Barti Tihamér nyomában – így épült ki a gyergyói NER

Amikor a korrupcióellenes ügyészség eljárása nyomán őrizetbe vették Barti Tihamért, a Gyergyó Területi RMDSZ elnökét, a szervezet ártatlanságát hangsúlyozta, azóta pedig némaságba burkolózik. A helyzetre rálátó több tucat beszélgetőtársam azonban más képet fest Bartiról. Egyik forrásom szerint a térségben létrejött a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) gyergyói változata, ami Orbán Viktorék kedvenc erdélyi milliárdosa köré épült, csak itt éppen a focit a helyi sajátosság szerint a hoki váltotta fel.

Gyergyószéken járunk, ahol a közéletet jóformán befagyasztotta, hogy a korrupcióellenes ügyészség célkeresztjébe került Barti Tihamért április 17-ig hatósági felügyelet alá helyezte a marosvásárhelyi bíróság, az RMDSZ elnöksége pedig erre reagálva, felfüggesztette a Gyergyó Területi Szervezet elnöki tisztségéből. Értelemszerűen Barti egy ideig Hargita Megye Tanácsánál sem folytathatja alelnöki tevékenységét, igaz, ott már előző mandátuma alatt sem vállalt jelentős feladatokat. Egyesek szerint azért mentesítette magát a feladatok alól, hogy legyen ideje a gyergyói ügyekre fókuszálni. „És ha ez így van, akkor az baj” – jegyzi meg egy gyergyói közéletre rálátó forrásom, mert szerinte Barti nem a közügyekre, hanem a politikum és gazdasági szereplők közötti összefonódások mélyítésére szánhatta idejét, amiért aztán a korrupcióellenes ügyészség célkeresztjébe kerülhetett.

Tisztségeiből származó befolyásának és helyi szintű tekintélyének köze lehetett a korrupciós ügyhöz, ami az adóhatóság (ANAF) körül robbant ki, de azon túlmutathat. Erre utal az is, hogy az ítélőszék Bartit több nagy nevű vállalkozótól és ANAF-os vezető köztisztviselőtől is eltiltotta, köztük a Melinda cégcsoport és a Perla Harghitei vezetőitől is, valamint annak a kolozsvári cégnek a vezetőjétől, amelyik a zsibói kastély tulajdonjogának az átruházásában játszhatott szerepet a magyar állami tulajdonban lévő Manevi vállalat irányába.

A politikus, aki sokáig sikeresen egyensúlyozott a különféle érdekek között

A 43 évével a politikában még fiatalnak számító Barti Tihamér egyike azoknak a politikusoknak, akiket akár helyi kiskirályként is jellemezhetnénk, hisz két kézzel ragadta meg a gyeplőt a térség ügyeiben, és igyekezett addig nőni a politikában és azon túl is, amíg már tényleg mindenhová elért a keze.

Barti Tihamér 2017-ben lett a Gyergyó Területi RMDSZ elnöke, tavaly már csak hajszál választotta őt el attól, hogy Hargita Megye Tanácsának elnöke legyen. Sikerült hasznot húznia a területi szervezet belső harcaiból, és az elmúlt évtizedben hatalmat szerzett magának a politikában: a perifériáról annak az új vonalnak az élére tudott állni, amely az országos RMDSZ támogatásával alakult Gyergyószéken, amikor a régi vonal kegyvesztetté vált a 2016-os önkormányzati választásokkor, mert az MPP és az RMDSZ országos megállapodása ellenére mégis akartak RMDSZ-es polgármesterjelöltet indítani Gyergyószentmiklóson az akkor MPP-színekben induló Nagy Zoltánnal szemben.

„Barti szempontjából olyannyira jól sikerült az új gyergyói RMDSZ-csapat felépítése, hogy ott ő lehetett a legokosabb, legügyesebb és legszebb politikus, mert apránként a konkurenciája elkerült onnan, vagy megtanulta csendben meghúzni magát” – jegyezte meg szarkasztikusan egyik forrásom.

