A kultúrák találkozása helyszínének szánják a felújított gyalui várkastélyt

Megnyitották péntek délután a 600 éves, felújított gyalui várkastélyt, tíz évvel azután, hogy Nagy Elek üzletember megvásárolta a műemléképületet az örökös Barcsay családtól. A restaurálást 5 millió euró európai uniós forrásból, 850 millió forint magyar kormánytámogatásból és az Erdélyi Hagyományok Alapítvány saját forrásaiból valósították meg.

Nagy Elek az ünnepélyes megnyitón apja, Méhes György kolozsvári író románok és magyarok szükségszerű erdélyi együttéléséről és együttműködéséről szóló, 1944-ben íródott cikkét idézte, hangsúlyozva, hogy ezt a gondolatot szeretné továbbvinni a várkastéllyal is. Az üzletember az általa elnökölt Erdélyi Hagyományok Alapítványnak adományozta az épületet, a továbbiakban az alapítvány gondoskodik róla.

A rendezvények befogadására alkalmas, kiállítóterekkel, vendégszobákkal is ellátott kastély Nagy Elek szándéka szerint „nem kizárni, hanem befogadni fogja a falakon belülre a falakon túli világot, képviselni fogja tudni mindannyiunk kultúráját Erdélyben”, a kultúrák találkozásának helyszíne lesz. „Ahhoz, hogy ez évtizedeken, reményeim szerint évszázadokon át ívelő kultúrák találkozását szolgáló központ legyen, a gyermekeimet is arra nevelem, hogy ha majd eljön az ideje, akkor az alapítványt ők is hasonló szellemiségben vezessék tovább. Ha azonban ezt a nemes feladatot a távoli jövőben valamilyen okból nem végezhetik (…), akkor az alapítványt az Erdélyi Református Egyházkerületre bízom” – mondta Nagy Elek.

A tetőtéri ablakkal megvilágított, rendezvényteremmé alakított egykori magtárban népes közönség gyűlt össze a megnyitóra, felszólalt Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese is, a jelenlévők között több egyházi és világi méltóságot üdvözöltek, jelen volt többek között Orbán Viktor magyar miniszterelnök felesége, Lévai Anikó is Magyar Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagyköveti minőségében és Habsburg György, Magyarország párizsi nagykövete is. Az RMDSZ részéről Csoma Botond képviselőt és szóvivőt, Oláh Emesét, Kolozsvár alpolgármesterét és Tasnádi István Szilárdot, Kolozs megye alprefektusát köszöntötték a teremben.

Tizenkét évvel korábban, a munkálatok legelején az épület még romos állapotban volt, idézte fel Tóthfalusi Gábor, a kastély felújításának vezető építésze, aki azt is elmondta, hogy a projekt megvalósítása során számos kihívással találkoztak, többek között a világjárvány és az árak emelkedése is állandó újratervezést eredményezett, ezért különösen büszkék az eredményre.

A gyalui vár legrégebbi része a XV. század elején épült fel a hajdani Dacia provincia legnagyobb castrumának romjai közelében. A négy sarokbástyás, négyzet alakú, hatvan termes kastély az államosítás előtt Bánffy Katinka grófnő tulajdonában állt, aki mint Weisz Attila művészettörténész ismertetőjében elhangzott, nászajándékként kapta az épületet. A grófnő unokája, Barcsay Tamás Kanadában élő történész 2012-ben kapta vissza, majd nem sokkal később eladta Nagy Eleknek.

Az MTI korábbi összefoglalója szerint kezdetben a nagyváradi, majd a gyulafehérvári római katolikus püspökség tulajdonát képezte, de az évszázadok során számtalanszor gazdát cserélt, míg a Bánffy család tulajdonába került. Történelmi esemény is kapcsolódik az épülethez: 1541. december 29-én Fráter György itt kötött megállapodást a Habsburgokkal arról, hogy a magyar korona és Magyarország egésze Habsburg Ferdinándra száll, ha kiűzi a törököket az országból. A terv meghiúsult, s Magyarország három részre szakadt.

A kastélyban kiállítást is berendeztek a kastély történetéről és itt a felújítás során megtalált és azonosított legfontosabb faragványokat is meg lehet nézni.