési kapacitásának lefedéséhez azonban annyi bio minősítésű tejre van szükség, amennyi egész Hargita megyében nincs, nemhogy a községben és annak közvetlen szomszédságában. Az erdei gyümölcsök, gyógynövények és gombák feldolgozására épülő liofilizáló üzem esetében hasonló a helyzet: a székelyföldi magánerdészetektől nem érkezik elegendő alapanyag. A két, összesen közel 28 millió euró értékű gyergyóremetei nagyberuházás esetében tehát kérdéses, hogy valóban beváltják-e a hozzájuk kapcsolódó várakozásokat. Mindeközben a vállalkozót a helyi és a megyei vezetők is körüludvarolják, és különböző díjakkal jutalmazzák a további befektetések reményében. Hargita Megye Tanácsa 2019 decemberében Hargita Megyéért Díjat adományozott az üzletembernek. Amint a sajtóbeszámolók is hangsúlyozták „a szülőföldjén következőkben várható beruházások által a térség gazdasági megerősítéséért kifejtett munkáját előlegezték meg ezzel.”

Az épülő szállodát és a repteret nemrég az Átlátszó Erdély riportere, Egyed Ufó Zoltán látogatta meg, aki akkor még semmi jelét nem látta annak, hogy nemsokára üzembe helyezik. „Egyelőre csak egy konténer látja el a forgalomirányítást, és nincs sem határátkelő, sem váróterem, sem semmi, vagy ha van, akkor az is a konténerben van. Amint utólag megtudom egy cégen belüli forrástól, tervben van egy irányítótorony építése, de jelenleg nem annyira prioritás, mivelhogy sok mindenbe belevágott a cég, és nincs annyi pénz, hogy mindenre bőven legyen” – olvasható beszámolójában, amelyben arra is kitér, hogy helyszíni vizsgálódása során az épülő szálloda alkalmazottai útját állták, és magatartásuk fenyegető volt.

A Gyergyóremetén tegnap landolt repülőgépet stílusosan maga a reptér építője, a Bayer cégcsoport vezetője, Balázs Attila, fogadta, akinek magánrepülőgépe már egy ideje használja a futópályát, és most is ott parkolt, a felvételek tanúsága szerint. Továbbá Barti Tihamér, az RMDSZ Gyergyó területi elnöke, valamint Laczkó-Albert Elemér polgármester is kivonultak a helyszínre. Balázs Attila a Székelyhonnak azt nyilatkozta: jövőtől (azaz 2024-től – szerk. megj.) napi két járatot terveznek indítani Gyergyóremete és Budapest között. Az egyik a vállalkozásaik alkalmazottainak szállítását szolgálja, a második pedig a nyílt, bárki által elérhető utasforgalmat biztosítja.

Az átláthatatlan székelyföldi támogatásokról több cikk született az elmúlt időszakban, az Átlátszó Erdély portál és a Magyar Hang publikált ebben a témában. Gyergyóremete kapcsán pontosan érzékelhető, hogyan fonódik össze a politikai és gazdasági szereplők érdeke, és annak ellenére, hogy sikerként mutatják be ezeket a befektetéseket, valójában, ezek a nem átlátható módon kezelt üzletek távol állnak attól, hogy azokat a negatív előjelű makrofolyamatokat, amelyek a régióra hatással vannak (elvándorlás, elszegényedés, zárványként való működés) meg tudnák fordítani.