„A gyergyói területi RMDSZ olyan szinten van, hogy ha kiveszik az elnökét, akkor kell küldeni egyet valahonnan. Ez azt jelenti, hogy nincs, akit odategyenek: vagy nem merik vállalni, vagy nem értenek hozzá, nincs olyan, aki Barti Tihamér helyébe lépne” – mondta Bajkó László, az RMDSZ egykori alelnöke, aki az Erdélyi Magyar Szövetség színeiben jutott be a helyi tanácsba.

Nevük elhallgatását kérő forrásaim szerint Barti Tihamér politikai pályája során tudatosan törekedhetett arra, hogy háttérbe szorítsa azokat, akikkel nem értett egyet, vagy akiket politikai riválisnak tartott. Ugyanakkor forrásaim szerint, ha nála nagyobb befolyású szereplőkkel kellett együttműködnie – különösen az RMDSZ országos vezetésével –, igyekezett konfliktusokat kerülni, és úgy kommunikálni, hogy a térségi ügyek a központi elképzelések mentén haladnak. Ezzel nyugtatta Kelemen Hunort olyankor is, ha esetleg az országos RMDSZ felmérése – például 2020-as önkormányzati választások előtt – teljesen más képet festett. Akkor Barti az esélytelenebb Len Emilt támogatta volna az RMDSZ jelöltjeként, de Csergő Tibor keresztülhúzta a számításait azzal, hogy ő is indult, és győzött az előválasztáson, majd az urnáknál is.

A területi elnök látszólagos simulékonysága mögött azonban sértődékeny ember lapult, aki nem adta könnyen az igazát, és gyakran embargólistára tette azokat, akik nem az érdekeit szolgálták. Forrásaim olyan esetről is beszámoltak, amikor Barti Tihamér konkrétan azt mondta egy vállalkozónak, hogy „ezt meg fogod bánni”, amikor az a gyergyói Fény Tv-t az Erdélyi Médiatér Egyesülettől nem az általa favorizált lehetséges jelölt kezébe csúsztatta át, hanem a Melles Előd-féle vállalkozói körhöz. Ugyanebben az ügyben forrásom feltételezése szerint Barti nem saját érdekében járt el, hanem egy ismert Magyarországon befutott helyi vállalkozó itthoni érdekeit képviselhette: Balázs Attila, a Bayer Construct NER-kedvenc tulajdonosának ügyében járhatott el.

Az eset forrásaim szerint rávilágít arra, hogy Barti Tihamér politikai karrierjének előrehaladtával párhuzamosan nőtt a befolyása is a helyi közéletben, és ezzel együtt – egyesek szerint – kockázatvállalási hajlandósága is erősödött. Több beszélgetőtársam úgy véli, hogy Barti szerepvállalása – különösen politikai, közigazgatási és gazdasági érdekkörök közötti kapcsolatokban – felerősíthette a nyilvános figyelmet a tevékenysége iránt, és nem lepte meg őket, hogy a korrupcióellenes ügyészség vizsgálatot indított vele kapcsolatban.

Egyik forrásom úgy fogalmazott: „az utóbbi években érzékelhető volt, hogy előbb-utóbb valaki be fogja panaszolni a hatóságoknál, akár személyes ellentétek, akár nézetkülönbségek vagy egyes nyilatkozatai miatt”. Hozzátette, hogy Gyergyószéken ez nem példátlan, hiszen a közvélemény jól emlékszik arra, amikor Mezei János, Gyergyószentmiklós korábbi polgármestere is büntetőeljárás alá került, miután egyik korábbi munkatársa feljelentést tett ellene.

Fontos megjegyezni, hogy forrásaim Barti szerepét nem kizárólag politikusként értelmezték, hanem úgy vélték, időnként közvetítői feladatokat is elláthatott, különösen olyan vállalkozások helyi érdekeinek érvényesítésekor, amelyek a térségben jelentős beruházásokat valósítottak meg.

A megyei tanácselnöki tisztség – elérhetetlen cél Gyergyószék számára?

Barti tehát a gyergyói térség erős emberévé vált, tavaly pedig a helyi RMDSZ-es politikusok forrásaim szerint „hatalmas energiát” fektettek abba, hogy végre Gyergyót illesse meg Hargita Megye Tanácsának elnöki tisztsége, miután Borboly Csabát sikerült az RMDSZ-nek „kirobbantania onnan”. Ez azért lett volna számukra fontos, a térség „pénzosztó” szerephez jusson, mert, mint egyik forrásom megjegyezte, a megyei tanácselnök azt a hatáskört nem szokta kiengedni a kezéből, az általa favorizált térségbe több támogatást küld, elsősorban saját holdudvarának erősítésére.

A gyergyói politikusok nem egyeztek túl jól Borboly Csaba korábbi tanácselnökkel, mert nem csak nem küldte megfelelő helyre a pénzt, hanem még számon is kérte őket élő videóban, mert szerinte az RMDSZ-es többségű helyi tanács a gyergyószentmiklósi terelőút építéséhez szükséges telekvásárlás költségvetését kezdte el nyirbálni, hogy több pénzt juttasson a Barti Tihamér által alapított, az Egyfeszt Multikulturális Fesztivál mögött álló Ice Flora Alapítványba.

A gyergyói politikusok közül sokan azzal magyarázzák Barti Tihamér tanácselnöki ambícióinak megfeneklését, hogy „Udvarhelyszék Csíkkal az oldalán messzemenően erősebbnek bizonyult Gyergyószéknél”, az „erőtlen Gyergyóval szemben Udvarhely és Csík mindig is összezárt”, és hogy Gyergyó sosem tudott kinevelni egy olyan politikust, aki az RMDSZ országos vezetésében, a bukaresti kormányzás során döntő szerephez jut. Sokan mégis látták Barti Tihamérban azt a politikust, aki bekerülhet az országos politikába, mert „már egy színpadon állt azokkal, akik ezt meglépték”.

Ebben azonban maga Barti Tihamér pragmatikus politikusként nem reménykedett. Inkább abban hitt, hogy a gyergyói térségben teremthet magának sikertörténetet a Nemzeti Együttműködési Rendszerének (NER) erdélyi kiterjesztésével.

A helyi sikerek előtérbe helyezésére enged következtetni az is, hogy úgy tűnik, Barti Tihamér nem fektetett túl sok energiát a Hargita Megye Tanácsában betöltött alelnöki funkcióba. Míg előző mandátuma alatt a szárhegyi kulturális központ, a tölgyesi kórház és a bélbori kisegítő iskola ügyei tartoztak hozzá, most hiába kérdeztük a vezetőséget arról, hogy mit csinált október óta.

Borboly Csaba volt tanácselnök szerint az ő vezetése alatt azért nem került kézzelfoghatóbb, jelentősebb hatáskör Barti Tihamérhez, mert nem kérte. „Ha kért volna, azt adtam volna neki is, amit szeretett volna, mint ahogy Bíró Barna Botond alelnök esetében is tettem” – mondta Borboly. Érdeklődésemre hozzátette, hogy a megyei tanács heti vezetőségi üléseire Barti nyilván meghívást kapott, ahogy az olyan programokra is, amelyekben a Hargita Megyei Tanács érintett volt, de Borboly szerint „99 százalékban választ sem kaptunk”. A volt tanácselnök azt mondta, a közigazgatási törvénykönyv nem biztosított rá jogot, hogy elnökként ellenőrizni tudja alelnökei tevékenységét, így nem foglalkozott vele, hogy mit csinál Barti a munkaideje alatt.

Adóhatósági vezetők, magas szintű kapcsolatok bukkannak fel Barti ügyében

Barti Tihamér korrupciós ügyében adóhatósági vezetők és cégek felsővezetői is érintettek, derül ki a hatósági felügyelet alá helyezéséről szóló bírósági ítélet indoklásából, amelyet a Marosvásárhelyi Ítélőtábla tett közzé. Az ítélet értelmében Barti addig, amíg hatósági felügyelet alatt van, nem léphet kapcsolatba többek között a Hargita megyei (pl. Țăran Vasile Călin, Erőss Ignác), a brassói regionális (pl. Hârlab Mihai Adrian) és a bukaresti (Cîrciumaru Nicoleta Mioara) ANAF vezetőivel, alkalmazottaival, András Lehellel, a Melinda Csoport igazgatótanácsának elnökével, Kurkó Gyárfással, aki az Apemin Tusnád és a Perla Harghitei cégcsoport tulajdonosa, Buzogány Ferenc-Csabával, aki csíki ingatlanberuházásokkal foglalkozik és a B&B Transinvest Hungary Kft. társtulajdonosa, de Fekete Radu Mihai-jal sem, aki a Micro Vision Consult cég vezetőjeként a zsibói Wesselényi-kastély tulajdonjogát próbálta meg átruházni a magyar állami tulajdonban lévő Manevi Zrt. részére.

Az ügy másik hatósági felügyelet alá helyezett érintettjét, a Hargita megyei ANAF decemberben felfüggesztett igazgatóhelyettesét, Kurkó Andrást már decemberben is őrizetbe vette a DNA, az ezzel kapcsolatos közleményben szintén felbukkan egy ásványvíz-palackozó cég, amelynek tulajdonosát Kurkó a gyanú szerint értesítette a pénzügyi ellenőrzés időpontjáról és az ellenőrző csoport összetételéről.

A szálak Kurkó András városába, Borszékre is visszavezetnek: szerepel a listán a Barti Tihamérrel barátságot ápoló Benkes Zsolt volt borszéki alpolgármester is, aki mandátuma alatt Borszék elhanyagolt villáit promotálta, és sikerrel is járt abban az értelemben, hogy Nagy Zoltán gyergyószentmiklósi polgármester révén a Manevi Borszéken is vásárolt ingatlanokat. Információink szerint Benkes Zsolt jelenleg a Bayer Csoport egyik cégénél dolgozik.

A Gyergyói Hoki Klub – amely a Bayer Construct tulajdonában áll – szintén érintett lehet az ügy egyes elemeiben, mivel a klub egyik játékosa, Laczkó-Szabó Zsuzsanna neve is felbukkan a bírósági dokumentumban. Ő a női jégkorongcsapat fejlesztésének szorgalmazója.

Vagyonnyilatkozata szerint Barti jövedelme nagyobb volt mint a fizetése

Barti Tihamér Hargita Megye Tanácsának alelnökeként évi 161 000, azaz havi több mint 13 000 lej fizetést kapott, de a havi bére eltörpül azokhoz a pénzösszegekhez képest, amelyek a számláira érkeztek a 2024 novemberi vagyonnyilatkozata szerint.

Barti több Hargita megyei ingatlan tulajdonosa, 2022 folyamán 8 000 euró értékben kapott órákat ajándékba, és ugyanebben az évben nyitott számláján most is 80 000 lej hever, korábbi vagyonnyilatkozatait végignézve pedig kiderül, hogy nem kellett hozzányúlnia a 2007-ben nyitott számláján lévő a 2700 dollárhoz vagy a 2006-ban nyitott számláján lévő 4000 lejhez sem. Nem csoda, mert ezek mellett további 14 bankszámlával rendelkezik, amelyeket 2023-ban nyitott, a korábbiakhoz hasonlóan az OTP-nél. Különös módon 2022 júniusában készült nyilatkozatában is számos abban az évben nyitott OTP-s számla tűnik fel, de 2023-ra a jelek szerint ezeket bezáratta.

Barti 2023-as számláira a bevallása szerint összesen 2 millió lej, 552 dollár és 61 946 euró került fel. Ez átszámolva több mint 462 000 euró, aminek a politikus évi fizetése mindössze a töredéke. A 2022-ben működő számláin összeszámolva is 543 000 lejt tartott, ami 109 000 ezer euró mai árfolyamon. Előző évben Bartinak mindössze 3 OTP-s számlája volt, ezeken 291 000 lejt vallott be. Nagymértékű gyarapodása tehát az utóbbi pár év alatt következett be, 2022-től 2023-ig 300 000 euróval nőtt a vagyona.

Ez úgy néz ki, mintha a politikushoz két kertes ház árát hozzávágták volna, látszólag a semmiből,

hiszen papírjai szerint nem örökölt, nem kapott osztalékot cégtől, legfeljebb gyermekei után kaphatott támogatást, és forrásaim szerint az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének elnökeként sem kapott akkora összeget, ami legalább részben magyarázatul szolgálna.

„Ha megnézi valaki Barti Tihamér vagyonnyilatkozatát, és látja, hogy bevallása szerint mennyi pénze van és összeveti a fizetésével, akkor nem csoda, ha furcsállja… A jelenlegi fizetése a feleségéével együtt messze nem fedi le a számláján lévő összegeket. És nincs arra dokumentum, nincs tőzsdézés se feltüntetve, ami bevételi forrásainak mértékét alátámasztja” – mondta Bajkó László. Az EMSZ gyergyószentmiklósi tanácsosa úgy látja, hogy a kolozsvári RMDSZ is figyelembe vette a kérdőjeleket, Barti letartóztatása kapcsán kiadott visszafogott közleményükből „nem az olvasható ki, hogy nagyon pártolnák, vagy sajnálnák” – állapította meg.

Bajkó megjegyezte, az embereken sokszor elhatalmasodik az „atyaisten-szindróma”, amikor folyamatosan sikereket halmoznak fel és sérthetetlennek hiszik magukat, a pénznek ugyanis ördöge van, ahogy a hatalomnak is, aki elhiteti, „hogy ha ezt is, meg amazt azt is meg tudtam oldani, akkor a következőt miért ne tudnám megoldani?”. Bajkó szerint folyamatos önkontroll és ébresztgetés kell az embernek, hogy ne hatalmasodjon el rajta a sérthetetlenség érzése, és „akinek nincs, aki ébresztgesse, annak fájdalmas lehet az ébredés”. Kérdésünkre azt mondta, Barti Tihamért abszolút nem volt, aki ébresztgette volna, mert olyan emberekkel vette körül magát a politikában, akiktől ő nem kellett féljen.

Gyergyóban csúcsvezető, de a NER-ben csak táskavivő

Beszélgetőtársaim szerint Barti fantáziája messze túlmutatott a gyergyói RMDSZ elnöki és Hargita Megye Tanácsának alelnöki feladatain, de nem hagyta el a Gyergyói-medencét, éppen azért, mert a tisztségek megszerzése a helyi pozíciójának biztosításáról szóltak a politikai és civil közösségben. A két tisztség inkább szimbolikus jelentőséggel bírt, ezek nem biztosítottak volna valódi hatalmat Barti Tihamérnek, neki azonban volt egy helyi szintű aduásza: Balázs Attila, a NER kedvenc erdélyi milliárdosa, akivel szoros barátságot ápol.

A gyergyóremetei Balázs Attila annak a Bayer cégcsoportnak a tulajdonosa, amely a magyar állam stratégiai partnere és Magyarországon eurómilliárdos projekteket hoz tető alá, beleértve az Orbán Viktor miniszterelnök által oly fontosnak tartott Puskás Ferenc Stadiont és Paks II. megépítését is. Balázs Attila konzorciuma a magyarországi támogatásoknak és megbízásoknak köszönhetően mostanra már gyakorlatilag lefedi a tervezéstől kezdve a gyártáson és a kivitelezésen keresztül az értékesítésig, az üzemeltetésig az építőipari tevékenység és ingatlanfejlesztés teljes spektrumát.

„Gyergyóban Barti neve mára egyet jelent Balázs Attila nevével” – jegyezte meg egy forrásom, aki szerint Barti a Balázs érdekeinek helyi érvényesítője a politikában. Balázs Attila neve Barti számára olyan előnyöket biztosított, mint egy VIP-belépőkártya egy fesztiválon: a politikus általa vált a gyergyói politikai élet és a politikával összefonódó gazdasági szövetség túlbuzgó, de megkérdőjelezhetetlen szereplőjévé és szerezte meg a bizalmat, ami az RMDSZ- és a NER-pénzcsapok helyi vezetékének kezeléséhez elengedhetetlen lett volna.

A politikus és a NER-milliárdos kölcsönösen kedvező kapcsolata mintegy egy évtizede tart, de 2018 környékén, a Gyergyói Hoki Klub megszerzésekor vált szorosabbá. Barti unszolására Balázs Attila lett a GYHK elnöke, Barti pedig tiszteletbeli elnök lett. Balázs Attila az új klub létrehozásakor azt nyilatkozta, „barátja”, Barti Tihamér győzte meg arról is, hogy miután a Progym Gyergyószentmiklós hanyatlásnak indult, vegyék kézbe a gyergyói jégkorong sorsát, azonban tudták, hogy rengeteg pénzre lesz szükségük, ha magasabb szintre akarják emelni, mint eddig volt. „Láttuk, hogy a magasabb szinthez olyan mértékű anyagi támogatásra van szükség, ami az itthoni keretből lehetetlen” – állapította meg a vállalkozó.

A Barti Facebook-oldalán közzétett videóban Balázs Attila hamar össze is kötötte a politikát és a sportot a hozzá vándorló beruházásokkal és anyagi támogatásokkal. Arról beszélt, hogy barátjával közösen számos tervet dolgoztak ki, aminek része a hoki, az utánpótláshoz szükséges beruházások, mint a későbbiekben témánk szempontjából fontos tejporgyár is, amihez Balázs Attiláék már 2020 előtt megvásárolták a gyárépületet, és mint Balázs Attila kijelentette: „rengeteg lobbit folytatunk a tőke megszerzéséhez, és azt látjuk, hogy az RMDSZ nagyon nagy segítséget tesz mögé”.

A közpénz útja a politikus mögött álló erős emberig

Forrásaim szerint az együttműködés a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy Barti Tihamér és más politikusok hasznot húztak abból, hogy az amúgy gazdaságilag szegényes, infrastruktúra szintjén sekélyes és munkahelyek szempontjából nem túl sokszínű Gyergyói-medencébe beruházások, magyarországi pénzek és közszereplők érkeztek, mint Szijjártó Péter magyar külügyminiszter vagy maga Orbán Viktor miniszterelnök. Orbán Viktor nem hivatalos látogatások alkalmával Balázs Attiláék miatt jött Gyergyóba, és csak azok a politikusok találkozhattak vele például egy disznóvágáson, akik a NER-milliárdos szűk köréhez tartoztak, mint Barti Tihamér is.

Egy gyergyói közügyekre rálátó forrásom úgy jellemezte nekem a politikus és a vállalkozó kapcsolatát, hogy

létrejött a GYER, a gyergyói együttműködés rendszere.

Ugyanez a forrás azt is megjegyezte, hogy az erdélyi NER-hez kapcsolódó folyamatokról történő újságírói érdeklődés érzékeny kérdés, utalva arra, hogy Balázs Attila ügyeiről szóló cikk miatt Egyed Ufó Zoltánt is beperelték.

Balázs Attila építőipari cége szülőföldjén sem maradt megrendelés nélkül, hiszen a NER-t kiszolgáló erdélyi és főleg székelyföldi polgármesterek és magánvállalkozók is a Bayer Csoporttal dolgoztatnak. Emellett a Transtelex Balázs Attila üzleti érdekeltségeit bemutató riportjából is kiderül, hogy a 100 milliárd forint magyar közpénzből finanszírozott Pro Economica Alapítvány támogatásainak egy része Balázs Attilához és a Bayer Construct cégcsoporthoz köthető vállalkozásokhoz került. A sajtó által feltárt töredékekből is jól érzékelhető, hogy mire megy ki a játék. Például egy 8,7 milliárd forintos támogatási program keretének több mint felét, 4,5 milliárd forintot a Bayer Construct nyerte el, sikerprojektként könyvelték el, a székelyföldi tejfeldolgozó és tejporgyár azonban évekkel később se működik. De ezen kívül további állami források áramlottak egy liofilizáló üzem, egy magánrepülőtér és egy szálloda építésére Gyergyóremetén.

Ehhez szükség volt politikai kapcsolatokra, amit részben Barti Tihamér, részben a Fidesz más erdélyi szálai biztosítottak, de az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének azóta felfüggesztett elnöke ennél többet is tett. Hogy Gyergyóban teljes kontroll alatt tartsák a Fidesz és az RMDSZ erdélyi pénzosztó szervezeteit, a Pro Economicát és az Eurotrans Alapítványt, mindkettőt az RMDSZ-székházba költöztették. De a Manevi romániai leányvállalata is kapott egy munkapontot Gyergyószentmiklóson nemrégiben, aminek mint megtudtuk, Nagy Zoltán jelenlegi gyergyószentmiklósi polgármester az ügyvezetője volt, és mint előző cikkünkben írtuk, Csergő Tibor szerint Barti Tihamér jóvoltából. Azóta az is a tudomásunkra jutott, hogy a Manevi Pro Transilvania irodájában is razziázott a hatóság, amikor Barti Tihamért elvitték.

Bajkó László úgy véli, a gyergyóiak jobban félnek és ebből kifolyólag mélyebben hallgatnak a visszaélésekről, mint a kommunizmus alatt, mert nem tudják, hogy ki, honnan fogja megfúrni őket, ha beszélnek. Úgy jellemezte a politika és a gazdasági szereplők összefonódását, és az ebből adódó nyomásgyakorlást, hogy az RMDSZ-Fidesz együttműködésben kötelezővé vált oldalt választani. „Ahhoz hogy valaki valamelyik alapítványon keresztül támogatáshoz jusson, ahhoz politikai támogatásra van szüksége az RMDSZ-Fidesz vonalon. Ez lehetett Barti Tihaméren vagy más politikai szereplőn keresztül is, a lényeg, hogy enélkül nem kapott senki, vagy csak minimálisat, komoly pénzeket csak az kapott, aki a holdudvarba benne volt” – részletezte a gyergyói politikus.

Hozzátette, nem véletlen, hogy a Balázs Attila cégcsoportjához köthető gyergyóremetei, gyergyóalfalvi, és általában, Gyergyó-környéki befektetések ilyen nagy számban nyertek, miközben a gazdasági környezet ezt nem tenné indokolttá. „Balázs Attiláék Fidesz-közeliek, ezért nagyon sok pénzt kaptak a különböző pályázatokon keresztül” – jelentette ki Bajkó. Szerinte Barti Tihamér sem volt kivétel ez alól. „Valószínűleg Barti Tihamér is örült a pénznek, mert gazdag akart lenni, és hozzá hasonlóan az ügy többi érintettje is” – jegyezte meg.

A probléma pedig ott kezdődik, hogy a magyarországi közpénzek így legkevésbé azokhoz jutnak, akiknek a támogatására meghirdették őket. Az erdélyi kis közösségekben pedig még inkább érezhető annak a hatása, hogy az jut kapcsolatokhoz, anyagi forrásokhoz, hatalomhoz, aki jóban van a NER-elittel, aki pedig nem, az könnyedén szembetalálhatja magát a konkurenciával.